„Nálunk nem lesznek egységes, frontális foglalkozások” - indul az AKG általános iskolája

Szabó Fruzsina • 2018. január 10.

Nem lesznek tantárgyak, helyette kompetenciaterületeket határoznak meg, a napirendet pedig nem az óra-szünet-csengő háromszögre fűzik majd fel – mondta az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) szeptemberben induló általános iskolájáról Niedermüller Anna, a projekt felelőse. Hogyan értékelik majd a diákokat, és miért lesz „majdnemiskola” az „AKG általános”?

„Majdnemiskolaként” definiálják az intézményt. Mitől lesz iskola, és mitől nem?

Azért „majdnemiskola”, mert mindazoknak az elvárásoknak eleget tesz, amelyeket ma az iskolákkal szemben a társadalom megfogalmaz. Intézményes formában működik, egész napos elfoglaltságot nyújt a gyerekeknek, a saját kerettantervünk megfelel a Nemzeti alaptanterv követelményeinek. De semmi másban nem felel meg annak a hagyományos iskolaképnek, amely az ipari forradalom idején alakult ki, és amit az oktatási intézmények jó része ma is közvetít. Sokkal inkább az egyéni útra, az egyéni tudás és tehetség kibontakoztatására vállalkozunk.

Bemutatkozásukban azt írják, hogy „osztályfokoktól elrugaszkodó, szintek szerinti haladást” biztosítanak a diákoknak. Ez mit jelent?

Nem lehet elvárni azt, hogy egy osztályban mindenki egy időben ugyanazt a dolgot csinálja, ugyanazokat a feladatokat teljesítse. Már az elsősök nagyon eltérő ismeretekkel érkeznek az iskolába, erre pedig a hagyományos iskola nem tud válaszokat adni. Mi azt mondjuk, hogy az általános iskolának az a legfontosabb feladata, hogy az alapkészségeket megerősítse. Írás-olvasás, szövegértés, együttműködési, szociális képesség, kritikai szemlélet, érdeklődés, nyitottság – ezeknek a kibontakoztatása a lényeg. Ezek szükségesek ahhoz, amire később a lexikai, illetve a szakértői tudás is ráépülhet. A hozzánk érkező gyerekeket életkorilag megszabott osztályokba soroljuk majd, ugyanúgy, mint a többi iskolában.

Az AKG épülete. Szeptemberben indul az általános iskola
Az AKG épülete. Szeptemberben indul az általános iskola
Fotó:Túry Gergely

Azonban az, hogy velük mi történik, mi az a tananyagmennyiség, amelyen végig tudnak haladni egy tanévben, az az osztályokon belül is különbözhet. A törzsanyag, amit felépítettünk, elsőtől a hatodik osztályig szól. Minden egyes kompetenciaterületet – nálunk nem tantárgyak, hanem kompetenciaterületek vannak – szintekre osztottuk fel. Van olyan kompetenciaterület, amely hat, van, amelyik tíz szintből áll. Ezek nem feltétlenül feleltethetőek meg az egyes osztályfokokkal. Az a lényeg, hogy a hat év alatt ezeken a szinteken végighaladjon a gyermek. Hogy ezt milyen ütemben teszi, az rá és a személyes kísérőjére van bízva. Tehát lehet, hogy matematikából valaki a második osztályban már a negyedik szinten tart, de írásból-olvasásból csak az első szinten. Ilyenkor az a feladatunk, hogy írásból-olvasásból plusz fejlesztést vagy időt kapjon, míg matematikából hagyjuk szárnyalni, ne kelljen megvárnia, hogy a többiek is eljussanak arra a szintre, ahol ő tart.

Maradjunk ennél a példánál. Ezzel a diákkal mi történik matematikaórán?

Nálunk nem lesznek egységes, frontális foglalkozások. Az a legritkább esetben fordul majd elő, hogy az osztály minden tagja egy irányba néz, és hallgatja a pedagógust. Különböző témák mentén kapnak feladatokat. Bár mindenkinek egyéni fejlődési útja van, a szociális kompetenciák erősítése miatt sok a csoportmunka, páros munka. Nem baj az, ha eltér a gyerekek tudása, sőt kifejezetten erőforrásként kezeljük az eltérő ismereteket, hiszen egymásnak tudnak segíteni, egymást tudják kiegészíteni az egyes feladatokban. Olyan projektjellegű feladatokat kapnak, amelyek megoldásához különféle képességeket, tudásokat kell használni, a csoport így tudja összerakni azt a produktumot, amit a végén be kell mutatniuk. Mindenki azt teszi hozzá, amiben a legjobb. És közben a másiktól nyilván tanul. Emellett, akinek szüksége van rá, kap egyéni foglalkozást. Ha előrébb tart, akkor kaphat egyéni feladatokat, ha egy kérdéskör megértésével problémája van, másfajta módszerekkel segítünk neki.

Nincsenek tantárgyak. Tanórák vannak?

