5. AZ INFORMATIKA TANTÁRGY OKTATÁSÁNAK
ESZKÖZRENDSZERE
5.1 Az oktatási módszer kiválasztását
befolyásoló tényezők.
5.2 Az informatika oktatása során
alkalmazott módszerek
5.3 Az informatika oktatás hardver és
szoftver eszközei
Az oktatás eszközrendszerén
az oktatási célok megvalósítását szolgáló módszerek, eszközök, és eljárások
rendszerét értjük.39
Az oktatási
módszer egy-egy didaktikai feladat megoldásának módját, menetét jelenti.39
Oktatási
eszköznek
nevezzük mindazokat a jelenségeket, tárgyakat, tevékenységi, szervezeti és
munkaformákat, amelyeket valamely módszerhez felhasználunk.39
Megjegyezzük, hogy a didaktikai irodalom általában
oktatási eszköz (taneszköz) alatt olyan tárgyakat ért, amelyeket az oktatási
folyamatban felhasználunk oktatási céljaink eléréséhez. Látható tehát, hogy az
előbbi meghatározásból csak a tárgyakat sorolja az oktatási eszköz fogalomkörébe.
Az oktatási eszközök különböző, a didaktikából illetve az oktatástechnológiából
ismert felosztásai is ezt a felfogást tükrözik. Az utóbbi időben azonban
megfigyelhető a definícióbeli "tárgy" fogalom bővülése: az eredeti
tárgyakon és az azokat helyettesítő információhordozókon, valamint a
hagyományos oktatástechnikai eszközökön túl már ide sorolják a modern technikai
eszközöket (például képmagnetofon, személyi számítógép), sőt bizonyos
eszközkombinációkat (például oktatócsomag, nyelvi laboratórium) is.
Oktatási
eljárás
alatt értjük az oktatási eszköz alkalmazásának módját.39
E fogalom-meghatározásokat azért kívántuk
előrebocsátani, mert a továbbiakban az oktatási módszer, oktatási eszköz és
oktatási eljárás fogalmakat az előbb definiált értelemben fogjuk használni.
Megjegyezzük, hogy az itt használt definíciók
illeszkednek a "Neveléselmélet" című jegyzetünkben található
eszközrendszer meghatározáshoz.40
A permanens nevelés koncepciója az ismeretek önálló
megszerzésének és alkalmazásának képességét, a nevelés konzerváló funkciója
mellett progresszív arculatának érvényesítését tűzi ki az iskolarendszerű
nevelés alapvető feladatául. Ennek megfelelően az oktatási módszerek
megválasztásánál lényeges szempont a tanulói önellenőrzés, önértékelés
fejlesztése, a szükséges változtatás, önképzés módjainak felismertetése. A
módszerek olyan kombinációját kell felhasználni az informatika szakmacsoportos
szakközépiskolai oktatás során is, amelyek alkalmasak az önálló tanulás és
alkalmazás képességeinek, a gyakorlati munkatevékenység készségeinek
kialakítására. Az informatika tantárgy különösen sok lehetőséget nyújt arra,
hogy tudatosítsuk a tanulókban a rendszeres önképzés szükségességét. A
hardverek állandó fejlődése, a szoftverek egyre újabb verzióinak megjelenése
minden leendő informatikustól állandó lépéstartást kíván.
A tanítás tartalma és a megoldandó didaktikai
feladat alapvetően meghatározza az oktatási módszereket, illetve azok
kombinációját. A módszerek kiválasztása egyrészt attól függ, hogy az
elsajátítandó ismeretek milyen sajátosságokkal rendelkeznek, másrészt attól,
hogy az adott ismeretek elsajátításának mely szakaszáról, azaz mely didaktikai
fő feladat megoldásáról van szó. A szakközépiskolai informatika tantárgy
második évfolyamának "Dokumentumkészítés számítógéppel" című
témakörében szerepel a multimédia prezentáció készítése. Ennek tanításánál az
új ismeretekkel való megismerkedés előtt a tanárnak át kell ismételnie az
általános iskola 8. osztályában a fizika tantárgyban tanult fénytani
alapismereteket (a szakközépiskolai tantervben a fénytan a 11. évfolyamon
szerepel, így nem építhetünk rá). Az új anyag tanítása itt elképzelhetetlen a
tanári magyarázat nélkül, hiszen a tanulók nem rendelkeznek az önálló
feldolgozáshoz szükséges színelméleti és grafikai előismeretekkel. A multimédia
alkalmazási területeinek megismertetése pedig kifejezetten bemutatás-igényes. A
példából is láthatóan a tananyag sajátosságai illetve az oktatási folyamat
jellegzetes mozzanatai határozzák meg a módszer megválasztását.
