Vannak szakok, ahol nagyjából minden évben ugyanannyi a ponthatár, míg máshol egyik évről a másikra drasztikusan megugrott, vagy éppen visszaesett a bejutáshoz szükséges pontszám. Összeszedtük, hogy a 2025-ben legtöbb jelentkezőt vonzó alap- és osztatlan képzéseken hogyan alakultak a ponthatárok az elmúlt években.
Hamarosan kiderül, ki hol kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait: július 23-án nyilvánosságra hozzák a 2025-ös felvételi ponthatárokat. Összefoglaltuk, mire számíthattok, ha a tavalyi számokat vesszük alapul — legyen szó a rekordmagas vagy a legalacsonyabb pontszámokról.
Az öt legnépszerűbb bölcsésztudományi képzésnél elég változatos, hogy hol húzták a legmagasabb ponthatárokat.
Egy-két kivétellel szinte mindenhol 350 fölötti volt a ponthatár 2024-ben az idei egyetemi felvételi legnépszerűbb képzésein.
Jelentősen megnőtt az érdeklődés 2025 első negyedévében a tanfolyamok és felnőttképzések iránt. Mutatjuk, mik a legnépszerűbbek.
Az első helyet az oktatási asszisztensi képzés szerezte meg, de a top 10-be még a gyermekfelügyelő, dajka is bekerült.
Már csak néhány óra, és kiderül kit vettek fel egyetemre. Idén 120 990-en jelentkeztek valamelyik egyetem 2024 szeptemberben induló alap, osztatlan- vagy mesterképzésére.
Július 24-én kiderül, kiket vettek fel valamelyik magyar egyetem képzésére. Mutatjuk, melyik tíz állami ösztöndíjas nappali képzésen lesz a legnagyobb a verseny.
Ezeken a mesterszakokon lehet a legnagyobb a verseny.
Ezeken a szakokon lehet a legnagyobb a verseny.
Mutatjuk, milyen társadalomtudományi szakokra jelentkeztek idén a legtöbben.
Az első ötben nincs meglepetés, és a lista második felében is leginkább csak az elmúlt évek legnépszerűbb szakjainak sorrendje változott. Mutatjuk, melyek az idei felsőoktatási felvételi legnépszerűbb alap- és osztatlan képzései.
Évről évre negatív rekordokat dönt a nyelvvizsgázók száma az először csak átmenetileg, a koronavírus-járvány miatt elrendelt nyelvvizsga-amnesztiák, majd 2022 végén a felsőoktatási törvény módosítása miatt. Ekkortól kezdve ugyanis a legalább B2-es, vagyis középszintű nyelvvizsga már nem feltétele a diplomaszerzésnek, ami a nyelvvizsgázók számának látványos beszakadásához vezetett. Ezen pedig az emelt érettségi is csak enyhíteni tud.
