9. MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK AZ INFORMATIKA TANTÁRGY ANYAGÁNAK FELDOLGOZÁSÁHOZ

9.1 A 9. évfolyam anyaga

9.1.1 Az informatika alapjai

9.1.2 Az operációs rendszer használata

9.1.3 Kommunikáció hálózaton

9.1.4 Dokumentumkészítés számítógéppel

9.1.5 Táblázatkezelés

9.1.6 Könyvtárhasználat

9.2 A 10. évfolyam anyaga

9.2.1. Az informatika alapjai

9.2.2. Az operációs rendszer használata

9.2.3. Algoritmusok és adatok

9.2.4. Dokumentumkészítés számítógéppel

9.2.5. Adatbázis-kezelés

9.2.6. Könyvtárhasználat

FELADATOK

 

9. MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK AZ INFORMATIKA TANTÁRGY ANYAGÁNAK FELDOLGOZÁSÁHOZ

 

A módszertani ajánlások kidolgozása során a szakközépiskolai kerettanterv tananyagát fogjuk alapul venni. Ennek alapvető indoka az, hogy az informatikus mérnök-tanár jelölteket a szakképzésben való eredményes részvételre kívánjuk felkészíteni.

 

Az alapfokú és a középfokú nevelés-oktatás informatika tantárgya tanterveinek elemzése alapján megállapítható, hogy azok koncentrikus felépítést mutatnak. Ez azt jelenti, hogy a középfokú oktatási intézmények informatika tantárgyának tanterve bővített formában újra tárgyalja az általános iskola tananyagát.

 

Amint azt a szakközépiskolai informatika tantárgy struktúrájával, sajátosságaival, külső és belső kapcsolataival foglalkozó korábbi fejezetben már említettük, a tananyag egymásra épülése alapján a következő fejezetsorrendet tartjuk kívánatosnak:

 

A 9. évfolyam anyaga

 

Az informatika alapjai

Az operációs rendszer használata

Kommunikáció hálózatban

Dokumentumkészítés számítógéppel

Táblázatkezelés

Könyvtárhasználat

 

A 10. évfolyam anyaga

 

Az informatika alapjai

Az operációs rendszer használata

Algoritmusok és adatok

Dokumentumkészítés számítógéppel

Adatbázis-kezelés

Könyvtárhasználat

 

Éppen ezért a továbbiakban a közölt fejezetsorrend szerint tekintjük át a szakközépiskolai informatika tantárgy tananyagát.

 

A koncentrikus tananyag-struktúrát és az általános iskolák közötti különbségeket figyelembe véve a szakközépiskolai informatika oktatás megkezdésekor a tanulók előismereteinek, otthoni személyi számítógéppel való ellátottságának felmérése az első feladat. Az előismeretek alapján kerülhet sor a szükséges mélységű ismétlésre és rendszerezésre. A számítógép kezelésében való gyakorlottság területén mutatkozó különbségek kiegyenlítésére a szűkös időkeretek miatt a tanórákon alig van lehetőség. Ezért érdemes kihasználni a számítástechnikai kabinetekben, tanórán kívül végezhető egyéni munkában rejlő lehetőségeket. A szűkös időkeretek miatt mindenképpen támaszkodnunk kell a tanulók meglévő előismereteire, csak a valóban ismeretlennek számító tananyagrészekkel szabad érdemben foglalkoznunk.

 

 

9.1 A 9. évfolyam anyaga

 

9.1.1 Az informatika alapjai

 

A témakör szerepe az, hogy begyakoroltassa a tanulókkal a személyi számítógép ismertebb perifériáinak kezelését, áttekintse a kereskedelemben kapható újabb perifériák jellemzőit, és megismertesse velük a Neumann-elvű számítógépek felépítését és működését.

 

Az általános iskola 6.-8. osztályában a tanulók már megismerkedtek a személyi számítógép fő részeivel és működésének lényegével. Gyakorlottak már a billentyűzet és az egér kezelésében, és a mágneslemez használatában. Meg tudják különböztetni az információt és az adatot, tudják csoportosítani a különféle jelfajtákat, és tanulták a bináris kódok használatát. A matematika tantárgyban elsajátították a tízes számrendszer használatát, és megismerkedtek a kettes számrendszerrel is. Foglalkoztak az információ átvitelével, a különböző kommunikációs rendszerekkel. Tanulták a számítógépek történetét, a Neumann elvet, és ismerik a számítógépek alkalmazási lehetőségeit.

