Azokon a településeken, ahol új egyházi óvoda vagy iskola lett, a nem roma gyerekek tömegesen hagyták el az állami intézményeket.
Lassan több mint 10 éve folyamatosan nő a nem állami iskolákba és óvodákba járó gyerekek aránya.
Az iskolaigazgató tornaórákon nemcsak a lányokkal, hanem a fiúkkal is durván bánt. Szülői nyomásra váltották le.
Egy tavaly év végi törvénymódosítás miatt az önkormányzatoknak ingyen át kell adniuk azoknak az egyházak által oktatásra használt intézményeknek a tulajdonjogát, ahol a felekezetek ezt igénylik. De több vidéki és fővárosi önkormányzat küzd az egyházak fenntartóváltása ellen, és van, ahol még mindig nem született döntés.
A nemzetiségi önkormányzatok iskolái is kapnak támogatást.
A szülők 87 százaléka támogatta a fenntartóváltást. Az egyházi oktatást az első osztálytól, felmenő rendszerben valósítják majd meg.
Az egyház rugalmasságot ígér, de a szülők egy része szkeptikus.
Nem csak az állami általános iskolák és gimnáziumok fenntartóváltása kezdődött el.
Ercse Kriszta oktatáskutató szerint az iskolák fenntartóváltása kasztrendszer kialakulásához vezet.
Egy új helyen 10 hektárnyi területet ajánlott fel ingyen a mórahalmi önkormányzat az iskola megépítésére.
Összehasonlításképp a város másik részén három intézmény összesen 2300 tanulóval osztozik egy 3,5 hektáros telken, ahol nagy sportpályáknak is van hely.
A jelenlegi helyzet már az iskola szuverenitását veszélyezteti az egri polgármester-jelölt szerint.
Az 50 pontos matekból 23 pont már átlag feletti eredménynek számított a nyolcadikosoknál a 2025-ös központi írásbelin, de magyarból is átlagosan a diákok nyolcadikban csak 30,3 pontot értek el, azonban a negyedikeseknél és a hatodikosoknál sem volt sokkal jobb a helyzet. Elmagyarázzuk egyszerűen miért annyira nehéz magas pontszámot elérnie még egy színötös tanulónak is.
