Egy év telt el a 2024-es iskolai mobiltilalom óta, és kiderült, hogy a diákok többsége túlélte a „digitális detoxot” – de nem mindenki örömmel. Bár a jegyek javultak és a diákok a szünetekben többet beszélgetnek egymással, a szabályok kreatív kijátszása, a hiányérzet és a bizonytalanság új problémákat vetett fel.
Az elmúlt években drámaian nőtt azoknak a diákoknak a száma, akiknek külön figyelemre van szükségük az iskolában, a pedagógusok pedig gyakran egyedül maradnak ezekkel a kihívásokkal.
2026 őszétől minden iskolának és napközinek kötelező lesz begyűjteni a diákok telefonjait, és a nap végéig megőrizni azokat.
Olaszországban idén szeptembertől már nemcsak az általános iskolásoknak tilos a telefonhasználat, de országszerte betiltották a gimnáziumokban is.
Így egyeztek meg a szülőkkel.
Szeptemberben a diákok, a szülők és a pedagógusok is amellett érveltek, miért nem jó ötlet korlátozni a telefonhasználatot az intézményekben. Azóta eltelt egy egész tanév, többek között például tucatnyi bombariadóval, így utánajártunk, végül hogyan telt az első telefonok nélküli év az iskolákban.
Egy Tolna megyei pedagógus szerint nemcsak az órákon figyelnek jobban a tanulók, de kiegyensúlyozottabbnak is tűnnek.
Diákok és tanárok is arról számoltak be, hogy a belügyminisztériumi rendeletet nem nagyon tartották be az iskoláikban.
Bár a diákok az iskolai szünetekben nem mobilozhatnak, de otthon igenis fognak.
Az elmúlt hónapokban egyre több iskolában jelent meg az egyforma, szürke fémszekrény, ami az eddigi tapasztalatok alapján be is vált.
Eljutott a helyi sajtóhoz a hír, hogy elromlott az intézmény kazánja.
Az osztrák oktatási miniszter szerint „koncentrációgyilkosok” a mobiltelefonok.
Ha már most is úgy érzed, hogy az egyetemen mindenki egy titkos nyelven beszél, nem vagy egyedül. Kredit, passziválás, szeminárium, UV – ismerős szavak, mégis sok a kérdőjel? Ebben az egyetemi ABC-ben sorra vesszük azokat a fogalmakat, amelyekkel előbb-utóbb minden hallgató szembesül.
