9. MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK AZ INFORMATIKA TANTÁRGY ANYAGÁNAK FELDOLGOZÁSÁHOZ
9.1.2 Az operációs rendszer használata
9.1.4 Dokumentumkészítés számítógéppel
9.2.2. Az operációs rendszer használata
9.2.4. Dokumentumkészítés számítógéppel
A módszertani ajánlások kidolgozása során a
szakközépiskolai kerettanterv tananyagát fogjuk alapul venni. Ennek alapvető
indoka az, hogy az informatikus mérnök-tanár jelölteket a szakképzésben való
eredményes részvételre kívánjuk felkészíteni.
Az alapfokú és a középfokú nevelés-oktatás
informatika tantárgya tanterveinek elemzése alapján megállapítható, hogy azok
koncentrikus felépítést mutatnak. Ez azt jelenti, hogy a középfokú oktatási
intézmények informatika tantárgyának tanterve bővített formában újra tárgyalja
az általános iskola tananyagát.
Amint azt a szakközépiskolai informatika tantárgy struktúrájával, sajátosságaival, külső és belső kapcsolataival foglalkozó korábbi fejezetben már említettük, a tananyag egymásra épülése alapján a következő fejezetsorrendet tartjuk kívánatosnak:
A 9. évfolyam anyaga
Az
informatika alapjai
Az
operációs rendszer használata
Kommunikáció
hálózatban
Dokumentumkészítés
számítógéppel
Táblázatkezelés
Könyvtárhasználat
A 10. évfolyam anyaga
Az
informatika alapjai
Az
operációs rendszer használata
Algoritmusok
és adatok
Dokumentumkészítés
számítógéppel
Adatbázis-kezelés
Könyvtárhasználat
Éppen ezért a továbbiakban a közölt fejezetsorrend
szerint tekintjük át a szakközépiskolai informatika tantárgy tananyagát.
A koncentrikus tananyag-struktúrát és az általános iskolák közötti különbségeket figyelembe véve a szakközépiskolai informatika oktatás megkezdésekor a tanulók előismereteinek, otthoni személyi számítógéppel való ellátottságának felmérése az első feladat. Az előismeretek alapján kerülhet sor a szükséges mélységű ismétlésre és rendszerezésre. A számítógép kezelésében való gyakorlottság területén mutatkozó különbségek kiegyenlítésére a szűkös időkeretek miatt a tanórákon alig van lehetőség. Ezért érdemes kihasználni a számítástechnikai kabinetekben, tanórán kívül végezhető egyéni munkában rejlő lehetőségeket. A szűkös időkeretek miatt mindenképpen támaszkodnunk kell a tanulók meglévő előismereteire, csak a valóban ismeretlennek számító tananyagrészekkel szabad érdemben foglalkoznunk.
A témakör szerepe az, hogy begyakoroltassa a
tanulókkal a személyi számítógép ismertebb perifériáinak kezelését, áttekintse
a kereskedelemben kapható újabb perifériák jellemzőit, és megismertesse velük a
Neumann-elvű számítógépek felépítését és működését.
Az általános iskola 6.-8. osztályában a tanulók már
megismerkedtek a személyi számítógép fő részeivel és működésének lényegével.
Gyakorlottak már a billentyűzet és az egér kezelésében, és a mágneslemez
használatában. Meg tudják különböztetni az információt és az adatot, tudják
csoportosítani a különféle jelfajtákat, és tanulták a bináris kódok
használatát. A matematika tantárgyban elsajátították a tízes számrendszer
használatát, és megismerkedtek a kettes számrendszerrel is. Foglalkoztak az
információ átvitelével, a különböző kommunikációs rendszerekkel. Tanulták a
számítógépek történetét, a Neumann elvet, és ismerik a számítógépek alkalmazási
lehetőségeit.
Ennek megfelelően a szükséges mélységű
ismétlés-rendszerezés és a kereskedelemben kapható újabb perifériák
jellemzőinek áttekintése után fordítsunk gondot a különböző számrendszerek
közötti átalakítások és a kettes számrendszerben végzendő algebrai műveletek
begyakoroltatására. Ügyeljünk arra, hogy az egyes számrendszerek közötti
átszámítások elvégzésénél a tanulók ne használhassák a számítógépet (az
átszámítások elvégzésére kiválóan alkalmas például a Windows beépített
tudományos zsebszámológépe)! Az átszámítások gyakorlása során ennek érdekében
kapcsoltassuk ki a monitorokat! A számítógépeket legfeljebb ellenőrzésre, a
feladatok megoldása után, szervezett módon vegyük igénybe!
A témakör elsajátításának ellenőrzésére témazáró dolgozatot célszerű íratni. Ebben a megválaszolandó kérdések mellett papíron megoldandó számítási feladatok is szerepeljenek a számrendszerek köréből.