A módszerek függenek a tanulók életkorától,
fejlettségi fokától is. Itt elsősorban a fejlettségi szint meghatározásának a
problémája okoz gondot, hiszen a közvetlen megfigyelés mellett mérésre - a megfelelő
mérőlapok kidolgozására és felhasználására - volna szükség. A módszerek
megválasztásakor figyelembe kell vennünk az egyes tanulók előzetesen feltárt
előismereteit, érdeklődését, képességeit, hajlamait. Az egyéni különbségek
ismerete segíti a tanárt abban, hogy a módszerek változatos alkalmazásával
megtalálhassa minden tanórán annak a módját, ahogyan minden egyes tanuló egyéni
sajátosságaihoz igazodhat.
Az informatika tantárgy második évfolyamának
"Könyvtárhasználat" című témaköre egyaránt feldolgozható egy külön
erre a célra szervezett könyvtár-látogatáshoz kapcsolódó tanári magyarázattal
vagy a tanulók önálló munkájával is, a tanár által megadott irodalom vagy a
segédlet alapján. Ebben az életkori szakaszban persze még nem számíthatunk
arra, hogy a tanulók az iskolai könyvtárban önállóan, tanári segítség nélkül
kutatják fel az idevágó szakirodalmat. Az érdeklődő tanulóknak viszont
nyugodtan ajánlhatunk bevezető jellegű, olvasmányos kiegészítő szakirodalmat.
A tantárgyak eltérő sajátosságai szintén befolyásolhatják
a módszerek megválasztását. Az informatika szakmacsoport tantárgyai körében
alkalmazott módszerek az egyes tárgyakban másféleképpen, másfajta
kombinációkban érvényesülnek, ezeket az eltéréseket a tantárgyi sajátosságok
okozzák. Ilyen eltérések az informatika tantárgy egyes témaköreinek oktatásában
is megfigyelhetők. A programozás oktatása során bevált megoldás a tanulók
táblánál való feleltetése. Ilyenkor néhány elméleti kérdést kapnak a tanulók,
és felírnak egy folyamatábrát vagy egy programrészletet. A programozás
elsajátításához szükség van az elméleti háttér rendszeres tanulására, erre a
feleltetés is segít rászoktatni a tanulókat. A szövegszerkesztés vagy a
táblázatkezelés tanítása során az ellenőrzés tipikus módja a gyakorlati feladatok
számítógéppel való megoldatása. Az elméleti ismereteket inkább az
ismétlés-rendszerezés alkalmával, körkérdések formájában tekintik át.
Az informatika tantárgy jellemző sajátossága, hogy a
tanórákat csoportbontásban, számítógép laborban tartják meg. A korszerű
számítógépek motiváló hatású környezetet teremtenek a tanuláshoz. A
laborfoglalkozásokon a tanári magyarázat és az ahhoz kapcsolódó bemutatás
mellett jellemző a tanár és a tanulók közös munkája módszereinek alkalmazása,
illetve a különálló vagy hálózatba kötött számítógépek mellett ülő tanulók
egyéni feladatmegoldása.
A számítógépek elhelyezése önmagában is befolyásolja
a módszerek megválasztását. Ha a számítógép-asztalok a falak mellett vannak,
akkor a tanulók nem szemben ülnek a táblával és a tanárral, sőt egy része
háttal ül neki. Ilyen esetben a magyarázatokhoz célszerű a tanulókat a tábla és
a tanár felé fordítani, hogy figyelmük ne kalandozhasson el. Mivel a
számítógépek miatt az asztalon nincs megfelelő hely az írásra, a jegyzetelést
igénylő órarészeknél bevált eszköz a terem közepén elhelyezett ovális, jól
körüljárható nagy asztal. Ezt körülülve a tanulók kényelmesen tudnak
jegyzetelni. Ha a számítógép-asztalok padsor-szerűen, a táblának szemközt vagy
oldalt fordítva vannak elhelyezve, akkor az okoz problémát, hogy a monitorok
takarják a tábla bizonyos részeit. Ezt a táblára való írásnál, vagy az
írásvetítő használatánál mindenképpen figyelembe kell venni.
