4. AZ INFORMATIKA TANTÁRGY STRUKTÚRÁJA,
SAJÁTOSSÁGAI, KÜLSŐ ÉS BELSŐ KAPCSOLATAI
4.1 Az informatika tantárgy struktúrája
4.1.1 Az informatika szakmacsoport tanterve
4.1.2 A számítástechnikai programozó szak
jelenlegi tanterve
4.1.3 Az informatika tantárgy kerettanterve
4.1.4 Az OKJ képzés tantervi struktúrája
4.2 Az informatika tantárgy sajátosságai
4.3 Az informatika tantárgy külső és belső
kapcsolatai
4.3.1 Az informatika szakmacsoport tanterve
4.3.2 Az informatika tantárgy kerettanterve
4.3.3 AZ OKJ képzés központi programjai
Az informatika szakmacsoport eredeti, 1993. évi óratervét az 1. táblázat mutatja.
Az informatika
szakmacsoport óraterve31
Tantárgyak |
|||||
I. évf. |
II. évf. |
III. évf. |
IV. évf. |
Megjegyz. |
|
Magyar
nyelv |
2 |
2 |
1 |
1 |
KÉ |
Magyar
irodalom |
2 |
2 |
3 |
3 |
KÉ |
Történelem |
2 |
2 |
2 |
2 |
KÉ |
Matematika |
4 |
4 |
3 |
3 |
KÉ,* |
Angol
nyelv |
4 |
4 |
4 |
4 |
KÉ,* |
Informatika |
2 |
2 |
|
|
VÉ,* |
Társadalomtudomány |
|
|
|
2 |
|
Osztályfőnöki |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
Testnevelés |
2 |
2 |
2 |
2 |
|
Földrajz |
|
2 |
|
|
|
Biológia |
2 |
|
|
|
|
Kémia |
2 |
2 |
|
|
|
Fizika |
|
2 |
2+1 |
2+1 |
* |
Közism. órák össz. |
23 |
25 |
19 |
21 |
|
|
|
|
|
|
|
Orientáció |
5 |
5 |
8 |
8 |
* |
Szabadsáv,
fakultáció |
4 |
2 |
5 |
3 |
* |
Szakmai előkész. össz. |
9 |
7 |
13 |
11 |
|
|
|
|
|
|
|
Összesen |
32 |
32 |
32 |
32 |
|
1. táblázat
Az óratervben a csoportbontás jele *. A VÉ
választható érettségi tantárgyat, a KÉ kötelező érettségi tárgyat jelöl. Fizika
tantárgyból a +1 órára kiegészítő helyi tanterv készült.
Az óratervből láthatóan az informatika szakmacsoport
tantervében az informatika tantárgy az első két évfolyamon helyezkedik el, a
közismereti tárgyak között. Tényleges óraszáma azonban már heti öt óra, ugyanis
az első két évfolyamon az orientációs órakeretből heti három órát kapott még az
óratervben szereplő heti két óra mellé. Az informatika tantárgy tantervét így
eleve heti öt órás időkeretre készítették.
A tanterv az első két évfolyamon évi 38 oktatási
héttel és heti öt órával számolt. Így évente 190 óra jutott az informatika tantárgy
oktatására. A 190 óra jelentette időkeretből kellett kielégíteni a kötelezően
feldolgozandó témák időigényét, a fennmaradó időt pedig a választható témákra
illetve ismétlésre-rendszerezésre lehetett fordítani.
Az informatika tantárgy struktúrája a következő
volt:
1.
Bevezetés
az információs elméletbe
15 óra
2.
Grafikus
felhasználói felület (Windows)
20 óra
3.
Anyagismeret
és mikroelektronikai alapok 35 óra
4.
Szövegszerkesztők
20 óra
5.
Táblázatkezelő
20 óra
6.
Segédprogramok
15 óra
7.
Gép-ember
kommunikáció 20 óra
A
kötelező témákra összesen: 145 óra
A
választható témákra jut:
35 óra
Ismétlésre-rendszerezésre
jut:
10 óra
1.
CAD-CAM
15 óra
2.
Lokális
hálózatok
15 óra
3.
A
műszaki ábrázolás alapjai
30 óra
4.
A
számítógép irányítási módszerei
30 óra
5.
Adatbázis-kezelés
20 óra
6.
Integrált
felhasználói programok
10 óra
7.
