Mit tehetnek a szülők, ha a gyerekük jövő szeptemberben tankötelessé válik, de valójában még nem iskolaérett? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat a „plusz egy év óvoda” kérelmezéséről.
Mikor válik tankötelessé egy óvodás?
Ha egy óvodás augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, szeptember 1-től tankötelessé válik.
És ha még nem iskolaérett?
Akkor a szülő az Oktatási Hivataltól kérheti azt, hogy a gyerek még egy évig óvodában maradhasson – ezt mindössze egy alkalommal és egy tanévre lehet kérni, kétéves „hosszabbítás” akkor sincs, ha az óvodás például sajátos nevelési igényű.
Meddig kell beadni a kérelmet?
Ebben a tanévben 2023. január 18-ig lehet benyújtani a kérelmeket, az ehhez szükséges űrlap 2023. január 1-je és 18-a között lesz elérhető az ohtan.oh.gov.hu oldalon. Ez a szülő feladata, nem az óvoda intézi a tankötelezettség halasztását.
| Hasznos linkek |
|
Elsőként az Oktatási Hivatal tájékoztatóját érdemes elolvasni, ezt itt találjátok. Ha ez megvan, nézzetek szét a Szülői Hang oldalán, ahol többek között összegyűjtötték azokat az indokokat is, amelyeket várhatóan nem vesz majd figyelembe a hivatal, de azokat a "jó" indokokat is felsorolják. Az oldal egyik leghasznosabb része az az adatbázis, amelyet az előző évek szülői kérvényeiből állítottak össze. Érdemes csatlakozni a Kötelező beiskolázás szülői csoport nevű Facebook-közösséghez is. |
A kérelmet Ügyfélkapun keresztül és postán is be lehet nyújtani (de az Oktatási Hivatal az ügyfélkapus megoldást javasolja, így rövidebb lesz az ügyintézés időtartama, mindenesetre a postai cím Oktatási Hivatal, Budapest 1982).
Mi kerüljön a kérelembe?
A különböző alapadatok a gyerekről és a szülőről, egy indoklás arról, milyen miért kérik a szülők a plusz egy év óvodát. Bár nem kötelező, érdemes mellékleteket csatolni a kérelemhez, a Szülői Hang Közösség – amely évek óta segítséget nyújt a tankötelezettség halasztásában szülőknek – szerint ilyen lehet háziorvosi vagy szakorvosi papír, vélemény pedagógiai szakszolgálattól, ha a gyerek volt ott korábbi vizsgálaton. Lehet kérni írásos véleményt az óvodapedagógusoktól, a logopédustól, gyógypedagógustól, fejlesztőpedagógustól, mozgásterapeutától, pszichológustól, védőnőtől, sőt magán úton is lehet végeztetni iskolaérettségi vizsgálatot.
„Arról azonban nincs hivatalos információ, hogy mindezeket hogyan veszik figyelembe, mit fogadnak el és mit utasítanak vissza indokként; nem lehet előre tudni, hogy mi elegendő és mi nem. Általánosságban elmondható, hogy a szakorvosi és korábbi szakszolgálati véleményeket nagyobb eséllyel veszik figyelembe az Oktatási Hivatalban, de a szempontok akár megyénként is eltérőek lehetnek” – írja a Szülői Hang Közösség.
És ha ez megvan? Mi történik utána?
Az Oktatási Hivatalnál a benyújtott indoklás és mellékletek alapján elbírálják a kérelmet. Ha – fogalmaznak – azokból nem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani a gyermek fejlettségi szintjét, pedagógiai szakértői vizsgálatot rendelnek el.
„A szakszolgálati vizsgálatokról részben pozitívak a tapasztalatok: az esetek többségében részletesen meghallgatják a szülőket is, és a gyermek érdekét szem előtt tartva döntenek. Sajnos azonban nem mindig ez a helyzet: bár ritkább esetben, de előfordul, hogy a szülőket érdemben meg sem hallgatják, és csupán a gyermek értelmi képességei alapján hoznak egy felszínes és sablonos döntést, pedig gyakran a további egy év óvodára nem a gyermek értelmi képességeinek fejletlensége, hanem például érzelmi vagy szociális éretlensége, gyenge monotóniatűrése vagy fejletlen mozgáskoordinációja miatt van szükség” – írja a Szülői Hang.
Mekkora eséllyel kapjuk meg a plusz egy évet?
A Szülői Hang összesítése szerint az Oktatási Hivatal a kérelmek több mint 90 százalékát elfogadta – egy részüket egyből, más gyerekeknek szakszolgálati felülvizsgálat után adta meg az engedélyt a plusz egy évre. Olyan csak ritkán fordul elő, hogy az Oktatási Hivatal szakszolgálati vizsgálat nélkül, azonnal elutasítja a szülőt.
Ha mégis elutasítanak, hol lehet fellebbezni?
Csak bírósági úton lehet, és az esetek nagy többségében nem hoz sikert.