 

Ennek megfelelően a szükséges mélységű ismétlés-rendszerezés és a kereskedelemben kapható újabb perifériák jellemzőinek áttekintése után fordítsunk gondot a különböző számrendszerek közötti átalakítások és a kettes számrendszerben végzendő algebrai műveletek begyakoroltatására. Ügyeljünk arra, hogy az egyes számrendszerek közötti átszámítások elvégzésénél a tanulók ne használhassák a számítógépet (az átszámítások elvégzésére kiválóan alkalmas például a Windows beépített tudományos zsebszámológépe)! Az átszámítások gyakorlása során ennek érdekében kapcsoltassuk ki a monitorokat! A számítógépeket legfeljebb ellenőrzésre, a feladatok megoldása után, szervezett módon vegyük igénybe!

 

A témakör elsajátításának ellenőrzésére témazáró dolgozatot célszerű íratni. Ebben a megválaszolandó kérdések mellett papíron megoldandó számítási feladatok is szerepeljenek a számrendszerek köréből.

 

9.1.2 Az operációs rendszer használata

 

A témakör szerepe az, hogy begyakoroltassa a tanulókkal az állományműveletek (keresés, mozgatás, másolás, létrehozás, nyomtatás, törlés, átnevezés) önálló elvégzését, a kiválasztott állományokról biztonsági másolat készítését, a törölt állományok visszaállítását, valamint a tömörített állományok létrehozását és kicsomagolását.

 

Az általános iskola 6.-7. osztályában a tanulók már megismerkedtek az operációs rendszer használatának alapjaival. Tudnak háttértárat váltani, könyvtárat kiválasztani, könyvtárszerkezetet létrehozni és törölni, el tudják végezni a kiválasztott állományok másolását, mozgatását, átnevezését és törlését. Ismerik a számítógépes vírus fogalmát, tudnak vírusmentességet ellenőrizni, és vírust irtani. Tanulták a tömörített állományok készítését és kicsomagolását is.

 

Ennek megfelelően a szükséges mélységű ismétlés-rendszerezés után elsősorban gyakorlással kell foglalkoznunk. A szűkös időkeretek miatt a gyakorlásra tanórai keretek között csak kevés idő jut. A tanulók egyéni tanulás keretében történő gyakorlásához célszerű gyakorló feladatsorokat összeállítanunk. Ehhez az ECDL példatárból állíthatunk össze munkalapokat.

 

A témakör feldolgozása során ügyeljünk arra, hogy a tanulók DOS és Windows alatt is el tudják végezni a feladataikat. A feladatokat keretrendszerek alkalmazása nélkül és keretrendszerek alkalmazásával is meg kell tudniuk oldani. A DOS esetében keretrendszerként a Volkov Commander, a Windows ’9x esetében pedig a Windows Commander használata javasolható. Természetesen a Windows ’9x esetében először a saját eszközök (a Sajátgép és a Windows Intéző) kezelését kell elsajátítani, csak ezt követően célszerű az – eszközeiben már kissé rendszeridegen – Windows Commander használatával megismertetni a tanulókat. A vírus-ellenőrzés és –irtás elsajátításához valamelyik shareware vírusmentesítő programot érdemes felhasználni. Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra is, hogy a vírusok elleni védekezés csak akkor hatékony, ha rendszeresen letöltjük a hálózatról a legfrissebb definíciós állományokat az adott szoftver honlapjáról, vagy valamelyik magyarországi tükör szerverről.

 

A témakör anyagának elsajátítását gyakorlati gépkezelési feladatok (például könyvtár létrehozása, törlése, másolás, lemezformázás, stb.) megoldatásával célszerű ellenőrizni. Megjegyzendő, hogy a gyakorlati gépkezelési feladat esetében is célszerű a megoldandó részfeladatokat írásos formában, papíron a tanulók rendelkezésére bocsátani.

 

9.1.3 Kommunikáció hálózaton

 

A témakör megismerteti a tanulókat az iskolai hálózat felépítésével, használatának rendjével, az iskolai azonosító és jelszó önálló használatával, a saját e-mail cím létrehozásával és használatával. Megtanítja egy fejlettebb levelező program funkcióinak használatát (levéljellemzők beállítása, szűrés tárgy, feladó és tartalom szerint, elküldött és kapott levelek rendezése, válogatás, selejtezés levelek között). Bemutatja a levelezési listák és a hírcsoportok használatát. Megismertet az összetett keresési feladatok megoldásával, valamint a keresés során kapott webhelyek tárolásának módjával.

 

Az általános iskola 6.-7. osztályában a tanulók már megismerkedtek a hálózatba való be- és kilépés módjával, az iskolai hálózat vázlatos felépítésével, a szolgáltató és a munkaállomások kapcsolatával. Ismerik a hálózatok csoportosítását összeköttetés és kiterjedtség szerint. Tanulták a hálózati szolgáltatások kialakulásának rövid történetét, a saját e-mail cím létrehozását és használatát, az elektronikus levelezés alapfunkcióinak (küldés, fogadás) használatát. Ismerik az egyszerű keresési feladatok megoldásának módját. Gyakorolták hasznos web oldalak önálló felkeresését (Magyarország honlapja, Magyar Elektronikus Könyvtár, MATÁV honlap, stb.), Le tudnak egy web oldalról szöveget és képet menteni a háttértárolóra. Bemutatták már nekik egy csevegő program használatát.