Számítógépes
folyamatirányítás
20 óra
A
kötelező témákra összesen: 130
óra
A
választható témákra jut:
50 óra
Ismétlésre-rendszerezésre
jut:
10 óra
A választható témák:
Kiadványszerkesztés
15 óra
Multimédia
10 óra
Szimuláció
és modellezés
15 óra
A
számítógép audio és video lehetőségei
15 óra
Az
informatika jelene és jövője
10 óra
A
választható témák összes időigénye:
65 óra
Bár a tanterv a kötelezően választható témákat a második évfolyam anyagánál tüntette fel, azok közül az első évfolyamon is felvehető volt néhány a rendelkezésre álló időkeretben. Abban az esetben, ha a választható témákat csak a második évfolyamban akarta volna felvenni a tanuló, akkor a tantervi 190 órás időkeret nem lett volna elég, hiszen összesen 130 + 65 = 195 órára lett volna szükség.
A tantervben néhány témakör elnevezése
kifogásolható. Az „Anyagismeret és mikroelektronikai alapok” témakörcím
szerencsésebb lett volna „Anyagismereti és mikroelektronikai alapok”
formájában, hiszen feltehetően az anyagismeretre is vonatkozik a szerénységet
sugalló „alapok” kitétel. A „Gép-ember kommunikáció” témakörcímmel elvi okokból
nem értünk egyet, hiszen így a gép elsőbbségét sugallja. A műszaki
pszichológiai, ergonómiai szakirodalom általában ember-gép rendszerekről
beszél, hiszen a gép van az emberért és nem fordítva. Az egyébként sem derül ki
a megnevezésből, hogy a témakörben a DOS alapjait oktatják „A számítógép
irányítási módszerei” témakörcím nem találó, nem árulja el, hogy itt elemi
programozási ismeretekről van szó. A tanterv készítői valószínűleg azért
kerülték a programozás szó használatát, mert a rendelkezésre álló szűkös
időkeretek miatt komolytalannak érezték. Az időkeretek szűkös volta azonban
ilyen alapon a „Szövegszerkesztők” és a „Táblázatkezelő” témakörcímeket is
megkérdőjelezhetné, főleg az előbbi többes számú alakjára gondolva. Helyesebb
lett volna a hazai gyakorlatban elterjedt szövegszerkesztés és táblázatkezelés
megnevezéseket használni.
A világbanki program első ütemében az első négy
évfolyam tanterve készült el. Az érettségi utáni technikusképzés tanterveinek
elkészítését eleve egy későbbi, második ütemre halasztották. Mivel a tervezett
második ütem indítása éveket késett, az iskolák egyénileg, az Országos Képzési
Jegyzékben (OKJ) szereplő számítástechnikai képesítések követelményei alapján
készítették el a helyi tanterveiket és tanmeneteiket. Ennek következtében a
„világbanki tanterv” napjainkra már a múlté, eredeti formájában már nem
használják. Helyette - központi szabályozás hiányában - évről évre változó
iskolai tanmenetekkel lehet találkozni. Időközben az évenkénti tanítási hetek
száma is módosult, 38-ról 37-re csökkent.
A számítástechnikai programozó szak óratervét a 2. táblázat mutatja.
A
számítástechnikai programozó szak óraterve32
Tantárgyak |
|||||
9. évf. |
10. évf. |
11. évf. |
12. évf. |
14. évf. |
|
Magyar
nyelv |
2 |
2 |
1 |
1 |
|
Magyar
irodalom |
2 |
2 |
3 |
3 |
|
Történelem |
2 |
2 |
2 |
2 |
|
Társadalomtud.
ism. |
|
|
|
1 |
|
Matematika |
4 |
4 |
4 |
4 |
3 |
Idegen
nyelv |
5 |
5 |
5 |
5 |
3 |
Informatika |
3 |
4 |
|
|
|
Osztályfőnöki |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
Testnevelés |
2 |
2 |
2 |
2 |
|
Fizika |
2 |
2 |
2 |
2 |
|
Kémia
|
2 |
|
|
|
|
Földrajz |
2 |
|
|
|
|
Biológia |
2 |
|
|
|
|
Gépírás |
1 |
|
|
|
|
Közism. órák össz. |
30 |
24 |
20 |
21 |
7 |
|
|
|
|
|
|
Szakmai órák össz. |
3 |
10 |
14 |
13 |
26 |
|
|
|
|
|
|
Összesen |
33 |
34 |
34 |
34 |
33 |
2. táblázat
Az óraterv az évfolyamok jelölésére a NAT számozási rendszerét használja, azaz a korábbi középiskolai I. évfolyam itt már a 9. sorszámot kapja. A megjegyzések rovat a korábbi jelöléseket használja. Észrevehető a nyelvórák számának növekedése, a csoportbontási lehetőségek szűkítése, a földrajz tantárgy előbbre kerülése, a fizika tárgy négy évfolyamra való egyenletes óraszámú elhelyezése és (az OKJ számítástechnika tantervek hatására) a gépírás tantárgy megjelenése.
