Lassan összeomlik a tanárképzés, mit tesz ellene a kormány? Felsőoktatás
Eduline

Lassan összeomlik a tanárképzés, mit tesz ellene a kormány?

Komoly gondban vannak a tanárképzést indító egyetemek. Illetve ha megvalósul, hogy újabb és újabb intézmények kerülnek egyházi kézbe, előbb-utóbb világnézetileg elkötelezetté válhat a tanítóképzők nagy része.

A kormány nemrég kezdeményezte Ternyák Csaba egri érseknél, hogy egyházmegyéje vegye át az egri Eszterházy Károly Egyetem fenntartását.

Az egyetem kikérte az oktatók véleményét - írja a hvg360 -, akik információik szerint hajlanak a fenntartóváltás elfogadására, legalábbis olyan garanciákat kértek támogatásuk feltételeként, amelyek nem tűnnek teljesíthetetlennek.

Az egri egyetemet – amelynek a pedagógusképzés az egyik fő profilja – fokozottan sújtja, hogy az osztatlan tanárképzés bevezetése óta egyre kevesebben jelentkeznek pedagógusnak. Több mint húsz meghirdetett alap- és osztatlan képzésből végül tíznél is kevesebbet sikerült csak elindítani, jelentkezőhiány miatt 

Hogyan lesz újra népszerű a tanárképzés?

Az egyik út a pénz? A kormány már két éve is abban gondolkodott, hogy pályára állítási ösztöndíjat ad majd a végzetteknek, hátha ez is segít tanárnak megtartani őket. A köznevelési államtitkár azzal számolt, hogy 2022-től kell majd ezt a kormánynak meglépnie. De mi jöhet még szóba. 

A fenntartóváltásról és a tanárképzések sorsáról szóló részletes beszámolót elolvashatjátok a hvg360-on.

Az Eszterházy Károly Egyetemen sem elképzelhetetlen a fenntartóváltás

Az egri egyetem rektora szerint elképzelhető, hogy a Corvinus-hoz és a SZFE-hez hasonló modellváltásáson esik majd át az intézmény.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Középiskolai felvételi 2026: ezért annyira nehéz jól megírni a központi írásbelit Közoktatás Kurucz Tünde

Középiskolai felvételi 2026: ezért annyira nehéz jól megírni a központi írásbelit

Az 50 pontos matekból 23 pont már átlag feletti eredménynek számított a nyolcadikosoknál a 2025-ös központi írásbelin, de magyarból is átlagosan a diákok nyolcadikban csak 30,3 pontot értek el, azonban a negyedikeseknél és a hatodikosoknál sem volt sokkal jobb a helyzet. Elmagyarázzuk egyszerűen miért annyira nehéz magas pontszámot elérnie még egy színötös tanulónak is.