 

Mivel az általános iskoláknak csak egy része rendelkezik jelenleg Internet hozzáféréssel, így a tanulóknak várhatóan nagyon heterogén előismereteik lesznek a téma feldolgozása során. Egy részük már otthon is rendelkezik Internet kapcsolattal, más részüknek még az általános iskolai tananyagot is el kell sajátítaniuk a gyakorlatban. Az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterve egy érdekes megjegyzést közöl ezzel kapcsolatban:

„Amennyiben az eszközfeltételek nem adottak (számítógépterem vagy Internet hozzáférés), az eszközt nem igénylő témák erőteljesebb feldolgozását, illetve a szimulációs lehetőségeket kell használni.”45

 

Ennek megfelelően a középiskolában a szükséges mélységű ismétlés-rendszerezés után elsősorban az elektronikus levelezés még nem ismert funkcióival, a levelezési listák és a hírcsoportok használatával, az összetett hálózati kereséssel és az egyéni könyvjelző kezelésével foglalkozzunk. A téma feldolgozása során ügyeljünk arra, hogy bemutassuk a különböző kereső programok működése közötti eltéréseket. Fordítsunk figyelmet a relevancia és a zaj fogalmának megértetésére, a keresési szempontok és a találati halmaz mérete közötti összefüggés megvilágítására. A magyar és az idegen nyelvű kereső programok használatát egyaránt gyakoroltassuk. Az idegen nyelvű kereső program kiválasztása során igazodjunk a diákok által tanult idegen nyelvhez. A jelenlegi gyakorlatban egyáltalán nem biztos, hogy minden tanuló rendelkezik a leginkább elterjedt angol nyelvű kereső programok használatához szükséges idegen nyelvtudással.

 

A levelezés és a hálózati keresés gyakorlására külön feladatsorokat célszerű összeállítani. Tudomásul kell venni, hogy a feldolgozáshoz rendelkezésre álló időkeretek egyéni gyakorlás nélkül nem elégségesek. Szerencsére az Internet használata iránti tanulói érdeklődés biztosított, így a gyakorláshoz általában nincs szükség külön tanári motivációra.

 

A témakör elsajátításának ellenőrzésére gyakorlati feladatokat célszerű felhasználni a levelezés és a hálózati keresés köréből.

 

9.1.4 Dokumentumkészítés számítógéppel

 

A témakör szerepe az, hogy megismertesse a tanulókat a szöveg-, illetve a képszerkesztő programok fejlett szolgáltatásaival, a digitalizált képek alkalmazásával, az objektumok és a táblázatok beillesztésével. A tanulóknak meg kell ismerniük a szöveg formázásának lehetőségeit: a fejléc és a lábléc, az oldalszámozás, a lábjegyzet és a felsorolás készítését, valamint a tabulátorok használatát. Fordítsunk gondot a szöveg átrendezésének, a szövegben való keresésnek, a cserének és a helyesírás-ellenőrzésnek a gyakorlására is! Készíttessünk dokumentumokat minta és feladatleírás alapján! Mutassuk be a tanulóknak a fontosabb típusdokumentumokat!

 

Az általános iskola 6.-7. osztályában a tanulók már megismerkedtek a rajzolás és a szövegszerkesztés alapjaival. Tudnak karaktereket formázni, szöveget begépelni, javítani és módosítani, egyszerű dokumentumokat elkészíteni, rajzokat készíteni és módosítani, képet szövegbe beilleszteni, és tisztában vannak a szöveges és a rajzos dokumentumok elkészítésének menetével.

 

Ennek megfelelően a szükséges mélységű ismétlés-rendszerezés után elsősorban a szöveg- és a képszerkesztő programok még nem tanult fejlett szolgáltatásaival kell foglalkoznunk. A témakör oktatása során meg kell ismertetni a tanulókat az írógéppel és a szövegszerkesztővel végzett munka eltéréseivel, és a szövegszerkesztők általános funkcióival. Először célszerű az egyszerűbb, kevesebb szolgáltatást nyújtó szövegszerkesztőkkel kezdeni. Fejlődéstörténeti okok is indokolják, hogy (említést téve az MS-DOS egykori EDLIN sorszerkesztőjéről) először az MS-DOS Edit nevű szövegszerkesztőjét mutassuk be. Tanulságos a különböző keretrendszerek beépített szövegszerkesztőjének az összehasonlítása. A különböző korszerű fejlesztő rendszerekben szintén található beépített szövegszerkesztő a programszövegek írásának megkönnyítésére. Mutassuk be például a Turbo Pascal Edit funkcióját. Ez azért is tanulságos, mert  az „Algoritmusok és adatok” című témakörnél szintén találkozhatnak a tanulók a Turbo Pascal fejlesztő rendszerrel.

