Több mint 24 ezer pedagógus maradt ki a teljesítményértékelés utáni béremelésből
A legtöbben mindössze bruttó 20–30 ezer forinttal kaptak többet.
A legtöbben mindössze bruttó 20–30 ezer forinttal kaptak többet.
A garantált bérminimum emelkedésén kívül egyéb béremelésre nem számíthatnak továbbra sem az oktatást és nevelést segítő dolgozók, mert arra nincs fedezet a 2026-os költségvetésben - derül ki Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár válaszából, amit a Pedagógusok Szakszervezetének június 29-i levelére küldött.
A Parlament költségvetési bizottságában a kormánypárti képviselők egyetlen hozzászólás nélkül leszavazták a gyermekvédelmi dolgozók bérének és a gyerekek napi ellátására szánt összeg emelésére vonatkozó javaslatot. A döntést követően szociális és gyermekvédelmi dolgozók lyukas cipőket öntöttek a Karmelita elé.
A szakszervezet nyílt levélben fordul Gulyás Balázshoz, amelyben öt konkrét kérdésben vár választ a kutatóhálózat dolgozóinak helyzetét érintően.
Az Oktatási Hivatallal tárgyaló szakszervezet szerint a havi bruttó harmincezer forintos emelés segíthet, de továbbra is szükség van a bérek fejlesztésére.
Bár 50 százalékos béremelést ígértek, van, ahol a HUN-REN dolgozóinak csak 10 százalékkal emelkedik a fizetése.
A sok távozó miatt az OH-nál a Magyar Köztisztviselők Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) szerint komoly humánerőforrás-krízis alakult ki, ezért nyílt levelet írtak Orbán Viktornak és Pintér Sándornak.
A PDSZ által készített felmérésen a válaszadó pedagógusok majdnem a fele úgy tudja, limitálva volt, hogy mennyi pedagógus érheti el a kiemelkedő kategóriához szükséges pontszámot, amihez a következő tanévben a 20 és 60 ezer forint közötti béremelés is jár.
Átlagosan 230 ezer forintot keresnek a nevelési-és oktatási munkát segítők a közoktatásban ma Magyarországon - az ő béremelésükért kampányol most a Pedagógusok Szervezete.
Június 29-én 10 órától a NOKS-os dolgozók megalázóan alacsony, átlagban mintegy nettó 230 ezres fizetésére hívják fel egy flashmob segítségével a Kossuth téren a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a CKA szervezésében.
Az intézmény új, saját fizetési rendszert vezet be.
Hiába az ország egyik legjobb egyeteme, ami a nemzetközi rangsorokban is jól szerepel; az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az alacsony bérek miatt hiány van az oktatókból, nincs utánpótlás és a megmaradt dolgozókat is szinte már csak a lojalitás tartja az intézményben. A bérek semmiképp sem.
Évről évre negatív rekordokat dönt a nyelvvizsgázók száma az először csak átmenetileg, a koronavírus-járvány miatt elrendelt nyelvvizsga-amnesztiák, majd 2022 végén a felsőoktatási törvény módosítása miatt. Ekkortól kezdve ugyanis a legalább B2-es, vagyis középszintű nyelvvizsga már nem feltétele a diplomaszerzésnek, ami a nyelvvizsgázók számának látványos beszakadásához vezetett. Ezen pedig az emelt érettségi is csak enyhíteni tud.