3. AZ INFORMATIKA TANTÁRGY OKTATÁSÁNAK CÉLJA ÉS FELADATAI

3.1 Az informatika szakmacsoport képzési céljai

3.1.1 Az informatika szakmacsoport célja és követelményei

3.1.2 Az első évfolyam célja és követelményei

3.1.3 A második évfolyam célja és követelményei

3.2 A NAT célkitűzései

3.2.1 Célok és feladatok

3.2.2 Általános fejlesztési követelmények

3.2.3 Részletes követelmények

3.3 A kerettanterv célkitűzései

3.3.1 Célok és feladatok

3.3.2 Általános fejlesztési követelmények

3.3.3 Részletes követelmények

3.4 Az ECDL célkitűzései

3.5 Az OKJ képzés célkitűzései

3.5.1 A számítógép-kezelő képzés célkitűzései:

3.5.2 A számítástechnikai szoftver-üzemeltető képzés célkitűzései:

FELADATOK

 

3. AZ INFORMATIKA TANTÁRGY OKTATÁSÁNAK CÉLJA ÉS FELADATAI

 

3.1 Az informatika szakmacsoport képzési céljai

 

A világbanki programban elkészített tanterv a következőképpen határozza meg az informatika szakmacsoportos szakközépiskolák konkrét céljait:

 

·        „A négy éves alapozó képzésben az ötödik éves kimenetnek megfelelő informatikai szoftver és hardver működésének és működtetésének megértéséhez szükséges alapozó ismeretek (elektronikai, irányítástechnikai, adatátviteli) elsajátítása,

·        A gimnáziumi képzéssel közel azonos szintű képzés nyújtása a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika és az idegen nyelv oktatásban,

·        A szakirányban továbbtanulók számára a felvételi vizsgához szükséges fizikai ismeretek biztosítása a fakultációs órakeret felhasználásával.”6

 

A szakcsoportra vonatkozó célok láthatóan hasonlítanak a korábbi szakközépiskolai konkrét célokhoz (középfokú szakmai felkészültség és szakirányú továbbtanulási lehetőség nyújtása), az új elem a gimnáziuméval közel azonos szintű képzés a fontosabb közismereti tárgyakból. Ez az újdonság nyilvánvalóan a világbanki program hatása.

 

Megjegyezzük, hogy a képzési célok megfogalmazása nem követi a tantervi műfajban szokásos „célja és feladatai” struktúrát, ahol a cél után az „ennek érdekében” szófordulatot követően határozzák meg a feladatokat.

 

3.1.1 Az informatika szakmacsoport célja és követelményei

 

Az „Informatika szakmacsoport tanterve” címet viselő, már Profil formátumú részben a következő célmeghatározást találjuk:

 

„A tanuló legyen képes a 4 év alatt megszerzett tudását felhasználni a szakterületén felmerülő problémák megoldására, illetve legyen képes az erre a célra szükséges tudást elsajátítani. Legyen alkalmas arra, hogy az informatikára épülő szaktechnikusi képesítést a későbbiekben megszerezze.”7

 

Ez a célmeghatározás láthatóan az első négy évre szól, de érdekes módon eltér a képzési célok megfogalmazásától, hiszen kevesebb konkrétumot tartalmaz, és hiányoznak belőle az általános műveltséggel és a továbbtanulással kapcsolatos utalások. Ilyen okok miatt teljesen redundánsnak tekinthető, megfogalmazását feltehetően a Profil szoftver táblázatának kitöltése motiválta.

 

Ezt a célmeghatározást az alábbi követelmények követik:

 

·        „Rendelkezzen a szakmacsoportnak megfelelő HW, SW ismeretekkel.

·        Ismerje az információs technológiában használatos problémamegoldó módszereket és technikákat.

·        Tudjon információt szerezni egy technikai folyamatból.

·        Rendelkezzen megfelelő elektronikai ismeretekkel.

·        Rendelkezzen telekommunikációs és adatátviteli rendszerismeretekkel.

·        Rendelkezzen algoritmizált gondolkodással.

·        Rendelkezzen a magyar és angol nyelvű szakirodalom értésének és felhasználásának képességével.

·        Legyen képes önképzésre és továbbképzéseken való részvételre.”7

 

A követelmények hagyományos módon, életlenül fogalmazottak, bár elvileg a de Block-féle taxonómia kognitív területének szabályai szerint kellett volna kidolgozni ezeket. Ezek a követelmények nagyon emlékeztetnek a hagyományos tantervi feladatmegfogalmazásra.

