Létezik Magyarországon lemorzsolódás elleni program az idő előtti iskolaelhagyás elkerülésére, de az ezzel járó terheket az egyes oktatási intézményeknek maguknak kell vállalniuk. Hiába szerepel ugyanis a jogszabályban a korai jelzőrendszer felépítése, amíg nincs hozzárendelve külön forrás.
Az Oktatási Hivatal idén márciusi adatai szerint 82 ezer gyermeket, vagyis a közoktatásban tanulók 11 százalékát fenyegeti a lemorzsolódás veszélye, magyarul az, ha önként fordítanak hátat az iskolának, és hagyják el azt. Hivatalosan a veszély akkor áll fent, ha egy tanuló tanulmányi átlaga nem éri el a közepest az adott félévben, illetve akkor, ha az előző félévhez képest legalább 1,1 jeggyel romlott az átlaga - írja az atv.hu.
Megdöbbentő eredmények: van, ahol minden ötödik diákot veszélyeztet lemorzsolódás
Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb a lemorzsolódással veszélyeztetett diákok aránya - derül ki az Oktatási Hivatal adataiból. Veszélyeztetettnek azok a diákok számítanak, akiknek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes alatti vagy az előző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat.
Az oktatási intézményrendszer finomnan fogalmazva nem mindenhol van felkészülve a lemorzsolódás megelőzésére. Az atv.hu tud olyan esetről, amikor egy diákot úgy „tereltek ki” a programból, hogy készségtárgyakból húzták fel az átlagát.
A tanuló osztályfőnöke így akarta ugyanis elkerülni azt, hogy bekerüljön a lemorzsolódás elleni programba, és differenciáltan kelljen tanítani a különböző tantárgyakból. Sok esetben a pedagógusoknak fogalmuk sincs arról, hogyan kellene kinéznie egy-egy tantárgyból az említett differenciált oktatásnak.
Jogszabályi szinten ugyan kiemelt figyelmet kap a lemorzsolódás megelőzése, de központi forrás nincs a felzárkóztatásra, az iskoláknak ez – úgy tűnik – a saját hatáskörükben kell megoldaniuk, ami annál is inkább nehezebb, mert nem rendelkeznek gazdasági önállósággal. A helyzetet tovább bonyolítja a tanárhiány is, ami pedig a vidéki településeket még hatványozottabban érintheti.
A Klebelsberg Központ kiemelte, hogy „a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányának csökkentésére irányuló EU 2020 stratégia célkitűzéséhez kapcsolódva hazánk – más európai országhoz hasonlóan – a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányának 10%-ra csökkentését vállalta 2020-ig.” A KLIK arra is emlékeztetett, hogy a korábbi években számos olyan intézkedés és program volt jelen (pl.: Tanoda program, Útravaló Ösztöndíjprogram), amely az iskolai elhagyást volt hivatott visszaszorítani. Az előbbiek miatt pedig úgy gondolják, hogy a lemorzsolódást csökkentő szakmai tevékenységekhez rendelkezésre állnak a források.
Drámai lehet a helyzet az iskolákban? Kétezernél is több tanári-tanítói állást hirdettek meg
Csak Budapesten ötszáznál is több pedagógust keresnek, több helyen bármilyen szakos tanárral beérnék, van olyan kistelepülés, ahonnan tizennégy pedagógus hiányzik - írja a 24.hu. A lap arra volt kíváncsi, a tanév végeztével mennyire okoz gondot a tanintézményekben, hogy a nyugdíjba készülő tanárok és tanítók üresen maradt helyét betöltsék.