A korábbi informatika szakmacsoport megnevezés helyett a tanterv jelenleg az OKJ terminológiáját használja. Az óraterv a szakmai orientáció helyett nyíltan a szakmai órák kitételt használja annak ellenére, hogy a középiskolai évfolyamokon csak szakmai előkészítő ismeretek oktathatók, szakképzés csak az érettségit követő, ún. szakképző évfolyamon folytatható. Ha több szak óratervét összehasonlítjuk, akkor megállapítható, hogy a szakmai órakeret az egységes szabályozás hiányában jelenleg szakonként eltéréseket mutat.
A számítástechnikai programozó szakképesítés mellett a jó képességű tanulóknak lehetősége nyílik a multimédia-fejlesztő szakképesítés megszerzésére is.
A tananyag struktúrája és heti órakerete jelenleg a következő:
9. osztály (heti 6 óra)
Informatika 4 óra
(informatikai alapismeretek, a hardver alapjai, segédprogramok,
Windows 95, Word, Internet: www, e-mail)
Algoritmusok (Pascal) 2 óra
10. osztály (heti 14 óra)
Grafika
(a Corel programcsalád) 3
óra
Programozás
(Pascal) 4
óra
Multimédia
I. (alapfogalmak, a multimédia eszközei) 3
óra
Elektronika
(analóg és digitális technika) 2
óra
Excel,
WWW oldalak készítése 2
óra
11.osztály (heti 14 óra)
Multimédia
II: (audio, video, 2D animáció szerkesztése) 4
óra
4GL
programozás (Delphi) 4
óra
Hálózati
ismeretek I. 2
óra
(Windows
95, Novell Netware, Unix, Windows NT)
Adatbázis-kezelés
I. (MS Access) 2
óra
Alkalmazott
Internet - Java 2
óra
12. osztály (13 óra)
Multimédia
III. (Authorware 5, Multimedia Toolbook) 6
óra
3D
animáció (3D Studio) 4
óra
Visual
Basic 3
óra
(front-end
database appl. dev., Internet-Intranet appl. dev.,
multimedia dev.)
14. osztály (26 óra)
Multimédia
IV. (team munka, project tervezés, vizsgamunka) 4
óra
Adatbázis-kezelés
II. 6
óra
Hálózati
ismeretek II. 4
óra
Operációs
rendszerek 4
óra
Magasszintű
programozás 6
óra
Szervezés
és módszertan 2
óra
A 9. és a 10. évfolyam órakerete részben közismereti
informatika óra, részben szakmai előkészítő óra.
A minisztériumi kerettanterv tervezete a közismereti tantárgyak körére előírja a minimális órakeretet. Az informatika szakmacsoport szakközépiskolai kerettantervének óraterve ennek alapján a következőképpen rekonstruálható:
A szakközépiskolai
kerettanterv óraterve
Tantárgyak |
|||||
9. évf. |
10. évf. |
11. évf. |
12. évf. |
Megj. |
|
Magyar
nyelv |
1 |
1 |
2 |
2 |
KÉ |
Magyar
irodalom |
3 |
3 |
2 |
2 |
KÉ |
Történelem |
2 |
2 |
2 |
3 |
KÉ |
Társadalomismeret |
|
1 |
|
|
|
Idegen
nyelv |
3
(5) |
3
(5) |
3
(5) |
3
(5) |
KÉ,* |
Matematika |
3
(4) |
3
(4) |
3
(4) |
3
(4) |
KÉ |
Ének-zene |
1 |
1 |
|
|
|
Rajz
és vizuális kultúra |
1 |
1 |
|
|
|
Testnevelés
és sport |
2 |
2 |
2 |
2 |
|
Fizika |
1
(2) |
2 |
2 |
2 |
|
Földrajz |
2 |
2
(-) |
|
|
|
Biológia |
2 |
2
(-) |
|
|
|
Kémia |
1.5
(2) |
1.5 |
|
|
|
Informatika |
1
(3) |
1
(4) |
|
|
VÉ,* |
Osztályfőnöki |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
Közism. órák össz. |
25.5 (30) |
26.5 (24) |
17 (20) |
18 (20) |
|
|
|
|
|
|
|
Szakmai
orientáció |
4 |
4 |
|
|
|
Szakmacsoportos
alapozó oktatás |
|
|
8 |
8 |
|
Szakmai órák össz. |
4 (3) |
4 (10) |
8 (14) |
8 (25) |
|
|
|
|
|
|
|
Összesen |
29.5 (33) |
30.5 (34) |
25 (34) |
26 (34) |
|
3. táblázat
A táblázatban zárójellel jelöltük a jelenlegi óratervben található heti óraszámokat. A változások így egyszerűem nyomon követhetők. A heti 1.5 óra kémia várhatóan heti két órában fog megvalósulni.
