A tiltakozásuk matricaháborúba torkollt.
Hallgatói mozgolódás indult a MOME-n az egyetem felülről vezényelt átalakítása, az önkényes személyi döntések és Böszörményi-Nagy Gergely kuratóriumi elnök kézi vezérlése miatt – írja a 444, hozzátéve, hogy az egyetemen azt követően tört ki a botrány, hogy Koós Pál rektor a szenátussal és más egyetemi testületekkel szembemenve a saját maga által kiírt pályázatokat érvénytelenítette, mert nem azok kapták a legmagasabb pontszámokat, akiket a kuratórium és a rektor pozícióba akartak ültetni.
Az egyetemi közvélemény Koós döntéseit alapvetően a NER-hez közel álló Böszörményi Gergely iránymutatásának tulajdonítja, írja a hírportál. A cikk szerint sokkal direktebb módon szól bele az egyetem életébe, mint ahogy az más modellváltó, alapítványi fenntartású intézményeknél megszokott.
A történésekkel szembeni tiltakozás, egy művészeti egyetemhez méltón igencsak kreatív formát öltött: kedden gerillamatricákat ragasztottak a MOME épületében. Ezek egyikén az látható, amint a Böszörményi-Nagy Gergely előbújik a rektor álarca mögül, a háttérben pedig a HAZUGLIGET szójáték olvasható. A matricákat az egyetem vezetése azonnal elkezdte leszedetni, a 444 pedig hallgatóktól úgy értesült, hogy aktívan próbálják kinyomozni, kik ragasztották ki ezeket. Ez utóbbi állítást a MOME tagadta a lap kérdésére.
Mára már tagadhatatlan a hallgatók és az oktatók szerint is, hogy súlyos bizalmi válság alakult ki az ország első modellváltó egyetemén. A feszültséget kívülről akkor lehetett igazán érzékelni, amikor január elején Horányi Attila közzétette Facebookon, hogy egy tágabb strukturális átalakítás miatt 42 év után bezárják a MOME-n az Elméleti Intézetet.
Később kiderült, hogy ez az összes intézetre igaz és helyettük hét tudásbázist hoznak létre a Jövő Egyeteme projekt keretén belül. A botrány akkor tört ki igazán, amikor Koós váratlanul, az utolsó pillanatban más személyeket nevezett ki a tudásbázisok élére, mint akiket az egyetemi közösség akart és alkalmasnak ítélt. A Digitális környezet és Média Tudásközpont vezetőjévé olyan embert nevezett ki – Szauder Dávid személyében – akinek nincsen diplomája, foglalta össze a 444.
Miután ezt a szenátus számonkérte, a rektor azzal védekezett, hogy a diplomára vonatkozó feltételt szándékosan nem írták bele a kiírásba, mert „az emberi és szakmai kvalitás fontosabb a papíroknál.”
Vargha Balázs, az egyetem korábbi rektorjelöltje írásban hívta fel Koós figyelmét, hogy „a szenátus (és nem a rektor) az, amely az egyetemi közösség mindenkori szándékának legitim képviselete útján megtestesíti az egyetemi autonómiát, amelyet a jog alkotmányos szinten garantál.”
Ha a rektor az egyetemi közösség szenátus által kinyilvánított szándékának képviselete helyett azzal ellentétesen cselekszik, akkor épp ezt az autonómiát csorbítja, ellentétben a szerepéből fakadó kötelezettségével, fogalmazta meg a hírportál. Ebből adódóan ez a mostani, a Szenátussal szembehelyezkedő rektori pozíció a közösség számára igencsak baljós jövőt vetít előre azzal, hogy az egy évvel korábbi rektorválasztás kapcsán megtörtént elszigeteltnek gondolt esetet teszi bevált gyakorlattá immár nem fentartói, hanem rektori szinten.
Koós erre azt válaszolta, hogy a döntés rektorként az övé, a szenátusnak csak véleményező jogköre van.
Frissítés 01.31. 12.55
Cikkünkre megjelenése után a MOME is reagált. Az egyetem cáfolta, hogy a Jövő Egyeteme programot “a kuratórium elnöke találta ki". A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány - a ráruházott felelősségnél fogva - felkérte az egyetemet a MOME jövőjéről szóló átfogó stratégiai terv elkészítésére, amelynek koncepcióját és részleteit az egyetem munkatársai maguk dolgozták ki.
Ez nem vélemény kérdése, hanem igazolható tény, ahogyan az is, hogy az elkészült programot a MOME szenátusa 2023-ban tartózkodás és ellenszavazat nélkül, száz százalékos szavazataránnyal biztosította támogatásáról.
- írták válaszukban, majd kitértek arra is, hogy reform nem Horányi Attila posztjából derült ki, hanem minden részletet, beleértve az intézet struktúráról a tudásközpont-rendszerre való átállást, az egyetem közössége dolgozott ki, és a szenátus biztosította támogatásáról, ellenszavazat nélkül, amelyről az "érdeklődők már 2024. július 19-én olvashattak a MOME honlapján, az implementációs terv elfogadásáról szóló beszámolóban."
MOME levelében megjegyezte azt is, hogy a pályázatokat a rektor nem érvénytelenítette, hanem szakmai indokokra hivatkozással három tudásközpont vezetői pályázatát eredménytelennek nyilvánította és ezek tekintetében új pályázatot írt ki.
Ezen kívül határozottan cáfolták azt, hogy Koós Pál rektor a tudásközpontok vezetői pozícióira kiírt pályázatok bármely résztvevőjét előzetesen biztosította volna a pályázata eredményéről.
Ezzel szemben az egyetem rektora a pályázaton való részvételre biztatta az egyetem polgárait (köztük a végül pályázatot benyújtó jelölteket), prudens módon, az eredményre vonatkozó előzetes ígéretek nélkül.
- írták, végül kiemelték, hogy nem igaz, hogy a Jövő Egyeteme program szétválasztaná “az oktatást és a képzést”, ugyanis "a tudásközpontok feladata az egyetemi szakmakultúrák fejlesztése, a közösség önképzésének támogatása, valamint a MOME-n születő szakmai eredmények hazai és nemzetközi láthatóságának biztosítása lesz.
Frissítés 02.04.
Cikkünk megjelenése után Szauder Dávid azt írta szerkesztőségünknek, hogy "a Mome szenátusa, valamint szakmai bizottsága támogatta mind a pályázatomat, mind a kinevezésemet. Ez a mai napig nem változott."