3. AZ INFORMATIKA TANTÁRGY OKTATÁSÁNAK CÉLJA
ÉS FELADATAI
3.1 Az informatika szakmacsoport képzési
céljai
3.1.1 Az informatika szakmacsoport célja és
követelményei
3.1.2 Az első évfolyam célja és
követelményei
3.1.3 A második évfolyam célja és
követelményei
3.2.2 Általános fejlesztési követelmények
3.3 A kerettanterv célkitűzései
3.3.2 Általános fejlesztési követelmények
3.5 Az OKJ képzés célkitűzései
3.5.1 A számítógép-kezelő képzés
célkitűzései:
3.5.2 A számítástechnikai
szoftver-üzemeltető képzés célkitűzései:
A világbanki programban elkészített tanterv a következőképpen határozza meg az informatika szakmacsoportos szakközépiskolák konkrét céljait:
·
„A
négy éves alapozó képzésben az ötödik éves kimenetnek megfelelő informatikai
szoftver és hardver működésének és működtetésének megértéséhez szükséges
alapozó ismeretek (elektronikai, irányítástechnikai, adatátviteli)
elsajátítása,
·
A
gimnáziumi képzéssel közel azonos szintű képzés nyújtása a magyar nyelv és
irodalom, a történelem, a matematika és az idegen nyelv oktatásban,
·
A
szakirányban továbbtanulók számára a felvételi vizsgához szükséges fizikai
ismeretek biztosítása a fakultációs órakeret felhasználásával.”6
A szakcsoportra vonatkozó célok láthatóan
hasonlítanak a korábbi szakközépiskolai konkrét célokhoz (középfokú szakmai
felkészültség és szakirányú továbbtanulási lehetőség nyújtása), az új elem a
gimnáziuméval közel azonos szintű képzés a fontosabb közismereti tárgyakból. Ez
az újdonság nyilvánvalóan a világbanki program hatása.
Megjegyezzük, hogy a képzési célok megfogalmazása
nem követi a tantervi műfajban szokásos „célja és feladatai” struktúrát, ahol a
cél után az „ennek érdekében” szófordulatot követően határozzák meg a
feladatokat.
Az „Informatika szakmacsoport tanterve” címet
viselő, már Profil formátumú részben a következő célmeghatározást találjuk:
„A tanuló legyen képes a 4 év alatt megszerzett tudását
felhasználni a szakterületén felmerülő problémák megoldására, illetve legyen
képes az erre a célra szükséges tudást elsajátítani. Legyen alkalmas arra, hogy
az informatikára épülő szaktechnikusi képesítést a későbbiekben megszerezze.”7
Ez a célmeghatározás láthatóan az első négy évre
szól, de érdekes módon eltér a képzési célok megfogalmazásától, hiszen kevesebb
konkrétumot tartalmaz, és hiányoznak belőle az általános műveltséggel és a
továbbtanulással kapcsolatos utalások. Ilyen okok miatt teljesen redundánsnak
tekinthető, megfogalmazását feltehetően a Profil szoftver táblázatának
kitöltése motiválta.
Ezt a célmeghatározást az alábbi követelmények
követik:
· „Rendelkezzen a szakmacsoportnak megfelelő HW, SW ismeretekkel.
·
Ismerje
az információs technológiában használatos problémamegoldó módszereket és
technikákat.
·
Tudjon
információt szerezni egy technikai folyamatból.
·
Rendelkezzen
megfelelő elektronikai ismeretekkel.
·
Rendelkezzen
telekommunikációs és adatátviteli rendszerismeretekkel.
·
Rendelkezzen
algoritmizált gondolkodással.
·
Rendelkezzen
a magyar és angol nyelvű szakirodalom értésének és felhasználásának
képességével.
·
Legyen
képes önképzésre és továbbképzéseken való részvételre.”7
A követelmények hagyományos módon, életlenül
fogalmazottak, bár elvileg a de Block-féle taxonómia kognitív területének
szabályai szerint kellett volna kidolgozni ezeket. Ezek a követelmények nagyon
emlékeztetnek a hagyományos tantervi feladatmegfogalmazásra.
A tanterv azonos megfogalmazást használ az első évfolyam céljára és követelményeire:
„Ismerje az informatika alapfogalmait, terminológiáját, megjelenését, alkalmazásait.”8
Ezek szerint az első évfolyam anyaga csak ismeret kategóriájú tananyagokat tartalmaz. Ez nyilvánvalóan nem igaz, ha megnézzük az egyes témakörök cél- és követelmény-meghatározásait. Itt is nyilvánvalóan az a probléma, hogy a tanterv szerzői „írni akartak valamit” a táblázatba, mert a formátum ezt követelte meg.
Az informatika tantárgy (1. évfolyam) célját a
következő oldalon az alábbiak szerint fogalmazzák meg:
„Ismerje az informatika alapfogalmait,
terminológiáját, megjelenését, alkalmazásait.”9
Láthatóan itt azonos a probléma, mint az évfolyam célja esetében.
