Kilenc magyar egyetem került fel a sanghaji felsőoktatási rangsor friss tudományterületi listáira. A legjobb eredményt - saját szakterületén - az Eötvös Loránd Tudományegyetem érte el, fizikából a világ 150 legjobb felsőoktatási intézménye közé sorolták.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem idén kilenc részrangsorban szerepel: a fizika (101-150.), a matematika (201-300.), a pszichológia (201-300.), a biológia (301-400.), a meteorológia (301-400.), a közegészségügy (401-500.), a politikatudományok (301-400.), az oktatás (401-500.) és az ökológia (401-500.) területén is a legjobbak közé sorolták a rangsor készítői. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is felkerült a rangsorra, matematikából és mechatronikai mérnöki területen is a 201-300. kategóriában végzett - derül ki a sanghaji felsőoktatási rangsor oldalán közzétett listákból.
A Semmelweis Egyetem 401-501. helyen áll a biológia, 301-400. a humánbiológia, 201-300. a klinikai orvostudomány, 201-300. a gyógyszerészeti tudományokban, szintén 201-300. a fogorvosi, és 301-400. a gyógyszertechnológia területén.
A Debreceni Egyetem két szakterületi rangsorra került fel, fizikából és ökológiából is a 401-500. helyre sorolták a sanghaji felsőoktatási rangsor készítői. A másik két nagy vidéki tudományegyetem más képzésekkel szerepel a listán: a Pécsi Tudományegyetem a klinikai orvostudomány és a közegészségügy területén a 401-500. kategóriában végzett, a Szegedi Tudományegyetem fizikából érte el a legjobb eredményt (a 301-400. lett), de klinikai orvostudomány kategóriában (401-500.) és gyógyszerészeti tudományokban (401-500.) is felkerült a rangsorra.
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságtudományi területen a 401-500. kategóriában, politikatudományból pedig 301-400. helyen áll.
Az Állatorvostudományi Egyetem saját szakterületén a világ kétszáz legjobb egyeteme közé került, a rangsor készítői a 151-200. kategóriába sorolták. Ugyanezen a listán a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is szerepel, a 201-300. helyen.
A sanghaji felsőoktatási rangsor
A világ egyik legjelentősebb globális felsőoktatási rangsorát, az ARWU-t 2009 óta a ShanghaiRanking nevű szervezet állítja össze – írja közleményében a BME. A szakterületi rangsor, a GRAS 2017 óta jelenik meg. Az ezres globális lista és a szakterületi lista adatait Web of Science-ből nyerik, olyan szempontok alapján, mint a minőségi tudományos publikációk száma, az idézettség, a külföldi társszerzővel közösen kiadott publikációk aránya, a vezető folyóiratokban megjelent vagy kiemelt konferenciákon bemutatott publikációk száma, illetve a jelentős díjakkal elismert kutatók száma.
A lista elkészítéséhez a világ körülbelül 25 ezer egyeteme közül csak a legjobb 5000 intézményt vizsgálták (96 országból), és abból is csak 1800 került a rangsorba. Az egyetemeket öt kategóriában – természettudományok, műszaki tudományok, élettudományok, orvostudományok, illetve társadalomtudományok – elemezték, 54 tudományos szakterületen.
Kik a legjobbak?
A legtöbb első helyezést egyébként amerikai egyetemek érték el. Idén összesítésben a Harvard áll az élen nyolc első hellyel, míg a Massachusetts Institute of Technology (MIT) öt szakterületen került a dobogó legfelső fokára. A legjobb egyetemek között – szakterületekre bontva – több kínai, francia és brit egyetem van, de bizonyos területeken (például ápolás) ausztrál és svéd intézmények is vannak az első tízben.