 

3.1.2 Az első évfolyam célja és követelményei

 

A tanterv azonos megfogalmazást használ az első évfolyam céljára és követelményeire:

 

„Ismerje az informatika alapfogalmait, terminológiáját, megjelenését, alkalmazásait.”8

 

Ezek szerint az első évfolyam anyaga csak ismeret kategóriájú tananyagokat tartalmaz. Ez nyilvánvalóan nem igaz, ha megnézzük az egyes témakörök cél- és követelmény-meghatározásait. Itt is nyilvánvalóan az a probléma, hogy a tanterv szerzői „írni akartak valamit” a táblázatba, mert a formátum ezt követelte meg.

 

Az informatika tantárgy (1. évfolyam) célját a következő oldalon az alábbiak szerint fogalmazzák meg:

 

„Ismerje az informatika alapfogalmait, terminológiáját, megjelenését, alkalmazásait.”9

 

Láthatóan itt azonos a probléma, mint az évfolyam célja esetében.

 

Az ezután található követelmények rész így fogalmaz:

·        „Tudja használni a számítógépet és perifériáit, ismerje a bennük leggyakrabban előforduló anyagokat és alkatrészeket.

·        Ismerje az informatikában használt szakkifejezéseket, fogalmakat.

·        Biztonsággal tudja kezelni a választott operációs rendszert.

·        Alkalmazás szintjén ismerje:

·        egy szövegszerkesztő alapfunkcióit

·        táblázatkezelő alapfunkcióit

·        segédprogramok alapfunkcióit (tömörítő, konvertáló, víruskereső, lemezkezelő funkciókat)

·        a Windows alapvető szolgáltatásait.”9

 

Láthatóan a követelmények rész már sokkal konkrétabb és használhatóbb, mint a célmeghatározás. A követelmény-meghatározás viszont tartalmaz egy szakmai hibát is: „alkalmazás szintjén ismerje”. Az ismeret és az alkalmazás ugyanis két külön szint a Bloom- és a de Block-féle taxonómiában.

 

Az első évfolyam a tanterv megjegyzés rovata szerint orientációs jellegű, témakörei a következők:

 

1.      Bevezetés az információs elméletbe

2.      Grafikus felhasználói felület (Windows)

3.      Anyagismeret és mikroelektronikai alapok

4.      Szövegszerkesztők

5.      Táblázatkezelő

6.      Segédprogramok

7.      Operációs rendszerek

 

A tanterv készítésekor még az MS Windows 3.1 volt használatos, amely még nem volt operációs rendszernek tekinthető. Ez indokolta a grafikus felhasználói felület és az operációs rendszerek külön való kezelését. Maga az „operációs rendszerek” elnevezés némi túlzásnak tekinthető, hiszen a tanterv szerint az MS DOS alapjait oktatták ezen a címen.

 

3.1.3 A második évfolyam célja és követelményei

 

A tanterv a második évfolyam célját a következőkben jelöli meg:

 

„A második orientációs év az informatikai szakképzés előkészítésére.”10

 

Ezt a meglehetősen általános megfogalmazást az első évfolyam esetében is használhatták volna célként a szerzők.

 

A második évfolyam követelményei a következők:

 

„Jártas legyen az informatikai hardver és szoftver felhasználásában”10

 

A szükségképpen semmitmondó állítást nem érdemes újra bővebben kommentálni.

 

Az informatika tantárgy (2. évfolyam) célját ezt követően az alábbiak szerint fogalmazzák meg:

 

„A tanuló érdeklődésének felkeltése az informatika technikusi pályák iránt.”11

 

Az informatika szakcsoport második évfolyamának célja így lényegében azonos az informatika tantárgy második évfolyamának céljával. Ez az átfedés az informatika tantárgy kettős szerepéből (közismereti és szakmai orientációs tárgy) következik.

 

Az ezután található követelmények rész így fogalmaz:

 

·        „Tudjon egy adatbázist létrehozni, adatokat felvinni, módosítani

·        Ismerje a kiadványszerkesztő alapvető szolgáltatásait

·        Ismerje a programszerkesztés alapelveit egy strukturált programnyelven keresztül.

·        Tudjon kapcsolatot teremteni az integrált programcsomag moduljai között.

·        Alkalmazás szintjén ismerje a folyamatirányítás elemeit, annak számítógépes támogatását.

·        Ismerje a szimulációs lehetőségeket, a modellek alkalmazhatóságát.

·        Ismerje a számítógép grafikus és audio lehetőségeit.

·        Legyen átfogó képe az informatika fejlődéséről.

·        Ismerje a hálózatok topográfiáját, alkalmazási területeit, szolgáltatásait.

·        Ismerje a műszaki ábrázolás alapfogalmait (metszetek, axonometriák, jelképes ábrázolás).

·        Ismerje a CAD/CAM alapfogalmakat, egy CAD programban egyszerű rajzokat tudjon készíteni.”11

 

Láthatóan a követelmények rész már sokkal konkrétabb és használhatóbb, mint a célmeghatározás. A követelmény-meghatározás viszont újra tartalmazza a már említett szakmai hibát: ”alkalmazás szintjén ismerje”.