A délelőtt a „tanösvény”, amikor a tanulás, alapozás, növekedés zajlik, ez az alapkészségek sávja. Ez nincsen az óra-szünet-csengő háromszögre felfűzve, hanem a pedagógusok - az alapkészségek sávjában párhuzamosan ketten vagy hárman irányítanak egy-egy foglalkozást, tevékenységet -, látják, hogy az adott csoport mit bír, mikor kell szünetet tartani, mikor kell mozgásos foglalkozást tartani. Így tudják egyénileg felépíteni a napot.

Vagyis ha úgy látják, hogy a hatévesek fáradtak, akkor bármikor tarthatnak szünetet?

Így van, de adhat nekik szabad játékot is, de a módszereket és a helyzeteket is rugalmasan váltogathatja. Ha például az évszakokról van valami feladat, és azt látják, hogy a tantermi foglalkozás már nagyon nehezen megy, kimennek a kertbe, és ott folytatják.

Vagyis a pedagógusoknak sokkal nagyobb szabadságuk van, mint egy sima általános iskolában. A 45 perces órák, egyentankönyvek, egyentantervek világából érkező tanítóknak ez motiváló vagy bénító?

Nagyon-nagyon pozitívak a tapasztalataink. Hathetente tartunk egy nyitott műhelyt, ahol közösen tárgyalunk meg egyes kihívásokat, ide szabadon, bárki jöhet, nem csak olyan pedagógus, aki nálunk szeretne tanítani. Azt kell mondjam, nemhogy megrémülnek, hanem egyenesen szárnyakat kapnak a közös gondolkodástól és attól a helyzettől, hogy végre eltávolodhatnak azoktól a konvencióktól és elvárásoktól, amelyekben a mindennapokban élnek. Miközben országos szinten azt lehet tapasztalni, hogy hiány van jól képzett pedagógusokból, nekünk nagy szerencsénk van, nagyon nagy létszámban jönnek érdeklődők.

Szolgaként csak szolgákat tudunk nevelni - Horn György az oktatás reformálásáról

A közoktatást megváltoztatni nem nagyon lehet, csak a légkörét lehet rontani vagy javítani. Most azonban egyre inkább romlik, a kormány mégis azt akarja felmutatni, hogy minden rózsás - mondta el Horn György, akivel az alternatív iskolákról és az oktatás reformálásáról is beszélgettünk.

Megvan már a tanári kar?

Még hiányzik néhány kolléga, de nagyrészt megvan. Még várjuk azokat, akik elég erőt éreznek magukban ahhoz, hogy valami egészen mást próbáljanak ki. Minden osztályban három tanító lesz. Egy olyan tanító, aki nagy szakmai tapasztalattal rendelkezik mind a módszertanban, mind az évek számában. Lesz egy olyan kolléga, aki fejlesztő-gyógypedagógiai szemléletű, és lesz olyan, aki az angoltanításban jártas. De mind a hárman tanítói szerepben jelennek meg. Az osztályt végigviszik az első hat évben. Ami még érdekes, hogy az egyes osztályok osztálypárokkal dolgoznak - az elsősök a harmadikosokkal, a másodikosok a negyedikesekkel, az ötödikesek a hatodikosokkal. Ott a három-három pedagógus alkot egy munkaközösséget, akik tulajdonképpen maguk tervezik meg a napi, heti, éves tervüket. Nagyon sok közös foglalkozást tartanak az osztályoknak, hogy az egymástól tanulás ebben a formában is meg tudjon valósulni.

Fotó:Túry Gergely

Hogyan néz majd ki egy teljes tanítási nap?

Figyelembe vesszük a különböző családi szokásokat, ezért a reggeli érkezésben lesz egy viszonylag tág rugalmasság, azt kérjük majd, hogy fél nyolc és fél kilenc között érkezzenek meg a gyerekek. Akkor már ott az osztálytanító, tehát nem ügyeletben vannak a gyerekek, hanem személyes beszélgetések, játékok, készülődés zajlik. Fél kilenckor kezdődik a ráhangolódás ritmikus mozgásokkal, beszélgetőkörrel. Ilyenkor lecsendesítjük és bemelegítjük az elménket a munkára, tanulásra, odafordulunk egymáshoz. Vagyis olyan kezdést adunk, amellyel energetizáljuk a gyerekeket a napra, kiélezzük a figyelmünket, kihegyezzük a képzeletbeli ceruzánkat.

Egész napra húzzuk el a különböző tevékenységeket, az első két osztályban egész nap nagy hangsúlyt fektetünk a szabad, kötetlen játékra, a rohangálós-kiabálós időtöltésre, mert akkor tudnak feltöltődni. Délután ennek nagyobb terep jut.  Ilyenkor a tanító csak egy-egy rövid tevékenységgel hozza vissza a délelőtti témákat, a bevésődést segítve, de ezek nem formális foglalkozások.

Hogyan értékelik a diákok teljesítményét?

