A felsőoktatási felvételi megújításának fontos eleme, hogy a többletpontok rendszerét kiszervezték az egyetemeknek, amelyek így maguk dönthetik el, mit és hány ponttal jutalmaznak. A listákban egészen furcsa jogcímek is feltűnnek.
2025-től több magyar egyetemen is pluszpontot ér a felvételin, ha a jelentkező elvégezte a Fidesz-közeli Mathias Corvinus Collegium középiskolás programját – sőt, a kedvezmény 2026-tól tovább terjed. Míg egyes intézmények akár 20 pontot is adnak ezért, mások további, vitatott jogcímekkel – egyházi életben való részvétellel, preferált középiskolai érettségivel, nyílt napokon való megjelenéssel vagy családi kötődéssel – is jutalmazzák a felvételizőket.
Az elérhető pontok mennyisége nem változna, de a feltételek igen.
Mutatjuk, milyen dokumentumokat lehet érdemes feltölteni az E-felvételi rendszerébe.
Mutatjuk, mi a feltétele annak, hogy megkapjátok az érte járó intézményi pontot.
Tízből legalább öt alkalmon kell részt venni hozzá.
Az új felvételi rendszer miatt egészen meglepő dolgokért is extra pontokat zsebelhettek be.
Összeszedtük, hogy kinek jár többletpont a felvételin, hány pontot lehet kapni és hogyan kell igazolni. Most kifejezetten a fogyatékosság után járó többletpontokra koncentrálunk.
Beadtátok a jelentkezéseteket és már azt számolgatnátok, mennyi pontot kaphattok a felvételiben a nyelvvizsgáért? Mutatjuk az összes pontszámítási szabályt.
Bár nem kötelező a nyelvvizsga a felvételihez, még mindig pluszpontokat lehet vele szerezni, nem is keveset. De meddig kell feltölteni az adatokat, hogy többletpont is járjon érte? Olvasói kérdésre válaszolunk.
Hány pont jár a nyelvvizsgáért, az emelt szintű érettségiért vagy a szakképesítésért? Ebből a táblázatból kiderül.
December közepén indul az általános felvételi eljárás a 2023 szeptemberében induló képzésekre. Bár a nyáron bejelentett felvételi átalakítás miatt az egyetemek jelezték, hogy már idén is lesz néhány változtatás, az esélyegyenlőségi pontok rendszere egyelőre nem változik. Mutatjuk, mire számíthattok idén.
Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.