 

A célokkal és a követelményekkel kapcsolatban összegzésképpen az állapítható meg, hogy a tanterv szerzői, a tantervkészítésben gyakorlatlan, a taxonómiákat nem alaposan ismerő középiskolai tanárok jó szándékkal ugyan, de meglehetősen közepes színvonalú munkát végeztek. A tervezésben hátráltatta őket a Profil szoftver sok felesleges kötöttsége is, indokolatlan ismétlődésekre, átfedésekre, átfogalmazásokra késztetve a gyakorlatlan szerzőket.

 

A második orientációs év a már említett tantervi célkitűzés szerint az informatikai szakképzés előkészítésére szolgál.

 

A második évfolyam kötelező témakörei a következők:

 

·        CAD/CAM

·        Lokális hálózatok

·        A műszaki ábrázolás alapjai

·        A számítógép irányítási módszerei

·        Adatbázis-kezelés

·        Integrált felhasználói programok

·        Számítógépes folyamatirányítás

·

A CAD/CAM bevezető jellegű témakör. A számítógép irányítási módszerei nevű témakör elemi programozási ismereteket jelölt a tantervben.

 

A tanterv szerint a választható témakörök a következők:

 

·        A számítógép audio és video lehetőségei

·        Szimuláció és modellezés

·        Multimédia

·        Az informatika jelene és jövője

·        Kiadványszerkesztés

 

Az informatika jelene és jövője elnevezés a számítástechnika történetével és a mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségeivel foglalkozó témakört jelöl a tantervben.

 

 

3.2 A NAT célkitűzései

 

3.2.1 Célok és feladatok

 

A NAT nem tartalmaz a tantervekben megszokott cél- és feladat-meghatározást. Ehelyett szöveges indoklással vezeti be az informatikai felkészítés fő területeit, majd az informatika műveltségi terület részterületeit, összetevőit.

 

„Mindennapi gyakorlatunkban megnövekedett az információ társadalmi szerepe, és felértékelődött az informálódás képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, az életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő információszerzési, feldolgozási és –átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait (információk átvétele, bizalmas kezelése stb.).

 

E gyorsan változó, fejlődő területen nagyfokú az ismeretek elavulása is, ezért különösen fontos, hogy a tanulónak igénye legyen informatikai ismereteinek folyamatos megújítására.

 

A felkészítés fő területei:

 

     a számítógépes ismeretek,

     a könyvtári informatika,

     az információkezelés technikai oldala (az információszerzés, feldolgozás, -tárolás és -továbbítás fizikai megvalósításai - lásd a Technika fejezetben),

     a tömegkommunikáció (lásd a Művészetek Mozgóképkultúra és médiaismeret című fejezetében).

 

Az utóbbi évtizedekben zajló információs forradalom sokrétűen hat mindennapjainkra. Az elektronikus adatkezelő eszközök fejlődésének és elterjedésének hatására kibővült az ember módszer- és eszköztára, a megoldható problémák köre. Az új eszközök közül sokoldalúságával és hozzáférhetőségével kiemelkedik a számítógép, mely önmagában is, de főleg számítógépes hálózatra kapcsolva újszerű probléma-megoldási lehetőségeket biztosít. E tudás jelentős része napjainkra az alapműveltség részének tekinthető. Az idevágó ismereteket foglalja össze a számítástechnika.

 

A korszerű iskolarendszerben az iskolai könyvtár forrásközponttá válik. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információkat és információhordozókat, amelyeket az intézmény oktatásában hasznosít, befogadva, felhasználva a különféle rögzítési, tárolási és kereső technikákat. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit – az önálló ismeretszerzés érdekében – a tanulónak el kell sajátítania. Ezt a műveltségkört nevezzük könyvtári informatikának.”12

 

A NAT nem valamelyik ismert taxonómia alapján fogalmazza meg a tantervi követelményeket. Ehelyett általános fejlesztési követelményeket és részletes követelményeket határoz meg mindkét informatikai műveltségi részterület számára.

 

3.2.2 Általános fejlesztési követelmények

 

A NAT szerint a számítástechnika műveltségi részterület általános fejlesztési követelményei a következők:

 

1.      „Sajátítsa el a tanuló a számítógép-kezelés alapjait.

2.      Tudjon információt különféle formákban kifejezni; legyen képes a különböző formákban megjelenített információt felismerni.

3.      Szerezzen tapasztalatokat a hagyományos és az új technológiákon alapuló informatikai eszközök és információhordozók használatában.

4.      Legyen képes a gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítására, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítása.

5.      Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek és eszközök közül a megfelelőket.

6.      Ismerje fel és tudja különféle formákban megfogalmazni a hétköznapi életben és az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit.