 

Ezt követően kerülhet sor egy korszerű, magyar nyelvű szövegfeldolgozó program lehetőségeinek megismertetésére. Erre a célra ajánlható a Word for Windows magyar nyelvű változata. A program lehetőségeinek tárgyalása során hívjuk fel a tanulók figyelmét a szövegszerkesztés és a szövegfeldolgozás különbségére. Ismertessük meg a tanulókkal a grafikus felületű szövegszerkesztőkkel kapcsolatban a WYSIWYG (What You See Is What You Get) fogalmát! Ennek jelentőségét úgy tudjuk érzékeltetni, hogy összehasonlíttatjuk a tanulókkal egy karakteres és egy grafikus szövegszerkesztő program képernyőképét. Hívjuk fel a figyelmet a grafikus szövegszerkesztők nyomtatási kép funkciójának jelentőségére! A mindent mutat funkció segítségével érzékeltessük az Enter és a Space billentyűk helyes és helytelen használatát!

 

A témakör elsajátításának ellenőrzésére gyakorlati szövegszerkesztési feladatot célszerű megoldatni a tanulókkal. Az írásban, papíron kiadott dokumentumot a tanulóknak a tanórákon használt korszerű, magyar nyelvű szövegfeldolgozó programmal (erre a célra ajánlható a Word for Windows) kell reprodukálniuk.

 

9.1.5 Táblázatkezelés

 

A témakör szerepe az, hogy megismertesse a tanulókat a táblázatkezelők alkalmazási területeivel és alapfunkcióival. El kell sajátítaniuk az adatok bevitelét, a függvények használatát, az adattípusokat és az adatmegjelenítési formákat. Tudniuk kell, hogyan lehet az adatokat módosítani. Ismerniük kell a diagram fogalmát, a függvények és a diagramok közötti összefüggést, valamint az alapvető diagramfajtákat.

 

Az általános iskola 8. osztályában a tanulók már megismerkedtek az adatkezelés alapjaival. Tudnak adatokat táblázatos formában elrendezni, megjeleníteni. Ismerik a cella, a sor, az oszlop és a hivatkozás fogalmakat. Tudnak keresést végrehajtani meglévő adatbázisban.

 

Ennek megfelelően a szükséges mélységű ismétlés-rendszerezés után elsősorban a még nem tanult funkciókkal kell foglalkoznunk. A témakör feldolgozása során különös gondot fordítsunk az abszolút és a relatív hivatkozások közötti különbség megértetésére. A témakör oktatására rendelkezésre álló idő alatt be kell mutatni az adattípusokat, az adatmegjelenítési formákat, a táblázatok kezelését, a grafikonkészítést, a grafikonok nyomtatását, és a beépített függvények használatát. A szűk időkeretek itt is csak tanári bemutatásra és óraközi próbagyakorlatokra adnak lehetőséget. Az adatbevitel oktatása során hívjuk fel arra a tanulók figyelmét, hogy a tetszőleges karaktert tartalmazó szöveges adatok az alapértelmezés szerint a cellában balra igazítva, a csak szám karaktereket tartalmazó numerikus adatok pedig jobbra igazítva jelennek meg. Gyakran még a középfokú szoftverüzemeltetői vizsgán is gondot okoz, hogy a tanuló nem veszi észre a hibás adatbevitelt. Ha az időkeretek lehetővé teszik, mutassuk be a táblázatkezelő programok által biztosított adatbázis-kezelési lehetőségeket is. Ezzel elő tudjuk készíteni az adatbázis-kezelés oktatását.

 

A témakör elsajátításának ellenőrzésére gyakorlati feladatot célszerű megoldatni. A gyakorlati feladat kiválasztásánál ügyeljünk arra, hogy a feladat megoldása ne okozzon szakmai problémát a tanulóknak. Az ECDL példatár sok feladata ugyanis éppen a szükséges szakmai (általában pénzügyi) előismeretek hiánya miatt okoz nehézséget. A szöveges feladat alapján a tanulóknak meg kell tudniuk tervezni a táblázatot, és az összefüggéseket megfelelő diagramban meg kell tudniuk jeleníteni.

 

9.1.6 Könyvtárhasználat

 

A témakör segítséget nyújt a középiskolai könyvtár tér- és állomány-szerkezetében való eligazodáshoz. A könyvtári rend megismertetéséhez hasznos adalékokat szolgáltathat más könyvtárak tanulmányi kirándulás keretében való megtekintése. Fordítsunk gondot a könyvtártípusok, a könyvtári rendszer megismertetésére. Mutassuk be a tanulóknak az alapvető (nyomtatott és nem nyomtatott) dokumentumtípusokat. Ismertessük meg a tanulókkal a tájékoztató eszközök (kézikönyvtár, katalógusok, számítógépes könyvtári adatbázisok) használatát!