A témakör szerepe az, hogy begyakoroltassa a
tanulókkal az állományműveletek (keresés, mozgatás, másolás, létrehozás,
nyomtatás, törlés, átnevezés) önálló elvégzését, a kiválasztott állományokról
biztonsági másolat készítését, a törölt állományok visszaállítását, valamint a
tömörített állományok létrehozását és kicsomagolását.
Az általános iskola 6.-7. osztályában a tanulók már
megismerkedtek az operációs rendszer használatának alapjaival. Tudnak
háttértárat váltani, könyvtárat kiválasztani, könyvtárszerkezetet létrehozni és
törölni, el tudják végezni a kiválasztott állományok másolását, mozgatását,
átnevezését és törlését. Ismerik a számítógépes vírus fogalmát, tudnak
vírusmentességet ellenőrizni, és vírust irtani. Tanulták a tömörített
állományok készítését és kicsomagolását is.
Ennek megfelelően a szükséges mélységű
ismétlés-rendszerezés után elsősorban gyakorlással kell foglalkoznunk. A szűkös
időkeretek miatt a gyakorlásra tanórai keretek között csak kevés idő jut. A
tanulók egyéni tanulás keretében történő gyakorlásához célszerű gyakorló
feladatsorokat összeállítanunk. Ehhez az ECDL példatárból állíthatunk össze
munkalapokat.
A témakör feldolgozása során ügyeljünk arra, hogy a tanulók DOS és Windows alatt is el tudják végezni a feladataikat. A feladatokat keretrendszerek alkalmazása nélkül és keretrendszerek alkalmazásával is meg kell tudniuk oldani. A DOS esetében keretrendszerként a Volkov Commander, a Windows ’9x esetében pedig a Windows Commander használata javasolható. Természetesen a Windows ’9x esetében először a saját eszközök (a Sajátgép és a Windows Intéző) kezelését kell elsajátítani, csak ezt követően célszerű az – eszközeiben már kissé rendszeridegen – Windows Commander használatával megismertetni a tanulókat. A vírus-ellenőrzés és –irtás elsajátításához valamelyik shareware vírusmentesítő programot érdemes felhasználni. Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra is, hogy a vírusok elleni védekezés csak akkor hatékony, ha rendszeresen letöltjük a hálózatról a legfrissebb definíciós állományokat az adott szoftver honlapjáról, vagy valamelyik magyarországi tükör szerverről.
A témakör anyagának elsajátítását gyakorlati
gépkezelési feladatok (például könyvtár létrehozása, törlése, másolás,
lemezformázás, stb.) megoldatásával célszerű ellenőrizni. Megjegyzendő, hogy a
gyakorlati gépkezelési feladat esetében is célszerű a megoldandó
részfeladatokat írásos formában, papíron a tanulók rendelkezésére bocsátani.
A témakör megismerteti a tanulókat az iskolai
hálózat felépítésével, használatának rendjével, az iskolai azonosító és jelszó
önálló használatával, a saját e-mail cím létrehozásával és használatával.
Megtanítja egy fejlettebb levelező program funkcióinak használatát
(levéljellemzők beállítása, szűrés tárgy, feladó és tartalom szerint, elküldött
és kapott levelek rendezése, válogatás, selejtezés levelek között). Bemutatja a
levelezési listák és a hírcsoportok használatát. Megismertet az összetett
keresési feladatok megoldásával, valamint a keresés során kapott webhelyek
tárolásának módjával.
Az általános iskola 6.-7. osztályában a tanulók már
megismerkedtek a hálózatba való be- és kilépés módjával, az iskolai hálózat
vázlatos felépítésével, a szolgáltató és a munkaállomások kapcsolatával.
Ismerik a hálózatok csoportosítását összeköttetés és kiterjedtség szerint.
Tanulták a hálózati szolgáltatások kialakulásának rövid történetét, a saját
e-mail cím létrehozását és használatát, az elektronikus levelezés
alapfunkcióinak (küldés, fogadás) használatát. Ismerik az egyszerű keresési
feladatok megoldásának módját. Gyakorolták hasznos web oldalak önálló
felkeresését (Magyarország honlapja, Magyar Elektronikus Könyvtár, MATÁV
honlap, stb.), Le tudnak egy web oldalról szöveget és képet menteni a
háttértárolóra. Bemutatták már nekik egy csevegő program használatát.