Az
ezután található követelmények rész így fogalmaz:
·
„Tudja
használni a számítógépet és perifériáit, ismerje a bennük leggyakrabban
előforduló anyagokat és alkatrészeket.
·
Ismerje
az informatikában használt szakkifejezéseket, fogalmakat.
·
Biztonsággal
tudja kezelni a választott operációs rendszert.
·
Alkalmazás
szintjén ismerje:
·
egy
szövegszerkesztő alapfunkcióit
·
táblázatkezelő
alapfunkcióit
·
segédprogramok
alapfunkcióit (tömörítő, konvertáló, víruskereső, lemezkezelő funkciókat)
·
a
Windows alapvető szolgáltatásait.”9
Láthatóan a követelmények rész már sokkal konkrétabb
és használhatóbb, mint a célmeghatározás. A követelmény-meghatározás viszont
tartalmaz egy szakmai hibát is: „alkalmazás szintjén ismerje”. Az ismeret és az
alkalmazás ugyanis két külön szint a Bloom- és a de Block-féle taxonómiában.
Az első évfolyam a tanterv megjegyzés rovata szerint
orientációs jellegű, témakörei a következők:
1.
Bevezetés
az információs elméletbe
2.
Grafikus
felhasználói felület (Windows)
3.
Anyagismeret
és mikroelektronikai alapok
4.
Szövegszerkesztők
5.
Táblázatkezelő
6.
Segédprogramok
7.
Operációs
rendszerek
A tanterv készítésekor még az MS Windows 3.1 volt
használatos, amely még nem volt operációs rendszernek tekinthető. Ez indokolta
a grafikus felhasználói felület és az operációs rendszerek külön való
kezelését. Maga az „operációs rendszerek” elnevezés némi túlzásnak tekinthető,
hiszen a tanterv szerint az MS DOS alapjait oktatták ezen a címen.
A tanterv a második évfolyam célját a következőkben
jelöli meg:
„A második orientációs év az informatikai szakképzés
előkészítésére.”10
Ezt a meglehetősen általános megfogalmazást az első
évfolyam esetében is használhatták volna célként a szerzők.
A második évfolyam követelményei a következők:
„Jártas legyen az informatikai hardver és szoftver
felhasználásában”10
A szükségképpen semmitmondó állítást nem érdemes
újra bővebben kommentálni.
Az informatika tantárgy (2. évfolyam) célját ezt
követően az alábbiak szerint fogalmazzák meg:
„A tanuló érdeklődésének felkeltése az informatika
technikusi pályák iránt.”11
Az informatika szakcsoport második évfolyamának
célja így lényegében azonos az informatika tantárgy második évfolyamának
céljával. Ez az átfedés az informatika tantárgy kettős szerepéből (közismereti
és szakmai orientációs tárgy) következik.
Az ezután található követelmények rész így fogalmaz:
·
„Tudjon
egy adatbázist létrehozni, adatokat felvinni, módosítani
·
Ismerje
a kiadványszerkesztő alapvető szolgáltatásait
·
Ismerje
a programszerkesztés alapelveit egy strukturált programnyelven keresztül.
·
Tudjon
kapcsolatot teremteni az integrált programcsomag moduljai között.
·
Alkalmazás
szintjén ismerje a folyamatirányítás elemeit, annak számítógépes támogatását.
·
Ismerje
a szimulációs lehetőségeket, a modellek alkalmazhatóságát.
·
Ismerje
a számítógép grafikus és audio lehetőségeit.
·
Legyen
átfogó képe az informatika fejlődéséről.
·
Ismerje
a hálózatok topográfiáját, alkalmazási területeit, szolgáltatásait.
·
Ismerje
a műszaki ábrázolás alapfogalmait (metszetek, axonometriák, jelképes
ábrázolás).
·
Ismerje
a CAD/CAM alapfogalmakat, egy CAD programban egyszerű rajzokat tudjon
készíteni.”11
Láthatóan a követelmények rész már sokkal konkrétabb
és használhatóbb, mint a célmeghatározás. A követelmény-meghatározás viszont
újra tartalmazza a már említett szakmai hibát: ”alkalmazás szintjén ismerje”.
A célokkal és a követelményekkel kapcsolatban
összegzésképpen az állapítható meg, hogy a tanterv szerzői, a
tantervkészítésben gyakorlatlan, a taxonómiákat nem alaposan ismerő
középiskolai tanárok jó szándékkal ugyan, de meglehetősen közepes színvonalú
munkát végeztek. A tervezésben hátráltatta őket a Profil szoftver sok
felesleges kötöttsége is, indokolatlan ismétlődésekre, átfedésekre,
átfogalmazásokra késztetve a gyakorlatlan szerzőket.
A második orientációs év a már említett tantervi célkitűzés szerint az informatikai szakképzés előkészítésére szolgál.
