Két emelt szintű érettségi és egy nyelvvizsga? Száz pluszpontnál többet nem tudtok gyűjteni Érettségi-felvételi
Csik Veronika

Két emelt szintű érettségi és egy nyelvvizsga? Száz pluszpontnál többet nem tudtok gyűjteni

Vajon hány pontot kap az, aki két emelt szintű érettségivel és egy felsőfokú nyelvvizsgával vág neki a felvételinek? Mutatjuk a felvételi szigorú szabályait.

A kérdésem az lenne, hogy a pluszpontok számításánál milyenek a szabályok. Összesen csak 100 pont szerezhető, vagy ha valaki két emelt szintű érettségit tesz és mellette letesz egy C1-es nyelvvizsgát, akkor akár 140 pontot is vihet?

- tette fel a kérdést egy olvasónk.

A válasz röviden: nem, senki nem vihet 140 többletpontot. Az idei felvételin is az az alapszabály, hogy a többletpontok összege legfeljebb 100 lehet abban az esetben is, ha emelt szintű érettségikkel, ynelvvizsgákkal, verseny- és egyéb eredményekkel, esélyegyenlőségi jogcímen ennél több pont járna nektek - áll a felvételi tájékoztatóban.

Akkor hogyan érdemes taktikázni?

A rendszer automatikusan a legjobb eredményeket veszi figyelembe. Azzal azonban nem árt számolni, hogy nem mindig éri meg emelt szintű érettségit tenni, hiszen egy jobban sikerült középszintű vizsga bizonyos esetekben többet ér, mint egy komoly idő- és energiabefektetés mellett rosszul sikerült emelt szintű vizsga.

Ha ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségit és nyelvvizsgát is tesztek, csak az egyikért kaptok majd többletpontokat. Ettől függetlenül érdemes megszerezni a nyelvvizsga-bizonyítványt akkor, amikor még heti több nyelvórátok van, a bizonyítványra ugyanis egyetemistaként és később is szükségetek lesz.

Azt, hogy idén pontosan hogyan számolhatjátok ki a többletpontjaitokat, és mi mennyit ér - itt nézhetitek meg.

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.