Mivel az általános iskoláknak csak egy része
rendelkezik jelenleg Internet hozzáféréssel, így a tanulóknak várhatóan nagyon
heterogén előismereteik lesznek a téma feldolgozása során. Egy részük már
otthon is rendelkezik Internet kapcsolattal, más részüknek még az általános
iskolai tananyagot is el kell sajátítaniuk a gyakorlatban. Az alapfokú
nevelés-oktatás kerettanterve egy érdekes megjegyzést közöl ezzel kapcsolatban:
„Amennyiben az
eszközfeltételek nem adottak (számítógépterem vagy Internet hozzáférés), az
eszközt nem igénylő témák erőteljesebb feldolgozását, illetve a szimulációs
lehetőségeket kell használni.”45
Ennek megfelelően a középiskolában a szükséges
mélységű ismétlés-rendszerezés után elsősorban az elektronikus levelezés még
nem ismert funkcióival, a levelezési listák és a hírcsoportok használatával, az
összetett hálózati kereséssel és az egyéni könyvjelző kezelésével
foglalkozzunk. A téma feldolgozása során ügyeljünk arra, hogy bemutassuk a
különböző kereső programok működése közötti eltéréseket. Fordítsunk figyelmet a
relevancia és a zaj fogalmának megértetésére, a keresési szempontok és a
találati halmaz mérete közötti összefüggés megvilágítására. A magyar és az
idegen nyelvű kereső programok használatát egyaránt gyakoroltassuk. Az idegen
nyelvű kereső program kiválasztása során igazodjunk a diákok által tanult
idegen nyelvhez. A jelenlegi gyakorlatban egyáltalán nem biztos, hogy minden
tanuló rendelkezik a leginkább elterjedt angol nyelvű kereső programok
használatához szükséges idegen nyelvtudással.
A levelezés és a hálózati keresés gyakorlására külön
feladatsorokat célszerű összeállítani. Tudomásul kell venni, hogy a
feldolgozáshoz rendelkezésre álló időkeretek egyéni gyakorlás nélkül nem
elégségesek. Szerencsére az Internet használata iránti tanulói érdeklődés
biztosított, így a gyakorláshoz általában nincs szükség külön tanári
motivációra.
A témakör elsajátításának ellenőrzésére gyakorlati
feladatokat célszerű felhasználni a levelezés és a hálózati keresés köréből.
A témakör szerepe az, hogy megismertesse a tanulókat
a szöveg-, illetve a képszerkesztő programok fejlett szolgáltatásaival, a
digitalizált képek alkalmazásával, az objektumok és a táblázatok
beillesztésével. A tanulóknak meg kell ismerniük a szöveg formázásának
lehetőségeit: a fejléc és a lábléc, az oldalszámozás, a lábjegyzet és a
felsorolás készítését, valamint a tabulátorok használatát. Fordítsunk gondot a
szöveg átrendezésének, a szövegben való keresésnek, a cserének és a
helyesírás-ellenőrzésnek a gyakorlására is! Készíttessünk dokumentumokat minta
és feladatleírás alapján! Mutassuk be a tanulóknak a fontosabb
típusdokumentumokat!
Az általános iskola 6.-7. osztályában a tanulók már megismerkedtek a rajzolás és a szövegszerkesztés alapjaival. Tudnak karaktereket formázni, szöveget begépelni, javítani és módosítani, egyszerű dokumentumokat elkészíteni, rajzokat készíteni és módosítani, képet szövegbe beilleszteni, és tisztában vannak a szöveges és a rajzos dokumentumok elkészítésének menetével.
Ennek megfelelően a szükséges mélységű
ismétlés-rendszerezés után elsősorban a szöveg- és a képszerkesztő programok
még nem tanult fejlett szolgáltatásaival kell foglalkoznunk. A témakör oktatása
során meg kell ismertetni a tanulókat az írógéppel és a szövegszerkesztővel
végzett munka eltéréseivel, és a szövegszerkesztők általános funkcióival.
Először célszerű az egyszerűbb, kevesebb szolgáltatást nyújtó
szövegszerkesztőkkel kezdeni. Fejlődéstörténeti okok is indokolják, hogy (említést
téve az MS-DOS egykori EDLIN sorszerkesztőjéről) először az MS-DOS Edit nevű
szövegszerkesztőjét mutassuk be. Tanulságos a különböző keretrendszerek
beépített szövegszerkesztőjének az összehasonlítása. A különböző korszerű
fejlesztő rendszerekben szintén található beépített szövegszerkesztő a
programszövegek írásának megkönnyítésére. Mutassuk be például a Turbo Pascal
Edit funkcióját. Ez azért is tanulságos, mert
az „Algoritmusok és adatok” című témakörnél szintén találkozhatnak a
tanulók a Turbo Pascal fejlesztő rendszerrel.