A második évfolyam kötelező témakörei a következők:
·
CAD/CAM
·
Lokális
hálózatok
·
A
műszaki ábrázolás alapjai
·
A
számítógép irányítási módszerei
·
Adatbázis-kezelés
·
Integrált
felhasználói programok
· Számítógépes folyamatirányítás
·
A CAD/CAM bevezető jellegű témakör. A számítógép irányítási módszerei nevű témakör elemi programozási ismereteket jelölt a tantervben.
A tanterv szerint a választható témakörök a következők:
· A számítógép audio és video lehetőségei
· Szimuláció és modellezés
· Multimédia
· Az informatika jelene és jövője
· Kiadványszerkesztés
Az
informatika jelene és jövője elnevezés a számítástechnika történetével és a
mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségeivel foglalkozó témakört
jelöl a tantervben.
A NAT nem tartalmaz a tantervekben megszokott cél- és feladat-meghatározást. Ehelyett szöveges indoklással vezeti be az informatikai felkészítés fő területeit, majd az informatika műveltségi terület részterületeit, összetevőit.
„Mindennapi gyakorlatunkban megnövekedett az
információ társadalmi szerepe, és felértékelődött az informálódás képessége. Az
egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, az életvitele alakításához
szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni
és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő információszerzési,
feldolgozási és –átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és
etikai szabályait (információk átvétele, bizalmas kezelése stb.).
E gyorsan változó, fejlődő területen nagyfokú az
ismeretek elavulása is, ezért különösen fontos, hogy a tanulónak igénye legyen
informatikai ismereteinek folyamatos megújítására.
A felkészítés fő területei:
a számítógépes ismeretek,
a könyvtári informatika,
az információkezelés technikai oldala (az információszerzés, feldolgozás, -tárolás és -továbbítás fizikai megvalósításai - lásd a Technika fejezetben),
a tömegkommunikáció (lásd a Művészetek Mozgóképkultúra és médiaismeret című fejezetében).
Az utóbbi évtizedekben zajló információs forradalom
sokrétűen hat mindennapjainkra. Az elektronikus adatkezelő eszközök
fejlődésének és elterjedésének hatására kibővült az ember módszer- és
eszköztára, a megoldható problémák köre. Az új eszközök közül sokoldalúságával
és hozzáférhetőségével kiemelkedik a számítógép, mely önmagában is, de főleg
számítógépes hálózatra kapcsolva újszerű probléma-megoldási lehetőségeket
biztosít. E tudás jelentős része napjainkra az alapműveltség részének
tekinthető. Az idevágó ismereteket foglalja össze a számítástechnika.
A korszerű iskolarendszerben az iskolai könyvtár
forrásközponttá válik. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az
információkat és információhordozókat, amelyeket az intézmény oktatásában
hasznosít, befogadva, felhasználva a különféle rögzítési, tárolási és kereső
technikákat. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen,
hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére
irányulnak. Használatának technikáját, módszereit – az önálló ismeretszerzés
érdekében – a tanulónak el kell sajátítania. Ezt a műveltségkört nevezzük könyvtári informatikának.”12
A NAT nem valamelyik ismert taxonómia alapján
fogalmazza meg a tantervi követelményeket. Ehelyett általános fejlesztési követelményeket
és részletes követelményeket határoz meg mindkét informatikai műveltségi
részterület számára.
A NAT szerint a számítástechnika műveltségi részterület általános fejlesztési követelményei a következők:
1. „Sajátítsa el a tanuló a számítógép-kezelés alapjait.
2. Tudjon információt különféle formákban kifejezni; legyen képes a különböző formákban megjelenített információt felismerni.
3. Szerezzen tapasztalatokat a hagyományos és az új technológiákon alapuló informatikai eszközök és információhordozók használatában.
4.
Legyen
képes a gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi
megvalósítására, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus
külalak kialakítása.
5. Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek és eszközök közül a megfelelőket.
6.
Ismerje
fel és tudja különféle formákban megfogalmazni a hétköznapi életben és az
iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit.
7.
Tudjon
egyszerűbb folyamatokat modellezni, a paramétereket módosítani.
8.
Alkalmazzon
tantárgyi, könyvtári adatbázisokat. Tudjon adatbázisban keresni.
9. Ismerkedjen az informatika és a társadalom kölcsönhatásával.”13
A NAT szerint a könyvtárhasználat műveltségi részterület általános fejlesztési követelményei a következők:
„Használja
rendszeresen az iskolai könyvtárat, és igényelje szolgáltatásait. Fokozatosan
fejlődjenek ki könyvtárhasználói szokásai, alakuljon ki használói magatartása.
1.
Iskolai
feladataihoz és egyéni problémáinak megoldásához tudja kiválasztani a szükséges
dokumentumtípust, és legyen képes gyakorlati felhasználására.
2.
