Az  államtitkár a kormányzati ciklust értékelő csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: korántsem örököltek ideális helyzetet 2010-ben, egy szétaprózott iskolarendszerben, óriási különbségek voltak az egyes intézmények között. 

Elhangzott: olyan helyzetet örököltek, amelyben az állam nem tudott élni felelősségével a köznevelés működtetésében. A tartalmi szabályozás hiányzott, olyan Nat határozta meg a kereteket, amelyben csak a kompetenciákat várták el a tanulóktól. Súlyos pénzhiány és nagyon sok pazarló intézkedés jellemezte a rendszert, a pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülése rendkívül alacsony volt - sorolta Hoffmann Rózsa, aki utalt arra, hogy 17 ezer pedagógust bocsátottak el az előző kormányok idején, s 2181 közoktatási intézményt zártak be. Ennek hatására az eredmények folyamatosan romlottak - mondta, és emlékeztetett a legutóbbi PISA-felmérés adataira, amely szavai szerint szintén azt igazolta: meg kell újítani az iskolarendszert. 

A kormány intézkedéseit sorolva kitért az új köznevelési törvény elfogadására, szólt arról, hogy állami fenntartásba vették az önkormányzati iskolákat, létrejött a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Utóbbi működése sokkal takarékosabb oktatásirányítást eredményezett - állapította meg Hoffmann Rózsa, aki szerint a működési döccenőktől eltekintve a Klik beváltotta a hozzá fűzött oktatáspolitikai célokat. Semmi olyan nincs a működése körül, ami aggodalomra adna okot. Arra a kérdésre, hogy valóban 57 millárdos-e a hiány, azt mondta: szó sincs róla. Egyetlen iskolát sem kellett bezárni, vagy átadni bizonytalan hátterű alapítványoknak - jegyezte meg az államtitkár. 

Kitért arra: javult minden térségben az iskolák szakos tanárokkal történő ellátottsága, az átcsoportosításoknak megvan a jogi alapja. Az intézmények tárgyi feltételei is sok helyen jobbá váltak. Tapasztalatai szerint az önkormányzatok megértették, elemi kötelességük és érdekük, hogy az iskolák működését segítsék adott esetben a törvényi kötelezettségen túl is. 

Óriási változást hozó intézkedésként említette a pedagógus-életpályamodell bevezetését. Kiemelte: ez azt szolgálja, hogy javuljon a köznevelés színvonala, eredményessége és ezzel párhuzamosan jobbá váljon a pedagógusok helyzete. Első lépcsőként tavaly szeptemberben volt jelentős béremelés, a továbbiakról jogszabály rendelkezik. 160 ezren kaptak béremelést, több mint 80 százalékuk több mint havi 40 ezer forintos növekménnyel számolhatott - jelezte. 

 Beszámolt arról is, hogy a pedagógusokat öt kategóriába sorolják, ahhoz, hogy ezen fokozatok közül valaki továbblépjen, meg kell magát méretnie. A minősítési rendszer első eleme a portfólió - mutatott rá Hoffmann Rózsa, emlékeztetve: ez most azoknak lehetőség, akik 14 éve a pályán vannak, és szakvizsgával rendelkeznek. Eddig több mint 17 ezren regisztráltak a 25 ezres körből és 151-en fejezték be feltöltést. A határidő április 30-a - hívta fel a figyelmet. 

Jövő évben 30 ezren jelentkezhetnek a minősítésre, a folyamat náluk is portfólió feltöltéssel indul, a határidő esetükben november 30-a lesz - közölte. 2018-ig kell a minősítés első szakaszának lezárulnia, a folyamat a köznevelés rendszerének része lesz a jövőben. 

Hoffmann Rózsa beszélt még arról is, hogy a kormányzásuk alatt egyetlen iskolát sem zártak be, sőt nyolc kisiskolát újranyitottak. Új Nat-ot adtak ki, kerettanterveket (ket)dolgoztak ki, s több mint egytucat ket-et hagytak jóvá. 

A tanfelügyelet rendszerétől szintén minőségi javulást remélnek - folytatta - hozzátéve: a következő tanévtől indul el, próbaszakaszán vannak túl. Fontos kritériuma lesz a rendszernek, hogy állandóan képzett és továbbképzett szakértők működjenek közte. Tantárgygondozói szaktanácsadói rendszer kialakítását is tervezik - jelezte. 

Újdonság e tanévtől még, hogy törvény a társadalmi igényekhez igazodva az általános iskoláknak kötelezővé tette a délután négyig, igény esetig 5-ig tartó nyitva tartást, és foglalkozások biztosítását. A felső tagozatosok több mint 30 százaléka részt vesz ezeken - közölte Hoffmann Rózsa, aki elmondta: az iskolák visszajelzései alapján ahol nőtt a részvétel, ott a tanulmányi eredmények is jobbak lettek. 

Beszámolt a mindennapos testnevelés bevezetéséről is, és azt mondta: egyértelműen pozitív volt a fogadtatás. Bár komoly létesítményhiányok vannak még sok helyen, nagyon komoly uszoda- és tornaterem építés valósul meg - jelezte. 

A jövőre nézve kiemelte: intenzív lépések várhatók az érettségi rendszer felülvizsgálatánál, a művészeti nevelést is napirendre tűzték, és a kollégiumok rendszerével szintén kiemelten szeretnének foglalkozni. Kérdésre az államtitkár azt mondta: elkötelezett az iskolaügy javítása érdekében, ezért bármilyen feladatot szívesen vállal a jövőben, ami ezt lehetővé teszi.