Ezt követően kerülhet sor egy korszerű, magyar nyelvű szövegfeldolgozó program lehetőségeinek megismertetésére. Erre a célra ajánlható a Word for Windows magyar nyelvű változata. A program lehetőségeinek tárgyalása során hívjuk fel a tanulók figyelmét a szövegszerkesztés és a szövegfeldolgozás különbségére. Ismertessük meg a tanulókkal a grafikus felületű szövegszerkesztőkkel kapcsolatban a WYSIWYG (What You See Is What You Get) fogalmát! Ennek jelentőségét úgy tudjuk érzékeltetni, hogy összehasonlíttatjuk a tanulókkal egy karakteres és egy grafikus szövegszerkesztő program képernyőképét. Hívjuk fel a figyelmet a grafikus szövegszerkesztők nyomtatási kép funkciójának jelentőségére! A mindent mutat funkció segítségével érzékeltessük az Enter és a Space billentyűk helyes és helytelen használatát!
A témakör elsajátításának ellenőrzésére gyakorlati
szövegszerkesztési feladatot célszerű megoldatni a tanulókkal. Az írásban,
papíron kiadott dokumentumot a tanulóknak a tanórákon használt korszerű, magyar
nyelvű szövegfeldolgozó programmal (erre a célra ajánlható a Word for Windows)
kell reprodukálniuk.
A témakör szerepe az, hogy megismertesse a tanulókat
a táblázatkezelők alkalmazási területeivel és alapfunkcióival. El kell
sajátítaniuk az adatok bevitelét, a függvények használatát, az adattípusokat és
az adatmegjelenítési formákat. Tudniuk kell, hogyan lehet az adatokat
módosítani. Ismerniük kell a diagram fogalmát, a függvények és a diagramok
közötti összefüggést, valamint az alapvető diagramfajtákat.
Az általános iskola 8. osztályában a tanulók már
megismerkedtek az adatkezelés alapjaival. Tudnak adatokat táblázatos formában
elrendezni, megjeleníteni. Ismerik a cella, a sor, az oszlop és a hivatkozás
fogalmakat. Tudnak keresést végrehajtani meglévő adatbázisban.
Ennek megfelelően a szükséges mélységű
ismétlés-rendszerezés után elsősorban a még nem tanult funkciókkal kell
foglalkoznunk. A témakör feldolgozása során különös gondot fordítsunk az
abszolút és a relatív hivatkozások közötti különbség megértetésére. A témakör
oktatására rendelkezésre álló idő alatt be kell mutatni az adattípusokat, az
adatmegjelenítési formákat, a táblázatok kezelését, a grafikonkészítést, a
grafikonok nyomtatását, és a beépített függvények használatát. A szűk
időkeretek itt is csak tanári bemutatásra és óraközi próbagyakorlatokra adnak
lehetőséget. Az adatbevitel oktatása során hívjuk fel arra a tanulók figyelmét,
hogy a tetszőleges karaktert tartalmazó szöveges adatok az alapértelmezés
szerint a cellában balra igazítva, a csak szám karaktereket tartalmazó
numerikus adatok pedig jobbra igazítva jelennek meg. Gyakran még a középfokú
szoftverüzemeltetői vizsgán is gondot okoz, hogy a tanuló nem veszi észre a
hibás adatbevitelt. Ha az időkeretek lehetővé teszik, mutassuk be a
táblázatkezelő programok által biztosított adatbázis-kezelési lehetőségeket is.
Ezzel elő tudjuk készíteni az adatbázis-kezelés oktatását.
A témakör elsajátításának ellenőrzésére gyakorlati
feladatot célszerű megoldatni. A gyakorlati feladat kiválasztásánál ügyeljünk
arra, hogy a feladat megoldása ne okozzon szakmai problémát a tanulóknak. Az
ECDL példatár sok feladata ugyanis éppen a szükséges szakmai (általában
pénzügyi) előismeretek hiánya miatt okoz nehézséget. A szöveges feladat alapján
a tanulóknak meg kell tudniuk tervezni a táblázatot, és az összefüggéseket
megfelelő diagramban meg kell tudniuk jeleníteni.
A témakör segítséget nyújt a középiskolai könyvtár
tér- és állomány-szerkezetében való eligazodáshoz. A könyvtári rend
megismertetéséhez hasznos adalékokat szolgáltathat más könyvtárak tanulmányi
kirándulás keretében való megtekintése. Fordítsunk gondot a könyvtártípusok, a
könyvtári rendszer megismertetésére. Mutassuk be a tanulóknak az alapvető
(nyomtatott és nem nyomtatott) dokumentumtípusokat. Ismertessük meg a
tanulókkal a tájékoztató eszközök (kézikönyvtár, katalógusok, számítógépes
könyvtári adatbázisok) használatát!
Az általános iskola 6.-8. osztályában a tanulók már
megismerkedtek a raktári renddel, a szakrend fogalmával, az alapvető
dokumentumtípusokkal, és a betűrendes katalógus használatával. Ismerik a
könyvtártípusokat, tudják használni a kézikönyvtárat. Tanulták a tárgyi
katalógusok (szakkatalógus, tárgyszó katalógus) használatát.