Az
iskolai és mindennapi problémahelyzeteknek megfelelően tudja kiválasztani a
könyvtári tájékoztató segédleteket, és legyen képes információkat, információhordozókat
keresni belőlük.
3.
Rendszeres
könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei, önművelési
szokásai.
4.
Értse
meg a könyvtár szerepét, jelentőségét. Váljon igényévé a könyvtárhasználat.”14
A NAT az általános fejlesztési követelményeknél
táblázatos formában megadja, hogy mi vonatkozik az 1.-6. évfolyamra és a 7.-10.
évfolyamra. Ez a felbontás azzal magyarázható, hogy a NAT készítői a 6.
évfolyam után letehető alapvizsga szintjét is meg kívánták határozni.
Az általános fejlesztési követelményeknél szereplő
táblázatokat terjedelmi okokból nem közöljük.
A NAT készítői a 6. és a 10. évfolyam végére adják
meg a részletes követelményeket, táblázatos formában. A táblázatoknak három
oszlopa van: a tananyag, a fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)
és a minimális teljesítmény. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a táblázatok
felépítése vitatható; a tananyag nem tantervi követelmény-jellegű kategória, és
láthatóan a szerzők sem tudják következetesen szétválasztani a fejlesztési
követelményeket és a minimális teljesítményt.
A NAT részletes követelményrendszerét terjedelmi
okokból nem közöljük. A NAT teljes szövegét a főiskolai hálózaton fogjuk
közzétenni.
A NAT informatika műveltségi területének részletes követelményei az 1.-6. évfolyam számára a következő témaköröket írják elő:
·
Számítógépes
ismeretek
·
A
számítástechnika alapjai
·
Az
operációs rendszer használata
·
Oktatóprogramok
futtatása
·
Algoritmizálás
·
Számítógéppel
segített problémamegoldás
·
Szöveg-
és ábraszerkesztés
·
Az
adatbázis- és a táblázatkezelés előkészítése
A NAT informatika műveltségi területe a 7.-10. évfolyam számára a következő témaköröket írja elő:
·
A
számítástechnika alapjai
·
Az
operációs rendszer használata
·
Algoritmizálás
·
Számítógéppel
segített problémamegoldás
·
Szöveg-
és ábraszerkesztés
·
Táblázatkezelés
·
Adatbázis-kezelés
Megjegyzésre érdemes, hogy az oktatóprogramok futtatása, a számítógéppel segített problémamegoldás, valamint az adatbázis- és a táblázatkezelés előkészítése nem igazi témakörök, hiszen nincsen konkrét, elsajátítható tananyaguk.
A kerettantervben a szakközépiskolai céljára vonatkozóan két megfogalmazást is olvashatunk.
„A szakközépiskola általános célja, hogy humánus értékekkel, az egyetemes és a nemzeti kultúra alapjaival, általános műveltséggel rendelkező és azokat átadni is képes, testileg és lelkileg egészséges, emberi kapcsolatokban folyamatosan gazdagodó, állandó alkalmazkodásra, fejlődésre, a társadalmi változások követésére is képes, cselekvésre kész, demokratikus elveket valló állampolgárrá nevelje tanulóit.”15
„A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja,
hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló,
elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára,
a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok
alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint a felsőfokú
végzettség megszerzésére.”16
A kerettanterv szerint a szakközépiskola célkitűzései közé tartozik az általános műveltség továbbépítése, a szakmai képzés megalapozása, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra való felkészítés.
Az informatika tantárgy elnevezése a különböző iskolatípusok kerettantervében nem egységes. Egyedül a szakközépiskola kerettanterve használja az informatika tárgy megnevezést, a többi kerettantervben informatika/könyvtárismeret tantárgy olvasható. Ez utóbbi megnevezés használata logikai hiba, hiszen már a NAT is úgy definiálta az informatika műveltségi területet, hogy két részterületből áll: a számítástechnikából és a könyvtárhasználatból.
A kerettanterv a
következőkben fogalmazza meg szakközépiskolai informatika tantárgy oktatásának
célját és feladatait:
”Az egyén alapvető érdeke,
hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges
információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és
alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő
információszerzési, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni
velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb
módját a több évig tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészét
átható informatikai nevelés biztosíthatja.
A számítástechnika -
beleértve a multimédia- és az Internet-használatot is – a könyvtárhasználattal
együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit.
A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók
érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és
fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének
kialakítását, tudásuk, készségeik alkalmazását más tantárgyakban és a
mindennapokban. Cél, hogy a tanuló érezze: képes bekapcsolódni az egész világra
kiterjedő információs társadalomba.
Ezen a gyorsan
változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakuljon
informatikai ismereteik folyamatos megújításának igénye.