A minisztériumi kerettanterv tervezete a 9. évfolyamon évi 37 órás minimális időkeretet ír elő az informatika tantárgy oktatására. A 9. évfolyam tananyaga táblázatos formában a következő:
A 9. évfolyam
tananyaga33
TÉMAKÖRÖK |
TARTALMAK |
Az informatika
alapjai |
Hardvereszközök fajtái és jellemzőik. Neumann-elvű számítógépek. |
Az operációs
rendszer használata |
Állományműveletek: keresés, mozgatás, másolás, létrehozás, nyomta-ás, törlés, átnevezés. Biztonsági másolat készítése. Törölt állományok visszaállítása. Tömörített állomány létrehozása, bővítése. |
Kommunikáció
hálózaton |
Az iskolai hálózat vázlatos felépítése. Iskolai szolgáltatások és számítógépek használati rendje. Az iskolai azonosító használata. Saját e-mail cím létrehozása, használata. Elektronikus levelezés haladó funkcióinak használata: levelek csopor-tosítása, szűrése. Levelezési listák és hírcsoportok használata. Részletes keresés kulcsszavas keresőkkel. |
Dokumentum-készítés
számítógéppel |
A szöveg-, illetve képszerkesztő programok fejlett szolgáltatásai. Digi-tális képek alkalmazása. Objektum, táblázat beillesztése. A szöveg formázásának lehetőségei: a fejléc-lábléc, az oldalszámozás, a lábjegyzet, felsorolás. Tabulátorok és felsorolás használata. A szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás-ellenőrzés. Dokumentumok készítése minta alapján. Dokumentumok készítése feladatleírás alapján. Típusdokumentumok. |
Táblázatkezelés |
A táblázatkezelés alapfunkciói. Függvények. Adattípusok, adatmegjelenítési formák, Adatmódosítás. A diagram, fogalma, összefüggés függvények és diagramok között. Diagramfajták. |
Könyvtár-használat |
Könyvtárismeret: raktári rend, állományrészek. Könyvtártípusok, könyvtári rendszer. Dokumentumtípusok: nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok. Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, információkereső nyelvek, katalógusok, számítógépes adatbázisok. |
4. táblázat
A kerettanterv a 9.
évfolyamon a dokumentumkészítés számítógéppel elnevezésű témakörben helyezi el
a szövegszerkesztés alapjait. A megnevezés újszerű, a szövegszerkesztésnél
szélesebb értelmezést tesz lehetővé. A kerettanterv a NAT szellemében az
informatika tantárgyba integrálja be a könyvtárhasználatot.
A minisztériumi kerettanterv tervezete a 10.
évfolyamon évi 37 órás minimális időkeretet ír elő az informatika tantárgy
oktatására. A 10. évfolyam tananyaga táblázatos formában a következő:
A 10. évfolyam
tananyaga34
TÉMAKÖRÖK |
TARTALMAK |
Az informatika
alapjai |
Analóg és digitális jelek. Jelhalmazok adatmennyisége. Logikai műveletek. A számítógépes irányítás formái. |
Az operációs
rendszer használata |
Alkalmazás telepítése installációs anyagról. A regisztrálás folyamata. Adatállományok konvertálása alkalmazások segítségével. |
Algoritmusok és
adatok |
Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven. Algoritmusok kódolása a számítógép számára érthető egyszerű programozási nyelven. A programkészítés lépései: feladat-meghatározás, tervezés, kódolás, kipróbálás. Elemi és összetett adatok, karakterek, egész és valós számok, logikai értékek. Összetett adatok: tömbök, rekordok. |
Dokumentum-készítés
számító-géppel |
A prezentáció készítésének menete. Multimédia-prezentáció. Weblap készítése. Szöveg, kép, ugrópont bevitele. Formázási lehető-ségek. |
Adatbázis- Kezelés |
Keresési és lekérdezési feladatok. Az adatbázis karbantartása. |
Könyvtár-használat |
Könyvtári és egyéb információs rendszerek. A közhasznú tájékozódás forrásai, eszközei (Internet, pályaválasztási tanácsadó, telefonkönyv, menetrend, katalógusok stb.). Bibliográfia: rejtett, illetve ajánló bibliográfia. |
5. táblázat
A táblázatokban megadott tananyag feldolgozásához a
heti egy órás minimális időkeret nyilvánvalóan nem elegendő. Ebben az
időkeretben a tanulók csak ízelítőt kaphatnak a tananyagból, az önálló
feladatmegoldásra való felkészítés további időkeretet igényel. A 3. táblázatból
látható, hogy mindkét évfolyamon rendelkezésre áll még néhány órás szabad sáv.
Innen 1-1 óra az informatika oktatására is felhasználható, tehát mód van a heti
két órás informatika tantárgy kialakítására.