Ennek megfelelően a szükséges mélységű ismétlés-rendszerezés után elsősorban a még nem tanult anyagrészekkel foglalkozzunk. A kis és a nagy általános iskolákból, a falusi és a városi iskolákból érkező tanulóknak várhatóan lényegesen eltérő könyvtárhasználati tapasztalatai lesznek. Mutassuk be középiskolai könyvtárunk sajátosságait! Adjunk a tanulóknak egyéni információ-keresési feladatokat! Ezek megoldásához használjanak fel hagyományos és számítógépes könyvtári segédeszközöket! A témakör feldolgozásánál ne elégedjünk meg a középiskolai könyvtár által nyújtott lehetőségekkel, a középiskolai könyvtáraknak ugyanis feltehetően még nincsen számítógépes katalógusa. Az Internet a könyvtári szolgáltatások széles lehetőségét nyújtja, számítógépes on-line könyvtári adatbázisok érhetők el a segítségével. Ismertessük meg a tanulókkal az OPAC (Open Architecture Catalogue) fogalmát! Mutassuk be nekik a fontosabb hazai könyvtári adatbázisok elérésének módját! Ezzel előkészítjük a könyvtárhasználat 10. évfolyamos tananyagának elsajátítását.
A témakör elsajátításának ellenőrzésére hagyományos,
vagy számítógépes katalógus felhasználását igénylő gyakorlati feladatot
célszerű megoldatni a könyvtárhasználat köréből.
A témakör szerepe az, hogy megismertesse a
tanulókkal az analóg és a digitális jelek különbözőségét, az analóg jelek
digitalizálását, a különféle jelek, jelsorozatok adatmennyiségének számítását,
a logikai alapműveleteket és a számítógépes irányítás formáit. Mutassuk meg a
gyakorlatban a tanulóknak azt, hogyan lehet analóg jeleket digitalizálni,
hogyan lehet a logikai alapműveleteket gyakorlati feladatok megoldásában
használni.
Az általános iskola 6.-7. osztályában a tanulók már
megismerkedtek a jelek típusaival és átvitelével, az adatmennyiség fogalmával
és a számítástechnika alkalmazási lehetőségeivel.
Ennek megfelelően a szükséges mélységű ismétlés-rendszerezés után elsősorban a még nem tanult anyagrészekkel foglalkozzunk. Ismertessük az analóg jelek digitalizálásának lehetőségeit és problémáit. A digitalizált jelek tömörítésével csak vázlatos formában foglalkozzunk. A témakörben lehetőség nyílik a scanner, a digitalizáló tábla és a hangrögzítő használatának megismertetésére is. A mozgófilmek digitalizálásának gyakorlati bemutatásával annak eszköz- és időigényessége miatt tanórán nem (legfeljebb szakkörön) célszerű foglalkozni. Fordítsunk gondot a logikai alapműveletek oktatására, ismertessük meg a tanulókat az igazság-táblák használatával. Követeljük meg a logikai alapműveletek igazság-tábláinak önálló felírását! A logikai műveletek oktatásánál mutassunk rá az elektronika és a programozás területén kínálkozó alkalmazási lehetőségekre. A témakör előkészíti az informatika tantárgy „Algoritmusok és adatok” című fejezetének tanulmányozását.
A témakör elsajátításának ellenőrzésére feladatlapot célszerű használni. A feladatlapon a logikai alapműveletek és igazság-tábláik is szerepeljenek.
A témakör feldolgozása során ismertessük meg a
tanulókat a számítógépes programok installációjával, a regisztráció
folyamatával, illetve az adatállományok konverziós lehetőségeivel.
Az általános iskola 6.-7. osztályában a tanulók már
megismerkedtek az operációs rendszer használatának alapjaival. Tudnak
háttértárolót, könyvtárakat és állományokat kezelni, képesek DOS és Windows
alapú környezetben futtatható állományokat indítani. Ismerik a személyi
számítógép fontosabb perifériáit. A 9. évfolyamon módjuk volt az állományműveletek
használatát alaposan begyakorolni DOS és Windows alatt egyaránt.
Ennek megfelelően a szükséges mélységű
ismétlés-rendszerezés után elsősorban a telepítés és a regisztráció
folyamatával, illetve az adatállományok konverziójával foglalkozzunk.