Az új eszközök közül
sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű probléma-megoldási
lehetőségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs
lehetőségeket teremt. Történelmi jelentősége az íráshoz mérhető.”17
A kerettanterv a NAT-hoz hasonlóan nem tartalmaz a tantervekben megszokott cél- és feladat-meghatározást. Ehelyett szöveges indoklással vezeti be az informatika tantárgy legfontosabb területeit, majd ezt követően sorolja fel az informatika tantárgy céljait. Megjegyzésre érdemes, hogy ez a szöveges indoklás szó szerint ugyanaz minden érintett iskolatípusban (általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában).
A kerettanterv szerint
a számítástechnika oktatásának fő célkitűzései a következők:
„Korszerű alkalmazói készség kialakítása: a tanulók képesek legyenek
arra, hogy a számítógépeket és az informatikai eszközöket célszerűen
használják. Az algoritmikus gondolkodás
fejlesztése: a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely
nemcsak az iskolában, hanem a hétköznapi életben is alapvető fontosságú. Önálló munkára nevelés, differenciált
tanulás: a számítógép mint interaktív eszköz lehetőséget teremt az egyéni ütemű
tanulásra és munkára. Együttműködésre
nevelés, csoportmunka: nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli
a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást.
Alkotó munkára nevelés: akár
programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot, a végeredmény egy
új produktum lesz. Az informatika
társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos
fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan
változó világban otthon kell éreznie magát a tanulónak. Az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet
eseményeihez vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók
használjanak informatikai eszközöket (dolgozat, előadás, bemutatás, tantárgyi
feladatmegoldás, szervezés, tanulás). Az
informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani kell a
tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi
szabályait. Az esztétikai készség
fejlesztése: a számítógépes produktum esztétikus formájának kialakítása.”18
Megjegyzésre érdemes, hogy a célkitűzések felsorolása is szinte azonos minden érintett iskolatípusban (általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában). Az „esztétikai készség fejlesztése” kitétel pedig komoly terminológiai hiba, itt nyilvánvalóan az esztétikai átalakító képesség fejlesztéséről van szó. Érdekes módon ezt a célkitűzést csak a szakközépiskolai kerettanterv tartalmazza.
A kerettanterv szerint
a könyvtárhasználat oktatásának célkitűzései a következők:
„Felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az
információszerzés bővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk
elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. A könyvtárra alapozott önművelés
képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer
lehetőségeinek felhasználásával. A forrásokat
komplex és alkotó módon alkalmazó
tanulási technikák és módszerek kifejlesztése. Az iskolai és más típusú
könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük
végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos,
biztos használói magatartás kialakítása. A könyvtárhasználati tudás
eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlődéséhez és
a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és
-feldolgozásba. A forrásfelhasználás
etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének
elfogadtatása. A különböző társadalmi
szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni és bennük
hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése.”19
Megjegyzésre érdemes, hogy a célkitűzések felsorolása is szinte azonos minden érintett iskolatípusban (általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában). A különböző társadalmi szerepekbe való beilleszkedés tekinthető a középfokú oktatási intézmények kerettanterveiben új elemnek Érdekes, hogy a könyvtárhasználatnak a számítástechnikától eltérően csak célkitűzései és nem fő célkitűzései vannak.
A kerettanterv a
következő általános fejlesztési követelményeket határozza meg:
”A tanuló ismerje meg
és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek
megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat
pontosan követve dolgozzon. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető
ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes
munkakörnyezetben. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon
otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni
a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai
eszközök és információhordozók használatában.
Különféle formákban
tudjon információt megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő
információt felismerni, a megszerzett információit kiértékelni és felhasználni.
Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait.
Legyen képes a
számítógéppel való interaktív kapcsolattartásra, tudja alkalmazni az operációs
rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program-
és adatvédelem szabályait.
Tudja önállóan használni
a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal
a hálózat révén, tudjon magáról, környezetéről adatokat közölni hálózati úton
és formában, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások
alkalmazásával.
Ismerje a
legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes
előállítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak
kialakítására, különböző formában való megjelenítésére.
Legyen képes az adott
probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és
alkalmazások közül a megfelelőt.
Ismerje fel és legyen
képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló
tevékenységek algoritmizálható részleteit. Egyszerű feladat megoldásához legyen
képes algoritmusokat tervezni és megvalósítani.
Ismerje meg
alkalmazásokon keresztül a szabályozó eszközök hatását. Legyen tudomása az
intelligens eszközökről (szoftver és hardver) és növekvő jelentőségükről.
Tudjon keresni
nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes
értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Ismerje fel az adatok
közötti összefüggéseket.
Ismerje meg az
informatika társadalmi jelentőségét, szerepét, a programok használatának jogi
és etikai alapjait.
Legyen tudatában az
öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító,
személyiségromboló hatásának (például a számítógép-függőség problémái).
Tájékozódjon arról,
milyen szerepük van az informatikai eszközöknek az iskola szakmai irányultságának
megfelelő szakmákban.