A lehetőségek a szakmai orientáció órakeretét
figyelembe véve tovább bővíthetők. Az informatika szakmacsoport esetében
ugyanis ott is találunk számítástechnikai jellegű tantárgyakat. Ezek a tárgyak
persze a tervezett számítástechnikai OKJ szakképesítések megszerzését készítik
elő, de a közös elemek (informatikai alapok, szövegszerkesztés,
táblázatkezelés, stb.) lehetővé teszik az informatika tantárgy anyagának
alaposabb feldolgozását.
Fennáll ugyanakkor annak a veszélye is, hogy a
közismereti informatika tárgyban oktatott ismeretanyagot alaposabban újra
tanítják a szakmai orientáció számítástechnikai jellegű tantárgyaiban. Ennek
elkerülésére az egyes tantárgyak tanmeneteit a szakmai munkaközösségnek
összehangoltan kell elkészítenie. Ha erre a tantervi szabályozás lehetőséget
nyújt, akkor a közös elemeket a 9. és a 10. évfolyamon egy emelt óraszámú
informatika tantárgyban lenne célszerű tanítani. A programozással kapcsolatos
ismeretek oktatására pedig a jelenlegi gyakorlat folytatása tűnik célszerűnek,
a 9. évfolyamon alapismereteket lehetne tanítani algoritmusok néven, a 10.
évfolyamon pedig programozást.
Ha a témakörök átcsoportosítása nem oldható meg,
akkor olyan órarendet célszerű összeállítani, amelyben a közismereti
informatika és a szakmai orientációs számítástechnika órák tömbösítve jelennek
meg, így a felesleges párhuzamosságok elkerülhetők. Ez persze azzal a
következménnyel jár, hogy a közismereti informatika és a szakmai orientációs
számítástechnika tantárgyakhoz közös értékelési rendszert kell kidolgozni.
A kerettanterv a
szakmai orientáció óratervét a
műszaki szakterület informatika szakmacsoportja esetében a következőképpen
határozza meg:
A szakmai
orientáció óraterve35
Tantárgyak (modulok) |
Összóraszám (heti óraszám) |
|
9. évfolyam |
10. évfolyam |
|
1. Műszaki ábrázolás alapjai |
37 óra |
- |
2. Számítástechnika |
37 óra |
- |
3. Számítástechnika elmélet |
- |
37 óra |
74 óra (heti
2 óra) |
37 óra (heti
1 óra) |
|
4. Műszaki orientációs gyakorlatok |
74
óra |
111
óra |
Információ- és adatgyűjtés |
37
óra |
- |
Méréstechnika D modul |
37
óra |
- |
Multimédiás alkalmazások |
- |
37
óra |
Számítástechnika gyakorlat |
- |
74
óra |
74
óra (heti
2 óra) |
111
óra (heti
3 óra) |
|
Elmélet
és gyakorlat összesen |
148
óra (heti
4 óra) |
148
óra (heti
4 óra) |
6. táblázat
A kerettanterv a
szakmacsoportos alapozó oktatás óratervét a műszaki szakterület informatika
szakmacsoportja esetében a következőképpen határozza meg:
A szakmacsoportos alapozó oktatás óraterve36
Tantárgyak (modulok) |
Összóraszám (heti óraszám) |
|
11. évfolyam |
12. évfolyam |
|
1. Számítástechnika |
74 óra |
- |
Adatbázis-kezelés |
37 óra |
- |
Programozás elmélet assembly |
37 óra |
- |
2. Szakmai elmélet |
- |
66
óra |
Hálózati ismeretek |
|
33
óra |
Objektumorientált programozás |
|
33
óra |
3. Információs technológia |
37 óra |
33
óra |
Elektronikai ismeretek |
37
óra |
- |
Digitális áramköri ismeretek |
- |
33 óra |
111
óra (heti
3 óra) |
99
óra (heti
3 óra) |
|
4. Számítástechnika gyakorlat |
111
óra |
- |
Adatbázis-kezelési gyakorlat |
74
óra |
- |
Programozási gyakorlat assembly |
37
óra |
- |
5. Szakmai gyakorlat |
- |
99
óra |
Objektumorientált programozás |
- |
99
óra |
6. Információs technológia gyakorlat |
74
óra |
66
óra |
Analóg áramkörök vizsgálata |
74
óra |
- |
Digitális áramkörök vizsgálata |
- |
66
óra |
185
óra (heti
5 óra) |
165
óra (heti
5 óra) |
|
Elmélet
és gyakorlat összesen |
296
óra (heti
8 óra) |
264
óra (heti
8 óra) |
7. táblázat
A szakmai orientáció
és a szakmacsoportos alapozó oktatás óratervei kijelölik a számítástechnikai
OKJ szakmai vizsgákra való felkészítés tantervi kereteit. Csak olyan OKJ
szakképesítés megszerzése tűzhető ki célul, amelynek tananyaga és órakerete a
fentiekben behatárolt szakmai előkészítés után a szakképző évfolyammal együtt
teljesíthető.
