Sok lány számára a menstruáció ideje nem csupán kellemetlen, hanem komoly fizikai fájdalmakkal is járhat. Ilyenkor érthető, ha a diák nem szívesen vesz részt a testnevelésórán. De vajon jogszerű-e, ha a szülő minden alkalommal felmentést kér a gyermeke számára?
Míg a mindennapos testnevelésre vonatkozó szabály szigorításával a kormány a gyerekek egészségét kívánta erősíteni, a szülők szerint a hatás éppen ellentétes: a diákok kimerülnek, frusztráltak lesznek, és lassan elidegenednek a mozgástól a heti öt iskolai testnevelés miatt, amik közül tavaly óta már csak a versenysportolók hagyhatnak ki kettőt.
Bár a kormány büszkén számol be az elmúlt években épített tornaszobákról és tornatermekről, a valóságban sok iskolában továbbra sincsenek meg a mindennapos testnevelés feltételei.
Amellett, hogy kevesebb idejük jut az étkezésre azoknak a diákoknak, akiknek rögtön az ebédszünetet követően kell testnevelés órára menniük, az étkezést követő sportolás a szervezetüknek sem tesz jót.
Országszerte 26 iskolában elérhető a sportág testnevelésóra vagy szakkör keretében, mégis ezernél is kevesebb diák űzi.
Bár a pandémia óta javult a tanulók fittségi állapota, még mindig nem éri el a korábbi szintet. Negyedük továbbra is túlsúlyos a NETFIT 2023/24-es tanévre vonatkozó adatai szerint.
Már megnézhetitek az Oktatási Hivatal oldalán a 2025-es emelt szintű érettségik témaköreit.
Fizetőssé tették a korábban ingyenesen megvalósuló korcsolyaoktatást.
Az idei tanévtől a versenysportolókat leszámítva minden diáknak heti öt testnevelés órája van annak ellenére, hogy sok iskolában még mindig nem adottak a feltételek a mindennapos testneveléshez. Az intézmények próbálják a lehetőségeikhez képest megoldani a lehetetlent, de nincsenek könnyű helyzetben.
A nyugdíjas pedagógus a tervezett időben, 16 nap alatt érkezett meg a nyári olimpiai játékok helyszínére.
Cseuz László élete során eddig körülbelül 200 ezer kilométert kerekezett az olimpiai játékok miatt.
A képzésen résztvevő pedagógusoknak 5 perces videót is kell készíteniük arról, hogyan használják a tanultakat az órákon.
A tökfaragás, a „csokit vagy csalunk” és a boszorkányjelmezek ma már világszerte a Halloween elengedhetetlen részei. Kevesen tudják azonban, hogy e színes, vidám, mégis baljós ünnep eredete nem Amerikából, hanem az ősi kelta hagyományokból ered. A több mint kétezer éves Samhain-ünnep máig ott kísért a jelmezekben, a gyertyák fényében és a fekete macskák titokzatos pillantásában.