Ismerje meg és
igényelje a könyvtárak szolgáltatásait. Rendszeres, sokoldalú könyvtári
tevékenységével alakuljon ki biztos használói magatartása.
Legyen tisztában a
különböző dokumentumtípusok (hagyományos és legújabb technológiákon alapuló
ismerethordozók), tömegkommunikációs és hálózaton elérhető források sajátos
közlésmódjával, információs és esztétikai értékével.
Tanulmányaihoz és
érdeklődése szerint tudja szelektálni a különböző információs forrásokat.
Az iskolai és a
mindennapi problémahelyzeteknek megfelelően tudja kiválasztani a megoldást
kínáló könyvtári tájékoztató segédleteket (kézikönyvtár, a könyvtári
katalógusok, bibliográfiai adatbázisok), és legyen képes információhordozókat,
információkat keresni belőlük.
Legyen képes
feladatához a probléma és az ismeretkör jellegének megfelelő könyvtártípust,
tájékoztató eszközt, dokumentumtípust kiválasztani. Tudja alkalmazni a
szelektív adatgyűjtés teljes műveletsorát, tudjon forrásjegyzéket készíteni.
Tudjon feladata
megoldásáról beszámolni a különböző forrásokból szerzett információk elemezése
és rendszerezése alapján. Munkája közben tegyen eleget a forrásfelhasználással
kapcsolatos etikai követelményeknek.
Értse meg a különböző
könyvtártípusok szerepét az önművelésben, a felsőfokú tanulmányokban, a szakmai
ismeretszerzésben, a közhasznú tájékozódásban és igénybe tudja venni
szolgáltatásaikat.
Ismerje a korszerű
technológiákon alapuló könyvtári ismerethordozókból, adatbázisokból,
számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetőségét, módját,
szükségleteinek és érdekeinek megfelelően tudja azokat használni.”20
Érdekes tény, hogy a célmeghatározástól eltérően itt nincsenek elkülönítve a számítástechnika és a könyvtárhasználat általános fejlesztési követelményei.
A kerettanterv évfolyamonként meghatározza az informatika tantárgy kötelező évi óraszámát, a belépő tevékenységformákat, ismerteti a kötelező témaköröket, a témakörökhöz tartozó alapvető tartalmakat, valamint a továbbhaladás feltételeit.
A kerettanterven alapuló helyi tanterveknek és
tanmeneteknek fel kell ölelniük a kerettantervben előírt teljes tananyagot. A tananyag mennyisége egyrészt lehetővé
teszi a sokféle tananyag-feldolgozást, tartalmi kibontást, másrészt a tananyag
helyi kiegészítését. A témakörök címeinek és tartalmának megfogalmazása során
mód van az eltérésekre, az egyéni értelmezések érvényre juttatására. A
kerettantervek fontos része a képességek, jártasságok és készségek
fejlesztésére szolgáló feladattípusok és tevékenységi formák évfolyamonkénti
strukturált felsorolása. A kerettanterveknek ez a része hasznos szakmai
segítséget nyújthat a pedagógusoknak a fejlesztési követelmények megvalósítását
szolgáló, a tanulók fejlettségéhez igazodó feladatok megtervezésekor.
A szakközépiskolai kerettanterv a 9. évfolyam számára a következő témaköröket írja elő:
·
Az
informatika alapjai
·
Az
operációs rendszer használata
·
Kommunikáció
hálózaton
·
Dokumentumkészítés
számítógéppel
·
Táblázatkezelés
·
Könyvtárhasználat
A szakközépiskolai kerettanterv a 10. évfolyam
számára a következő témaköröket írja elő:
·
Az
informatika alapjai
·
Az
operációs rendszer használata
·
Algoritmusok
és adatok
·
Dokumentumkészítés
számítógéppel
·
Adatbázis-kezelés
·
Könyvtárhasználat
Az ECDL (European Computer Driving Licence) az
Európai Unió által támogatott egységes európai számítógép-használói
jogosítvány.21 A számítógép felhasználásában megszerzett kompetencia
igazolására szolgál.
AZ ECDL deklarált céljai:22
·
Javítja
az elhelyezkedési lehetőségeket, mivel a nagy multinacionális cégek is
elismerik,
·
Előkészít
az információs társadalomban való teljes részvételre:
·
Mobilitást
biztosít az üzleti életben nemcsak Európában, hanem az egész világon.
Az ECDL vizsgákra való felkészítés alapvetően kimenet-orientált. Tanterve nincs, az oktatóknak és a tanulóknak egyedül az ECDL példatár vizsgafeladatai jelentenek némi támpontot a vizsgákra való felkészítéshez. Az ECDL példatár könyv formájában megvásárolható, az akkreditált vizsgaközpontok rendelkeznek az oktatást és vizsgáztatást egyaránt megkönnyítő CD-ROM változattal is.
Az
ECDL vizsga moduljai:23
1.
Információ-technológia
alapfogalmak
2.
