Most kiderül, melyik egyetem, hogyan nézett ki a múltban.
A legtöbb egyetemistát adó országok között szerepel Románia és Szerbia is.
Modellváltás, Erasmus-ügy, az akadémiai szabadság romlása. Ez csak néhány azok közül a tényezők közül, melyek ahhoz vezethettek, hogy az elmúlt három évben egyre hátrébb csúsztak a QS felsőoktatási rangsorában a modellváltáson átesett magyar egyetemek.
A budapesti intézmények mellett számos vidéki egyetem és a korábban magyar kötődésű külföldi egyetem, a CEU is helyet kapott a Quacquarelli Symonds tudományterületi listáján. Összegyűjtöttük a részletes eredményeket.
Bár az egyetemi tanulmányaikat inkább Magyarországon folytatnák, a diákok közel 40 százaléka nem akar Magyarországon dolgozni a diplomaszerzést követően.
Az utóbbi időben számos egyetemen került sor modellváltásra, ezzel igencsak megnőtt az alapítványi intézmények száma.
Tárcaközi egyeztetésre utalta a szlovák oktatásügyi minisztérium azt a javaslatot, hogy minősítsenek át főiskolává...
Az államilag finanszírozott hallgatói helyek csökkenése miatt egyre népszerűbbek a határon túli magyar, illetve...
Magyarországon a hallgatók az alap, mester és osztatlan képzés költségtérítéses helyein pár tízezer forinttól kezdve akár másfél millió forintot is fizethetnek egyetlen szemeszterért. Mindez azonban csak játékpénznek tűnhet, ha összehasonlítjuk azoknak az intézményeknek a tandíjaival, amelyek világviszonylatban is a legdrágább képzéseknek számítanak. De vajon a legdrágább a legjobb is egyben?
Évről évre nő a lakhatási krízis az egyetemeken: elöregedett kollégiumok, kihasználatlan szobák és emelkedő albérletárak nehezítik a hallgatók helyzetét. A minőségből és a privátszférából egyre kevesebben hajlandók engedni, sokan inkább drága albérletbe költöznek, hogy elkerüljék a zsúfolt, gyakran lepusztult kollégiumi szobákat.
