A diákok negyede nem éri el a „felsőfokú” anyanyelvi szintet Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A diákok negyede nem éri el a „felsőfokú” anyanyelvi szintet

A magyar iskolások jelentős része nem azért teljesít gyengébben a dolgozatokban és szövegértési felméréseken, mert nem tanulta meg az anyagot, hanem azért, mert a tankönyvek szövegét értik meg nehezen – derül ki a PISA-felmérésekből és egy friss hazai kutatásból.

"Egy egyszerű átfogalmazás akár egy-két jeggyel jobb eredményt is hozhat" – mondta Dr. Horváth Péter László, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola főiskolai docense a Kölöknetnek.

Hozzátette: „A PISA-felmérések eredményeiből tudjuk, hogy a diákok körülbelül 25 százaléka nem jut el a C1-es vagy C2-es magyar nyelvi tudásig, ennél jóval alacsonyabb nyelvi szinten érzi magát biztonságban."

Ez nem csak a tanulásban akadályozott gyerekeket érinti. A többségi, tehát teljesen átlagos iskolába járó, ám alacsony nyelvi kompetenciájú gyerekek sem jutnak el a C1-es szintig. Ez azt jelenti, hogy sok diák számára az iskolai tankönyvek és feladatlapok nyelvezete meghaladja a nyelvi szintjét, ezért a szövegértés már önmagában akadállyá válik.

Lee Child szerint krimikre lenne szükség az iskolákban, hogy a gyerekek megszeressenek olvasni

Átfogalmazták a felmérő szövegét, azonnal javultak az osztályzatok

Dr. Horváth Péter László hallgatóival együtt azt vizsgálta, mi történik, ha egy másodikos szövegértési felmérőt nyelvileg és tipográfiailag is átdolgoznak:

  • egyszerűbb mondatokat használnak,
  • külön sorba tördelik a szöveget,
  • változtatnak a betűtípuson és -méreten,
  • egyértelműbbé teszik a kitöltendő mezőket.
Az eredeti és az átalakított feladatsort ugyanazok a diákok oldották meg, egy hónap eltéréssel.

Függetlenül attól, melyik változatot töltötték ki először, kevesebbet hibáztak az átdolgozott felmérőben

– derült ki a kutatásból. Volt olyan tanuló is, „aki egy vagy akár két osztályzatot is tudott javítani”.

Pedig a szöveg tartalma nem változott. „Ilyen sokat jelent, hogy hozzáigazítjuk-e az információkat a gyerekek nyelvismeretéhez” – fogalmazott a főiskolai docens.

A világ legszegényebb országaiban a harmadikos gyerekek 90 százaléka nem képes felismerni a betűk hangjait

A túl bonyolult szövegek elvehetik a gyerekek kedvét

A "nyelven belüli fordítás" módszer lényege, hogy ugyanazt a tartalmat egyszerűbb nyelvi eszközökkel adják át.

A főiskolán a hallgatók megtanulhatják, hogyan lehet bonyolultabb szövegekből könnyebben olvasható szövegeket készíteni úgy, hogy a tartalom nem változik

– mondta Horváth Péter László.

A szakember szerint a nem megfelelően megfogalmazott feladatok eltántoríthatják a diákokat az olvasástól és a tanulástól. „Ha egy alacsonyabb szintű szöveget adunk nekik, nem jelenti azt, hogy ott megrekednek. Sikerélményük lesz, lendületet kapnak, és haladnak tovább.”