A tanulók figyelmét a bekapcsolt számítógépek
megosztják. Óra közben hajlamosak játszani, levelezni, egymásnak üzeneteket
küldeni. A grafikus felhasználói felület eleve lehetővé teszi a különböző
ablakok közötti gyors átváltást (például egy Excel munkalapról a Netscape
Navigator programra és vissza). Ha a tanár egyéni munka közben valamilyen
fontos dolgot akar közölni, vagy egy közös problémát kíván elmagyarázni, akkor
célszerű a monitorokat átmenetileg lekapcsoltatni. Természetesen a
számítógépeket csak akkor célszerű bekapcsoltatni, ha szükség van rájuk a házi
feladat ellenőrzéséhez, a bemutatáshoz vagy az egyéni feladatmegoldáshoz.
Az informatika tantárgy jellegéből adódik, hogy a
megoldandó házi feladatokat számítógéppel kell elkészíteni, és a megoldást
mágneslemezen kell az iskolába hozni. Gyakori jelenség, hogy a tanulók egy
része valamelyik társa megoldásait mutatja be saját házi feladataként. A
lemásolt házi feladat természetesen nem fejlesztő hatású, így a tanulók nemcsak
a tanárt, hanem saját magukat is becsapják vele. Ennek a kiküszöbölése csak úgy
lehetséges, ha elegendő időt szánunk a házi feladatok ellenőrzésére, az azonos
megoldások kiszűrésére. Célszerű az óra elején egyszerre betöltetni minden
tanulóval a házi feladatokat, majd gépről gépre járva átnézni az egyes
megoldásokat. A programszövegek azonos blokkjaiból vagy a típushibákból gyakran
lehet másolásra következtetni. A másolás veszélyének csökkentésére időnként
kérjünk írásos dokumentációt is a programokhoz, különösen a nagyobb terjedelmű
programok esetében.
Az eszközökkel telezsúfolt számítógép-asztalok
nemcsak a jegyzetelést nehezítik meg, de a dolgozatíráskor is gondot okoznak. A
nehezen átlátható viszonyok megkönnyítik a puskázást, a megoldások
mágneslemezen való továbbadását, a meg nem engedett segédeszközök alkalmazását.
A dolgozatírás megkezdése előtt gondoskodni kell arról, hogy a meg nem engedett
eszközöket elrakassuk a tanulókkal, a dolgozat bizonyos részében esetleg később
szükséges könyvet vagy füzetet pedig fel lehet rakatni a monitorok tetejére.
A nevelő személyisége, pedagógiai felkészültsége szintén hatással van a módszerek megválasztására. Az extrovertált, a metakommunikáció lehetőségeivel jól élni tudó pedagógus különösen a színes leírások, élvezetes előadások tartásában van előnyben, sőt gyors kapcsolatteremtő képessége a tanár és a tanuló közös munkájának módszereit illetően is hasznosítható. Az introvertált alkatú pedagógusok hátrányos tulajdonságaikat csak hosszú évek munkájával, tudatos önkontrollal képesek ellensúlyozni. Az említett személyiség-jellemzőkön túl a pedagógiai felkészültség is szerepet játszik a módszerek megválasztásában. Az elméleti felkészültség rendszeres önképzés híján az idő múlásával elévül, és helyébe a mindennapok gyakorlatában bevált receptek, rutinszerű megoldások kerülnek. Éppen ezért van nagy jelentősége a rendszeres önképzésnek, a szakirodalommal való folyamatos lépéstartásnak, a metodikai kultúra állandó fejlesztésének.
A didaktikai szakirodalom az egyszerű sorrendképzés mellett az oktatási módszerek csoportosítására általában a következő rendszert alkalmazza:
a)
A tanár munkáján alapuló módszerek:
·
A
szóbeli ismeretközlés
·
Az
elbeszélés, leírás,
·
A
magyarázat,
·
Az
előadás.
