Tiltakoznak a pedagógusok, a szülők és a diákok az e-napló kötelező használata ellen Közoktatás
Eduline

Tiltakoznak a pedagógusok, a szülők és a diákok az e-napló kötelező használata ellen

Idén kötelezővé tették az állami iskolák számára az elektronikus napló használatát, de a pedagógusok, a szülők és a diákok is ellenzik.

Csak három hete indult el a 2018/2019-es tanév, máris a Facebookon szerveződnek a lassú és sok hibával működő e-napló használata ellen a pedagógusok, a szülők és a diákok - írja a 168 óra.

Nem kérünk a Kréta naplóból! nevű Facebook-csoport szerint a rendszer lassú, percekbe telik egyetlen érdemjegy beírása, és rengeteg felesleges adminisztráció kell hozzá. Közben sokszor a diákok sem tudnak bejelentkezni. Szerintük a rendszer átláthatatlan, és nem tud kezelni olyan alapproblémákat, mint például amikor egy diák nem egy egész napot, csak egy órát hiányzik. „A diákok felhasználóneve az oktatási azonosítójuk, jelszavuk pedig a születési dátumuk, így bárki könnyen belenézhet az adataikba”, írják.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének volt elnöke saját és kollégái tapasztalatai alapján szintén kemény bírálatokat fogalmazott meg az e-naplóval kapcsolatban.

Az iskolák döntő többségének egyszerűen nincs meg a megfelelő informatikai háttere ahhoz, hogy a tanárok azokon oldják meg az e-naplóval járó adminisztrációs feladatokat. A tantermek túlnyomó többségében például egyáltalán nincs, a tanári szobákban pedig szinte alig van számítógép.

Nem becsülik meg a munkájukat - ezt érzik a pedagógusok?

Sok pedagógus úgy érzi, alacsony a megbecsültsége - írja pénteki számában a Magyar Idők, amelynek Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke ezzel kapcsolatban azt mondta, szerinte általában is jellemző, hogy a korábban magas presztízsű szakmák nem pontosan annak a tiszteletnek örvendenek, mint régen.

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt" Közoktatás Kurucz Tünde

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt"

Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.