Ismertessük meg a tanulókat a DOS és a Windows telepítésével. Hívjuk fel a
figyelmet arra, hogy a „Plug and Play” technológia csak a Windows 9x által
ismert hardver termékek esetén működik, más eszközök telepítéséhez gyári
szoftverre van szükség. Fordítsunk gondot arra, hogy a tanulók DOS és Windows
alatt is képesek legyenek programokat telepíteni. Ismertessük meg a tanulókat a
telepítés különböző változataival, különös tekintettel a tömörített programok
telepítésére. A hagyományos regisztráció mellett ismertessük meg a tanulókkal
az on-line regisztráció folyamatát is. Ügyeljünk arra, hogy a tanulók önállóan
tudjanak telepíteni egy új alkalmazást az általuk használt környezetben, be
tudják állítani a hardver környezet jellemzőit, és tudják módosítani a nyomtató
tulajdonságait. Gyakoroltassuk velük a telepítés folyamatát. Hívjuk fel a
figyelmüket a szokásos, az egyéni és a teljes telepítés közötti különbségekre
(különös tekintettel a konverziós állományok telepítésére).
A témakör elsajátítását gyakorlati telepítési, illetve hardver környezet beállítási feladatok végrehajtásával célszerű ellenőrizni. Ha a rendelkezésre álló számítógépek működési sebessége, illetve a telepíthető szoftver-adathordozók (mágneslemezek, CD-ROM-ok) példányszáma ezt nem teszi lehetővé, akkor a telepítés helyett feladatlapos ellenőrzéssel kell beérnünk. Ez utóbbi esetben különös gonddal kell eljárnunk, hiszen a feladatok összeállításánál validitási problémákkal kerülhetünk szembe (vajon tényleg azt mérik-e az általunk összeállított feladatok, amit mérni akarunk). Itt ugyanis nem emlékezetbeli teljesítményeket, hanem a gyakorlati alkalmazásra való képességet kell vizsgálnunk.
A témakör szerepe az, hogy megismertesse a tanulókat az egyszerű és az összetett adatok kezelésével, a feladatmegoldáshoz megfelelő adattípus kiválasztásával, egyszerű algoritmusok pontos megfogalmazásának és számítógépen való megvalósításának lehetőségeivel, valamint az alapvető információ-feldolgozási algoritmusok alkalmazásával.
Az általános iskola 6.-8. osztályában a tanulók már megismerkedtek egyszerű algoritmusok készítésével, algoritmus-leíró nyelven való leírásával. Ismerik a szekvenciális és a feltételes vezérlés, valamint a ciklus fogalmát. Megismerkedtek a Logo programozási nyelv elemeivel. Használták a Logo fejlesztő rendszerek valamelyik változatát. Ebből következően tisztában vannak a programkészítés menetével, tudják, hogy a program alprogramokból építhető fel. Tudnak egyszerű Logo programokat értelmezni, illetve végrehajtani. Tudnak a teknőc-grafika felhasználásával egyszerű ábrákat készíteni. Találkozhattak már a rekurzió fogalmával is (például a polispirál rajzolása során). Ismerik a lépésenkénti finomítás elvét, az elemi és az összetett adat, az egész és a valós számok, valamint az adatsorozat fogalmát. Tudnak egyszerű algoritmusokat készíteni. Természetesen az általános iskolák eltérő hardver és szoftver feltételei, és az informatikát tanító tanárok programozói gyakorlottságának különbözősége miatt a tanulók előképzettségében lényeges eltérésekre számíthatunk.
Ennek megfelelően a szükséges mélységű
ismétlés-rendszerezés után először az algoritmus fogalmával, leírásának
lehetőségeivel (folyamatábra, struktogram, algoritmus leíró nyelv) célszerű
foglalkoznunk. Tekintsük át a programkészítés lépéseit: a strukturált
problémamegoldás menetét és a program elkészítésének folyamatát. Vezessük be a
tanulókat a programozásba egy strukturált programozási nyelv felhasználásával.
Esetünkben erre a célra elterjedtsége és fejlesztő rendszerének kezelhetősége
miatt a Turbo Pascal programnyelvet célszerű felhasználni. Természetesen egy
Logo alapú fejlesztő rendszer további használata is elképzelhető. Ennek során
tekintsük át a programozási alapfogalmakat, az elágazások és a ciklusok
kezelését, valamint a tömbök, a rekordok és az alprogramok használatát. Ezt
követően a strukturált programozás hasznosságával, elvi alapjaival kell
megismertetnünk a tanulókat. Példák segítségével mutassuk be a strukturált
programok készítésének előnyeit. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy az adott
strukturált programozási nyelv itt csak eszköz a programozás alapjainak
oktatásához. Ebből következően csak annyit célszerű megtanítani belőle, amennyi
feltétlenül szükséges a programozási példák megértéséhez, egyszerűbb programok
önálló elkészítéséhez. A témakör feldolgozása során készítsük el az alapvető
rendező algoritmusok programjait (a számítógépek egyik legfontosabb feladata a
rendezés) és tanítsuk meg a tanulókat ezek alprogramként való önálló
használatára.