·
A
bemutatás (szemléltetés)
b)
A tanár és a tanulók közös munkáján alapuló módszerek:
·
A
megbeszélés (beszélgetés),
·
A
gyakorlás,
·
Az
ismétlés,
·
Az
ellenőrzés,
·
Az
értékelés.
c)
A tanulók önálló munkáján alapuló módszerek:
·
A
tanulók megfigyelései, kísérletei, gyakorlati munkái,
·
Szövegek
(könyvek, cikkek) tanulmányozása,
·
A
tanulók munkája programokkal, munka- és feladatlapokkal, munkafüzettel.
A következőkben az ismertetett felosztás szerinti
sorrendben fogjuk tárgyalni az egyes módszereket, kiemelve az informatika
tantárgy tanítása szempontjából említésre érdemes funkcióikat, alkalmazási
lehetőségeiket.
A szóbeli ismeretközlés módszereinek közös
jellemzője, hogy a tanár szakszerűen, szabatosan és a tananyag összefüggéseit
feltáróan adja át a tanulóknak az ismereteket. Általában akkor használjuk e
módszereket a pedagógiai gyakorlatban, ha a tanulók előzetes tapasztalatokkal
nem rendelkeznek az elsajátítandó fogalmak, szabályok megértéséhez.
A szóbeli ismeretközlés válfajai a következők:
·
Az
elbeszélés, leírás a tananyag eleven, színes ismertetésére szolgál.
Segítségével a nevelő motiváló hatást érhet el, ha a tanulók képzeletét és
érzelemvilágát képes mozgásba hozni. Az informatika tantárgyban a
számítástechnika illetve a mesterséges intelligencia történeti vonatkozásainak
tárgyalásánál különösen jól alkalmazható a színes elbeszélés. A leírás a
technológiai folyamatok élményszerű, a személyes tapasztalatokon alapuló
ismertetésére is jól alkalmazható, például az "Algoritmusok és adatok” és
a "Könyvtárhasználat" témakörök oktatása során.
·
A
magyarázat a fogalmak kifejtésénél, a logikai összefüggések megvilágításánál
használatos. Éppen ezért elsősorban a tanulók gondolkodására ható módszer.
Alkalmazása különösen az egyes konkrét szoftverek (például Windows, Word for
Windows, Excel for Windows, stb.) kezelésének oktatásánál nélkülözhetetlen.
·
Az
előadás olyan hosszabb időn át (gyakran egész tanórán) alkalmazott
ismeretközlési forma, amely mind a szükséges tényanyag közlését, mind az
elemzést, mind az általánosítást magában foglalja. Az informatika
szakmacsoportos szakközépiskolák felsőbb évfolyamain alkalmazható elsősorban,
amikor a tanulók már hosszabb ideig is tudják figyelmüket a tanár
mondanivalójára koncentrálni, és képesek a lényeget le is jegyzetelni. Mivel az
informatika tantárgy a szakközépiskola első két évfolyamára esik, így az egész
tanórára kiterjedő előadást nem célszerű alkalmazni.
·
A
bemutatás (szemléltetés) a tényekkel (tárgyak, jelenségek, folyamatok) való
megismertetés módszere. Általában valamely módszerkombinációban (például
beszélgetéssel, magyarázattal vagy előadással együtt) alkalmazzuk. Az informatika
tantárgy oktatásánál a bemutatás változatos lehetőségeivel találkozhatunk. Ezek
közül néhány jellegzetes példát ismertetünk a következőkben:
·
A
tanári számítógép képernyőtartalmának kivetítése LCD projektor és írásvetítő
alkalmazásával, magyarázat közben,
·
A
tanári számítógép képernyőtartalmának megjelenítése a tanulók monitorain helyi
hálózat alkalmazásával, magyarázat közben,
·
Programok,
technológiai folyamatok felépítésének szemléltetése folyamatábra (ITR vagy
táblai rajz) segítségével,
·
Szoftverek
(például Excel) kezelésének oktatása írásvetítő fólia vagy prezentáció
alkalmazásával,
·
A
multimédia lehetőségeinek bemutatása demonstrációs szoftver felhasználásával.
