ELTE, Műegyetem, CEU és Szeged: magyar egyetemek a világ legjobbjai között Felsőoktatás
Eduline

ELTE, Műegyetem, CEU és Szeged: magyar egyetemek a világ legjobbjai között

Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem is felkerült a QS Quacquarelli Symonds 2011-es természettudományi rangsorára, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a negyedik helyet szerezte meg a Cybermetrics Lab közép- és kelet-európai felsőoktatási listáján, a CEU jogi tanszékét pedig egy cseh napilap választotta Közép-Európa legjobbjának. Milyen rangsorokban találhatunk magyar egyetemeket?

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a negyedik legjobb felsőoktatási intézmény Közép- és Kelet-Európában a spanyol Consejo Superior de Investigaciones Científicas Cybermetrics Lab szerint. A listát az egyetemek webes jelenléte alapján állítják össze, a kutatók különböző mutatókat vesznek figyelembe, többek között a Google Scholarban megtalálható cikkek és hivatkozások, valamint a legnépszerűbb keresőkkel megtalálható tudományos publikációk számát. A Cybermetrics Lab összesen tizenkétezer felsőoktatási intézmény állított sorba, a 2011-es világrangsorban a BME a 314., az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 360., a Szegedi Tudományegyetem pedig a 458. helyre került.

Az ELTE lágymányosi campusa. Több rangsorban is szerepelnek a képzések


A CEU, a Szegedi Tudományegyetem és az ELTE

A QS Quacquarelli Symonds 2011-es felsőoktatási rangsorára is felkerült három magyar egyetem: a Közép-európai Egyetem (CEU) a QS filozófiai listájának 101-150. helyén, az Eötvös Loránd Tudományegyetem a földtudmányi, a Szegedi Tudományegyetem pedig a vegyészmérnöki képzések rangsorának 101-150., valamint 151-200. helyén szerepel. A QS Quacquarelli Symonds cég 2004 óta minden évben elkészíti a felsőoktatási intézmények világrangsorát, amelyet több szempont – például a munkáltatói vélemények, az oktatók és a hallgatók aránya, az előadók tudományos munkáinak idézési gyakorisága, valamint a külföldi hallgatók és oktatók száma – alapján állítanak össze. A QS legfrissebb rangsoráról és a magyar sikerekről itt és itt olvashatsz.

Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem a sanghaji Jiao Tong University által készített nemzetközi rangsorban is minden évben jól szerepel: a két intézmény rendszerint a legjobb háromszáz-négyszáz intézmény közé jut be, a ranglistát 2010-ben három amerikai egyetem, a Harvard, a Stanford és a Berkeley vezette, a legjobb európai egyetem pedig a Cambridge lett.

A Közép-európai Egyetem Politikatudományi Tanszékét 2009-ben a Center for Higher Education Development sorolta az ötvenkét legkiválóbb politológiai intézmény közé: a Die Zeit című német lapban publikált felmérés készítői négyezer európai felsőoktatási intézmény teljesítményét vetették össze: azok az egyetemek, amelyek legalább két csillagot kaptak, bekerültek a „kiválók csapatába”. A CEU Business School a QS üzleti képzéseket összegző rangsorában is évről évre szerepel, 2009-ben a harminckilencedik, 2010-ben pedig a huszonkettedik helyet szerezte meg, a Lidove noviny cseh napilap pedig a CEU jogi tanszékét választotta Közép-Európa legjobbjának márciusban: az elemzés előre meghatározott intézményeket állított sorba a 2009-ben kiadott publikációk alapján.

A CEU diplomaosztója. Több szak tarolt az európai listákon


Ahova még soha nem jutott fel magyar egyetem

Az École des Mines de Paris felsőoktatási rangsora nagy valószínűséggel még évtizedekig elérhetetlen lesz a magyar egyetemek számára, a lista alapja ugyanis a világ legjelentősebb vállalatainak Forbes-listája. A kutatók mindössze egy szempontot vesznek figyelembe: minél több csúcsvezető van az öregdiákok között, annál több pontot kap az adott felsőoktatási intézmény. Például az amerikai Wal-Mart Stores vállalat legfelsőbb vezetője, H. Lee Scott kizárólag a Pittsburg State Universityre járt, ezért ez az egyetem teljes pontot kapott. A General Motors vezérigazgatója, G. Richard Wagoner a Duke-on és a Harvardon egyaránt tanult, ezért mindkét egyetem fél-fél pontot kapott.

Idén az amerikai és a japán egyetemek taroltak: az élen álló Harvard eredménye nem meglepő, hiszen a Times Higher Education (THE) és a QS világrangsorában is az első-második helyen szerepel, míg a japán intézmények - köztük a Tokyo és a Keio University - rendszerint kicsúsznak a top 10-ből. A negyedik helyezett a francia HEC, míg az ötödik a Kyoto University és a brit egyetemi rangsorok éllovasa, az Oxford lett. A 350-es listán több német, kínai és brit intézmény is szerepel, többek között a Cambridge, a kölni és a frankfurti egyetem, valamint a kínai Wuhan University.

Miért nincs európai uniós rangsor?
Eddig nem készült olyan kutatás, amely kizárólag az Európai Unió országaiban működő felsőoktatási intézményeket rangsorolta volna az oktatás minősége alapján - a listára azonban már nem kell sokáig várni, az Európai Bizottság ugyanis 2008 végén pályázatot hirdetett a kutatási terv kidolgozására.

eduline
Nem feltétlen gyakornok kategóriában kezdenek az óvodai nevelők Közoktatás Kurucz Tünde

Nem feltétlen gyakornok kategóriában kezdenek az óvodai nevelők

Középfokú, technikusi képzettséggel, Pedagógus I. kategóriában, bruttó 654 ezres óvodapedagógusként is kezdhetnek az óvodai nevelők – derült ki az Oktatási Hivatal szerkesztőségünk részére küldött válaszából. Ehhez képest a frissen végzett diplomás óvodapedagógusok gyakornokként állhatnak munkába, ha nem volt korábban legalább 6 éves munkaviszonyuk.