2. AZ INFORMATIKA OKTATÁSMÓDSZERTANÁNAK FOGALMA, TÁRGYA, FELADATAI, KAPCSOLATRENDSZERE1

2.1 Az informatika oktatásmódszertanának fogalma

2.2 Az informatika oktatásmódszertanának tárgya

2.3 Az informatika oktatásmódszertanának feladatai

2.4 Az informatika oktatásmódszertanának kapcsolatai

feladatok

 

2. AZ INFORMATIKA OKTATÁSMÓDSZERTANÁNAK FOGALMA, TÁRGYA, FELADATAI, KAPCSOLATRENDSZERE

 

 

2.1 Az informatika oktatásmódszertanának fogalma

 

A pedagógia valamely tantárgy tanításával foglalkozó ágát módszertannak, metodikának nevezik. A módszertan szó görög megfelelőjének használata napjainkban is sokszor célszerű, mivel módot ad bizonyos terminológiai félreértések elkerülésére. Ha ugyanis a rövidség kedvéért oktatásmódszertan helyett csak módszertant mondunk vagy írunk, akkor gyakran csak a szövegkörnyezetből derül ki az, hogy oktatásmódszertanra, azaz metodikára, vagy kutatásmódszertanra, azaz metodológiára gondolunk-e.

 

Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez a különbségtétel inkább csak Európában terjedt el. Az angolszász nyelvterületen viszont a tantárgyi módszertan megfelelője a „subject methodology”, a kutatásmódszertané pedig a „research methodology”. Ezeket a terminológiai vonatkozásokat az Internet keresőprogramjainak használatakor célszerű figyelembe venni. Bizonyos keresőprogramok nem angol nyelvűek (például a magyar Altavizsla), egyeseknél ki lehet választani a keresés nyelvét (például az Altavista esetében), az angol nyelvűek némelyikénél (ilyen például az Excite) pedig még a kívánt nyelvjárást (amerikai, brit vagy ausztráliai angol) is be lehet állítani.

 

Említésre érdemes tény, hogy a hetvenes évek második fele óta1,2 a módszertan mellett használatos a hasonló értelmű „tantárgy-pedagógia” elnevezés is. A szóhasználatbeli különbségtétel itt arra utalt, hogy a tantárgy-pedagógiák a didaktikai, metodikai problémákon túl a tantárgyak szűkebb értelemben vett nevelési kérdéseivel is foglalkoztak, azaz az egész személyiség fejlesztéséből a tantárgyra háruló nevelési feladatokat is részletesen tárgyalták.

 

Néhány, már hosszú ideje oktatott közismereti tárgy (például a matematika vagy a fizika) oktatásmódszertana esetében valóban volt alapja a tantárgy-pedagógia elnevezés használatának. Más közismereti tárgyaknál inkább csak az elnevezésbeli divatirányzat követése érdekében volt szokás az oktatásuk módszertanát tantárgy-pedagógiának elnevezni.

 

Megjegyzésre érdemes viszont az a tény, hogy az 1989-es rendszerváltozás az oktatás politikamentessé tételére irányuló törekvéseket hozott a felszínre, így ellenhatásként a korábbi „nevelő iskola” helyett az „oktató iskola” koncepciója került előtérbe. Ennek megfelelően a „tantárgy-pedagógia” elnevezés napjainkban ritkábban használatos, mint korábban. Ez még akkor is így van, ha a jelenlegi kormányzat fontosnak tartja az iskola nevelő hatásának erősítését.

 

Az előbbiek szerint az informatika tantárgy tanításával kapcsolatos kérdések, tények, tapasztalatok és módszerek rendszeres feldolgozása alkotja az informatika oktatásmódszertanát.

 

 

2.2 Az informatika oktatásmódszertanának tárgya

 

Módszertanunk tárgya az informatika tantárgy oktatása az informatika szakmacsoportos szakközépiskolában. Erre a pontos megfogalmazásra azért van szükség, mert az „informatika” elnevezés egészen különböző tartalmakat is hordozhat. A hazai közismereti kerettanterv bevezetése várhatóan változtat ezen a helyzeten.

 

A fejlődő országok oktatásügyéről szóló tanulmányokban az informatika korábban gyakran csak a zsebszámológépek oktatási felhasználását jelentette. Szokás volt az informatika és a számítástechnika fogalmak szinonimaként való használata is. Ez az egyébként helytelen gyakorlat azért alakult ki, mert korábban a francia nyelvterületen az „informatique”, az angolszász világban pedig a „computer science” fogalmakat használták a számítástudomány, számítástechnika megnevezésére.