 

Az általános iskola 6.-8. osztályában a tanulók már megismerkedtek a raktári renddel, a szakrend fogalmával, az alapvető dokumentumtípusokkal, és a betűrendes katalógus használatával. Ismerik a könyvtártípusokat, tudják használni a kézikönyvtárat. Tanulták a tárgyi katalógusok (szakkatalógus, tárgyszó katalógus) használatát.

 

Ennek megfelelően a szükséges mélységű ismétlés-rendszerezés után elsősorban a még nem tanult anyagrészekkel foglalkozzunk. A kis és a nagy általános iskolákból, a falusi és a városi iskolákból érkező tanulóknak várhatóan lényegesen eltérő könyvtárhasználati tapasztalatai lesznek. Mutassuk be középiskolai könyvtárunk sajátosságait! Adjunk a tanulóknak egyéni információ-keresési feladatokat! Ezek megoldásához használjanak fel hagyományos és számítógépes könyvtári segédeszközöket! A témakör feldolgozásánál ne elégedjünk meg a középiskolai könyvtár által nyújtott lehetőségekkel, a középiskolai könyvtáraknak ugyanis feltehetően még nincsen számítógépes katalógusa. Az Internet a könyvtári szolgáltatások széles lehetőségét nyújtja, számítógépes on-line könyvtári adatbázisok érhetők el a segítségével. Ismertessük meg a tanulókkal az OPAC (Open Architecture Catalogue) fogalmát! Mutassuk be nekik a fontosabb hazai könyvtári adatbázisok elérésének módját! Ezzel előkészítjük a könyvtárhasználat 10. évfolyamos tananyagának elsajátítását.

 

A témakör elsajátításának ellenőrzésére hagyományos, vagy számítógépes katalógus felhasználását igénylő gyakorlati feladatot célszerű megoldatni a könyvtárhasználat köréből.

 

 

9.2 A 10. évfolyam anyaga

 

9.2.1. Az informatika alapjai

 

A témakör szerepe az, hogy megismertesse a tanulókkal az analóg és a digitális jelek különbözőségét, az analóg jelek digitalizálását, a különféle jelek, jelsorozatok adatmennyiségének számítását, a logikai alapműveleteket és a számítógépes irányítás formáit. Mutassuk meg a gyakorlatban a tanulóknak azt, hogyan lehet analóg jeleket digitalizálni, hogyan lehet a logikai alapműveleteket gyakorlati feladatok megoldásában használni.

 

Az általános iskola 6.-7. osztályában a tanulók már megismerkedtek a jelek típusaival és átvitelével, az adatmennyiség fogalmával és a számítástechnika alkalmazási lehetőségeivel.

 

Ennek megfelelően a szükséges mélységű ismétlés-rendszerezés után elsősorban a még nem tanult anyagrészekkel foglalkozzunk. Ismertessük az analóg jelek digitalizálásának lehetőségeit és problémáit. A digitalizált jelek tömörítésével csak vázlatos formában foglalkozzunk. A témakörben lehetőség nyílik a scanner, a digitalizáló tábla és a hangrögzítő használatának megismertetésére is. A mozgófilmek digitalizálásának gyakorlati bemutatásával annak eszköz- és időigényessége miatt tanórán nem (legfeljebb szakkörön) célszerű foglalkozni. Fordítsunk gondot a logikai alapműveletek oktatására, ismertessük meg a tanulókat az igazság-táblák használatával. Követeljük meg a logikai alapműveletek igazság-tábláinak önálló felírását! A logikai műveletek oktatásánál mutassunk rá az elektronika és a programozás területén kínálkozó alkalmazási lehetőségekre. A témakör előkészíti az informatika tantárgy „Algoritmusok és adatok” című fejezetének tanulmányozását.

 

A témakör elsajátításának ellenőrzésére feladatlapot célszerű használni. A feladatlapon a logikai alapműveletek és igazság-tábláik is szerepeljenek.

 

9.2.2. Az operációs rendszer használata

 

A témakör feldolgozása során ismertessük meg a tanulókat a számítógépes programok installációjával, a regisztráció folyamatával, illetve az adatállományok konverziós lehetőségeivel.

 

Az általános iskola 6.-7. osztályában a tanulók már megismerkedtek az operációs rendszer használatának alapjaival. Tudnak háttértárolót, könyvtárakat és állományokat kezelni, képesek DOS és Windows alapú környezetben futtatható állományokat indítani. Ismerik a személyi számítógép fontosabb perifériáit. A 9. évfolyamon módjuk volt az állományműveletek használatát alaposan begyakorolni DOS és Windows alatt egyaránt.

