Nagyot emelnek a szegedi egyetem oktatóinak fizetésén, a tanársegédek bére 78 százalékkal nő Felsőoktatás
Eduline/MTI

Nagyot emelnek a szegedi egyetem oktatóinak fizetésén, a tanársegédek bére 78 százalékkal nő

Emelik jövőre a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak, kutatóinak és tanárainak alapbérét, az egyetemi docenseké például átlagosan 33, a tanársegédeké 78 százalékkal nő.

Új bérstruktúrát vezetnek be, amely három eleme a jelentősen megnövelt alapbér, az egyaránt teljesítményen alapuló, éves, az alapbérbe beépülő fizetésemelés és az akár több havi bért is jelentő bónusz – közölte az intézmény.

Az akadémiai terület oktató, kutató, tanár munkatársainak alapbére a korábbi közalkalmazotti jogviszony szerinti illetményhez képest átlagosan 50 százalékkal emelkedik. Az egyetemi tanárok alapbére jövőre átlagosan 40, az egyetemi docenseké 33, az adjunktusoké 60, a tanársegédeké 78 százalékkal nő.

Egy tanársegéd átlagos alapilletménye 213 685 forintról 380 000 forintra emelkedik. Egy egyetemi tanár alapilletménye az SZTE-en legkevesebb 800 ezer forint lesz. A kollégiumi tanárok alapbére 400 ezer, a nyelvtanároké pedig 450 ezer forintra emelkedik.

A teljesítményértékelési rendszereket 2022 első negyedévében véglegesítik – tette hozzá az idén modellt váltó egyetem.

A köznevelésben, a szakképzésben, illetve az egyéb szakmai és funkcionális munkakörökben, nem akadémiai területen dolgozók bérrendezése is megindult. Ennek részleteit az SZTE a szeptemberben megtörtént, 15 százalékos béremelésen túl - a munkakörök különbözősége miatt - az érdekképviseletekkel történő egyeztetés után véglegesíti. A közleményben kitérnek arra is, hogy nőnek a hallgatói támogatások: jövőre a START ösztöndíj keretösszege duplájára emelkedik, ezt több mint ezer elsőéves kaphatja meg.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.