7.      Tudjon egyszerűbb folyamatokat modellezni, a paramétereket módosítani.

8.      Alkalmazzon tantárgyi, könyvtári adatbázisokat. Tudjon adatbázisban keresni.

9.      Ismerkedjen az informatika és a társadalom kölcsönhatásával.”13

 

A NAT szerint a könyvtárhasználat műveltségi részterület általános fejlesztési követelményei a következők:

 

„Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat, és igényelje szolgáltatásait. Fokozatosan fejlődjenek ki könyvtárhasználói szokásai, alakuljon ki használói magatartása.

1.      Iskolai feladataihoz és egyéni problémáinak megoldásához tudja kiválasztani a szükséges dokumentumtípust, és legyen képes gyakorlati felhasználására.

2.      Az iskolai és mindennapi problémahelyzeteknek megfelelően tudja kiválasztani a könyvtári tájékoztató segédleteket, és legyen képes információkat, információ­hordozókat keresni belőlük.

3.      Rendszeres könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei, önművelési szokásai.

4.      Értse meg a könyvtár szerepét, jelentőségét. Váljon igényévé a könyvtárhasználat.”14

 

A NAT az általános fejlesztési követelményeknél táblázatos formában megadja, hogy mi vonatkozik az 1.-6. évfolyamra és a 7.-10. évfolyamra. Ez a felbontás azzal magyarázható, hogy a NAT készítői a 6. évfolyam után letehető alapvizsga szintjét is meg kívánták határozni.

 

Az általános fejlesztési követelményeknél szereplő táblázatokat terjedelmi okokból nem közöljük.

 

3.2.3 Részletes követelmények

 

A NAT készítői a 6. és a 10. évfolyam végére adják meg a részletes követelményeket, táblázatos formában. A táblázatoknak három oszlopa van: a tananyag, a fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) és a minimális teljesítmény. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a táblázatok felépítése vitatható; a tananyag nem tantervi követelmény-jellegű kategória, és láthatóan a szerzők sem tudják következetesen szétválasztani a fejlesztési követelményeket és a minimális teljesítményt.

 

A NAT részletes követelményrendszerét terjedelmi okokból nem közöljük. A NAT teljes szövegét a főiskolai hálózaton fogjuk közzétenni.

 

A NAT informatika műveltségi területének részletes követelményei az 1.-6. évfolyam számára a következő témaköröket írják elő:

 

·        Számítógépes ismeretek

·        A számítástechnika alapjai

·        Az operációs rendszer használata

·        Oktatóprogramok futtatása

·        Algoritmizálás

·        Számítógéppel segített problémamegoldás

·        Szöveg- és ábraszerkesztés

·        Az adatbázis- és a táblázatkezelés előkészítése

 

A NAT informatika műveltségi területe a 7.-10. évfolyam számára a következő témaköröket írja elő:

 

·        A számítástechnika alapjai

·        Az operációs rendszer használata

·        Algoritmizálás

·        Számítógéppel segített problémamegoldás

·        Szöveg- és ábraszerkesztés

·        Táblázatkezelés

·        Adatbázis-kezelés

Megjegyzésre érdemes, hogy az oktatóprogramok futtatása, a számítógéppel segített problémamegoldás, valamint az adatbázis- és a táblázatkezelés előkészítése nem igazi témakörök, hiszen nincsen konkrét, elsajátítható tananyaguk.

 

 

3.3 A kerettanterv célkitűzései

 

A kerettantervben a szakközépiskolai céljára vonatkozóan két megfogalmazást is olvashatunk.

 

„A szakközépiskola általános célja, hogy humánus értékekkel, az egyetemes és a nemzeti kultúra alapjaival, általános műveltséggel rendelkező és azokat átadni is képes, testileg és lelkileg egészséges, emberi kapcsolatokban folyamatosan gazdagodó, állandó alkalmazkodásra, fejlődésre, a társadalmi változások követésére is képes, cselekvésre kész, demokratikus elveket valló állampolgárrá nevelje tanulóit.”15

 

„A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint a felsőfokú végzettség megszerzésére.”16

 

A kerettanterv szerint a szakközépiskola célkitűzései közé tartozik az általános műveltség továbbépítése, a szakmai képzés megalapozása, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra való felkészítés.

 

Az informatika tantárgy elnevezése a különböző iskolatípusok kerettantervében nem egységes. Egyedül a szakközépiskola kerettanterve használja az informatika tárgy megnevezést, a többi kerettantervben informatika/könyvtárismeret tantárgy olvasható. Ez utóbbi megnevezés használata logikai hiba, hiszen már a NAT is úgy definiálta az informatika műveltségi területet, hogy két részterületből áll: a számítástechnikából és a könyvtárhasználatból.