A bemutatás során nemcsak az informatika tantárgy tantervi felszerelési jegyzékében szereplő taneszközökre támaszkodhatunk, hanem gyakran kell készítenünk saját tervezésű eszközöket (írásvetítő fóliákat, programrészleteket, egyszerű animációkat, stb.) is, ily módon elősegítve mind egyéni eszköztárunk, mind szakmai felkészültségünk fejlődését.
A tanár és a tanulók közös munkáján alapuló módszerek elsősorban abban térnek el a tanári ismeretközlés módszereitől, hogy a tanulók tudatos figyelmén kívül aktivitásukat, közreműködésüket is igénylik. Alapvető válfajaik a következők:
·
A
megbeszélés, beszélgetés a tananyag kérdés-felelet formájában való
feldolgozására szolgál. Alkalmazása önállóan vagy más módszerekkel kombinálva
olyan esetekben képzelhető el, amikor a tanulók már rendelkeznek az új anyag
feldolgozásával kapcsolatos bizonyos tapasztalatokkal, előismeretekkel. A
kilencedik évfolyamos "Informatikai alapismeretek” című témakör
oktatásának kezdetén támaszkodhatunk a tanulóknak az általános iskolai
tanulmányaik során megszerzett fizikai (villamosságtani), matematikai és
informatikai ismereteire.
·
A
gyakorlás az ismeretek alkalmazásához szükséges jártasságok, készségek és
képességek kialakításának, fejlesztésének, megszilárdításának a módszere. Az
alkalmazói programcsomagok (például az Excel táblázatkezelő, vagy a Word
szövegszerkesztő, stb.) kezelésének elsajátításához sok egyéni gyakorlásra van
szükség. Hasonló a helyzet a tizedik évfolyamos "Algoritmusok és
adatok" témakörnél is, az egyszerűbb programok elkészítésénél.
·
Az
ismétlés az ismeretek megszilárdításának, rögzítésének alapvető módszere. Ennek
során mód van a tananyag esetleges homályos részeinek megvilágítására, a tanult
ismeretek rendszerbe foglalására, felelevenítésére. Amint már említettük, a
tizedik évfolyamon, a multimédia prezentáció készítésének témakör tanításánál
az új ismeretekkel való megismerkedés előtt a tanárnak át kell ismételnie az
általános iskola 8. évfolyamán fizikából tanult optikai előismereteket. Az
ismétlés gyakran módszer-kombinációt alkot a tanulók tudásának ellenőrzésével.
Az egyes témakörök végén, a félév végén, vagy az év végén tartott számonkérés
előtt általában célszerű átismételni azt az anyagrészt, amelyből a tanulóknak
számot kell majd adniuk felkészültségükről.
·
Az
ellenőrzés módszere révén győződhet meg a pedagógus az oktatási folyamat
bármely fázisában arról, hogy a tanulók milyen mértékben sajátították el a
tananyagot. A tanulók tudásának ellenőrzése folyamatos megfigyelés, feleltetés,
illetve írásbeli és gyakorlati munkáik révén lehetséges. Az informatika
tantárgy esetében az ellenőrzés alapja általában a kisebb tananyag-egységek
esetében a szóbeli felelet. Az egyes témák lezárásakor előnyösen alkalmazhatók
a tanár által készített feladatlapok (például a kilencedik évfolyam
"Informatikai alapismeretek" című témakörében). A témák egy részében
az ellenőrzés alapja a konkrét gyakorlati feladat (például a tizedik évfolyam
"Adatbázis-kezelés" témakörében), esetleg feladatlappal kombinálva
(például az "Algoritmusok és adatok” című témakörnél egyszerű program
készítése, illetve "teszt" kitöltése). Félévenként néhány röpdolgozat
írására is sor kerülhet, elsősorban az osztály tudásszintjének feltárására, és
nem a szóbeli feleletek pótlására.
·
Az
értékelés módszere visszacsatolást biztosít a tanulók számára az ellenőrzés
eredményéről. Az értékelés során mérlegeljük a tanulói teljesítmény pozitív és
negatív elemeit. Formáját tekintve lehet szóbeli vagy írásbeli szöveges
értékelés, vagy érdemjegy. Az értékelés lehet diagnosztikus, formatív,
vagy szummatív jellegű attól
függően, hogy az ellenőrzéshez kapcsolódóan az oktatási folyamat melyik pontján
alkalmazzuk. A diagnosztikus értékelés a tanulók indulási szintjének
feltárására szolgál egy tantárgy vagy egy témakör feldolgozása előtt. A
formatív értékelést korrekciós célzattal végezzük egy témakör feldolgozása közben.