Szöveges értékelés lesz, amelybe mind a szülőket, mind a gyerekeket szeretnénk bevonni. A szöveges értékelés sokkal precízebb, átfogóbb képet tud adni a gyereknek a teljesítményéről és arról, hogy honnan hová jutott. Önmagukhoz mérjük a gyerekeket, nem egy sztenderdhez, nem szeretnénk belepasszírozni őket egy ötfokú skálába. Az értékelésnek nem felülről jövő értékítéletnek kell lennie, hanem motivációnak, örömforrásnak, hogy innen idáig eljutottál, ezeket készítetted. Inkább összegzése az elmúlt időszaknak. Persze ha arra kerül sor, ezeket át tudjuk fordítani számjegyekbe is.

Január 15-ig lehet jelentkezni. Milyen túljelentkezésre számolnak?

Nem tudom megjósolni. Az első öt évfolyamra várunk diákokat, minden évfolyam 48 fős, két osztály indul 24-24 fővel.  Csináltunk előregisztrációt az érdeklődőknek, közel 1500 család regisztrált, de ez nem azt jelenti, hogy mindenki fog jelentkezni. A mi iskolánk elrugaszkodik a hagyományos oktatástól, és nem mindenki meri bevállalni, és ez nem is gond.

Tipp szülőknek: Meg lehet menteni a gyereket az állami oktatástól

Nincs hely az alternatív iskolákban, de egyháziba nem szeretné íratni a gyerekét? Könnyen lehet tanulócsoportos vagy magántanuló, némi utánajárással. Az állami oktatás megkérdőjelezhető minősége miatt egyre több szülő keres alternatívát gyereke számra. A jelenségről Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke beszélt a -nak.

Van olyan diák, akinek a „majdnemiskola” nem passzol? Vagy csak olyan szülő van, aki nem mer elszakadni a hagyományos iskolától?

Biztosan vannak olyan gyerekek, akiknek a motivációjához, versenyszelleméhez valamiféle erősebb rendszerre, szorosabb korlátokra van szükség. Vannak olyan gyerekek, akik attól haladnak előre, ha minél több kihívás elé állítják őket. A családok szokták érezni, milyen iskola való a gyerekeknek. Azért tartottuk fontosnak, hogy az érdeklődő családokat folyamatosan tájékoztassuk a terveinkről, hogy mérlegelni tudják, akarják-e ezt vagy sem. Az ünnepek előtt nyílt meg az a link, ahová fel lehetett tölteni a jelentkezést. Most, hogy elindult az év, látjuk, hogy megszaporodtak a jelentkezések, de attól nem kell tartani, hogy olyan nagy lesz a túljelentkezés, hogy valaki még a személyes bemutatkozásra sem kap esélyt. A jelenlegi állás szerint a személyes beszélgetésig szinte mindenkivel el fogunk jutni.

Hogyan választják ki a diákokat?

Alapvetően családokat szeretnénk „felvenni”. Van egy online felület, ahol egy jelentkezési lapot kell kitölteni, a szülőktől emellett kérünk egy motivációs levelet és egy „használati utasítást” a gyerekhez. Hogy szerintük mire van szüksége, mivel lehet őt motiválni. Azoktól, akik nem az első évfolyamra jönnek, kérünk iskolai bizonyítványt, de nem kell kikérni, aki úgy érzi, hogy nem szeretné beavatni az iskoláját abba, hogy hozzánk jelentkezik, bármilyen értékelést, bizonyítványt vagy jellemzést kaphatunk, ez a mi munkánkat megkönnyíti. A volt AKG-s diákok, akik szeretnék ide hozni a gyermeküket, előnyben részesülnek, és azok is, akiknek a testvére AKG-s. Fontos, hogy nem mi szeretnénk kiválasztani a családokat, hanem olyan családokkal szeretnénk elkezdeni a közös munkát, akikben azt látjuk, hogy valóban arra vágynak, amit mi kínálunk. Nem minősítünk, nem válogatunk, nem értékeljük sem a gyerekeket, sem a szülőket.

Milyen anyagi hozzájárulást kérnek a családoktól?

Havonta 100 ezer forint a költségtérítés, és ezt tizenkét hónapra kérjük.

Egyre több szülő hajlandó ilyen összeget fordítani a gyerekei taníttatására, rengeteg tanulócsoportot alapítanak, népszerűek az alternatív iskolák. Az egyentankönyv-egyentanterv világa miatt?

Megváltozott a munkaerőpiac, a lehetőségek, kitágult a világ. A családi gondolkodás is megváltozott, a tudásról alkotott vélemény, a tudáshoz való hozzáférés is teljesen átalakult. És erre a hivatalos iskolarendszer sehogyan nem reflektált, sőt azt látni időnként, hogy pont az ellenkező irányba halad. És közben a kisebb, összetartóbb közösségek létre tudnak hozni olyan iskolákat, csoportokat, amelyek a céljaiknak megfelel. Nem hiszem, hogy hosszú távon, gátat lehetne szabni az átalakulásnak. Lehet lassítani, de nem érdemes nem tudomást venni róla.