 

Ennek megfelelően a szükséges mélységű ismétlés-rendszerezés után elsősorban a telepítés és a regisztráció folyamatával, illetve az adatállományok konverziójával foglalkozzunk. Ismertessük meg a tanulókat a DOS és a Windows telepítésével. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a „Plug and Play” technológia csak a Windows 9x által ismert hardver termékek esetén működik, más eszközök telepítéséhez gyári szoftverre van szükség. Fordítsunk gondot arra, hogy a tanulók DOS és Windows alatt is képesek legyenek programokat telepíteni. Ismertessük meg a tanulókat a telepítés különböző változataival, különös tekintettel a tömörített programok telepítésére. A hagyományos regisztráció mellett ismertessük meg a tanulókkal az on-line regisztráció folyamatát is. Ügyeljünk arra, hogy a tanulók önállóan tudjanak telepíteni egy új alkalmazást az általuk használt környezetben, be tudják állítani a hardver környezet jellemzőit, és tudják módosítani a nyomtató tulajdonságait. Gyakoroltassuk velük a telepítés folyamatát. Hívjuk fel a figyelmüket a szokásos, az egyéni és a teljes telepítés közötti különbségekre (különös tekintettel a konverziós állományok telepítésére).

 

A témakör elsajátítását gyakorlati telepítési, illetve hardver környezet beállítási feladatok végrehajtásával célszerű ellenőrizni. Ha a rendelkezésre álló számítógépek működési sebessége, illetve a telepíthető szoftver-adathordozók (mágneslemezek, CD-ROM-ok) példányszáma ezt nem teszi lehetővé, akkor a telepítés helyett feladatlapos ellenőrzéssel kell beérnünk. Ez utóbbi esetben különös gonddal kell eljárnunk, hiszen a feladatok összeállításánál validitási problémákkal kerülhetünk szembe (vajon tényleg azt mérik-e az általunk összeállított feladatok, amit mérni akarunk). Itt ugyanis nem emlékezetbeli teljesítményeket, hanem a gyakorlati alkalmazásra való képességet kell vizsgálnunk.

 

9.2.3. Algoritmusok és adatok

 

A témakör szerepe az, hogy megismertesse a tanulókat az egyszerű és az összetett adatok kezelésével, a feladatmegoldáshoz megfelelő adattípus kiválasztásával, egyszerű algoritmusok pontos megfogalmazásának és számítógépen való megvalósításának lehetőségeivel, valamint az alapvető információ-feldolgozási algoritmusok alkalmazásával.

 

Az általános iskola 6.-8. osztályában a tanulók már megismerkedtek egyszerű algoritmusok készítésével, algoritmus-leíró nyelven való leírásával. Ismerik a szekvenciális és a feltételes vezérlés, valamint a ciklus fogalmát. Megismerkedtek a Logo programozási nyelv elemeivel. Használták a Logo fejlesztő rendszerek valamelyik változatát. Ebből következően tisztában vannak a programkészítés menetével, tudják, hogy a program alprogramokból építhető fel. Tudnak egyszerű Logo programokat értelmezni, illetve végrehajtani. Tudnak a teknőc-grafika felhasználásával egyszerű ábrákat készíteni. Találkozhattak már a rekurzió fogalmával is (például a polispirál rajzolása során). Ismerik a lépésenkénti finomítás elvét, az elemi és az összetett adat, az egész és a valós számok, valamint az adatsorozat fogalmát. Tudnak egyszerű algoritmusokat készíteni. Természetesen az általános iskolák eltérő hardver és szoftver feltételei, és az informatikát tanító tanárok programozói gyakorlottságának különbözősége miatt a tanulók előképzettségében lényeges eltérésekre számíthatunk.

 

Ennek megfelelően a szükséges mélységű ismétlés-rendszerezés után először az algoritmus fogalmával, leírásának lehetőségeivel (folyamatábra, struktogram, algoritmus leíró nyelv) célszerű foglalkoznunk. Tekintsük át a programkészítés lépéseit: a strukturált problémamegoldás menetét és a program elkészítésének folyamatát. Vezessük be a tanulókat a programozásba egy strukturált programozási nyelv felhasználásával. Esetünkben erre a célra elterjedtsége és fejlesztő rendszerének kezelhetősége miatt a Turbo Pascal programnyelvet célszerű felhasználni. Természetesen egy Logo alapú fejlesztő rendszer további használata is elképzelhető. Ennek során tekintsük át a programozási alapfogalmakat, az elágazások és a ciklusok kezelését, valamint a tömbök, a rekordok és az alprogramok használatát. Ezt követően a strukturált programozás hasznosságával, elvi alapjaival kell megismertetnünk a tanulókat. Példák segítségével mutassuk be a strukturált programok készítésének előnyeit. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy az adott strukturált programozási nyelv itt csak eszköz a programozás alapjainak oktatásához. Ebből következően csak annyit célszerű megtanítani belőle, amennyi feltétlenül szükséges a programozási példák megértéséhez, egyszerűbb programok önálló elkészítéséhez. A témakör feldolgozása során készítsük el az alapvető rendező algoritmusok programjait (a számítógépek egyik legfontosabb feladata a rendezés) és tanítsuk meg a tanulókat ezek alprogramként való önálló használatára.

