Tavaly óta megduplázódott azoknak a köznevelési intézményeknek a száma, ahol az Oktatási Hivatalnak vizsgálatokat kellett indítania a gyenge kompetenciamérési eredmények és a magas lemorzsolódási szint miatt – tudta meg a Népszava.hu.

Az ilyen fajta ellenőrzések 2022 májusában indultak, miután a kormány egy rendeletmódosítással bővítette ki az iskolai ellenőrzések típusait. Az OH szakértői bizottságának, akár külsős szakértők bevonásával akkor kell átfogó vizsgálatot indítania,

• ha egy iskola az országos átlagnál kimutathatóan alacsonyabb eredményeket ért el a kompetenciamérések során;

• ha az intézmény vagy az intézményvezető legalább három területen 60 százalék alatti, vagy egy területen 30 százalék alatti eredményt ért el a pedagógiai-szakmai ellenőrzéskor;

• ha a tanulói lemorzsolódás mértéke magasabb a megyei vagy az országos átlagnál;

• ha egy intézmény nem készített fejlesztési, intézkedési terveket a problémák orvoslására.

Az OH továbbá azt is közölte, hogy

• a kompetenciamérési eredmények miatt eddig 82 esetben,

• a tanulói lemorzsolódás miatt 77 esetben,

• az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés kapcsán készítendő fejlesztési vagy intézkedési terv hiánya miatt 41 esetben indult ellenőrzés.

A Hivatal, a lap további érdeklődésére azt is közölte, hogy eddig 15 intézmény esetében indult utóellenőrzés, aminek a során megállapították, hogy az intézmények az intézkedési tervben foglaltakat jellemzően végrehajtják, a célok 4 intézményben részben, 2 esetében nem valósultak meg.

Korábban a komplex ellenőrzések elindulását sok szakértő és szakmai szervezet is kritizálta, mivel a teljes felelősséget a magoldással kapcsolatban, az iskolákra hárítja a Hivatal. Az igazgatóknak kell intézkedési tervet kidolgozniuk és végrehajtaniuk a tanulói lemorzsolódás, vagyis a korai iskolaelhagyás visszaszorítása érdekében is, pedig az okok rendszerint túlmutatnak az iskola határain.

A KSH legutóbbi oktatási jelentése szerint, amivel korábban az Eduline-on is átfogóan foglalkoztunk, a korai iskolaelhagyók (azok a 18-24 évesek, akiknek legfeljebb általános iskolai végzettségük van és nem vesznek részt semmilyen képzésben) aránya Magyarországon 11,6 százalék volt 2023-ban, ami a negyedik legmagasabb arány az Európai Unióban.

Nem csak a konkrét iskolaelhagyók aránya magas, hanem a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya is. A 2023/2024-es tanév második félévében nagyjából 19,3 ezer, a köznevelésben tanuló diák volt kitéve a lemorzsolódás veszélyének. Ez a szám pedig nem tartalmazza a szakképzésben tanulók adatait. Persze a lemorzsolódások mögött rendszerint a nehéz családi körülmények, szociális és gazdasági gondok, illetve személyes problémák is szerepet játszanak a tanulási nehézségek mellett.

A KSH egy korábbi elemzésében azt is elismerte, hogy a kedvezőtlen folyamatok összefüggésbe hozhatók azzal, hogy 2012-ben a tanköteles kor 18-ról 16 évre csökkent.