Felvételi pontszámítási szabályok: ezek a középiskolai jegyek számítanak majd Érettségi-felvételi
Eduline

Felvételi pontszámítási szabályok: ezek a középiskolai jegyek számítanak majd

Milyen tárgyak év végi osztályzatai számítanak az egyetemi felvételin? Mutatjuk milyen tantárgyak jegyein kell szépíteni (ha szükséges), hogy minél több pontotok legyen. Minden kérdésre válaszolunk.

Ha alap- vagy osztatlan szakra, esetleg felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, maximum 500 pontot szerezhettek. Maximum 200 pontot érnek a tanulmányi eredményeitek (ezt a középiskolai év végi jegyekből és az érettségi átlageredményéből számolják ki), legfeljebb 200 pontot ér az adott szakhoz szükséges két érettségi tárgy érettségi eredménye, és maximum 100 többletpontot szerezhettek nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel, versenyeredményekkel, egyéb teljesítménnyel.

Az egyetemre vagy főiskolára jelentkezőknek az öt fő tantárgyból szerzett − utolsó két év végi − érdemjegyeket kell összeadniuk, majd megduplázniuk, ezzel maximum 100 pontot szerezhettek.

A magyar nyelv és irodalom (a két érdemegy átlagával kell számolni), a matematika, a történelem, egy (legalább két évig tanult) idegen nyelv vagy nemzetiségi nyelv és irodalom mellett egy, legalább két évig tanult természettudományos tantárgy eredménye is számít.

Természettudományos tárgy a biológia, a földrajz, a kémia, a fizika, a természetismeret és természettudomány. Ha a diáknak a középiskolában nem volt olyan természettudományos tárgya, amelyet legalább két évig tanult, két − legalább egy évig tanult − természettudományos tárgy év végi jegyeivel is számolhat.

Kollégium, albérlet vagy valami más? Az egyik legnagyobb kihívás az egyetemistáknak a lakhatás megszervezése Felsőoktatás Gál Luca

Kollégium, albérlet vagy valami más? Az egyik legnagyobb kihívás az egyetemistáknak a lakhatás megszervezése

Az egyetemi felvételi után az egyik legfontosabb, ugyanakkor az egyik legnagyobb kihívást jelentő feladat a megfelelő lakhatás megtalálása. 2025-ben több mint 95 ezer hallgató jutott be valamely felsőoktatási szakra, az országban az egyetemisták száma pedig évről évre növekszik. Ezzel párhuzamosan azonban a kollégiumi férőhelyek száma nem követi ezt a trendet, az albérletek ára pedig az egekbe szökött, így a lakhatás kérdése komoly stresszfaktorrá vált a hallgatók számára.