Május 10-től már a felsősök és a középiskolások is visszatérhettek az iskolákba, így hosszú hónapok után a folyósók és a tantermek ismét megteltek élettel.
Május 10-től a felsősöknek és a középiskolásoknak is újraindul a jelenléti oktatás. Sokan azonban úgy érzik, ennek még nincs itt az ideje a járvány miatt, mások pedig feleslegesnek tartják, hogy a tanév utolsó honapjára kell visszatérni az iskolákba. Mit tehetnek azok a szülők, aki a továbbiakban is otthon tartanák a gyereküket, illetve milyen járványügyi intézkedésekkel kell számolni az intézményekben? Most minden kérdést megválaszolunk.
Bár ez a hét főleg az érettségikről szólt, azért egyéb oktatási hírekből sem volt hiány. Összeszedtük nektek, mi minden történt az elmúlt hét napban.
A cél, hogy az iskolák hétfői nyitását megelőzően kiszűrjék a koronavírus-fertőzötteket.
A szakszervezet nem zárkózik el a jelenléti oktatástól, ugyanakkor van néhány elvárásuk.
Lazítanak a veszélyhelyzet idejére elrendelt szabályokon.
Az ADOM Diákmozgalom ma indította az aláírásgyűjtést, amihez már most annyian szeretnének egyszerre csatlakozni, hogy a honlap szervere időről időre lefagy.
Az érettségi első hete után már általánostól középiskoláig mindenki személyesen tanul majd, és ez az év végéig így is marad. A digitális oktatás ugyanis "jól bevált, de a közösség szempontjából fontos a jelenlét is" - mondta Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője.
Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.
