Átlagosan 10-20 percük van a magyar diákoknak arra, hogy megebédeljenek - derül ki az Eduline által indított nem reprezentatív felmérésből. Ennyi idő alatt a tanulók többségének csak arra van ideje, hogy belapátolja a kapott ételt, vannak viszont, akik rosszabbul járnak: bezár a menza, mire jut idejük arra, hogy ebédeljenek.
Az idegen test az egyik diák száját is felsértette.
Körülbelül 1,5 millió gyerek él szegénységben az országban.
Az ördögbocskor nevű gyomnövény az ételhez felhasznált mirelit alapanyagokból kerülhetett a főzelékbe, aminek termését csak annak kiosztása után találták meg benne.
Megelégelte, hogy a diákjai egészségtelen ételeket, vagy épp semmit sem hoznak magukkal ebédre.
Skóciában tesztelik az iskolai ebédek drónos kiszállítását, hogy a vidéki iskolákba minél egyszerűbben eljuttathassák a menzamenüt.
Felújították az iregszemcsei általános iskolát, ám ebédlőt nem alakítottak ki az épületben, így a tanulóknak mindennap a forgalmas 65-ös főúton kell átkelniük, ha ebédelni szeretnének.
Van, ahol kedvezménnyel, máshol a gyerekek ízlésének megfelelő ételsorral biztatják ételrendelésre a home office és a home schooling miatt időhiánnyal küzdő szülőket a "diákmenüt" kínáló éttermek és étkeztetőcégek. Azoknak a családoknak, ahol a költségvetésbe nem fér bele a naponta 1000-1100 forintos menü, az önkormányzatok kínálnak megoldást: az iskolások és óvodások dobozban vihetik haza a menzás ebédet.
Tanítási napokon ebédet, valamint tízórait és uzsonnát kell biztosítani, ez a szabály érvényes akkor is, ha az iskolák zárva vannak vagy digitális oktatás van. Mégis hogyan működik ilyenkor az iskolai menza?
Akár fél fejjel is alacsonyabbra nőhettek, ha nem jutottok megfelelő táplálékhoz.
Az őszi szünetben is napi egyszeri meleg ételt kaphatnak a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű családban élő gyerekek - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma csütörtökön az MTI-vel.
Kiakadtak a szülők egy yorkshire-i iskolában, miután a sulimenzán bevezették a húsmentes hétfőt. Egyesek kifejezetten nevetségesnek tartják a döntést, mivel egyébként is minden nap van vegetáriánus menü. Mások azonban örülnek a változtatásnak.
Spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, ha jobb körülmények között élő tanulókat a szülők olyan iskolába viszik, ahol alig vagy nincsenek hátrányos helyzetű diákok? Mit lehet ez ellen tenni, és ha minden így marad, annak milyen következményei lehetnek? Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
