Középiskolai felvételi: „Mondjuk ki nyugodtan: a digitális munkarend sikere nem éri el a jelenléti oktatásét” Közoktatás
Csik Veronika

Középiskolai felvételi: „Mondjuk ki nyugodtan: a digitális munkarend sikere nem éri el a jelenléti oktatásét”

Múlt héten lejárt a középiskolai felvételi vizsgajelentkezése, és beindult a nagy hajrá az írásbelikig. Ez idén sem csak a felkészülés kezdetét jelenti, hanem az iskolaválasztásét is. Sok szülő azonban most még tanácstalanabb, ugyanis a vírushelyzet miatt elmaradnak vagy online szervezik az iskolák a nyíltnapokat - kevesebb információ ér el a diákokhoz és szüleikhez. A rendhagyó középiskolai felvételiről Szabó Rolanddal, a Budapest XIV. Kerületi Szent István Gimnázium magyar és történelem szakos vezetőtanárával, ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék egyetemi oktatójával beszélgettünk.

Eduline: Kezdjük az elején. Milyen elengedhetetlen elemei vannak az iskolaválasztásnak - mit érdemes mindenképp mérlegelni és megkeresni a kiszemelt iskolákról? Van egyáltalán bevált recept az iskolaválasztásara? Mi ebben a helyzetben a diákok feladata és mi a szülőké és hogyan segíthet ebben egy tanár?

Szabó Roland: Először is azt kell szem előtt tartani, hogy a diákok személyiségéhez, érdeklődéséhez és nem utolsó sorban a képességeihez passzoló középiskolát kell választani. Olyan iskolát, amely az adott intézmény által nyújtott lehetőségek által a leginkább hozzájárul az egészséges önkép formálásához, s nem különben progresszív bázist biztosít a tehetségkompetenciák fölismeréséhez és fejlesztéséhez. Nehezebb kérdés ez a nyolc- és hatosztályos gimnáziumok esetében, hiszen a negyedikes és még a hatodikos korosztálynál is, ekkor még igencsak formálódó fázisban van az érdeklődési kör – neveléstudományi értelemben. A legkisebb, felvételi előtt álló korosztály iskolaválasztási lehetőségeit a nyolcosztályos képzések mondhatni hiánya is nehezíti. Ugyanakkor a négyosztályos gimnáziumok és középiskolák esetében adott a széles választási lehetőség.

A megfelelő iskola kiválasztásában – természetesen a megközelíthetőségi preferenciákon túl – a diákoknak, a szülőknek, s az általános iskolai tanároknak a kérdésben való együttműködése lehet a legszerencsésebb. A tanárok szakemberként ismerhetik a diákjaikat, így egy megbízható képet adhatnak a szülőnek és a tanulónak egyaránt abban, hogy milyen típusú iskola felé érdemes orientálódni.

E: Az idei év azonban más. Milyen extra nehézségekkel kell szembenéznie a jelenlegi helyzet miatt a felvételiző diákoknak és a szüleiknek? Milyen segítő ötletek vannak az iskolák oldaláról?

Sz.R.: A gimnáziumok által tartott tehetséggondozó szaköröknek a pandémia miatti értékcsökkentett, online formája vagy rosszabb esetben elmaradása nehezítheti a felvételin elvárt szereplés eredményességét. A  tavalyi, igen hosszú digitális munkarend is ennek kárára van, mivel a felvételi követelmények — s most nem a specifikus szóbeli fordulókra értve, hanem a központi írásbeli feladatsorokra gondolok — várhatóan nem módosulnak, és nem idomulnak a digitális munkarend által megváltoztatott helyzethez. Mondjuk ki nyugodtan: a digitális munkarend sikere messze nem éri el a jelenléti oktatás nyújtotta lehetőségeket. Három hónap nagyon hosszú idő. Az viszont a kérdést illetően jó dolog, hogy a 14 év alatti korosztály ebben a tanévben jelenléti oktatásban maradhatott a novemberi kormányrendelet után is.

E: Elképzelhetőnek tartod, hogy a vírushelyzet teljesen felborítja a felvételit, mint nem olyan régen a 2020-as érettségit? Hosszútávon vajon fel lehet állítani egy vírusbiztos rendszert online, vagy írásbelik nélkül?

Sz.R.: Nem gondolom, hogy a vírushelyzet megváltoztatja majd a felvételi eljárás központi részét, ugyanis arról már tudnánk. A legutóbbi kormányrendelet értelmében az írásbeli felvételik rendes lebonyolítására számíthatunk, hasonlatosan a tavaszi írásbeli érettségi vizsgáknál alkalmazott védekezési előírások betartásával és betartatásával. Ugyanakkor a vírus miatti karantén vagy rosszabb esetben a betegség miatt nagyobb eséllyel fordulhat az elő, hogy valaki nem tud megjelenni a kijelölt központi időpontban. Emiatt két pótvizsgaidőpont is biztosított – eddig csak egy volt.

Ha egy iskola egy hozzájuk jelentkező tanuló esetében nem feltétlenül arra kíváncsi, hogy konkrétan ki tudja-e számolni egy adott test felszínét, vagy hogy meg tudja-e különböztetni a birtokos személyjelet a birtoktöbbesítő jeltől, hanem arra, hogy a példaként hozott feladatok megoldásához megvan-e a képessége, akkor azt szóban is fel lehet mérni. Ezt meg lehet oldani online, facetime kapcsolódással is. Azonban ilyen méretű tömeges online szóbeliztetés lebonyolítása – írásbeli helyett – egyszerűen fizikai képtelenség lenne. Az írásbelik online lebonyolítását erre alkalmas struktúrájú felvételi feladatsor kidolgozásával, s azoknak a felvételiző gyerekek jelenlegi iskolájában történő megíratásával — megfelelő felügyelet biztosítása mellett — lehetne hellyel-közzel lebonyolítani. Ebben az esetben viszont csak feleltválasztós tesztsort tudok elképzelni, amelyet központilag az adott rendszer ki is javítana.