 

Jacques Hebenstreit professzor például az informatika és az oktatás kapcsolatát vizsgáló, az UNESCO megbízásából 1986-ban írt tanulmányában3 az informatika szót a számítógépek alkalmazása értelmében használta. Egy másik, az informatika iskolai alkalmazásának helyzetével foglalkozó, 1986-os UNESCO tanulmány4 megállapította, hogy az elemi iskolákban a számítógépeket a leggyakrabban a matematika, a természettudományok és a nyelvek oktatásában alkalmazták, gyakorló programok formájában. A felmérés szerint előfordult még a számítógépes írás- és fogalmazástanítás, és a Logo nyelv oktatása is.

 

Az elemi iskolákban csak ritkán, kevés országban volt akkor informatika tantárgy. A középiskolákban a CAI (Computer Assisted Instruction) mellett szövegszerkesztés, adatbázis-kezelés, szimuláció, táblázatkezelés egyaránt előfordult. Néhány országban középfokon sem volt még önálló informatika tantárgy 1986-ban. Az eddigiekből is látható, hogy milyen sokféle értelmezést kaphat az „informatika” szó még napjainkban is.

 

Az értelmezések sokfélesége miatt érdemes megvizsgálni, hogy mi is az informatika szó helyes, tudományos értelmezése. A következőkben először ezzel foglalkozunk.

 

Az informatika, információtudomány fogalmat 1966-ban vezették be az amerikai kormányzat által fenntartott ERIC (Education Resources Information Center) adatbázis tezauruszába, a következő értelmezésben: Az informatika az információ tulajdonságainak tanulmányozásával foglalkozó tudomány. Ide tartozik az információ keletkezése, átalakítása, közlése, átvitele, tárolása és felhasználása egyaránt. A tezaurusz értelmezésében a számítástudomány és a könyvtártudomány az informatikánál szűkebb fogalmak.5

 

A továbbiakban az informatika fogalmát az ERIC adatbázis szerinti értelemben fogjuk használni. Informatika tantárgy néven pedig kizárólag az informatika szakmacsoportos szakközépiskolák tantervében szereplő, kétéves közismereti illetve szakmai alapozó tárgyat fogjuk említeni. Ez a tantárgy egyébként szerkezetében hasonlít a kerettanterv-tervezetben szereplő informatika tantárgyra, az ECDL vizsgák moduljaira és az OKJ alap- és középfokú számítástechnikai képesítések tananyagára. Ez azt is jelenti, hogy a továbbiakban nem foglalkozunk a más típusú alap-, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben előforduló informatikai alapismeretek, informatika vagy számítástechnika nevű, de esetleg eltérő tartalmú tantárgyainak oktatásával.

 

Az informatika oktatásának folyamata meglehetősen sokrétű, változó és bonyolult folyamat. Sokrétű azért, mert a tantárgy a programozás alapjaitól a multimédiáig, az informatikai alapismeretektől a táblázatkezelésig számos témakört ölel fel. Változó azért, mert a technikai fejlődés miatt az eszközállomány gyorsan avul, nehéz lenne megmondani, hogy milyen eszközök lesznek majd használatban néhány év múlva. A folyamat bonyolult azért, mert az iskolák egy részében még nincsenek meg a szükséges tárgyi feltételek. A szakközépiskolák és a szakiskolák a Szakképzési Alap révén korszerű eszközparkkal rendelkeznek, az általános iskolák és a gimnáziumok lehetőségei szerények. A tárgyhoz nincs a szakközépiskoláknak szánt tankönyvsorozat, sok esetben csak a tanárok által előadott anyagnak a tanulók füzetébe leírt változata képezi a segédanyagot. A különböző számítástechnikai kiadók szakkönyvei – az OKJ képesítésekhez és az ECDL vizsgákhoz kiadott könyvek kivételével – pedig általában nem tekinthetők tankönyvnek, és eleve széles felhasználói kör (nem a középiskolás tanulók) számára készülnek.

 

Az informatika tantárgy oktatásához módszertani segédanyagok alig állnak rendelkezésre. Egyes szakkönyvekben lehet ugyan találni a gyakran felmerülő problémákkal (FAQ, Frequently Asked Questions) kapcsolatos megjegyzéseket, de ezek nem pótolják a hiányzó módszertani kézikönyveket.

 

Mivel az informatika szakos pedagógusképzés rövid múltra tekinthet vissza, így az oktatók jórészt csak saját tapasztalataikra és esetleges didaktikai ismereteikre támaszkodhatnak az oktatás során. A szakképzésben informatikát tanítók közül sokan nem is rendelkeznek pedagógiai képesítéssel. A törvényi szabályozás változása miatt ez az iskolarendszerű szakképzésben ma már sajnos nem is követelmény.

