Szeretnétek, hogy többletpontként beszámítsák a nyelvvizsgátokat? Nem tudjátok, elegendő-e beírnotok a bizonyítvány adatait vagy az egész dokumentumot fel kell töltenetek az E-felvételi rendszerébe? Fontos kérdésre válaszolunk.
Hogyan fogadják el Magyarországon a külföldön szerzett nyelvvizsgát és mi a teendő vele a felvételin? Olvasói kérdésre válaszolunk.
Az iskolai nyelvoktatás sem elméletben, sem gyakorlatban nem készíti fel az összes diákot a középfokú nyelvvizsgára, amely 2020-ban az alap- és osztatlan szakos felvételin kötelező lett volna, de végül a szakmai szervezetek tiltakozására eltörölték. Milyen szintre kell eljutniuk a diákoknak a középiskola végéig, hogyan viszonyul ez a középfokú nyelvvizsgához és a továbbra is kötelező emelt szintű érettségihez? Elég lenne-e, ha megemelnék a közoktatásban elérendő szintet, vagy komolyabb változásokra van szükség?
A szülők kétharmada szerint az iskola nem készít fel a középfokú nyelvvizsgára, harmaduk pedig félt attól, hogy gyermeke nem kerül be egyetemre, főiskolára, ha azt kötelezővé teszik a felvételin. A Szülői Hang kérdőívét kitöltők 88 százaléka csökkentené a tanórák és a tananyag mennyiségét.
Csütörtökön fellégezhettek a jövőre felvételizők, ugyanis a kormány eltörölte a kötelező középfokú nyelvvizsga követelményét, ahogy szakmai szervezetek és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is javasolta. Ha életbe lép a szabályozás, valószínűleg jóval kevesebben kerülhettek volna be egyetemre, főiskolára. A Pedagógusok Szakszervezete és a HÖOK szerint először a középiskolai nyelvoktatást kell megreformálni.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a HÖOK-kal és más szervezettekkel való egyeztetés után azt javasolja a kormánynak, hogy a kötelező nyelvvizsga követelmény kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül, az erről szóló javaslatot szerdán nyújtja be a kormánynak - jelentette be Schanda Tamás, a tárca parlamenti államtitkára Hajdúszoboszlón, a XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián.
Sűrű volt a hét az oktatás területén: beszámoltunk a szakképzési törvény tervezetéről és arról is, hogy még változtathatnak a 2020-as felvételitől életbe lépő nyelvvizsga-követelményen. A tanárok sztrájkja miatt januárban zárva lehetnek az iskolák, a szakszervezet új bértáblákat javasol a felsőoktatásban dolgozóknak, 2020-ban pedig az egyetemeken is bevezetnék a kompetenciamérést. A hét legfontosabb hírei és cikkei.
Az innovációs minisztérium meghallgatja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Roma Szakkollégiumok Egyesület és a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete legújabb javaslatait a felsőoktatási felvételi követelményekről, köztük a kötelező nyelvvizsgáról - írja közleményében a minisztérium.
Ha nem változtatnak a kötelező nyelvvizsga követelményén, 2020-ban jóval kevesebben kerülhetnek be egyetemre, főiskolára - a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a felsőoktatásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is látja a problémát. A HÖOK azt javasolja, hogy a felsőoktatási tanulmányok első évének végéig kapjanak haladékot a diákok.
A 2020 februárjában induló alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek még nem kötelező középfokú (B2) komplex nyelvvizsgát tenniük ahhoz, hogy bekerüljenek a felsőoktatásba - tájékoztatta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) az Eduline-t.
2020-ban már csak az kerülhet be egyetemre, főiskolára, akinek van legalább egy középfokú (B2-es szintű) komplex nyelvvizsgája, illetve egy emelt szintű érettségije. Könnyebbség, hogy ha idegen nyelvből tesztek emelt szintű vizsgát, a nyelvvizsga-követelményt is teljesíthetitek. Összegyűjtöttük az ezzel kapcsolatos kérdéseket és válaszokat.
Augusztus 7-ig jelentkezhetnek utoljára nyelvvizsga nélkül egyetemre vagy főiskolára a tanulni vágyók. Érdemes kihasználni ezt a lehetőséget, hiszen az utóbbi évek tapasztalatai szerint csupán minden második felvételiző rendelkezik nyelvvizsgával.
Majdnem 30 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgázók száma az elmúlt egy évben. Ha a 2021-es adatok sem javulnak, annak katasztrofális következményei lehetnek a nyelvvizsgaközpontokra.
