Hogyan készülnek az SNI tanulók távoktatására? Közoktatás
Eduline

Hogyan készülnek az SNI tanulók távoktatására?

Egyelőre úgy néz ki, a kormány továbbra is arra készül, hogy hagyományos rendben kezdődhet meg az új tanév szeptemberben. Viszont azt, hogy ez így is marad-e, vagy esetleg megint lesznek majd iskolabezárások, még nem lehet tudni. Éppen ezért igyekeznek minden eshetőségre felkészülni. De mit jelent ez a sajátos nevelésű igényű (SNI) tanulókra nézve?

Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője arról kérdezte Kásler Miklóst, az emberi erőforrások miniszterét, hogy hogyan készülnek az iskolák újranyitására, főleg a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyermekek megváltozott oktatás-nevelési módjára, a szüleik tájékoztatására és tehermentesítésére?

A képviselő levelében felhívta a figyelmet arra, hogy a tavaszi távoktatás során a gyerekes családok, főként a sajátos nevelési igényű gyermeket nevelők legtöbbször munkájuk és háztartásuk fenntartása mellett voltak kénytelenek, sokszor tanári segítség híján is a gyermekeik oktatására.

Az érintett szülők körében végzett felmérés szerint a gyermekek 8,8%-a semmilyen távoktatásban nem részesült a tavaszi időszak alatt, 15%-kuk hetente egyszer, 59% pedig minden nap részesült fejlesztésben. Legkevésbé a mozgásnevelés volt hatékony a szülők szerint, illetve a kapcsolattartás gyakorisága – írta.

Ungár Péter arra is kitért, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek nem csak oktató-nevelő, hanem differenciált fejlesztésben is részesülnek az intézményekben, aminek kivitelezéséhez a szülőnek otthon nincsen eszköze, kapacitása, felkészültsége vagy pedig egyszerűen fizikai ereje. Éppen ezért ezeknek a szülőknek nagy szüksége lenne rá, hogy időben tájékoztatást kapjanak arról, a kormány hogyan készíti fel az iskolákat arra, ha ismét egyik napról a másikra távoktatásban kellen folytatni az oktatást.

Egy esetleges digitális tanrend esetén nem garantálható, hogy a szülő, akinek a munkájában is ugyanúgy helyt kell állnia, képes lesz hatékonyan segíteni a kisiskolást a tanulásában, így számolnunk kell azzal, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók helyzete, állapota súlyosbodhat – jelezte.

Ungár Péter úgy gondolja, szeptemberig még van idő arra, hogy az eddigi tapasztalatokat felhasználva olyan előkészületeket tegyenek az esetleges következő iskolabezárásig, mellyel megelőzhető mind a pedagógusok további felőrlődése, mind a szülők túlterhelődése.

A kérdésre Kásler Miklós helyett Rétvári Bence államtitkár válaszolt, aki azon túl, hogy felsorolta, milyen módszertani útmutatókat adtak ki a sajátos nevelési igényű tanulók „járványhelyzet alatt történő támogatása céljából”, túl sokat nem árult el arról, hogy a beérkező tapasztalatok alapján milyen változásokat terveznek - írta a merce.hu.

Rétvári szerint a lemaradók felzárkóztatására az előző tanév lezárása után is lehetett foglalkozásokat szervezni, illetve a tanulók nyári táborokban és a következő tanévben is pótolhatják a lemaradásukat - az, hogy ez hogyan fog megvalósulni, a válaszából nem derült ki. Ugyanakkor az államtitkár azt elismerte, hogy egyes tevékenységek „valóban nem végezhetőek el személyes találkozó nélkül”, ezért a megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálatok a járványhelyzet enyhülésével újraindították a személyes találkozót is igénylő tevékenységeiket.

„Mindezekkel együtt 2020. szeptember 1-jén a megszokott tanévkezdést tervezzük, ugyanakkor a nyilvánosságra hozott, sajátos nevelési igény területekre specifikált módszertani útmutatók a tantermi oktatás során is jól felhasználhatóak a kreatív, modern, a kor szellemének megfelelő tanítási technikák alkalmazása során” - zárta válaszát Rétvári.

Úgy néz ki, a megszokott módon indul a tanév szeptemberben

Legalábbis a Magyar Nemzet szerint a kormány a hagyományos iskolakezdésre készül, de ha kell, "rendeleteket is hoznak majd".

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Nem feltétlen gyakornok kategóriában kezdenek az óvodai nevelők Közoktatás Kurucz Tünde

Nem feltétlen gyakornok kategóriában kezdenek az óvodai nevelők

Középfokú, technikusi képzettséggel, Pedagógus I. kategóriában, bruttó 654 ezres óvodapedagógusként is kezdhetnek az óvodai nevelők – derült ki az Oktatási Hivatal szerkesztőségünk részére küldött válaszából. Ehhez képest a frissen végzett diplomás óvodapedagógusok gyakornokként állhatnak munkába, ha nem volt korábban legalább 6 éves munkaviszonyuk.