Nem kell nyelvvizsga a felvételihez, mégis bevezethetik a nulladik évfolyamot - hét hírei röviden Érettségi-felvételi
Eduline

Nem kell nyelvvizsga a felvételihez, mégis bevezethetik a nulladik évfolyamot - hét hírei röviden

Eseménydús héten vagyunk túl, ugyanis eltörölte a kötelező középfokú nyelvvizsga követelményét a kormány, több felsőoktatási világrangsorban is előkelő helyet értek el a magyar egyetemek és az iskolaérettségi vizsgálatokról, a külföldi nyelvtanfolyamokról és a szakképzés átalakításáról is derültek ki új információk. Itt vannak a hét oktatási hírei röviden.

Felvételi 2020

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a HÖOK-kal és más szervezettekkel való egyeztetés után azt javasolja a kormánynak, hogy a kötelező nyelvvizsga követelmény kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül, az erről szóló javaslatot szerdán nyújtja be a kormánynak. Ezt a kormány csütörtökön el is fogadta, és elállt a kormány a felsőfokú felvételihez kötelező középfokú nyelvvizsgától.

A szintén felvételi feltételként előírt egy emelt szintű érettségi továbbra is megmarad. Illetve a pontszámítással kapcsolatban is kiderültek fontos információk, amikről bővebben itt olvashattok.

Tarolnak a magyar egyetemek a külföldi rangsorokban: újabb eredmények

A Budapesti Corvinus Egyetem egyetlen magyar egyetemként a lista 501+ kategóriájába került a gazdasági és üzleti részrangsorban. Ez az eredmény megegyezik a tavalyi rangsorban elfoglalt helyével.

A szintén nemrég megjelent társadalomtudományi rangsorban viszont nem csak egy hanem négy magyar egyetem is szerepel, szintén szép helyezésekkel. Ugyanis a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 301-400. helyre, az Eötvös Loránd Tudományegyetemet pedig a 501-600. kategóriába sorolták a Times Higher Education szerda délután nyilvánosságra hozott tematikus rangsorának készítői. A korábban megjelent rangsorokat itt nézhetitek meg.

Iskolaérettségi viszgálatok

Továbbra sem teljesen világos, hogy pontosan kik döntenek jövőre arról, hogy az iskola előtt álló gyerekeknek menniük kell vagy maradhatnak egy évet az óvodában. Habár sejtések, ígéretek és pletykák vannak az iskolaérettségi vizsgálatok körül, hivatalos magyarázat még nem érkezett az illetékesekhez. Többek között erről és az új rendszer kérdéseiről beszélgettünk Verba Attilánéval, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnökével.

Kilencvenezer diák jelezte, hogy részt venne az ingyenes külföldi nyelvtanfolyamokon

Felmérték a középiskolák igényeit, a jogosult tanulók mintegy kétharmada már jelezte, hogy részt venne a kéthetes külföldi nyelvi kurzusokon - mondta korábban Bartos Mónika miniszteri biztos. A részletes pályázati felhívás és a nyelviskolák képzési kínálata november 30-tól lesz elérhető.

Készül az új alaptanterv: mégis lesz nulladik évfolyam?

A készülő új Nemzeti alaptantervben (Nat) mégis helyet kap a „nulladik” évfolyamokról szóló rész. A tervek szerint ezek olyan felkészítő osztályok lesznek, amelyeket az óvoda és az általános iskola közé illesztenek be, és elsősorban azok a gyerekek kerülnek ide, akik még nem elég érettek ahhoz, hogy első osztályba lépjenek. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Már 15 éves kortól munkaviszonyban dolgoznának a szakképzésben tanulók

A következő tanévtől szakképzési munkaszerződéssel, munkavállalóként végeznék a gyakorlati képzést a szakképző iskolák diákjai, ha elfogadják a szakképzési törvényjavaslatot. Bár a tanulók így több pénzt kapnának, a Pedagógusok Szakszervezete szerint könnyebben sérülhetnek a jogaik. A korhatár továbbra is 15 év lesz, a fiatalkorúak napi munkaideje pedig akár hét óra. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hirdetés