A témakör elsajátításának ellenőrzésére gyakorlati programozási feladatot célszerű kitűzni. Egyszerű algoritmusokat valósíttassunk meg a kiválasztott strukturált programozási nyelv és fejlesztő környezet segítségével.
A témakör szerepe az, hogy megismertesse a
tanulókkal a számítógépes prezentáció készítésének menetét, az önálló
multimédia bemutató elkészítését és vetítését, valamint a saját weblap
készítésével kapcsolatos tudnivalókat (szöveg, kép, és ugrópont bevitele,
formázási lehetőségek).
Az általános iskolában és a 9. évfolyamon a tanulók már megismerkedtek a számítógépes dokumentumkészítés alapjaival. Tudnak szöveget formázni, képeket, objektumokat és táblázatokat beilleszteni, tabulátorokat és felsorolásokat használni.
Ennek megfelelően a szükséges mélységű
ismétlés-rendszerezés után először a számítógépes prezentáció elvi alapjaival
célszerű foglalkozni. Ismertessük meg a tanulókat a színek szerepével a
képalkotásban (ezen belül az additív és a szubtraktív színkeveréssel, valamint
a színek mérésével). Foglalkozzunk a képek digitális tárolásával és
feldolgozásával (bittérképes és vektorgrafikus ábrák), valamint a kép-és
filmfájlok leggyakoribb formátumaival. Ezt követően tárgyalhatjuk a
rajzkészítés lehetőségeit, majd a bemutató készítés alapjait (a bemutató
készítés lépéseit, a diatervezés szabályait). A számítógépes prezentáció
készítésének gyakorlati vonatkozásait konkrét szoftverek felhasználásával
oktassuk (ilyen például az MS Powerpoint). Ezt követően kerülhet sor a weblap
készítésének oktatására. A tanulókat ismertessük meg a HTML nyelv aktuális
változatának alapjaival. Erre még akkor is szükségük lehet, ha nem közvetlenül
HTML-ben, hanem például MS Word-ben dolgoznak. Hívjuk fel a tanulók figyelmét
arra, hogy az MS Word formázási lehetőségei közül melyek azok, amelyek
megmaradnak a HTML formátumra való konverzió során, és melyek azok, amelyek
elvesznek Említsük meg azt is, hogy a különböző WWW értelmező programok a
szabványosítás hiányában eltérő HTML részhalmazokat valósítanak meg, így eltérő
lehet a megjelenítés is. Emellett a különböző WWW böngészö programok még a
hibákra sem egyformán érzékenyek. Az MS Internet Explorer például elnézőbben
kezeli a hiányzó záró tag-eket, mint a Netscape Navigator. Hívjuk fel a tanulók
figyelmét arra is, hogy a WWW értelmező programok a későbbi, újabb verziókra
való tekintettel a számukra ismeretlen HTML utasításokat egyszerűen átlépik,
így a hibák általában nem ott jelentkeznek, ahol valójában vannak.
A témakör elsajátításának ellenőrzésére gyakorlati
feladatokat célszerű kitűzni. A tanulók legyenek képesek néhány diából álló
bemutatót, illetve egyszerű weblapot készíteni a rendelkezésre álló szoftverek
segítségével.
A témakör szerepe az, hogy megismertesse a tanulókat
az adatbázis alapfogalmakkal, az adatbázisokkal szembeni követelményekkel, az
adatbázis műveletekkel, az adatbázis védelmével és a hozzáférési
jogosultságokkal kapcsolatos tudnivalókkal.
Az általános iskola 6.-7. osztályában a tanulók már megismerkedtek a táblázatkezelés alapjaival. Ehhez kapcsolódóan végeztek egyszerű adatbázis-kezelési feladatokat is, ugyanis keresést végeztek meglevő adatbázisban. A 9. évfolyamon tovább folytatták a táblázatkezelés tanulmányozását, és a rendelkezésre álló időkeretektől függően megismerhették a táblázatkezelő programmal elvégezhető adatbázis műveleteket is.
Ennek megfelelően a korábban a táblázatkezelésből
tanultak szükséges mélységű ismétlése-rendszerezése után az adatbázis
alapfogalmak biztos használatának kialakítására kell törekednünk (adatállomány,
rekord, mező, redundancia). Ismertessük meg a tanulókat az alapvető
adatbázis-szerkezetekkel (hierarchikus, hálós és relációs). Hívjuk fel a
tanulók figyelmét arra, hogy ezek közül a relációs adatbázisokkal fogunk bővebben
foglalkozni. Ezt követően ismertessük az adatbázis-kezelők feladatait. A
konkrét adatkezelési feladatok végrehajtásához az MS Access adatbázis-kezelő
szoftver használatát javasoljuk. A tanulókkal el kell sajátíttatnunk egy
relációs adatbázis alapszintű kezelését. Tudniuk kell adatokat módosítani,
törölni, adatbázist rendezni, keresési és lekérdezési feladatokat végrehajtani,
és adatbázist karbantartani. A szűkös időkeretből következően nagyon
gyakorlatias tárgyalásmódra van szükség.
