Az intézményben nem először kerül elő a modellváltás témája, ami rendre komoly vitákat vált ki, mivel az egyetem nagyon rossz anyagi helyzetben van, a modellváltás azonban veszélybe sodorná az autonómiájukat, továbbá az unió és a magyar kormány konfliktusa miatt presztízsvesztéssel is járna, arról nem is beszélve, hogy továbbra is megoldatlan az Erasmus-ügy. A kritikusok szerint hiába mondják azt, hogy majd kárpótolják az egyetemeket az alapítványok, ez nem megnyugtató, mert az egyetemi munkához hozzátartozik a nemzetközi beágyazottság, amit szintén elveszítenének.

Hivatalosan annyit lehet tudni, hogy a BME Szenátusa 2023 májusában felhatalmazta az egyetem vezetőit, hogy tárgyaljanak a fenntartóval a „jövőbeli fenntartható működési modell lehetőségeiről, pénzügyi kereteiről, személyi feltételeiről”. De ahogy az egyetem közleménye is írja, hivatalosan ez a tárgyalás „továbbra sem a BME modellváltásáról szól, hanem egy fenntartható pénzügyi és működési modell kialakításának lehetőségéről” – olvasható a Mércén.

Az egyetem kancellárja Verseghi-Nagy Miklós végzettsége szerint villamosmérnök, de a versenyszférában dolgozott, majd 2014-től Szentendre fideszes polgármestere volt. A kancellár már egyesével keresi fel és figyelmezteti a különböző karokat: modellváltás lesz, vagy elfogy a fenntartásra szánt pénz.

"A minap a kancellár elment a TTK dékáni tanácsára, sajnálkozva beszámolt róla, hogy a karnak nem igazán lesz jövőre már pénze. Nehéz lesz így fenntartani. Miután már csak a dékán és a tanszékvezetők, intézményvezetők maradtak a teremben, előbbi "megeskette" utóbbiakat, hogy márpedig azonnal kezdeményezni kell a modellváltást."

– olvasható Ther Péter Pál, a BME doktoranduszának Facebook-oldalán.

A Mérce forrása szerint ha már idén ősszel lesz az ügyben szenátusi szavazás, az mindenképp a nyomásgyakorlás eredménye. A szenátus 28 főből áll, ebből 16 főt adnak az egyes karok és 8 főt a diákok. Így egy esetleges szavazáson sok múlik a hallgatókon is, akik egyelőre bizonytalanok. A minisztérium komoly pénzügyi nyomást helyezett a BME-re, ami állami egyetem lévén 2021 óta jóval kevesebb támogatást kap, mint a modellváltáson átesett intézmények.

Ismét lesz szakszervezet

Barna Emília, a BME oktatója szerint mindezek az aggályok és problémák keltették életre a dolgozói önszerveződést az egyetemen. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) BME Intézményi Szervezetébe közel 100 új tag lépett be nyár óta. És hamarosan elérhetik a kollektív szerződés megkötéséhez szükséges 10%-os tagsági küszöböt is. Arról is beszélt, hogy az embereket a belépésre épp a hátrahagyottság motiválja: a BME oktatói, kutatói úgy érzik, saját szellemi műhelyük egyik legfontosabb kérdésének eldöntéséből hagyják éppen ki őket.

A szakszervezet formálisan (egy körbeküldött kérdőív segítségével) és informálisan (személyesen) is megkereste a modelváltott intézmények dolgozóit. Az eddigi információk alapján az intézmények ugyan jól jártak anyagilag, ez azonban a dolgozói fizetésemelésben csak szerencsés esetben, vagy küzdelmek árán mutatkozott meg, és ekkor is inkább bónuszok formájában, az alapbér kevesebb helyen változott lényegesen. Ezzel szemben nemcsak az intézményi, hanem a dolgozói autonómia is szinte mindenhol sérült.

Emellett jelentősen sérült a dolgozói biztonság is Barna szerint: egyes modellváltott egyetemeken folyamatosak az átszervezések, szakok szűnnek meg és jönnek létre, változnak a ponthatárok stb. A közalkalmazotti státusz elvesztése miatt védtelenek a dolgozók, a fenntartó kedve szerint rendelkezik felettük az átszervezések során. És már az a minimális képviseletük sincs meg, amit az állami fenntartásban a szenátus nyújt.