Átsorolási pánik? Nem kell félni tőle, csak oda kell figyelni Felsőoktatás
Gál Luca

Átsorolási pánik? Nem kell félni tőle, csak oda kell figyelni

Nem kell aggódni az átsorolás miatt, de oda kell figyelni a féléves átlagra és kreditszámra.

Sok helyen még tart a tárgyfelvétel, ezért érdemes pár dologra odafigyelni, ha aggódtok az állami ösztöndíjas helyetek megtartásá miatt.

Bár még csak a félév legelején járunk, mégis már az elejétől kezdve fontos szem előtt tartani, hogy ha állami ösztöndíjas hallgatók vagytok, akkor rossz átlag esetén átkerülhettek önköltséges képzésre. De nem kell pánikolni, nem megy az olyan könnyen.

Tavaly szeptember óta megváltozott az egyetem átsorolási szabálya, így azóta könnyebb lett megtartani az állami ösztöndíjas helyeket. Ez annak köszönhető, hogy a minisztérium helyett maguk az egyetemek dönthetnek arról, hogy milyen átlag alatt sorolják át a hallgatókat önköltséges képzésre.

Az egyetemek az átsorolási döntést minden év július 31-ig, tanévenként egyszer kötelesek megtenni.

Míg az átlagok egyetemenként és karonként változhatnak, addig a megszerzett kreditek számából egységesen ugyanannyit várnak el. Az utolsó két befejezett félév alatt minimum 30 kreditet kell szerezni ahhoz, hogy ne kerüljetek át államiból önköltségesbe.

Az ELTE-n a képzési területenként meghatározott értékek a következők:

  • agrár 2,75 átlag
  • bölcsészettudomány 3,5 átlag
  • gazdaságtudományok 3,0 átlag
  • informatika 2,75 átlag
  • jogi 3,0 átlag
  • közigazgatási, rendészeti és katonai 2,75 átlag
  • műszaki 2,75 átlag
  • művészet 3,5 átlag
  • művészetközvetítés 3,5 átlag
  • orvos- és egészségtudomány 2,75 átlag
  • pedagógusképzés 3,0 átlag
  • sporttudomány 3,0 átlag
  • társadalomtudomány 3,5 átlag
  • természettudomány 2,75 átlag

A BME közzétett átlagai:

  • bölcsészettudomány 3,5 átlag
  • gazdaságtudományok 3,0 átlag
  • informatika 2,75 átlag
  • műszaki 2,75 átlag
  • pedagógusképzés 3,0 átlag
  • társadalomtudomány 3,5 átlag
  • természettudomány 2,75 átlag

Hasznos tanács a gólyáknak: bár az elején mindig hangoztatják, hogy nem kell sok kreditet felvenni az első félévben, azért érdemes 1-2 "szabvált" mégis kiválasztani. Nehogy olyan helyzetben találjátok magatokat, ahol második félévben 4 vagy több "szabvál" felvétele kell ahhoz hogy elérjétek a 30 kreditet. Szerencsére a legtöbb helyen az első félévek mindig sűrűbbek, mint az utolsók, így valószínüleg ilyen problémátok nem lesz. Azonban a túl sok tárgyra való jelentkezés sem a legjobb megoldás, ha minden félévet túlteljesítetek, akkor a végén túlléphetitek az államilag finanszírozott kereditek maximumát - ami után tárgyanként kell fizetni.

Ha tudni szeretnétek, hány félév alatt kell diplomát szerezni az egyetemen állami támogatásban, akkor arról itt olvashattok.

 

 

 

Nyelvvizsga, nyelvi érettségi: melyik éri meg jobban? Nyelvtanulás Kurucz Tünde

Nyelvvizsga, nyelvi érettségi: melyik éri meg jobban?

Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.