A Magyar Tudományos Akadémia és a Fiatal Kutatók Akadémiája friss, több mint ötezer kutató bevonásával készült felmérése szerint a fiatal magyar kutatók egy része alig keres többet 200 ezer forintnál, miközben minden második kutató már fontolóra vette, hogy elhagyja a pályát – vagy akár az országot is.
Június 24-én a Magyar Közlönyben meg is jelent a döntésről a jogszabály. Mindezt úgy, hogy az MTA visszavenné az intézeteket.
Nem tudni mikor tartják a következő szavazást, azt viszont az Akadémiai Dolgozók Fóruma kiemelte, hogy a jelenleg az MTA tulajdonában álló vagyont illetően nem látszik megoldás, az ugyanis most a kutatóhálózat használatában van, és a Magyar Tudományos Akadémiát semmi nem kötelezi arra, hogy azt ingyenesen az ELTE rendelkezésére bocsássa.
A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpontban tartott dolgozói fórumon egyhangú támogatást kapott az az álláspont, hogy a kutatók elutasítják a tervezett feldarabolást.
Feltételként azonban megszabták, hogy a HUN-REN kutatóhelyeivel egyező költségvetési forrásokat biztosítsanak számukra.
Kormányzati nyomás állhat a háttérben.
Régi fotókkal és a mesterséges intelligencia segítségével különleges kisfilmet készítettek a Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulója alkalmából.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma felhívta arra a figyelmet, hogy a HUN-REN kutatóhálózat elnöke még mindig reagált az MTA-t ért vádakra.
Éles hangvételű levélben reagált Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke Schmidt Mária kijelentéseire, miután a történész egy blogbejegyzésben a sztálinizmus örökségéhez hasonlította az Akadémiát.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma hosszú Facebook-posztban reagált Schmidt Mária blogposztjára, miszerint az MTA maga a velünk élő sztálinizmus.
„Nincs semmilyen törvényi garancia arra, hogy az akadémiai vagyon további felhasználása a magyar tudomány érdekeit fogja szolgálni” - emeli ki az Akadémiai Dolgozók Fóruma.
Bár bizonyos változtatásokat sikerült elérnie az igazgatóknak, a kutatók továbbra is aggódnak a modellváltás miatt.
A legtöbb intézmény nincsen tisztában azzal, hogy milyen jogi és gyerekjogi kérdéseket vet fel például egy a Facebookra posztolt erdőben sétálós vagy anyák napi felvétel. Az sem világos, hogy mekkora probléma óvónőként videóra venni a hisztiző gyereket vagy kamaszként közös szelfit készíteni az öltözőben? Stáhly Katával, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyerekjogi szakértőjével és pszichológusával beszélgettünk.