 

3.3.1 Célok és feladatok

 

A kerettanterv a következőkben fogalmazza meg szakközépiskolai informatika tantárgy oktatásának célját és feladatait:

”Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több évig tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja.

A számítástechnika - beleértve a multimédia- és az Internet-használatot is – a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit.

A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuk, készségeik alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapokban. Cél, hogy a tanuló érezze: képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba.

 

Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakuljon informatikai ismereteik folyamatos megújításának igénye.

Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű probléma-megoldási lehetőségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetőségeket teremt. Történelmi jelentősége az íráshoz mérhető.”17

 

A kerettanterv a NAT-hoz hasonlóan nem tartalmaz a tantervekben megszokott cél- és feladat-meghatározást. Ehelyett szöveges indoklással vezeti be az informatika tantárgy legfontosabb területeit, majd ezt követően sorolja fel az informatika tantárgy céljait. Megjegyzésre érdemes, hogy ez a szöveges indoklás szó szerint ugyanaz minden érintett iskolatípusban (általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában).

 

A kerettanterv szerint a számítástechnika oktatásának fő célkitűzései a következők:

 

Korszerű alkalmazói készség kialakítása: a tanulók képesek legyenek arra, hogy a számítógépeket és az informatikai eszközöket célszerűen használják. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése: a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely nemcsak az iskolában, hanem a hétköznapi életben is alapvető fontosságú. Önálló munkára nevelés, differenciált tanulás: a számítógép mint interaktív eszköz lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra és munkára. Együttműködésre nevelés, csoportmunka: nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást. Alkotó munkára nevelés: akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot, a végeredmény egy új produktum lesz. Az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban otthon kell éreznie magát a tanulónak. Az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai eszközöket (dolgozat, előadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás). Az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait. Az esztétikai készség fejlesztése: a számítógépes produktum esztétikus formájának kialakítása.”18

 

Megjegyzésre érdemes, hogy a célkitűzések felsorolása is szinte azonos minden érintett iskolatípusban (általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában). Az „esztétikai készség fejlesztése” kitétel pedig komoly terminológiai hiba, itt nyilvánvalóan az esztétikai átalakító képesség fejlesztéséről van szó. Érdekes módon ezt a célkitűzést csak a szakközépiskolai kerettanterv tartalmazza.

 

A kerettanterv szerint a könyvtárhasználat oktatásának célkitűzései a következők:

 

Felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés bővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. A könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer lehetőségeinek felhasználásával. A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása. A könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és -feldolgozásba. A forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása. A különböző társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése.”19

 

Megjegyzésre érdemes, hogy a célkitűzések felsorolása is szinte azonos minden érintett iskolatípusban (általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában). A különböző társadalmi szerepekbe való beilleszkedés tekinthető a középfokú oktatási intézmények kerettanterveiben új elemnek Érdekes, hogy a könyvtárhasználatnak a számítástechnikától eltérően csak célkitűzései és nem fő célkitűzései vannak.

 

3.3.2 Általános fejlesztési követelmények

 

A kerettanterv a következő általános fejlesztési követelményeket határozza meg:

”A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes munkakörnyezetben. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában.

 

Különféle formákban tudjon információt megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni, a megszerzett információit kiértékelni és felhasználni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait.

 

Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolattartásra, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait.

 

Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon magáról, környezetéről adatokat közölni hálózati úton és formában, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával.

 

Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes előállítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére.

 

Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt.

 

Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Egyszerű feladat megoldásához legyen képes algoritmusokat tervezni és megvalósítani.

 

Ismerje meg alkalmazásokon keresztül a szabályozó eszközök hatását. Legyen tudomása az intelligens eszközökről (szoftver és hardver) és növekvő jelentőségükről.

Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket.

 

Ismerje meg az informatika társadalmi jelentőségét, szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait.

Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (például a számítógép-függőség problémái).

 

Tájékozódjon arról, milyen szerepük van az informatikai eszközöknek az iskola szakmai irányultságának megfelelő szakmákban.

Ismerje meg és igényelje a könyvtárak szolgáltatásait. Rendszeres, sokoldalú könyvtári tevékenységével alakuljon ki biztos használói magatartása.

 

Legyen tisztában a különböző dokumentumtípusok (hagyományos és legújabb technológiákon alapuló ismerethordozók), tömegkommunikációs és hálózaton elérhető források sajátos közlésmódjával, információs és esztétikai értékével.

Tanulmányaihoz és érdeklődése szerint tudja szelektálni a különböző információs forrásokat.

Az iskolai és a mindennapi problémahelyzeteknek megfelelően tudja kiválasztani a megoldást kínáló könyvtári tájékoztató segédleteket (kézikönyvtár, a könyvtári katalógusok, bibliográfiai adatbázisok), és legyen képes információhordozókat, információkat keresni belőlük.