 

A témakör elsajátításának ellenőrzésére gyakorlati programozási feladatot célszerű kitűzni. Egyszerű algoritmusokat valósíttassunk meg a kiválasztott strukturált programozási nyelv és fejlesztő környezet segítségével.

 

9.2.4. Dokumentumkészítés számítógéppel

 

A témakör szerepe az, hogy megismertesse a tanulókkal a számítógépes prezentáció készítésének menetét, az önálló multimédia bemutató elkészítését és vetítését, valamint a saját weblap készítésével kapcsolatos tudnivalókat (szöveg, kép, és ugrópont bevitele, formázási lehetőségek).

 

Az általános iskolában és a 9. évfolyamon a tanulók már megismerkedtek a számítógépes dokumentumkészítés alapjaival. Tudnak szöveget formázni, képeket, objektumokat és táblázatokat beilleszteni, tabulátorokat és felsorolásokat használni.

 

Ennek megfelelően a szükséges mélységű ismétlés-rendszerezés után először a számítógépes prezentáció elvi alapjaival célszerű foglalkozni. Ismertessük meg a tanulókat a színek szerepével a képalkotásban (ezen belül az additív és a szubtraktív színkeveréssel, valamint a színek mérésével). Foglalkozzunk a képek digitális tárolásával és feldolgozásával (bittérképes és vektorgrafikus ábrák), valamint a kép-és filmfájlok leggyakoribb formátumaival. Ezt követően tárgyalhatjuk a rajzkészítés lehetőségeit, majd a bemutató készítés alapjait (a bemutató készítés lépéseit, a diatervezés szabályait). A számítógépes prezentáció készítésének gyakorlati vonatkozásait konkrét szoftverek felhasználásával oktassuk (ilyen például az MS Powerpoint). Ezt követően kerülhet sor a weblap készítésének oktatására. A tanulókat ismertessük meg a HTML nyelv aktuális változatának alapjaival. Erre még akkor is szükségük lehet, ha nem közvetlenül HTML-ben, hanem például MS Word-ben dolgoznak. Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy az MS Word formázási lehetőségei közül melyek azok, amelyek megmaradnak a HTML formátumra való konverzió során, és melyek azok, amelyek elvesznek Említsük meg azt is, hogy a különböző WWW értelmező programok a szabványosítás hiányában eltérő HTML részhalmazokat valósítanak meg, így eltérő lehet a megjelenítés is. Emellett a különböző WWW böngészö programok még a hibákra sem egyformán érzékenyek. Az MS Internet Explorer például elnézőbben kezeli a hiányzó záró tag-eket, mint a Netscape Navigator. Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra is, hogy a WWW értelmező programok a későbbi, újabb verziókra való tekintettel a számukra ismeretlen HTML utasításokat egyszerűen átlépik, így a hibák általában nem ott jelentkeznek, ahol valójában vannak.

 

A témakör elsajátításának ellenőrzésére gyakorlati feladatokat célszerű kitűzni. A tanulók legyenek képesek néhány diából álló bemutatót, illetve egyszerű weblapot készíteni a rendelkezésre álló szoftverek segítségével.

 

9.2.5. Adatbázis-kezelés

 

A témakör szerepe az, hogy megismertesse a tanulókat az adatbázis alapfogalmakkal, az adatbázisokkal szembeni követelményekkel, az adatbázis műveletekkel, az adatbázis védelmével és a hozzáférési jogosultságokkal kapcsolatos tudnivalókkal.

 

Az általános iskola 6.-7. osztályában a tanulók már megismerkedtek a táblázatkezelés alapjaival. Ehhez kapcsolódóan végeztek egyszerű adatbázis-kezelési feladatokat is, ugyanis keresést végeztek meglevő adatbázisban. A 9. évfolyamon tovább folytatták a táblázatkezelés tanulmányozását, és a rendelkezésre álló időkeretektől függően megismerhették a táblázatkezelő programmal elvégezhető adatbázis műveleteket is.

 

Ennek megfelelően a korábban a táblázatkezelésből tanultak szükséges mélységű ismétlése-rendszerezése után az adatbázis alapfogalmak biztos használatának kialakítására kell törekednünk (adatállomány, rekord, mező, redundancia). Ismertessük meg a tanulókat az alapvető adatbázis-szerkezetekkel (hierarchikus, hálós és relációs). Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy ezek közül a relációs adatbázisokkal fogunk bővebben foglalkozni. Ezt követően ismertessük az adatbázis-kezelők feladatait. A konkrét adatkezelési feladatok végrehajtásához az MS Access adatbázis-kezelő szoftver használatát javasoljuk. A tanulókkal el kell sajátíttatnunk egy relációs adatbázis alapszintű kezelését. Tudniuk kell adatokat módosítani, törölni, adatbázist rendezni, keresési és lekérdezési feladatokat végrehajtani, és adatbázist karbantartani. A szűkös időkeretből következően nagyon gyakorlatias tárgyalásmódra van szükség.

