Kongresszust tartott november 29-én a Pedagógusok Szakszervezete, amelyen 18 pontban foglalták össze, miket követelnek a 2026-ban megválasztott következő kormánytól.
Az egyetem szabályzata is tiltja, hogy feltüntetés nélkül használják a mesterséges intelligenciát, és a tanár folyamatosan hangoztatta a hallgatóinak, hogy ne használják a feladataik elvégzésére.
Lejárt a határidő, de a kuratórium nem teljesítette a hallgatók követeléseit így tovább folytatják az autonómiaharcukat.
Döntő ponthoz érkezett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatóinak tiltakozása: február 17-én délután lejár az az ultimátum, amelyet a MOME FRONT a kuratórium elnöke felé fogalmazott meg. A hallgatók négy pontban rögzítették követeléseiket, amelyek teljesítését elengedhetetlennek tartják az egyetem autonómiájának visszaállítása érdekében.
Két hetet adnak a diákok a követeléseik teljesítésére.
A szakszervezeti bizottság szeptember 20-án 12:30-ra a Honvéd utca 13-15. elé várja az "állami felsőoktatás maradékát támogatókat."
Azonnali átfogó vizsgálatot követelnek a nemrég kirobbant tankerületi korrupciós botrány nyomán.
Az ADOM Diákmozgalom, az Egységes Diákfront (EDF) és a Fridays For Future bemutatta Magyarország közös választási programját, melynek célja a budapesti diákok és fiatalok életének megkönnyítése.
Az intézményben a béremelés mellett az is problémát jelent, hogy nagy számban hagyják el a helyet a szakemberek.
A tüntetések és tiltakozások az oktatásban dolgozók bérrendezése mellett, többről is szólnak. A diákok és tanárok követelései között ott van a korábban elvett sztrájkjogok helyreállítása és az önálló oktatási minisztérium felállítása is. Mutatjuk, mit követelnek a kormánytól a tüntetők.
Önálló oktatási minisztériumot szeretnének, és azt, hogy a szakképzés legyen ismét a köznevelés része - a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) hétvégén Hajdúszoboszlón ülésezett, ahol összefoglalták követeléseiket.
Március 16-án határozatlan idejű munkabeszüntetést tervez a két nagy pedagógus-szakszervezet. Mutatjuk, miért küzdenek.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