 

Legyen képes feladatához a probléma és az ismeretkör jellegének megfelelő könyvtártípust, tájékoztató eszközt, dokumentumtípust kiválasztani. Tudja alkalmazni a szelektív adatgyűjtés teljes műveletsorát, tudjon forrásjegyzéket készíteni.

 

Tudjon feladata megoldásáról beszámolni a különböző forrásokból szerzett információk elemezése és rendszerezése alapján. Munkája közben tegyen eleget a forrásfelhasználással kapcsolatos etikai követelményeknek.

 

Értse meg a különböző könyvtártípusok szerepét az önművelésben, a felsőfokú tanulmányokban, a szakmai ismeretszerzésben, a közhasznú tájékozódásban és igénybe tudja venni szolgáltatásaikat.

 

Ismerje a korszerű technológiákon alapuló könyvtári ismerethordozókból, adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetőségét, módját, szükségleteinek és érdekeinek megfelelően tudja azokat használni.”20

Érdekes tény, hogy a célmeghatározástól eltérően itt nincsenek elkülönítve a számítástechnika és a könyvtárhasználat általános fejlesztési követelményei.

 

3.3.3 Részletes követelmények

 

A kerettanterv évfolyamonként meghatározza az informatika tantárgy kötelező évi óraszámát, a belépő tevékenységformákat, ismerteti a kötelező témaköröket, a témakörökhöz tartozó alapvető tartalmakat, valamint a továbbhaladás feltételeit.

 

A kerettanterven alapuló helyi tanterveknek és tanmeneteknek fel kell ölelniük a kerettantervben előírt teljes tananyagot. A tananyag mennyisége egyrészt lehetővé teszi a sokféle tananyag-feldolgozást, tartalmi kibontást, másrészt a tananyag helyi kiegészítését. A témakörök címeinek és tartalmának megfogalmazása során mód van az eltérésekre, az egyéni értelmezések érvényre juttatására. A kerettantervek fontos része a képességek, jártasságok és készségek fejlesztésére szolgáló feladattípusok és tevékenységi formák évfolyamonkénti strukturált felsorolása. A kerettanterveknek ez a része hasznos szakmai segítséget nyújthat a pedagógusoknak a fejlesztési követelmények megvalósítását szolgáló, a tanulók fejlettségéhez igazodó feladatok megtervezésekor.

 

A szakközépiskolai kerettanterv a 9. évfolyam számára a következő témaköröket írja elő:

 

·        Az informatika alapjai

·        Az operációs rendszer használata

·        Kommunikáció hálózaton

·        Dokumentumkészítés számítógéppel

·        Táblázatkezelés

·        Könyvtárhasználat

 

 

A szakközépiskolai kerettanterv a 10. évfolyam számára a következő témaköröket írja elő:

 

·        Az informatika alapjai

·        Az operációs rendszer használata

·        Algoritmusok és adatok

·        Dokumentumkészítés számítógéppel

·        Adatbázis-kezelés

·        Könyvtárhasználat

 

 

3.4 Az ECDL célkitűzései

 

Az ECDL (European Computer Driving Licence) az Európai Unió által támogatott egységes európai számítógép-használói jogosítvány.21 A számítógép felhasználásában megszerzett kompetencia igazolására szolgál.

 

AZ ECDL deklarált céljai:22

·        Javítja az elhelyezkedési lehetőségeket, mivel a nagy multinacionális cégek is elismerik,

·        Előkészít az információs társadalomban való teljes részvételre:

·        Mobilitást biztosít az üzleti életben nemcsak Európában, hanem az egész világon.

 

Az ECDL vizsgákra való felkészítés alapvetően kimenet-orientált. Tanterve nincs, az oktatóknak és a tanulóknak egyedül az ECDL példatár vizsgafeladatai jelentenek némi támpontot a vizsgákra való felkészítéshez. Az ECDL példatár könyv formájában megvásárolható, az akkreditált vizsgaközpontok rendelkeznek az oktatást és vizsgáztatást egyaránt megkönnyítő CD-ROM változattal is.

 

Az ECDL vizsga moduljai:23

 

1.      Információ-technológia alapfogalmak

2.      Operációs rendszerek és fájlkezelés

3.      Szövegszerkesztés

4.      Táblázatkezelés

5.      Adatbázis-kezelés

6.      Prezentáció és grafika

7.      Hálózatok

 

Megjegyzésre érdemes, hogy az ECDL vizsga moduljainak megnevezése a különböző magyar nyelvű kiadványokban eltérő. Ez még az NJSZT (Neumann János Számítógép-tudományi Társaság) által működtetett ECDL Iroda anyagaira és a magyarországi ECDL honlapra is igaz.