A szakközépiskolai informatika-oktatás az eddigiekből láthatóan szoros kapcsolatban van az OKJ képzéssel. Ez indokolja, hogy röviden bemutassuk a szakközépiskolai (szakmai előkészítő) évfolyamok alatt megszerezhető két OKJ szakképesítés tantervi struktúráját. A számítástechnikai OKJ képzések központi programjainak teljes szövegét a főiskolai hálózaton fogjuk közzétenni a hallgatók számára.
A
számítógép-kezelő képzés tantervi struktúrája a következő:
A
képzési idő 1 félév (18 tanítási hét), 684 tanóra, heti 38 óra. Az elmélet
aránya: 40%, a gyakorlat aránya: 60%.
Tantárgy (modul) |
Heti óra |
Összes óra |
Számítástechnikai
alapismeretek "A" |
9 |
162 |
Szövegszerkesztés |
7 |
126 |
Táblázatkezelés |
7 |
126 |
Adatbázis-kezelő
alapismeretek |
4 |
72 |
Prezentáció
és grafika |
1 |
18 |
Élet-
és pályatervezés |
2 |
36 |
Testnevelés |
2 |
36 |
Központilag előírt
tantárgyak összesen |
32 |
576 |
Szabadon választott
kötelező tantárgyak |
6 |
108 |
Mindösszesen |
38 |
684 |
8. táblázat
A tanterv megjegyzi, hogy az oktatás blokkosítva is szervezhető, vagyis az egyes modulokat nem csak párhuzamosan, hanem sorosan is lehet tanítani.
Megjegyzésre érdemes, hogy az oktatás blokkosításának gondolata annak idején már a világbanki tantervben is megjelent, az oktatás a szakközépiskolában jelenleg is blokkosítva folyik. Egyes vélemények szerint így eredményesebb a tananyag feldolgozása.
A szabad sáv órakeretének felhasználása kötelező, azt vagy a szabadon választott kötelező tárgyak (például angol, gépírás, vállalkozási ismeretek) oktatására, vagy a központilag előírt elméleti és gyakorlati tantárgyak óraszámainak emelésére lehet fordítani. Amint korábban már utaltunk rá, a gépírás éppen az OKJ tanterv hatására került be közismereti tárgyként a szakközépiskolai tantervbe.
A számítástechnikai szoftver üzemeltető képzés
tantervi struktúrája a következő:
A képzési idő 1 tanév (36 tanítási hét), 1255 tanóra, heti 38 óra. Az elmélet aránya: 60 %, a gyakorlat aránya: 40 %.
A képzés kötelező tantárgyai
és ajánlott óraszámai38
Tantárgy (modul) |
Heti óra |
Összes óra |
Számítástechnikai
alapismeretek "A" |
4-5 |
162 |
Számítástechnikai
alapismeretek "B" |
5 |
180 |
Szövegszerkesztés |
3-4 |
126 |
Táblázatkezelés |
4-3 |
126 |
Adatbázis-kezelő
rendszer "A" |
4 |
144 |
Prezentáció
és grafika |
2 |
20 |
Angol |
4 |
144 |
Élet
és pályatervezés |
2 |
72 |
Testnevelés |
2 |
72 |
Központilag előírt
tantárgyak összesen |
31 |
1046 |
Szabadon választott
kötelező tantárgyak |
7 |
209 |
Mindösszesen |
38 |
1255 |
9. táblázat
A tanterv itt is megjegyzi, hogy az oktatás blokkosítva is szervezhető, vagyis az egyes modulokat nem csak párhuzamosan, hanem sorosan is lehet tanítani. A szabad sáv órakeretének felhasználása kötelező, azt vagy a szabadon választott kötelező tárgyak (például gépírás, vállalkozási ismeretek) oktatására, vagy a központilag előírt elméleti és gyakorlati tantárgyak óraszámainak emelésére lehet fordítani.
A középfokú szoftver-üzemeltető képzésnél az elmélet és a gyakorlat aránya megfordul az alapfokú számítógép-kezelői képzéshez képest. Új elemként jelenik meg a „számítástechnikai alapismeretek B” modul és az „adatbázis-kezelő rendszerek A” modul. Meg kívánjuk jegyezni, hogy például a számítástechnikai programozó felsőfokú tanfolyamon létezik egy további, „adatbázis-kezelő rendszerek B” modul is, sőt ott az „operációs rendszerek A” modul is megjelenik. Az OKJ tantervekben az operációs rendszerrel kapcsolatos gyakorlati ismereteket a számítástechnikai alapismeretek modulban tárgyalják, az operációs rendszerek modulok további, elméleti ismereteket nyújtanak (a rendszerprogramozó tanfolyamon még „operációs rendszerek B” modul is van).
