Félév környékén jöttem el egy budapesti egyházi gimnáziumból, ahol sem a gyerekekkel, sem szüleikkel, sem kollégáimmal nem voltam konfliktusban, szerettem tanítani, 15 év áll a hátam mögött – írta egy anonim beküldő a Miután felmondtam, pályaelhagyók történeteivel foglalkozó oldalon.

"A rendszert elégeltem meg, a kilátástalan szélmalomharcot, a szakmai viták hiányát, az egyre értéktelenedő fizetést. De legfőképpen az bántott, hogy úgy éreztem, nem állt mellénk a társadalom, sőt, még mi, tanárok sem álltunk ki magunkért" – fogalmaz.

Nem volt könnyű a váltás, a beküldő azt írja, hogy nem kifejezetten piacképes a diplomája és negyven fölött van, mégis sikerült olyan munkát talánia, amit nagyon szeret. Ennek ellenére azt mondja, hogy gyászolja a tanárságát, de az azóta eltelt idő sem győzte meg arról, hogy rossz döntést hozott. "Sajnálom, hogy így alakult, és nehezen bírom nézni, ami azóta is folyik" – írja.