Már az óvodai beiratkozásnál is hátrányból indulnak az enyhén autista gyerekek Közoktatás
Eduline

Már az óvodai beiratkozásnál is hátrányból indulnak az enyhén autista gyerekek

A tavaszi iskolai és óvodai beiratkozás a legtöbb szülőnek csak némi papírmunkát jelent, de az autista gyermekek szülei számára már nem ilyen egyszerű a folyamat. Hiába kerül bele ugyanis egy óvoda alapító okiratába, hogy fogadnak sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeket, rengeteg intézményben ez még sincs így.

Vannak olyan intézményvezetők, akik azonnal rácsapják a telefont a szülőkre, ha kiejtik a szájukon, hogy autizmus, míg más igazgatók azt mondják, hogy sok szeretettel várják a gyereket, majd az utolsó pillanatban meggondolják magukat és mindenféle kifogással jönnek - írja a 444.hu, akit több olyan szülő is megkeresett, akiknek a gyerekük enyhe autizmussal él, ezért nem találnak nekik óvodát.

Egyes szülők tisztában vannak vele, hogy a sajátos nevelésű igényű (SNI) gyermeküknek nem lesz könnyű óvodát találni, ezért egyből magánóvodáknál próbálkoznak. Azonban sokszor még az ilyen típusú intézmények sem fogadják az enyhén autista gyerekeket, pedig az óvoda alapító okiratában az ellenkezője szerepel. De olyan is előfordul, hogy az intézmények nyitottan állnak a SNI-tanulókhoz, majd az utolsó pillanatban mégis meggondolják magukat. Sokszor a szülők akár évekig is küzdenek - jegyzőhöz, polgármesterhez vagy az ombudsmanhoz fordulnak -, hogy valahol fogadják a gyermeküket, míg az egészséges családok számára a beirakozás csak egy egyszerű papírmunka.

A lap által megkérdezett gyógypedagógus szerint ez azért lehetséges, mert hiába mondja ki a törvény, hogy integrálni kell a sajátos nevelésű igényű gyerekeket, sok esetben az intézményekben ehhez még sincsenek meg a szükséges személyi és tárgyi feltételek.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy a 2019/2020-as tanévben a sajátos nevelési igényű tanulók száma tovább emelkedett a korábbi évekhez képest, már közel 57 ezren vannak a közoktatásban. Az integráltan oktatott SNI-tanulók sajátos nevelési igényük leggyakoribb oka a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar (69 százalék), 12 százalékuk enyhén értelmi fogyatékos, 8,5 százalékuk beszédfogyatékos. A 2019/2020-as tanévben az óvodások száma is emelkedett, a tanárok és a diákok viszont egyre kevesebben vannak. A statisztikákról részletesebben itt olvashattok.

Egyre kevesebb az általános és középiskolás, a tanár és az óvodapedagógus is

Kevesebb a tanár és a diák is a magyar közoktatásban, ugyanakkor az óvodások és a sajátos nevelési igényű tanulók száma nőtt. Itt vannak a friss, 2019/2020-as tanévre vonatkozó adatok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hirdetés