Az első esszépárt választottátok? Mutatjuk a megoldásokat Érettségi-felvételi
Eduline

Az első esszépárt választottátok? Mutatjuk a megoldásokat

Mutatjuk a középszintű töriérettségi első választható esszépárjának megoldásait - megnézhetitek, milyen tartalmi elemek kellettek a kereszténység születésével (13. feladat) és az 1956-os forradalommal (16. feladat) kapcsolatos esszékbe.

Középszintű történelemérettségi feladatainak megoldása: rövid feladatok

Középszintű történelemérettségi feladatainak megoldása: második esszépár

13. feladat (rövid esszé)

A kereszténység születése

A kereszténység az ókori Római birodalomban, Júdea provinciában (T) a Kr. u. I. századtól, (T) született vallás, aminek alapja Jézus élete és tanításai (E1). A vallás szerint Jézus Isten fia, aki a szeretetet és az egymásnak való megbocsájtást hirdette (E1), de tanításai a római  vallással és zsidó vallással sem voltak összeegyeztethetők (E1), ezért Pilatus keresztre feszítteti (F). Ezzel Jézus magára vállalta az emberiség bűneit és feláldozta magát az emberekért (F). Jézus a keresztény tanítás, az evangélium (K2) szerint harmadnapra feltámadt és a mennybe vonult (F). 

Krisztus életét és tanításait a Biblia (K1) az Újszövetség részében foglalja össze (F). Tanait a 12  tanítványa, az apostolok (K1) hirdetik és terjesztik, így terjed el először Palesztínában, majd a Római birodalom más területein is (E2). A vallás azért lesz népszerű, mert Pál apostol tanítása szerint Jézus nem csak a zsidókat váltotta meg, hanem a pogányokat is (E2). Az I-III. század során a testvéri szeretet és az egyenlőség jegyében működő keresztény közösségek (K2) jönnek létre, ezeket a püspökök (K2) vezetik. A keresztény tanításokat a 325-ben szervezett niceai zsinat (E2) foglalta össze és fektette le a vallás dogmáit (K2), alapelveit.

16. feladat (hosszú esszé)

1956 október 28-ig

A Sztálin által vezetett Szovjetunió mintájára (T) Rákosi által megvalósított kommunista diktatúra éveiben (1948-1953) (T) a lakosság életszínvonala csökkent, a félelem és kiábrándulás légköre uralkodott el az országban. 1953 március 5-én meghalt Sztálin, ezek után a szovjet vezetés helyreállította diplomáciai kapcsolatait, és Magyarországon is belpolitikai enyhülés következett be (E1). 1953 júniusában Moszkvába hívták a magyar pártdelegációt, s eddigi politikájuk felülvizsgálására szólították fel őket.

1953-55 között a Nagy Imre vezetésével elindított gazdasági reformok és demokratizálási törekvések egyre nagyobb körben váltak népszerűvé (E1). A keményvonalas politikai hívei (Rákosi, Gerő) azonban ellenezték a reformokat, a szocialista elvek elárulásától tartottak (E1). 1956 október 16-án megalakult a MEFESZ (K), aminek vezetői október 23-ra Lengyelország melletti békés szolidaritási felvonulást szerveztek (E2). A magyar párt és állami vezetés részéről október 23-án megtiltották, majd mégis engedélyezték a MEFESZ szolidaritási felvonulását. (E2)

A rendezvény délután három órakor kezdődött a Petőfi-szobornál, ahol Sinkovits Imre színművész elszavalta a Nemzeti dalt, majd felolvasták a 16 pontot (E2). A szolidaritási felvonulás rendszerellenes tüntetéssé (F1) nőtte ki magát és egyre többen csatlakoztak hozzá. A felvonulók a reform híveit éltették (F1), és a keményvonalasok elleni fellépést sürgették (F1). A tömeg több mint százezresre nőtt, megjelentek a tüntetők kezében a lyukas zászlók – a címert kivágták -, amelyek a forradalom jelképévé váltak (E4). A Bem-szobortól a felkelők egy része a Parlament elé vonult, mások a Dózsa György téri Sztálin-szobor ledöntésére indultak, és sokan a Bródy Sándor utca felé vették az irányt, hogy a rádióban beolvassák a követeléseket. (E2) Az Országház előtt a tömeg Nagy Imrét követelte, akinek a tüntetőkhöz intézett beszéde azonban csalódást keltett. (E4) Az esti órákban már fegyverek is ropogtak, a felkelők megostromolták, és hajnalra elfoglalták a rádió épületét (E4). Megkezdődött a fegyveres felkelés. A forradalmárok felkelési gócpontokat alakítottak ki (Corvin-köz, Széna tér, Baross tér stb.) (T) és sikeresen szálltak szembe az ellenük forduló szovjet csapatokkal (K).

A magyar pártvezetés Nagy Imrét ismét miniszterelnökké tette, de október 28-ig ő sem azonosult igazán az eseményekkel (F3). A budapesti forradalom híre eljutott a vidéki városokba, az egyetemi központokban és a kisebb településeken egyaránt tüntetésekre, fegyveres összecsapásokra került sor (T). Közben október 25-én a Parlament előtti tömegbe lőttek a szovjet és ÁVH-s alakulatok (F2), aminek következtében a békés tüntetők közül sokan az életüket veszítették (F2). A szörnyű mészárlás hírére megkezdődött az ÁVH-sok (K) üldözése. A forradalom átterjedt a társadalmi élet minden területére. A munkahelyeken, így a gyárakban, üzemekben, közintézményekben munkástanácsok (K) vagy forradalmi bizottságok (K) alakultak, s a szétesett MDP-alapszervezetek (K) vagy a megbénult közigazgatás helyébe léptek.

A kormány élén Nagy Imrével válaszút elé került: vagy katonai erővel leveri a forradalmat, vagy a társadalom többségének követelésével azonosulva a forradalom mellé áll. Nagy Imre ez utóbbi mellett döntött, a nép, a nemzet mellé állt, nemzeti demokratikus mozgalomnak nyilvánítja a felkelést (F3) és a demokráciáért és a nemzeti önállóságért vívott harc támogatója lesz (F3).

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hirdetés