Operációs
rendszerek és fájlkezelés
3.
Szövegszerkesztés
4.
Táblázatkezelés
5.
Adatbázis-kezelés
6.
Prezentáció
és grafika
7.
Hálózatok
Megjegyzésre érdemes, hogy az ECDL vizsga moduljainak megnevezése a különböző magyar nyelvű kiadványokban eltérő. Ez még az NJSZT (Neumann János Számítógép-tudományi Társaság) által működtetett ECDL Iroda anyagaira és a magyarországi ECDL honlapra is igaz.
Az eredeti angol megnevezések24 pontos magyar fordítása a következő:
1.
Az
információ-technológia alapfogalmai (Basic Concepts of IT),
2.
Számítógép-használat
és fájlkezelés (Using a Computer and Managing Files)
3.
Szövegfeldolgozás
(Word Processing)
4.
Táblázatkezelés
(Spreadsheets)
5.
Adatbázisok/fájlrendszerek
(Databases/Filing Systems)
6.
Prezentáció
(Presentation)
7.
Információs
hálózati szolgáltatások (Information Network Services)
Az eltérő megnevezések azért zavaróak, mert
lehetőséget teremtenek az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli
számítástechnika-oktatás hasonló nevű, de eltérő tartalmú moduljaival való
összekeverésre.
Az angol eredetiből világosan kiderül például az,
hogy itt számítógép-használatról és nem operációs rendszerekről van szó.
Elvileg bármelyik operációs rendszerrel működő számítógépen lehet vizsgát
tenni. A számítógép-használat gyakorlati dolog, az operációs rendszerek
megnevezés pedig egy elméleti tananyagot sejtet.
Hasonlóan zavaró a magyar szövegszerkesztés
szóhasználat szövegfeldolgozás helyett, az angol nyelvben ugyanis pontosan
elhatárolják a szövegszerkesztő programot (editor) a szövegfeldolgozótól (word
processor). Sajnálatos módon hazánkban mégis a szövegszerkesztés kifejezés
használata terjedt el.
A 6. modul eredeti angol megnevezése nem tartalmazza
a grafika szót, a 7. modul eredeti angol neve pedig sokkal kifejezőbb, mint a
magyar „Hálózatok”. A 7. modul vizsgája ugyanis alapvetően gyakorlati
feladatokat tartalmaz.
Az ECDL vizsgarendszer sajátossága, hogy az ECDL
példatár szerint a 7. modulhoz tartozó elméleti ismereteket az 1. modul
vizsgáján kérik számon. Ez azért érdekes megoldás, mert a hálózatok elméleti
anyaga az 1. modul anyagához logikailag nem kapcsolódik, ez utóbbi
modulfüzetében és tankönyvében nem is szerepel.
A világbanki program első ütemében az informatikai szakmacsoport tantervének készítői abból az alapvető elképzelésből indultak ki, hogy a szakközépiskola első két évfolyamának elvégzése után a tanulóknak le kell tudniuk tenni az alapfokú számítógép-kezelői, a negyedik évfolyamon, az érettségi után pedig a középfokú szoftver-üzemeltetői vizsgát. Ebből következik, hogy a tantervkészítés fontos szempontja volt az OKJ követelményrendszerének való megfelelés. Ez indokolja, hogy az OKJ vonatkozó képzési formáival foglalkozzunk.
A képzés célja alcím alatt a következő megfogalmazás olvasható:
„A számítógép-kezelő legyen
alkalmas a társadalmi és gazdasági élet különböző területein, az adott
területhez kapcsolódó irodai és ügyviteli munkában, a gazdálkodó egységek
tartalmi és adminisztratív munkájában alkalmazott számítógépes szoftverek
alapszintű kezelésére, üzemeltetésére, használatára. Tudja kezelni az egyes
számítógéptípusokat, legyen alkalmas rutinfeladatok végzésére. Legyen képes
olyan önálló feladatok megoldására is, amelyek a mindennapi tevékenysége során
előfordulhatnak. A konkrét szakmai célok az egyes tantárgyak céljában
fogalmazódnak meg.”25
A képzési cél semmitmondó, az „alapszintű kezelés” kitételre viszont érdemes felhívnom az olvasó figyelmét.
A képzés szakmai követelményei alcím alatt a következők olvashatók:
„A számítógép-kezelő (-használó) képzés alapszintű
számítástechnikai tudást ad a következő területeken:
·
a
számítógép, illetve kapcsolódó perifériák bekapcsolási folyamatának
felügyelete,
·
a
számítógépes rendszer üzemeltetésével kapcsolatos rendszeres napi feladatok
ellátása,
·
az
operációs rendszer kezelése,
·
szöveges
dokumentumok előállítása,
·
üzleti,
statisztikai, ügyviteli feladatok számítógépes kiszolgálása.
