Ha egy szülő szerint az iskola elkezdéséhez nem elég érett a gyermeke, a halasztást az Oktatási Hivataltól kell kérnie, de erre már nincs sok idő.
Azt nem tudni, mikor, de a jelenlegi szabályozás újabb garanciális elemekkel bővülhet majd - derült ki egy írásbeli kérdésre adott minisztériumi válaszból.
Nem csak a sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekek kapták meg az engedélyt az Oktatási Hivataltól. Viszont így sem volt könnyű dolguk azoknak a szülőknek, akik szerint gyermekük nem elég érett a szeptemberi iskolakezdéshez, ezért szerették volna még egy évig az óvodában tartani.
A dokumentumok elbírálása folyamatos, február elsejéig 11 667 kérelem esetében hoztak döntést.
Már csak néhány órátok van, hogy leadjátok a tankötelezettség halasztásával kapcsolatos kérelmet, ha nem szeretnétek, hogy gyermeketek hatévesen elkezdje az iskolát.
Már csak néhány nap áll a szülők rendelkezésére, hogy még az ünnepek előtt beszerezzék a január 1. és 15. között esedékes iskolaérettségi kérvényezéshez a támogató dokumentumokat. A Szülői Hang szerint azonban a kormányzat magára hagyta a szülőket: semmilyen érdemi segítséget nem nyújtott abban, hogy személyre szabott, érdemi pedagógiai támogatást kapjanak a döntéshez.
Az iskolaérettség, a tankötelezettség kezdetének megállapítására vonatkozó új eljárásrend bevezetésének elhalasztását kérte a szaktárcától Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa.
Mitől lesz „iskolaérett” egy hatéves óvodás? Milyen készségekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy sikeresen haladjon az iskolában?
Minden óvodás számára döntő pillanat az iskolába lépés, csakhogy ehhez szükség van az iskolaérettséget igazoló dokumentumra. De mit jelent pontosan az iskolaérettség és mikor szükséges elvégezni a vizsgálatot?
Nem minden hatéves elég érett az általános iskolához, a túl korai iskolakezdés sorozatos kudarcokat eredményezhet.
A januártól életbe lépő új szabályok szerint jövőre be kell íratni iskolába azokat a gyerekeket, akik augusztus 31-ig...
Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.