A szummatív értékelést egy-egy téma, vagy a tantárgy lezárásakor alkalmazzuk,
minősítő célzattal. Csak a szummatív értékeléskor célszerű érdemjegyeket
használni, hiszen az osztályzatok beszámítanak a tanuló munkájának félévi
értékelésébe. A feleltetés formájában végzett értékelést célszerű
összekapcsolni a tanulók önértékelésével kritikai érzékük fejlesztése
érdekében.
Az ismeretek feldolgozása során a tanulók sokszor végeznek önálló munkát. Megoldanak kisebb feladatokat (például lemezformázás, vírusdetektálás), de bonyolultabb tevékenységeket is elvégeznek (például statisztikai számítás táblázatkezelő segítségével). Az önálló munkavégzésre a legtöbb lehetőség persze a számítógép laborban való gyakorlás során van. A tanulók önálló munkájának fontosabb módszerei a következők:
·
A
tanórai bemutatáshoz, illetve a tanulmányi kirándulásokhoz, laborgyakorlatokhoz
kapcsolódó, előre megadott szempontok alapján végzett megfigyeléseik a
tapasztalatszerzés értékes forrásai. Figyeljék meg például a tanulók az
operációs rendszer betöltődésének folyamatát az A: meghajtóról vagy a
winchester-ről. Hasonlítsák össze különböző AUTOEXEC.BAT illetve CONFIG.SYS
állományok felépítését. Állapítsák meg, mi a különbség egyedül álló számítógép,
vagy hálózatba (Novell, Ethernet) kötött gép boot-folyamata között.
·
A
tankönyvek, segédletek, szakkönyvek szövegének otthoni tanulmányozása alapvető
fontosságú a tanórákon, laborgyakorlatokon tanult új ismeretek másodlagos
rögzítése szempontjából. Ugyanakkor ezek önálló felhasználása nélkülözhetetlen
a gyakorlati feladatmegoldáshoz. Ha a tanuló nem ismeri például a fontosabb DOS
üzenetek jelentését és a velük kapcsolatban követendő eljárást, akkor alapvető,
gyakran előforduló helyzetekben (például „disk in drive A: is write
protected", vagy „drive A: is not ready") is segítségre lesz utalva,
és nem fog tudni egyedül dolgozni.
·
A
tanulók önálló munkája programozott tananyagokkal, munka- és feladatlapokkal,
munkafüzettel jelentősen segíti az egyéni felkészülést. Az ilyen eszközök
kidolgozása azonban nagyon munkaigényes, és a sokszorosítási költség is
jelentős, így előállításukról mindenképpen központilag célszerű gondoskodni.
Jelenleg az informatika tárgyhoz ilyen eszközök nem állnak rendelkezésre. A
tanárok a kevés számú számítástechnikai feladatgyűjteményt (például az ECDL
példatárt) használják a saját munka- illetve feladatlapok elkészítésére.
·
A
tanulók önálló munkája számítógépes oktatóprogramokkal, hypertext formátumú
oktató anyagokkal, multimédia anyagokkal az egyéni ütemben való előrehaladást
teszi lehetővé. Bár elképzelhető az, hogy az oktatók maguk is készítenek ilyen
anyagokat, mégis inkább a szoftvergyártó cégek által kifejlesztett programok
(például DOS, Windows és Pascal oktatóprogramok, hypertext formában elkészített
DOS help, multimedia demo anyagok) alkalmazása lehet a mindennapos gyakorlat.
Az informatika tantárgy oktatásában felhasználható módszerek vázolt köre természetesen befolyásolja a hozzájuk alkalmazható eszközök, illetve eljárások rendszerét. Az egyes eszközök és eljárások kiválasztásával és felhasználásával a tantárgy anyagának részletes feldolgozása során fogunk foglalkozni.