Az informatika tantárgy fontosabb sajátosságai a következők:
·
Minden foglalkozás
számítógép-laborban folyik. Így élni lehet a szaktantermi környezet kínálta lehetőségekkel: az
oktatáshoz szükséges hardver és szoftver eszközök könnyen elérhetők, a
tanulókra motiváló hatással van a környezet, stb. A számítógép laborban
ugyanakkor számolni kell a korlátokkal is: a számítógép-monitorok takarása
miatt a tábla bizonyos részei nem láthatóak, a gépeknek alapzaja van, a tanulók
egy része esetleg oldalt, vagy háttal ül a táblának és a tanárnak, a
számítógép-asztalokon kevés hely van a jegyzetelésre, a számítógépek használata
elvonja a tanulók figyelmét a tanári magyarázattól, stb.
·
Minden foglalkozás
csoportbontásban történik. A legfeljebb 16 fősre tervezett csoportlétszám a bontatlan osztályénál
jóval eredményesebb oktatást tesz lehetővé. A csoportbontás azonban újabb
módszertani problémákat is felvet. Ha az osztály tanulóit képességeik szerint
osztjuk két csoportba, akkor a jobbik csoport a másiknál jóval előbbre tarthat
a tananyag elsajátításában, ez a teljesítménymérés (feleltetés, dolgozatok)
megszervezésénél okozhat gondot. A csoportokon belüli különbségek azonban még
így is differenciált foglalkoztatást tehetnek szükségessé, ez pedig megosztja a
tanár figyelmét. Ha mindkét csoport tagjai között vannak jó és gyenge
képességűek, akkor különösen nehéz biztosítani azt, hogy a tanulók együtt
haladjanak a tananyag feldolgozásában. Ilyenkor a lassabb ütemű előre haladás
miatt a jó képességűek figyelmének lekötéséről előre megtervezett feladatok
kiadásával külön kell gondoskodni.
·
A tantárgy egyszerre
közismereti és szakmai orientációs jellegű. A tanterv szerint az informatika tantárgy
közismereti tárgynak minősül, de a jelenlegi gyakorlat szerint a szakmai
orientációs órakeret egy részének felhasználása miatt szakmai orientációs
jellegű is. Mivel a közismereti tárgy és a szakmai orientációs tárgyak között
tartalmi átfedés van, az is előfordul, hogy a szakmai orientáció során például
a táblázatkezelés oktatásához használják fel a közismereti informatika
órakeretének egy részét. Célszerű lenne szétválasztani a közismereti és az
orientációs jellegű témákat annak érdekében, hogy pontosan el lehessen
határolni az általános képzéshez és a szakmai képzéshez tartozó műveltségi
elemeket. Ez azonban a jelenlegi helyzetben nem megoldható. Az egyik problémát
a rendelkezésre álló szűkös órakeretek jelentik. A másik probléma az, hogy a
számítástechnikai OKJ szakképzettségek mindegyike tartalmaz olyan témaköröket
(informatikai alapismeretek, szövegszerkesztés, táblázatkezelés,
adatbázis-kezelés, prezentáció, hálózat-használat, stb.), amelyeket ma már az
általános műveltséghez is sorolhatunk.
Az informatika tantárgy külső és belső kapcsolatait elvileg a tanterv elemzésével tudjuk feltárni. A világbanki tanterv a Profil nevű, oktatástervezésre szolgáló szoftverrel készült. A Profil formátumú világbanki tanterv „Függőségek” rovata arra szolgál, hogy segítségével meg lehessen adni azt, hogy a tantárgy, annak egy évfolyama, illetve annak valamely témaköre mely más tantárgyak anyagára épül.
A
tanterv szerzői a „Függőségek” rovatban a következő megjegyzéseket tették:
·
Az
informatika tantárgy első évfolyamánál: „Információ elmélethez a matematikából
a halmazműveletek, logikai műveletek”,
·
A
„Bevezetés az információs elméletbe” című témánál: „Halmazelmélet, matematikai
logika”,
·
A
„Grafikus felhasználói felület (Windows)” című témánál: „Gép-ember
kommunikáció”,
·
Az
„Anyagismeret és mikroelektronikai alapok” című témánál: „Bevezetés az
információs elméletbe”,
·
A
„Szövegszerkesztők” című témánál: „Gép-ember kommunikáció”,
·
A
„Táblázatkezelő” című témánál: „Gép-ember kommunikáció”,
·
A
„Segédprogramok” című témánál: „Gép-ember kommunikáció”,
·
A
„Gép-ember kommunikáció” című témánál: „Bevezetés az információs elméletbe”,
·
Az
informatika tantárgy második évfolyamánál: „I. éves informatika anyag”,
·
Az
„Adatbázis-kezelés” című témánál: „Gép-ember kommunikáció”,
A többi témánál a szerzők a „Függőségek” rovatot rendre üresen hagyták. Ez nem jelenti okvetlenül azt, hogy a vonatkozó témák nem kapcsolódnak más, korábban tárgyalt témakörök anyagához. Gondos elemző munkával további kapcsolatokat is ki lehetne mutatni, de az alapvető tantervi struktúra megítéléséhez a megadott kapcsolatok is elegendőek.
