A Budapesti Corvinus Egyetem, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Szellemi Tulajdon Világszervezete közösen indít 2026 szeptemberétől egy új, angol nyelvű mesterszakot, amely az innováció, a szellemi tulajdon és a gazdasági versenyképesség összefüggéseit helyezi középpontba.
Vannak szakok, ahol nagyjából minden évben ugyanannyi a ponthatár, míg máshol egyik évről a másikra drasztikusan megugrott, vagy éppen visszaesett a bejutáshoz szükséges pontszám. Összeszedtük, hogy a 2025-ben legtöbb jelentkezőt vonzó mesterképzéseken hogyan alakultak a ponthatárok az elmúlt években.
Nem ugyanazt tanulnátok mesteren, mint amit eddig alapképzésben? Akkor mindenképp kreditelismerési eljárást kell kezdeményeznetek ahhoz, hogy felvegyenek benneteket. Mutatjuk a részleteket.
A mesterképzések közül első helyen idén a pszichológia szakot jelölték meg a legtöbben (852 jelentkező), a második legnépszerűbb szak pedig a vezetés és szervezés (496 jelentkező) volt. Mutatjuk milyen ponthatárokat kellett elérnie az ide jelentkezőknek.
Tanári, pszichológia vagy vezetés és szervezés mesterszakra jelentkeztetek? Mutatjuk hány ponttal lehetett idén bekerülni a legnépszerűbb mesterképzésekre.
A szeptemberben induló mesterképzésén a közszolgálati és közigazgatási szervek igényeihez igazodva tanítják majd a kommunikáció- és médiatudományt.
ACCA-akkreditációt szerzett ugyanis a Budapesti Corvinus Egyetem számvitel mesterszakja.
A legnépszerűbb mesterképzésekért a budapesti és a vidéki intézményekben is 400 ezer forint/féléves árat kell fizetni, de ennél jóval drágább tandíjakra is számíthatnak az önköltséges képzések hallgatói.
Február 15-ig nem csak az alap és osztatlan képzésre felvételizők adták be a jelentkezésüket, azoknak is dönteniük kellett, akik mesterképzésen folytatnák a tanulmányaikat. Mutatjuk milyen lesz idén a pontszámítás.
A tervek szerint még több szakon lesz elérhető az egyéves mesterképzés - többek között erről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem stratégiai vezetője.
Alapszak, mesterszak vagy doktori? Mi a különbség ezek között, és mikor, miért lett három szintre tagolva nemcsak a magyar, hanem összesen negyvennyolc ország felsőoktatása? És miért érdemes mesterszakos diplomát szerezni?
Idén ősszel több új mesterképzés indult bizonyos egyetemeken, az egyik ilyen a Z-szak néven emlegetett új természettudományos tanári, a másik pedig az űrmérnöki képzés. Érdekes egymás mellé tenni a két szak felvételi statisztikáit.
Évről évre negatív rekordokat dönt a nyelvvizsgázók száma az először csak átmenetileg, a koronavírus-járvány miatt elrendelt nyelvvizsga-amnesztiák, majd 2022 végén a felsőoktatási törvény módosítása miatt. Ekkortól kezdve ugyanis a legalább B2-es, vagyis középszintű nyelvvizsga már nem feltétele a diplomaszerzésnek, ami a nyelvvizsgázók számának látványos beszakadásához vezetett. Ezen pedig az emelt érettségi is csak enyhíteni tud.
