Azokon a településeken, ahol új egyházi óvoda vagy iskola lett, a nem roma gyerekek tömegesen hagyták el az állami intézményeket.
Lassan több mint 10 éve folyamatosan nő a nem állami iskolákba és óvodákba járó gyerekek aránya.
Az iskolaigazgató tornaórákon nemcsak a lányokkal, hanem a fiúkkal is durván bánt. Szülői nyomásra váltották le.
Egy tavaly év végi törvénymódosítás miatt az önkormányzatoknak ingyen át kell adniuk azoknak az egyházak által oktatásra használt intézményeknek a tulajdonjogát, ahol a felekezetek ezt igénylik. De több vidéki és fővárosi önkormányzat küzd az egyházak fenntartóváltása ellen, és van, ahol még mindig nem született döntés.
A nemzetiségi önkormányzatok iskolái is kapnak támogatást.
A szülők 87 százaléka támogatta a fenntartóváltást. Az egyházi oktatást az első osztálytól, felmenő rendszerben valósítják majd meg.
Az egyház rugalmasságot ígér, de a szülők egy része szkeptikus.
Nem csak az állami általános iskolák és gimnáziumok fenntartóváltása kezdődött el.
Ercse Kriszta oktatáskutató szerint az iskolák fenntartóváltása kasztrendszer kialakulásához vezet.
Egy új helyen 10 hektárnyi területet ajánlott fel ingyen a mórahalmi önkormányzat az iskola megépítésére.
Összehasonlításképp a város másik részén három intézmény összesen 2300 tanulóval osztozik egy 3,5 hektáros telken, ahol nagy sportpályáknak is van hely.
A jelenlegi helyzet már az iskola szuverenitását veszélyezteti az egri polgármester-jelölt szerint.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
