Hamarosan megkezdődnek a szóbeli érettségi vizsgák. Kiss Jánost, a Studium Generale történelem szekcióvezetőjét kérdeztük a történelemérettségi szóbeli vizsgájáról, valamint megkértük arra, hogy a gyakoribb hibákból (is) tanulva, adjon tanácsot az érettségizőknek.

Mi a leggyakoribb hiba, amit a diákok elkövetnek a szóbelire készülésnél?

Ami a legnehezebb a szóbelinél, az az, hogy témaköröket, nem pedig tételeket adnak ki előre. Nagyon sokan esnek abba a hibába, hogy nem gondolnak bele, hogy milyen tételek lehetnek egy adott témakörből. Lehet, hogy mondjuk a személyes kedvenc tételemből, az ókori államok esetében, csak azt kérik a vizsgázótól, hogy az athéni demokráciát mutassa be, és arról kell húsz percet beszélnie, viszont ha úgy készült fel, hogy az egész témakörből kell húsz percet beszélnie, akkor nagyon nehéz dolga lesz. Ezért nagyon fontos belegondolni abba, hogy milyen tételek lehetnek egy témakörön belül.

Hogyan érdemes kidolgozni a tételt a vizsgán?

Érdemes előre felépíteni a feletetet, hiszen bőven idő kidolgozni. Általában fél óra van a kidolgozásra, de nekem az a tapasztalatom, hogy több szokott lenni, mert megcsúsznak az idővel, stb. Ez az idő elég arra, hogy a tételüket rendesen fel tudják építeni.

Mi történik, ha "rossz" tételt húz egy diák?

Ha olyan témát húznak ki a diákok, ami nem annyira megy nekik, akkor érdemes a lehető legjobban kielemezni a forrásokat. Minél több információt kell kinyerni, amikből aztán középszinten elég jó feleletet lehet felépíteni. Az atlasz is nagyon sokat segít elég sok tételnél, ezek segítségével azt gondolom, hogy össze lehet rakni egy épkézláb feleletet, ami értékelhető lesz. Ezzel el lehet kerülni, hogy a végén új tétel húzására kerüljön sor. Ezenkívül, ha látja a tanár, hogy nem annyira megy valakinek, akkor általában rávezető kérdéseket tesz fel, és ilyenkor azért beugranak a dolgok.

Mit tanácsolsz a diákoknak a töriérettségi szóbeli vizsgájára?

1. Érdemes minimális bevezetést mondani, hogy akkor most miről is fogunk majd beszélni, hiszen így látják, hogy össze van rakva az egész, nemcsak egyből belevágunk a téma közepébe, aminek egyszer majd a végére érünk - tanácsolja Kiss János.

2. A véleménynyilvánítás kizárása itt is fontos, nemcsak írásbelinél. Minél inkább konkrétabb dolgokat mondjunk.

3. Nem szabad pánikolni, mert azzal csak saját magukon rontanak a diákok. Az egész történelemtanulást érdemes úgy felfogni, mintha egy mese lenne. Ha többször elolvasnak egy témát, és meg is értik, azzal sokkal többre mennek, mintha be akarnák magolni valamit, mert úgyis meg lehet tanulni, meg úgyis el lehet érni jó eredményt, de mondjuk az gyorsan ki is esik, és akik így tanultak, a szóbelire nagyjából újra fel kell készülniük. Hogyha  valaki viszont megérti, akkor szóbelin már csak nagyjából át kell ismételni és csak fejben konkretizálni az anyagot a diákoknak.