 

A tanórán megoldott próbagyakorlatokhoz az ECDL példatár anyagát felhasználva készíthetünk munkalapokat. A feladatok elkészítése során ügyeljünk arra, hogy az adatok ne idejét múltak legyenek. Az elavult feladatok a tanulókból kritikai megjegyzéseket váltanak ki, és nem motiválják őket a feladatok megoldására. A kritikai megjegyzések kezelése pedig az oktatásról vonja el a tanár figyelmét.

 

A témakör elsajátításának ellenőrzésére oldassunk meg egyszerű, relációs adatbázis kezelésével kapcsolatos gyakorlati feladatot.

 

9.2.6. Könyvtárhasználat

 

A témakör szerepe az, hogy megismertesse a tanulókat a könyvtári és egyéb információs rendszerekkel, a közhasznú tájékozódás forrásaival és eszközeivel (Internet, pályaválasztási tanácsadó, telefonkönyv, menetrend, katalógusok, stb.), valamint a bibliográfia (rejtett, illetve ajánló bibliográfia) használatával.

 

Az általános iskolában tanulók már megismerkedtek a könyvtárhasználat alapjaival. A 9. évfolyamon már foglalkoztak az alapvető tájékoztató eszközökkel (kézikönyvtár, katalógusok, információkereső nyelvek, számítógépes könyvtári adatbázisok).

 

Ennek megfelelően a szükséges mélységű ismétlés-rendszerezés után az információ-keresés gyakorlati alkalmazására kell a helyezni a hangsúlyt. A tanulóknak tudniuk kell keresést végezni a hagyományos és a számítógépes könyvtári adatbázisokban. A megtalált forrásokról tudniuk kell előírt formátumú irodalomjegyzéket készíteni. Ismerniük kell a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tisztában kell lenniük a hivatkozások megadásának különböző módozataival (hivatkozásjegyzék, lábjegyzet, stb.). Tudják, hogyan kell könyvre, folyóirat-cikkre, és Internet forrásra hivatkozni. Gyakorlatot kell szerezniük a közhasznú információs források kezelésében.

 

A gyakorlás érdekében adjunk ki irodalomkutatási, irodalomjegyzék készítésével egybekötött gyakorlati feladatot, valamint a MATÁV és a MÁV honlapjához kapcsolódó gyakorlati keresési feladatokat. Ezeket részben a tanórán, részben tanórán kívül oldhatják meg a tanulók.

 

A témakör elsajátításának ellenőrzésére gyakorlati információ-keresési feladatokat célszerű kiadni. Készíttessünk a tanulókkal irodalomjegyzéket, kerestessünk velük információkat az elektronikus menetrendben és telefonkönyvben.

 

 


 

FELADATOK

 

 

1.      Ismertesse a 9. évfolyamos, „Az informatika alapjai” című témakör oktatásának módszertani sajátosságait!

 

2.      Ismertesse a 9. évfolyamos, „Az operációs rendszer használata” című témakör oktatásának módszertani sajátosságait!

 

3.      Ismertesse a 9. évfolyamos, „Kommunikáció hálózaton” című témakör oktatásának módszertani sajátosságait!

 

4.      Ismertesse a 9. évfolyamos, „Dokumentumkészítés számítógéppel” című témakör oktatásának módszertani sajátosságait!

 

5.      Ismertesse a 9. évfolyamos, „Táblázatkezelés” című témakör oktatásának módszertani sajátosságait!

 

6.      Ismertesse a 9. évfolyamos, „Könyvtárhasználat” című témakör oktatásának módszertani sajátosságait!

 

7.      Ismertesse a 10. évfolyamos, „Az informatika alapjai” című témakör oktatásának módszertani sajátosságait!

 

8.      Ismertesse a 10. évfolyamos, „Az operációs rendszer használata” című témakör oktatásának módszertani sajátosságait!

 

9.      Ismertesse a 10. évfolyamos, „Algoritmusok és adatok” című témakör oktatásának módszertani sajátosságait!

 

10.  Ismertesse a 10. évfolyamos, „Dokumentumkészítés számítógéppel” című témakör oktatásának módszertani sajátosságait!

 

11.  Ismertesse a 10. évfolyamos, „Adatbázis-kezelés” című témakör oktatásának módszertani sajátosságait!

 

Ismertesse a 10. évfolyamos, „Könyvtárhasználat” című témakör oktatásának módszertani sajátosságait!