 

 

2.3 Az informatika oktatásmódszertanának feladatai

 

Az informatika tanításának módszertana feladatai a következőképpen adhatók meg:

 

·        Fejtse ki mindazokat az oktatási és nevelési feladatokat, amelyek a tantárgyi sajátosságokból közvetlenül adódnak,

 

·        Segítse a tantárgy tartalmába tartozó tananyag kiválasztását, a tanítási anyag elrendezését, a legjobb tárgyalási sorrend meghatározását,

 

·        Adjon útmutatást a tantárgy eredményes oktatásához szükséges technikai eszközök, felszerelések kiválasztásához,

 

·        Kísérletezéssel, elemzéssel fejlessze a tárgy tanításának módszereit, szervezeti és munkaformáit.

 

Az informatika tanításának módszertana ezzel olyan szemlélet kialakítására törekszik, amelynek segítségével a gyakorló pedagógus megtalálhatja az egyéniségének, illetve az egyes oktatási szituációknak megfelelő módszereket, szervezeti és munkaformákat.

 

 

2.4 Az informatika oktatásmódszertanának kapcsolatai

 

Az informatika tanításának módszertana határterület az információtudomány és a pedagógia között. Interdiszciplináris jellege miatt tanulmányozásához mindkét említett tudományterület alapvető ismeretanyagára szükség van.

 

Az informatika tanításának módszertana a pedagógián belül a következő fontosabb tudományközi kapcsolatokkal rendelkezik:

 

A pszichológia (főként a fejlődés- és a pedagógiai pszichológia) adja meg a módszertan számára, hogy milyen életkori sajátosságokkal kell számolni a különböző korú és fejlettségi szintű szakközépiskolai tanulók oktatása során. Ezek az életkori sajátosságok természetszerűleg kihatással vannak a tananyag kiválasztására és elrendezésére is.

 

A neveléselmélet a nevelés céljával és feladataival, valamint az eszközrendszerével foglalkozó fejezete révén van alapozza meg a módszertan tanulmányozását, és ezen felül általános alapokat ad a tantárgy-pedagógiai szemlélet érvényesítéséhez is.

 

A didaktika és a módszertanok között sajátos kölcsönhatás áll fenn. Időrendben előbb léteztek ugyanis az egyes tantárgyak tanításával kapcsolatos tapasztalatok, és ezzel a módszertanok csírái, majd ezek szintéziséből jött létre a didaktika. A didaktika első eredményeinek alkalmazásával leszűrt tapasztalatokból fejlődtek ki a metodikák. Ezek folyamatosan újabb megállapítások leszűrésére adtak módot a didaktikának. Ugyanakkor a metodikák továbbfejlődéséhez a korszerű oktatáselmélet eredményeinek felhasználására is szükség van.

 

Az oktatástechnológia részben az oktatástechnológiai megközelítéssel, részben pedig az oktatástechnikai eszközökkel foglalkozó fejezeteivel készíti elő a módszertan tanulmányozását.

 

Az informatika oktatásának módszertana a többi közismereti tárgy metodikáihoz képest sajátos helyzetben van. Mivel közvetlen előzményének csak a viszonylag rövid múltra visszatekintő számítástechnika oktatásának módszertana tekinthető, így a kevés tapasztalati anyag nem teszi lehetővé azt, hogy kidolgozottságban megközelítse a hagyományos közismereti tárgyak (mint például a matematika) tanításának módszertanát. Jelenlegi helyzetében az informatika oktatásának módszertana inkább tekinthető a didaktika felhasználójának, mint annak fejlődését inspiráló tényezőnek.

 


 

feladatok

 

 

1.      Mit nevezünk módszertannak, metodikának?

 

2.      Miért használjuk a szakirodalomban a metodika szót?

 

3.      Mi a különbség metodika és metodológia között?

 

4.      Mi a tantárgyi módszertan angolszász megfelelője?

 

5.      Mi a kutatásmódszertan angolszász megfelelője?

 

6.      Mire kell ügyelni az Internet keresőprogramjainak használatánál?

 

7.      Mi a különbség módszertan és tantárgy-pedagógia között?

 

8.      Ismertesse az informatika oktatásmódszertanának fogalmát!

 

9.      Ismertesse az informatika oktatásmódszertanának tárgyát!

 

10.  Ismertesse az informatika szó helyes, tudományos értelmezését!

 

11.  Melyek az informatika oktatásmódszertanának feladatai?

 

12.     Ismertesse az informatika oktatásmódszertanának kapcsolatrendszerét!