A tanórán megoldott próbagyakorlatokhoz az ECDL
példatár anyagát felhasználva készíthetünk munkalapokat. A feladatok
elkészítése során ügyeljünk arra, hogy az adatok ne idejét múltak legyenek. Az
elavult feladatok a tanulókból kritikai megjegyzéseket váltanak ki, és nem
motiválják őket a feladatok megoldására. A kritikai megjegyzések kezelése pedig
az oktatásról vonja el a tanár figyelmét.
A témakör elsajátításának ellenőrzésére oldassunk
meg egyszerű, relációs adatbázis kezelésével kapcsolatos gyakorlati feladatot.
A témakör szerepe az, hogy megismertesse a tanulókat
a könyvtári és egyéb információs rendszerekkel, a közhasznú tájékozódás
forrásaival és eszközeivel (Internet, pályaválasztási tanácsadó, telefonkönyv,
menetrend, katalógusok, stb.), valamint a bibliográfia (rejtett, illetve ajánló
bibliográfia) használatával.
Az általános iskolában tanulók már megismerkedtek a
könyvtárhasználat alapjaival. A 9. évfolyamon már foglalkoztak az alapvető
tájékoztató eszközökkel (kézikönyvtár, katalógusok, információkereső nyelvek,
számítógépes könyvtári adatbázisok).
Ennek megfelelően a szükséges mélységű
ismétlés-rendszerezés után az információ-keresés gyakorlati alkalmazására kell
a helyezni a hangsúlyt. A tanulóknak tudniuk kell keresést végezni a
hagyományos és a számítógépes könyvtári adatbázisokban. A megtalált forrásokról
tudniuk kell előírt formátumú irodalomjegyzéket készíteni. Ismerniük kell a
forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tisztában kell lenniük a
hivatkozások megadásának különböző módozataival (hivatkozásjegyzék, lábjegyzet,
stb.). Tudják, hogyan kell könyvre, folyóirat-cikkre, és Internet forrásra
hivatkozni. Gyakorlatot kell szerezniük a közhasznú információs források
kezelésében.
A gyakorlás érdekében adjunk ki irodalomkutatási,
irodalomjegyzék készítésével egybekötött gyakorlati feladatot, valamint a MATÁV
és a MÁV honlapjához kapcsolódó gyakorlati keresési feladatokat. Ezeket részben
a tanórán, részben tanórán kívül oldhatják meg a tanulók.
A témakör elsajátításának ellenőrzésére gyakorlati
információ-keresési feladatokat célszerű kiadni. Készíttessünk a tanulókkal
irodalomjegyzéket, kerestessünk velük információkat az elektronikus
menetrendben és telefonkönyvben.
1.
Ismertesse
a 9. évfolyamos, „Az informatika alapjai” című témakör oktatásának módszertani
sajátosságait!
2.
Ismertesse
a 9. évfolyamos, „Az operációs rendszer használata” című témakör oktatásának
módszertani sajátosságait!
3.
Ismertesse
a 9. évfolyamos, „Kommunikáció hálózaton” című témakör oktatásának módszertani
sajátosságait!
4.
Ismertesse
a 9. évfolyamos, „Dokumentumkészítés számítógéppel” című témakör oktatásának
módszertani sajátosságait!
5.
Ismertesse
a 9. évfolyamos, „Táblázatkezelés” című témakör oktatásának módszertani sajátosságait!
6.
Ismertesse
a 9. évfolyamos, „Könyvtárhasználat” című témakör oktatásának módszertani
sajátosságait!
7.
Ismertesse
a 10. évfolyamos, „Az informatika alapjai” című témakör oktatásának módszertani
sajátosságait!
8.
Ismertesse
a 10. évfolyamos, „Az operációs rendszer használata” című témakör oktatásának
módszertani sajátosságait!
9.
Ismertesse
a 10. évfolyamos, „Algoritmusok és adatok” című témakör oktatásának módszertani
sajátosságait!
10.
Ismertesse
a 10. évfolyamos, „Dokumentumkészítés számítógéppel” című témakör oktatásának
módszertani sajátosságait!
11.
Ismertesse
a 10. évfolyamos, „Adatbázis-kezelés” című témakör oktatásának módszertani
sajátosságait!
Ismertesse a 10. évfolyamos, „Könyvtárhasználat” című témakör oktatásának módszertani sajátosságait!