Diákmunkával többet lehet keresni, mint egyetemi opponensként Közoktatás
Eduline

Diákmunkával többet lehet keresni, mint egyetemi opponensként

500-600 forint órabér jár egy egyetemi tanárnak, ha opponensi munkát vállal.

Kovács Dezső,agrármérnök, nyugalmazott egyetemi tanár felkérést kapott, hogy legyen a külső opponense egy végzős hallgató szakdolgozatának - írta meg a Népszava. Az érintett egyetem röviddel a felkérés után közölte a 70 éves pécsi oktatóval, hogy 5 ezer forint az opponensi munka bruttó bére, ám ahhoz, hogy ezt az intézmény kifizesse, a tanárnak el kell küldenie a végzettségét igazoló oklevél és nyelvvizsgája másolatát, valamint egy erkölcsi bizonyítványt.

Az oldal szerint Kovács Dezső nem értette, miért kell ehhez a munkához erkölcsi bizonyítvány, és miért nem az egyetem néz utána a kért adatoknak, hisz azok online felületeken nyilvánosak, adott szerző publikációi pedig a Magyar Tudományos Művek Tárában a név beírásával elérhetők.

A tanár beszélt az őt felkérő kollégával - írja a lap -, és elmondta, hogy szakmai kíváncsiságból szívesen opponálja a dolgozatot. Ám baráti alapon, szerződés nélkül, vagyis ingyen, mert ennyi pénzért nem hajlandó az egyetem által kért papírokért egy lépést se tenni.

Megdöbbentő, hogy a felkínált összegnél ma a diákmunka is jobban fizet, sok helyen kétszer-háromszor nagyobb órabért adnak a diákoknak - írja a lap.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.