Pontszámítási szabályok: ezekre a tárgyakra kell rágyúrni az év végéig, ha felvételiztek Érettségi-felvételi
Csik Veronika

Pontszámítási szabályok: ezekre a tárgyakra kell rágyúrni az év végéig, ha felvételiztek

Összeszedtük, milyen középiskolai eredmények számítanak a felsőoktatási felvételin. Mutatjuk a tantárgylistát.

A tanulmányi pontokba kizárólag a középiskolában megszerzett eredményeket számítják be, vagyis a 9-12. évfolyam (nyelvi előkészítő év esetében a 9-13. évfolyam) eredményeit - hívja fel a figyelmet a felvételi tájékoztató. A következő öt tantárgy utolsó két tanult év végi osztályzatait kell összeadni:

  1. magyar nyelv és irodalom (évenként a két osztályzat számtani átlaga, kerekítés nélkül),
  2. történelem,
  3. matematika,
  4. legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom),
  5. egy, legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy. Természettudományos tantárgyak: fizika, kémia, biológia, földrajz (földünk és környezetünk), természetismeret, természettudomány.

Az így kapott eredmény kétszerese jelenti a tanulmányi pontok legfeljebb 100 pontot képező részét.

Hogyan működik a pontszámítás?

Kétféleképpen lehet a felvételi pontokat kiszámítani. Az első: az 500 pont a tanulmányi pontok (maximum 200) pont és az érettségi pontok (maximum 200 pont) összegéből áll, hozzáadva a többletpontokat (maximum 100 pont). A másik, népszerű nevén a duplázás, az érettségi pontok kétszerezését jelenti (maximum 400 pont), hozzáadva a többletpontokat (maximum 100 pont) - így szintén elérhető a maximális 500 pont. Az utóbbiról itt írtunk le mindent. Ha egy kicsit matekoznátok a pontokkal, akkora pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatjátok ki.

Az összes pontszámítási szabályt és részletet itt nézhetitek meg.

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt" Közoktatás Kurucz Tünde

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt"

Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.