Az informatika tantárgy oktatásához számos szoftver és hardver eszközre van szükség. Ezeket általában a tanterv felszerelési jegyzéke tartalmazza. Mivel a kerettanterv az eszközökre nem utal, ezért a következőkben magunk teszünk egy lehetséges eszköztárra javaslatot. Az eszköz megnevezése után feltüntetjük az évfolyam és a tantervi téma megnevezését. Az évfolyam megjelölés a szakközépiskolai informatika tantárgyra vonatkozik.
Adatbázis-kezelő
programcsomag
II.
évfolyam: "Adatbázis-kezelés"
Digitális
fényképezőgép
I.-II.
évfolyam: "Dokumentumkészítés számítógéppel"
Digitalizáló
tábla
I.-II.
évfolyam: "Dokumentumkészítés számítógéppel"
Grafikai
szerkesztő programcsomag
I.-II.
évfolyam: "Dokumentumkészítés számítógéppel"
Korszerű
prezentációs programcsomag
II.
évfolyam: "Dokumentumkészítés számítógéppel"
Korszerű
segédprogramok
I.-II.
évfolyam: "Az operációs rendszer használata"
Korszerű
szövegszerkesztő
I.-II.
évfolyam: "Dokumentumkészítés számítógéppel"
Korszerű
táblázatkezelő programcsomag
I.
évfolyam: "Táblázatkezelés"
Logikai
oktató egységek
I.
évfolyam: "Informatikai alapismeretek"
Lokális
hálózat, Internet kapcsolat (HW, SW)
I.
évfolyam: "Kommunikáció hálózatban"
Lézernyomtató
I.-II.
évfolyam: "Dokumentumkészítés számítógéppel"
Operációs
rendszerek
I.-II.
évfolyam: "Az operációs rendszer használata"
Optikai
karakterolvasó programcsomag
I.-II.
évfolyam: "Dokumentumkészítés számítógéppel"
Scanner
(A4)
I.-II.
évfolyam: "Dokumentumkészítés számítógéppel"
Strukturált
programozási nyelv
II.
évfolyam: "Algoritmusok és adatok"
Számítógéphez
csatlakoztatható vezérléstechnikai egységek
II.
évfolyam: "Informatikai alapismeretek"
Számítógép
labor mindkét évfolyam mindegyik témaköréhez, minden tanulónak egyéni
munkahellyel.
Webkamera
mikrofonnal
I.
évfolyam „Kommunikáció hálózatban”
Zeneszerkesztő
programcsomag
II.
évfolyam: " Dokumentumkészítés számítógéppel"
Az eszközlistából látható, hogy az informatika tantárgy oktatása meglehetősen eszközigényes. Ha az említett listát eszköztípusok (hardver illetve szoftver) szerint kívánjuk csoportosítani az áttekinthetőség érdekében, akkor a következő rendszerezést kapjuk:
Hardver:
·
A/V
digitalizáló (az oktatói géphez)
·
CD-ROM
író és újraíró eszköz (az oktatói géphez)
·
Digitális
fényképezőgép
·
Digitalizáló
tábla (az oktatói géphez)
·
DVD
lejátszó (az oktatói géphez)
·
Hullámtábla
szintézises hangkártya (az oktatói géphez)
·
Írásvetítő
·
LCD
kivetítő
·
Logikai
oktató egységek
·
Lokális
hálózati hardver
·
Lézernyomtató
·
Mátrixnyomtató
·
Plotter
·
Scanner
·
Számítógéphez
csatlakoztatható vezérléstechnikai egységek
·
Számítógép
labor tanulói multimédia számítógépekkel és oktatói multimédia fejlesztő
számítógéppel
·
Tintasugaras
nyomtató
·
Videó
magnetofon monitorral
·
Webkamera
mikrofonnal
Szoftver:
·
Adatbázis-kezelő
programcsomag (például: MS Access),
·
Grafikai
szerkesztő programcsomag (például: PSP, Adobe Photoshop, Irfanview, stb.),
·
Integrált
felhasználói programcsomag (például: MS Works),
·
Kiadványszerkesztő
programcsomag (például: MS Publisher),
·
Korszerű
segédprogramok (például: Windows Commander, Winzip, Stuffit, Norton Antivir,
stb.),
·
Lokális
hálózati szoftver (például: Novell Netware),
·
MIDI
lejátszó szoftver (például: Windows Media Player),
·
Operációs
rendszerek (például: MS DOS, Windows 9x és NT, Linux, stb.),
·
Prezentációs
programcsomag (például: MS PowerPoint),
·
Strukturált
programozási nyelv (például: F, TrueBasic, Turbo Pascal, Comenius Logo,
MicroWorlds),
·
Szövegszerkesztő
programcsomag (például: MS Word),
·
Táblázatkezelő
programcsomag (például: MS Excel),
·
Grafikus
felhasználói felület (például: Windows ’9x),
·
Zeneszerkesztő
programcsomag (például: Encore).