E: Egy ideje sokkal nagyobb figyelem hárul az online oktatásra, hiszen tavasszal mindenki szobafogságban volt, az őszi félévben pedig a középiskolások tanulnak otthonról. Ez beleszólhat az iskolaválasztásba? Van bármilyen mértékegysége annak, hogy milyen a jó távoktatás, honnan informálódhatnak most a szülők?

Sz.R.: A pandémia új kihívások elé állította a középiskolákat a diákcsalogató, nyílt napok megrendezésében. Ezért alapvetően az iskolák honlapjain már tömegével találkozhatunk az intézményvezetők, a tanárok, a diákok által készített kisfilmekkel, amelyek segítségével igyekeznek bemutatni az adott intézményt. Én személy szerint általánosságban azt gondolom, hogy egy jó marketingű honlap jelentősen befolyásolhatja az iskolaválasztást még az utolsó pillanatokban is. Specifikusan pedig azt gondolom, hogy a nagynevű intézmények esetében nem a nyílt nap – legyen az bármilyen formájú – fogja biztosítani a többszörös túljelentkezést és ebből adódóan az iskola részére a válogatás lehetőségét, hanem az iskola neve, ami nem véletlenül mozog abban a kontextusban, amelyben mozog.

A jó távoktatás fogalmát a magyar közoktatási struktúrában nem ismerhetjük, hiszen kellően kiforrott, az évek során fejlesztett didaktikája nincs ennek a fogalomnak, így tulajdonképpen nincs mögötte az a jelentés, amit várhatnának az olvasók – jelen esetben tőlem.

Néhány irányt azért mégis körvonalaznék: lehetőleg egy platformon folyjon a távoktatás, a jelenléti órák didaktikájának csak részleges elemei kerüljenek bele a digitális rendbe, új munkaformák, digitális kompetenciákon nyugvó új módszertanok alkalmazása – ezek lehetnek a jó irányok.  De ma még csak irányokról beszélhetünk.

E.: Térjünk át a másik oldalra. Gimnáziumi tanárként mi az, amit a felkészülő diákoknak tanácsolnál? Hogyan és mivel készüljenek a felvételire? Sokan félnek a középiskola előtt, hiszen új követelményekkel találkoznak majd - mit vártok tőlük?

Sz.R.: Tehetséggondozó szakkör lehet az egyik legmegnyugtatóbb lehetőség a felkészülésben, de ugyanakkor az általános iskolai oktatás utolsó tanéve hangsúlyosan is koncentrál a diákok felkészítésére a felvételi tárgyakból. Ugyanakkor érdemes a korábbi felvételi tesztsorokat is átnézni, megoldani, a megoldókulcsokkal összevetni. Senkinek sem kell félnie a változástól, ez az élet szépsége: egy új korszak veszi kezdetét, ami feledhetetlen, meghatározó lesz mindenki életében. Konkrét tárgyi tudásra vonatkozó elvárásokat nem tudnék megjelölni, hiszen talán nincsenek is. Egy ilyen elitiskolában, ahol én is tanítok, szerintem a képességek megléte és azok fejleszthetősége a lényeg, a cél.

A gyerekek, akik a digitális munkarend miatt valamilyen szempontú negatív változást éltek át – kik kevésbé, kik többé, de mindenki vesztese ennek –, ők a mostani felvételizők. Nagyon remélem azt is, hogy a távoktatást 2021-ben már a múltnak tudhatjuk: sem a gyerekek szociális fejlődésének, sem a mai kimeneti követelményekhez igazodó oktatási rendszernek nem gyümölcsöző állapot ez. Ugyanakkor tanácsként önmagunk belső stabilitásának megőrzését tartom a legfontosabbnak – legyen szó gyerekekről vagy tanárokról. Hiszen ez csak egy átmeneti időszak, remélhetőleg.

A szakképzés is szóba jöhet? Az átalakuló képzési rendszerről mindent elolvashattok a Szakképzés 2021-es kiadványunkban, ahol a szabályok mellet a teljes szakmalistát is megtaláljátok. A megrendelésért kattintsatok ide.

Ha benneteket is érint az idei középiskolai felvételi időszak, akkor kövessetek minket és olvassátok folyamatosan frissülő cikkeinket a témában.

Középiskolai felvételi 2021-es tudástár: itt vannak a legfontosabb dátumok

Nemsokára igazán beindul a középiskolai felvételi szezon, hiszen múlt héten lejárt a 2021-es középiskolai felvételi írásbeli jelentkezésének határideje. Most összeszedtük a legfontosabb dátumokat és szabályokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hirdetés
„Hallottunk olyan iskoláról, ahol még a takarítónőt is beküldték órára, annyi tanár betegedett meg" Közoktatás Eduline

„Hallottunk olyan iskoláról, ahol még a takarítónőt is beküldték órára, annyi tanár betegedett meg"

Már a negyvenhez közelít a koronavírus-fertőzés szövődményeiben elhunyt pedagógusok száma az országban – közölte az Eduline-nal a Pedagógusok Szakszervezete, amelynek alelnöke szerint ahhoz, hogy az iskolák a következő hetekben ne váljanak a járvány gócpontjaivá, sokkal gyorsabban kellene reagálni az első fertőzöttek megjelenésére. A jelenlegi szabályok szerint az iskolaigazgatók nem rendelhetnek el digitális oktatási rendet - akkor sem, ha vészesen emelkedik a betegek száma az osztályokban.