 

Az eredeti angol megnevezések24 pontos magyar fordítása a következő:

1.      Az információ-technológia alapfogalmai (Basic Concepts of IT),

2.      Számítógép-használat és fájlkezelés (Using a Computer and Managing Files)

3.      Szövegfeldolgozás (Word Processing)

4.      Táblázatkezelés (Spreadsheets)

5.      Adatbázisok/fájlrendszerek (Databases/Filing Systems)

6.      Prezentáció (Presentation)

7.      Információs hálózati szolgáltatások (Information Network Services)

 

Az eltérő megnevezések azért zavaróak, mert lehetőséget teremtenek az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli számítástechnika-oktatás hasonló nevű, de eltérő tartalmú moduljaival való összekeverésre.

 

Az angol eredetiből világosan kiderül például az, hogy itt számítógép-használatról és nem operációs rendszerekről van szó. Elvileg bármelyik operációs rendszerrel működő számítógépen lehet vizsgát tenni. A számítógép-használat gyakorlati dolog, az operációs rendszerek megnevezés pedig egy elméleti tananyagot sejtet.

 

Hasonlóan zavaró a magyar szövegszerkesztés szóhasználat szövegfeldolgozás helyett, az angol nyelvben ugyanis pontosan elhatárolják a szövegszerkesztő programot (editor) a szövegfeldolgozótól (word processor). Sajnálatos módon hazánkban mégis a szövegszerkesztés kifejezés használata terjedt el.

 

A 6. modul eredeti angol megnevezése nem tartalmazza a grafika szót, a 7. modul eredeti angol neve pedig sokkal kifejezőbb, mint a magyar „Hálózatok”. A 7. modul vizsgája ugyanis alapvetően gyakorlati feladatokat tartalmaz.

 

Az ECDL vizsgarendszer sajátossága, hogy az ECDL példatár szerint a 7. modulhoz tartozó elméleti ismereteket az 1. modul vizsgáján kérik számon. Ez azért érdekes megoldás, mert a hálózatok elméleti anyaga az 1. modul anyagához logikailag nem kapcsolódik, ez utóbbi modulfüzetében és tankönyvében nem is szerepel.

 

 

3.5 Az OKJ képzés célkitűzései

 

A világbanki program első ütemében az informatikai szakmacsoport tantervének készítői abból az alapvető elképzelésből indultak ki, hogy a szakközépiskola első két évfolyamának elvégzése után a tanulóknak le kell tudniuk tenni az alapfokú számítógép-kezelői, a negyedik évfolyamon, az érettségi után pedig a középfokú szoftver-üzemeltetői vizsgát. Ebből következik, hogy a tantervkészítés fontos szempontja volt az OKJ követelményrendszerének való megfelelés. Ez indokolja, hogy az OKJ vonatkozó képzési formáival foglalkozzunk.

 

3.5.1 A számítógép-kezelő képzés célkitűzései:

 

A képzés célja alcím alatt a következő megfogalmazás olvasható:

 

„A számítógép-kezelő legyen alkalmas a társadalmi és gazdasági élet különböző területein, az adott területhez kapcsolódó irodai és ügyviteli munkában, a gazdálkodó egységek tartalmi és adminisztratív munkájában alkalmazott számítógépes szoftverek alapszintű kezelésére, üzemeltetésére, használatára. Tudja kezelni az egyes számítógéptípusokat, legyen alkalmas rutinfeladatok végzésére. Legyen képes olyan önálló feladatok megoldására is, amelyek a mindennapi tevékenysége során előfordulhatnak. A konkrét szakmai célok az egyes tantárgyak céljában fogalmazódnak meg.”25

 

A képzési cél semmitmondó, az „alapszintű kezelés” kitételre viszont érdemes felhívnom az olvasó figyelmét.

 

A képzés szakmai követelményei alcím alatt a következők olvashatók:

 

„A számítógép-kezelő (-használó) képzés alapszintű számítástechnikai tudást ad a következő területeken:

·        a számítógép, illetve kapcsolódó perifériák bekapcsolási folyamatának felügyelete,

·        a számítógépes rendszer üzemeltetésével kapcsolatos rendszeres napi feladatok ellátása,

·        az operációs rendszer kezelése,

·        szöveges dokumentumok előállítása,

·        üzleti, statisztikai, ügyviteli feladatok számítógépes kiszolgálása.

 

A tantervekben megfogalmazott tananyagelemek tudása és a készségek elsajátítása az ún. minimális követelmények körébe sorolható, vagyis ezek alkotják a minimum követelmények körét. Ezek tudása a szakképesítés munkaerő-piaci értékéhez elengedhetetlenül szükséges.”26

 

A minimális követelményekre való utalás a NAT hatását tükrözi, csak ott a „minimális teljesítmény” megnevezés használatos.

