A legtöbb képzésen az első év alapozó tárgyakkal indul, melyeket a hallgatók lazábban vesznek, mint a saját szakjukhoz kapcsolódó tárgyakat. Éppen ezért, ezekben a hónapokban több idő marad arra, hogy megismerkedjetek az egyetemi élettel és a tanuláson túli lehetőségekkel. Most mutatunk néhány dolgot, amit nem szabad kihagynotok gólyaként.
Alaposan megünnepeltétek a sikeres egyetemi-főiskolai felvételit? Akkor itt az idő, hogy felkészüljetek az első félév első teendőire.
Már csak három hét, és kezdődik az egyetemi-főiskolai szemeszter. Nézzük, milyen hibákat nem szabad elkövetni gólyaként.
Táncoslányokat hívtak a zsilvásárhelyi Constantin Brancusi Egyetem hallgatói a gólyabált követő bulira, néhányan...
Kevesebb elsőéves mehet gólyatáborba, és a gólyabálok is elmaradhatnak, ha két-három héten belül nem kapja meg a...
Több panasz érkezett a romániai Bákó megye tanfelügyelőségére az NV Karpen Távközlési Szakközépiskola ellen, a...
A Közgáz-campus eddig is tele volt gólyabálos plakátokkal, néhány napja pedig elkészült a videó is.
Kihirdették a 2011-es ponthatárokat - eldőlt, hogy ki hol kezdheti meg a következő tanévet. A College Candy összegyűjtötte, milyen "tanácsokat" nem szabad megfogadni elsőéves hallgatókként.
A Miskolci Egyetem hallgatóit különleges hagyományok kötik össze – minden karon ugyanúgy rendeznek szakesteket, ahogyan régen a selmeci akadémián.
Száznál is több rokon, barát, iskolatárs, és tanár kísérte utolsó útjára csütörtökön Sinkó Istvánt, azt a főiskolai hallgatót, akinek holttestét múlt hét szombaton kollégiumi szobatársai találták meg.
A Kecskeméti Főiskola kollégiumában egy hallgató feltehetően ájulásig részegre itta magát, elaludt, majd megfulladt saját hányásától.
Erotikus feladványok, szellemes csapatvetélkedők, durvuló beavatások – ezekkel lehetne jellemezni a felsősök által minden évben várva-várt gólyaavatókat. Míg a középiskolákban és kollégiumokban nem ritka az erőszakos „gólyaszentelés”, addig az egyetemeken inkább az erotikus „ki-mennyit mer?” feladatok dívnak.
Az elmúlt öt évben drámai mértékben visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, és ez egyre látványosabban megmutatkozik a felsőoktatásba jelentkezők körében is: míg korábban a nagy budapesti egyetemekre felvettek szinte mindegyike rendelkezett legalább egy B2-es nyelvvizsgával, mára akár húsz százalékkal is csökkent azok aránya, akik a felvételiig megszerezték azt – annak ellenére, hogy a vizsga első alkalommal ingyenes és többletpontot is ér.