A tantervekben
megfogalmazott tananyagelemek tudása és a készségek elsajátítása az ún.
minimális követelmények körébe sorolható, vagyis ezek alkotják a minimum
követelmények körét. Ezek tudása a szakképesítés munkaerő-piaci értékéhez
elengedhetetlenül szükséges.”26
A minimális követelményekre való utalás a NAT hatását tükrözi, csak ott a „minimális teljesítmény” megnevezés használatos.
A képzés tantárgyait a központi program a következőképpen határozza meg: vannak kötelezően előírt és javasolt kötelezően választható tárgyak
„Központilag
előírt kötelező szakmai tantárgyak:
·
számítástechnikai
alapismeretek
·
szövegszerkesztés
·
táblázatkezelés
·
adatbázis-kezelés
·
prezentáció
és grafika
Javasolt
kötelezően választható tantárgyak:
·
angol
nyelv
·
gépírás
·
vállalkozói
ismeretek stb.”27
A
képzés célja alcím alatt a következő megfogalmazás olvasható:
„A számítástechnikai szoftver üzemeltető legyen alkalmas a társadalmi és gazdasági élet különböző területein, az adott területhez kapcsolódó irodai és ügyviteli munkában, a gazdálkodó egységek tartalmi és adminisztratív munkájában alkalmazott számítógépes szoftverek középszintű kezelésére, üzemeltetésére, használatára. Tudja kezelni az egyes számítógéptípusokat, legyen alkalmas rutinfeladatok végzésére. Legyen képes olyan önálló feladatok megoldására is, amelyek a mindennapi tevékenysége során előfordulhatnak. A konkrét szakmai célok az egyes tantárgyak céljában fogalmazódnak meg.”28
A képzési cél semmitmondó, a
„középszintű kezelés” kitételre viszont érdemes felhívnom az olvasó figyelmét.
A két szakképzés célja a szakma megnevezésén és a már említett alapszintű illetve középszintű kezelés kitételen kívül teljesen azonos. Ez a megállapítás a szerzők és a szerkesztők munkáját minősíti.
A képzés szakmai követelményei alcím alatt a következők olvashatók:
„A számítástechnikai szoftver-üzemeltető tanfolyam középszintű számítástechnikai tudást ad a következő területeken:
· a számítógép, illetve kapcsolódó perifériák bekapcsolási folyamatának felügyelete,
· a számítógépes rendszer üzemeltetésével kapcsolatos rendszeres napi feladatok ellátása,
· a számítógépes rendszer üzemeltetése során felmerülő problémák detektálása, egyszerűbb problémák megoldása,
· az operációs rendszer kezelése,
· szöveges dokumentumok előállítása,
· üzleti, statisztikai, ügyviteli feladatok számítógépes kiszolgálása.
A tantervekben
megfogalmazott tananyagelemek tudása és a készségek elsajátítása az ún.
minimális követelmények körébe sorolható, vagyis ezek alkotják a minimum
követelmények körét. Ezek tudása a szakképesítés munkaerő-piaci értékéhez
elengedhetetlenül szükséges.”29
A minimális követelményekre való utalás a NAT hatását tükrözi, csak ott a „minimális teljesítmény” megnevezés használatos.
A képzés tantárgyait a központi program a következőképpen határozza meg:
„Központilag
előírt kötelező tantárgyak:
·
számítástechnikai
alapismeretek "A"
·
számítástechnikai
alapismeretek "B"
·
szövegszerkesztés
·
táblázatkezelés
·
adatbázis-kezelő
rendszer "A"
·
prezentáció
és grafika
·
angol
nyelv
Javasolt kötelezően választható tantárgy:
·
vállalkozási
ismeretek
·
gépírás”30
1.
Ismertesse
az informatika szakmacsoport képzési céljait!
2.
Ismertesse
az informatika tantárgy első évfolyamának célját és követelményeit!
3.
Mi
az informatika tantárgy első évfolyamának szerepe?
4.
Ismertesse
az informatika tantárgy második évfolyamának célját és követelményeit!
5.
Mi
az informatika tantárgy második évfolyamának szerepe?
6.
Melyek
a NAT szerint az informatikai felkészítés fő területei?
7.
Melyek
a NAT informatika műveltségi területének részterületei?
8.
Melyek
a számítástechnika részterület általános fejlesztési követelményei?
9.
Melyek
a könyvtárhasználat részterület általános fejlesztési követelményei?
10.
Milyen
formátumban adja meg a NAT a részletes követelményeket?
11.
Melyek
a szakközépiskolai informatika kerettanterv fontosabb célkitűzései?
12.
Milyen
általános fejlesztési követelményeket ír elő a szakközépiskolai informatika
kerettanterv?
13.
Milyen
a kerettanterv részletes követelményeinek struktúrája?
14.
Melyek
az ECDL deklarált célkitűzései?
15.
Melyek
az ECDL vizsga moduljai?
16. Melyek az informatika szakmacsoport első négy évfolyamának megfelelő OKJ szakképesítések?