Megjegyezzük, hogy a listában nem szerepeltettük külön az egyes hardver egységek és szoftver termékek gyári dokumentációját (leírást, felhasználói kézikönyvet), hiszen ezek ma már magától értetődőek, és egyre inkább elektronikus formában (CD-ROM, Help, hypertext) jelennek meg.
A felhasznált szoftvereknek lehetőleg magyar nyelvűnek kell lennie. A legelterjedtebb szoftvereknél ez ma már nem akadály. Semmi sem indokolja azt, hogy ilyen körülmények között a szakközépiskolában közismereti tárgynak számító, bár szakmai orientációs szerepet is betöltő informatika tantárgyban ne a magyar nyelvű szoftvereket oktassuk. Az informatikai szakképzés során mód lesz majd arra, hogy az említett szoftverek angol nyelvű változataival is megismerkedjenek a tanulók.
Mindig törekedjünk standard, kereskedelmi szoftverek használatára. Csak ezeknél biztosított a minőségi kontroll és a megfelelő dokumentáció. Ha „takarékossági meggondolásokból” lemondunk a standard szoftverek alkalmazásáról, akkor ezzel támogatjuk az oktatás alulfinanszírozására irányuló törekvéseket. A középfokú iskolarendszerű szakképzésben a Szakképzési Alapból jelenleg is biztosíthatók a megfelelő anyagi források.
A szoftverek alkalmazásánál ügyeljünk a szerzői jog védelmére. Ez azt is jelenti, hogy nem elég egy példányban megvásárolni a használni kívánt programot, hanem biztosítani kell a megfelelő számú licencia megvásárlását is. Ez gyakran nagy anyagi nehézségeket okoz. Ezért célszerűnek tartjuk arra felhívni a figyelmet, hogy az oktatáshoz – jobb híján, átmenetileg - jól használhatók az Internetről szabadon letölthető teljes értékű freeware programok. A drága kereskedelmi szoftvereknek pedig léteznek letölthető demo és shareware változatai. Ezeknek néhány funkciója lehet korlátozott, de arra kiválóan alkalmasak, hogy a szoftver által nyújtott lehetőségekre felhívják a tanulók figyelmét. Időnként kereskedelmi szoftverek korábbi verzióit is freeware-nek nyilvánítják (például: Turbo Pascal 5.5), az ilyen lehetőségeket az oktatás érdekében figyelemmel kell kísérni.
1.
Mit
értünk az oktatás eszközrendszerén?
2.
Ismertesse
az oktatási módszer fogalmát!
3.
Ismertesse
az oktatási eszköz fogalmát!
4.
Mi
a különbség az oktatási eszköz hagyományos és korszerű felfogása között?
5.
Ismertesse
az oktatási eljárás fogalmát!
6.
Ismertesse
az oktatási módszer kiválasztását befolyásoló tényezőket!
7.
Hogyan
lehet csoportosítani az informatika oktatása során alkalmazott módszereket?
8.
Ismertesse
a tanár munkáján alapuló módszerek alkalmazási lehetőségeit az informatika
tantárgy oktatásában!
9.
Ismertesse
a tanár és a tanulók közös munkáján alapuló módszerek alkalmazási lehetőségeit
az informatika tantárgy oktatásában!
10.
Ismertesse
a tanulók önálló munkáján alapuló módszerek alkalmazási lehetőségeit az
informatika tantárgy oktatásában!
11.
Melyek
az értékelés jellegzetes típusai?
12.
Ismertesse
az informatika oktatás hardver eszközeit!
13.
Ismertesse
az informatika oktatás szoftver eszközeit!
14.
Milyen
legyen a szoftverek nyelve a szakközépiskolai informatika tantárgy oktatásában?