 

A képzés tantárgyait a központi program a következőképpen határozza meg: vannak kötelezően előírt és javasolt kötelezően választható tárgyak

 

„Központilag előírt kötelező szakmai tantárgyak:

 

·        számítástechnikai alapismeretek

·        szövegszerkesztés

·        táblázatkezelés

·        adatbázis-kezelés

·        prezentáció és grafika

 

Javasolt kötelezően választható tantárgyak:

·        angol nyelv

·        gépírás

·        vállalkozói ismeretek stb.”27

 

3.5.2 A számítástechnikai szoftver-üzemeltető képzés célkitűzései:

 

A képzés célja alcím alatt a következő megfogalmazás olvasható:

 

„A számítástechnikai szoftver üzemeltető legyen alkalmas a társadalmi és gazdasági élet különböző területein, az adott területhez kapcsolódó irodai és ügyviteli munkában, a gazdálkodó egységek tartalmi és adminisztratív munkájában alkalmazott számítógépes szoftverek középszintű kezelésére, üzemeltetésére, használatára. Tudja kezelni az egyes számítógéptípusokat, legyen alkalmas rutinfeladatok végzésére. Legyen képes olyan önálló feladatok megoldására is, amelyek a mindennapi tevékenysége során előfordulhatnak. A konkrét szakmai célok az egyes tantárgyak céljában fogalmazódnak meg.”28

 

A képzési cél semmitmondó, a „középszintű kezelés” kitételre viszont érdemes felhívnom az olvasó figyelmét.

 

A két szakképzés célja a szakma megnevezésén és a már említett alapszintű illetve középszintű kezelés kitételen kívül teljesen azonos. Ez a megállapítás a szerzők és a szerkesztők munkáját minősíti.

 

A képzés szakmai követelményei alcím alatt a következők olvashatók:

 

„A számítástechnikai szoftver-üzemeltető tanfolyam középszintű számítástechnikai tudást ad a következő területeken:

·        a számítógép, illetve kapcsolódó perifériák bekapcsolási folyamatának felügyelete,

·        a számítógépes rendszer üzemeltetésével kapcsolatos rendszeres napi feladatok ellátása,

·        a számítógépes rendszer üzemeltetése során felmerülő problémák detektálása, egyszerűbb problémák megoldása,

·        az operációs rendszer kezelése,

·        szöveges dokumentumok előállítása,

·        üzleti, statisztikai, ügyviteli feladatok számítógépes kiszolgálása.

 

A tantervekben megfogalmazott tananyagelemek tudása és a készségek elsajátítása az ún. minimális követelmények körébe sorolható, vagyis ezek alkotják a minimum követelmények körét. Ezek tudása a szakképesítés munkaerő-piaci értékéhez elengedhetetlenül szükséges.”29

 

A minimális követelményekre való utalás a NAT hatását tükrözi, csak ott a „minimális teljesítmény” megnevezés használatos.

 

A képzés tantárgyait a központi program a következőképpen határozza meg:

 

„Központilag előírt kötelező tantárgyak:

·        számítástechnikai alapismeretek "A"

·        számítástechnikai alapismeretek "B"

·        szövegszerkesztés

·        táblázatkezelés

·        adatbázis-kezelő rendszer "A"

·        prezentáció és grafika

·        angol nyelv

 

Javasolt kötelezően választható tantárgy:

·        vállalkozási ismeretek

·        gépírás”30

 

 


 

FELADATOK

 

 

1.      Ismertesse az informatika szakmacsoport képzési céljait!

 

2.      Ismertesse az informatika tantárgy első évfolyamának célját és követelményeit!

 

3.      Mi az informatika tantárgy első évfolyamának szerepe?

 

4.      Ismertesse az informatika tantárgy második évfolyamának célját és követelményeit!

 

5.      Mi az informatika tantárgy második évfolyamának szerepe?

 

6.      Melyek a NAT szerint az informatikai felkészítés fő területei?

 

7.      Melyek a NAT informatika műveltségi területének részterületei?

 

8.      Melyek a számítástechnika részterület általános fejlesztési követelményei?

 

9.      Melyek a könyvtárhasználat részterület általános fejlesztési követelményei?

 

10.  Milyen formátumban adja meg a NAT a részletes követelményeket?

 

11.  Melyek a szakközépiskolai informatika kerettanterv fontosabb célkitűzései?

 

12.  Milyen általános fejlesztési követelményeket ír elő a szakközépiskolai informatika kerettanterv?

 

13.  Milyen a kerettanterv részletes követelményeinek struktúrája?

 

14.  Melyek az ECDL deklarált célkitűzései?

 

15.  Melyek az ECDL vizsga moduljai?

 

16.     Melyek az informatika szakmacsoport első négy évfolyamának megfelelő OKJ szakképesítések?