Tavasszal jöhet a kötelező AI-oktatás a szakképzésben is
A kormány célként tűzte ki, hogy a 2025/2026-os tavaszi félévben már minden szakképző iskolában a mindennapi oktatási program része legyen a mesterséges intelligencia.
A kormány célként tűzte ki, hogy a 2025/2026-os tavaszi félévben már minden szakképző iskolában a mindennapi oktatási program része legyen a mesterséges intelligencia.
Egy brit érdekvédelmi szervezet arra kéri az oktatási minisztert, hogy engedélyezze a négynapos tanítási hét pilotjait az iskolákban. Szerintük ez javítaná a tanárok jóllétét, csökkentené a kiégést, és segítené a pedagógushiány kezelését – miközben Skóciában már el is indultak a rugalmasabb munkarend bevezetésének előkészületei.
„A hagyományos dolgozat olyan, mintha mindenkinek ugyanazt a cipőt kellene hordania" – vallja Barbarics Márta, aki ahelyett, hogy sztenderdizált dolgozatokat íratna, mindenkit saját magához képes értékel. Az év végi jegy nem az osztályzatok átlagától, hanem az év folyamán szerzett pontoktól függ.
Idén jelentősen emelkedett a tankerületi központok lejárt tartozásának összege az előző év azonos időszakához képest.
Amikor 2022-ben az ChatGPT robbanásszerű megjelenése miatt sokan attól tartottak, hogy a puskázás és plágium új szintre lép. A valóságban azonban nemcsak a diákok alkalmazkodtak, hanem az oktatás is. Egyre kifinomultabb módszerekkel leplezik le a csalást és így jóval nehezebb rejtve megúszni egy ChatGPT-ben írt dolgozatot vagy vizsgát.
Kazahsztán az elsők között vezeti be országos szinten a ChatGPT Edu használatát: a kormány, az OpenAI és a Freedom Holding Corp közötti új megállapodás révén 165 ezer pedagógus kap hozzáférést az oktatásra szabott mesterségesintelligencia-platformhoz.
A mesterséges intelligencia dinamikusan formálja át az oktatást: az ELTE Gazdaságtudományi Karán március óta a tanterv része az MI, és a kormány tervei szerint 2025 decemberéig a közoktatásban is bevezetik. A hangsúly áthelyeződik a kész dolgozatok elkészítéséről a tartalom megértésére és alkalmazására, miközben a pedagógusok, a diákok és a szülők felkészítése továbbra is kihívást jelent.
Majdnem egyéves kényszerszünet után hétfőn újra megkezdődött a tanév a szerbiai egyetemeken, miután a hallgatók tavaly ősz óta blokád alatt tartották az intézmények egy részét. A tiltakozások az újvidéki vasútállomás tragédiáját követően robbantak ki, amelyben tizenhatan vesztették életüket. Bár az oktatás hivatalosan újraindult, a hallgatók egy része továbbra is az utcán maradt, előrehozott parlamenti választásokat követelve.
A békásmegyeri Veres Péter Gimnázium igazgatója szerint a jó iskolai eredmények eléréséhez egyaránt szükség van a motivált gyerekekre és a pedagógiai értékre.
Az OECD legfrissebb adatai szerint a világ 43 országában a mesterhallgatók többsége üzleti és jogi képzéseket választ, de Spanyolországban és Norvégiában az oktatás szakok a legnépszerűbbek.
Az intézményvezetők szerint a legnagyobb problémát a hiányos vagy nem megfelelő infrastruktúra okozza, mint például a tantermi bútorok, iskolaépület, fűtés/légkondicionálás vagy a világítás.
Felsőfokú képesítést is lehet majd szerezni az akadémián.
„A hagyományos dolgozat olyan, mintha mindenkinek ugyanazt a cipőt kellene hordania" – vallja Barbarics Márta, aki ahelyett, hogy sztenderdizált dolgozatokat íratna, mindenkit saját magához képes értékel. Az év végi jegy nem az osztályzatok átlagától, hanem az év folyamán szerzett pontoktól függ.