Ebben a mutatóban az OECD-országokban még rosszabb volt a helyzet.
A legfrissebb OECD-jelentés szerint a pedagógusok átlagéletkora Magyarországon az egyik legmagasabb.
Az intézményvezetők szerint a legnagyobb problémát a hiányos vagy nem megfelelő infrastruktúra okozza, mint például a tantermi bútorok, iskolaépület, fűtés/légkondicionálás vagy a világítás.
Tíz százalékkal meghaladja a nemzetközi átlagot.
Bár a pedagógusok többsége összességében elégedett a munkájával, de a munka mennyiségén túl a fizetéssel és a társadalmi megbecsüléssel továbbra is vannak gondok.
Egy tanító, Fejér Zsolt nyílt levélben reagált Balatoni Katalin oktatási államtitkár bejegyzésére, amely szerint a magyar diákok óraszáma az OECD-átlag alatt van, így nem beszélhetünk túlterheltségről.
Ők azok, akik csak egy egyszerű, rövid szöveget képesek elolvasni és értelmezni.
A miniszterelnöki biztos egy posztban fejtette ki, hogy "a magyar oktatásban a diákok óraterhelése nem haladja meg az OECD-átlagot, azonban abban biztosak lehetünk, hogy a tudásuk így is nemzetközi szinten kiemelkedő." Arra azonban már nem tért ki, hogy nálunk legkisebb az esélye annak, hogy egy érettségivel nem rendelkező szülőnek diplomát szerez a gyereke.
Az OECD friss statisztikája szerint Magyarországra ez különösen igaz.
A felsőoktatásra valóban több jut, de a közoktatásban már nem ennyire jó a helyzet.
Mindkét kategóriában rosszabbul teljesítettek a magyarok, mint a 2017-2018-as felmérésen. Jelenleg a felnőttek csak 6 százaléka képes hosszú, összetett szövegeket értelmezni.
A friss OECD-jelentés is megerősítette, hogy Magyarországon alsóban a legmagasabb az évfolyamismétlők aránya.
Magánhangzó-törvények, költői eszközök, összetett szavak helyesírása - összegyűjtöttük, évfolyamonként milyen témakörök szerepelhetnek a 2026-os központi írásbelin magyarból.