Az
eddigiekből a következő megállapítások szűrhetők le:
1.
A
tanterv készítői csak a matematika tantárgyra kívánnak támaszkodni, mint külső
kapcsolatra. Mivel a felhasználó „Bevezetés az információs elméletbe” című
témakör az első évfolyam elején szerepel, ezért a matematika tárgy tantervétől
függ az, hogy a tervezett kapcsolat tényleg hasznosítható-e. Érdekes, hogy nem
kívánják előismeretként felhasználni a korábban fizikából tanultakat
(áramkörök, félvezetők, stb.).
2.
A
tanterv készítői a következő belső kapcsolatokat adták meg: A „Gép-ember
kommunikáció” című témakör előkészíti: az első évfolyamon a - „Grafikus
felhasználói felület (Windows)”, „Szövegszerkesztők”, „Táblázatkezelő”,
„Segédprogramok”, a második évfolyamon pedig az - „Adatbázis-kezelés” című
témákat. A „Bevezetés az információs elméletbe” című témakör előkészíti az első
évfolyamon az „Anyagismeret és mikroelektronikai alapok”, és a - „Gép-ember
kommunikáció” című témákat.
Az
első évfolyam anyagának célszerű tárgyalási sorrendje így álláspontunk szerint
a következő:
1.
Bevezetés
az információs elméletbe
2.
Gép-ember
kommunikáció
3.
Segédprogramok
4.
Grafikus
felhasználói felület (Windows)
5.
Anyagismeret
és mikroelektronikai alapok
6.
Szövegszerkesztők
7.
Táblázatkezelő
A
második évfolyam anyagában a következő választható témakörök vannak:
·
Kiadványszerkesztés
·
Multimédia
·
Szimuláció
és modellezés
·
A
számítógép audio és video lehetőségei
·
Az
informatika jelene és jövője
Emeljük ki a választható témaköröket, hiszen közülük bármelyik oktatható elvileg az első évfolyamon is. A második évfolyam anyagában így a következő kötelező témakörök maradnak:
·
CAD/CAM
·
Lokális
hálózatok
·
A
műszaki ábrázolás alapjai
·
A
számítógép irányítási módszerei
·
Adatbázis-kezelés
·
Integrált
felhasználói programok
·
Számítógépes
folyamatirányítás
Mivel „A számítógép irányítási módszerei” témakör véleményünk szerint előkészíti logikailag a „CAD/CAM”, a „Lokális hálózatok”, az „Adatbázis-kezelés” és a „Számítógépes folyamatirányítás” című témákat, így mindenképpen e témakörrel célszerű kezdeni a második évfolyam anyagát. A „CAD/CAM” témakör előtt érdemes oktatni „A műszaki ábrázolás alapjai” című témát, hogy egyszerű műszaki rajzokat lehessen készíteni a CAD program segítségével. Az „Integrált felhasználói programok” téma az „Adatbázis-kezelés” című témakör anyagára épül, hiszen a legtöbb integrált szoftver szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt és adatbázis-kezelőt tartalmaz.
A
második évfolyam anyagának célszerű tárgyalási sorrendje így álláspontunk
szerint a következő:
1.
A
számítógép irányítási módszerei
2.
Lokális
hálózatok
3.
Adatbázis-kezelés
4.
A
műszaki ábrázolás alapjai
5.
CAD/CAM
6.
Számítógépes
folyamatirányítás
7.
Integrált
felhasználói programok
Bár a világbanki tanterv az eredeti struktúrájában már nem él, a közölt elemzés támpontot jelenthet bármely hasonló jellegű tanterv tanulmányozása során.
Az informatika tantárgy feltárt külső és belső kapcsolatrendszere hasznos segédeszköz lehet az oktatómunkában felmerülő koncentrációs problémák megoldásához.
A szakközépiskolai informatika tantárgy kerettanterve nem tartalmaz a tantárgy külső vagy belső kapcsolataira vonatkozó utalásokat. A táblázatos formában megadott tantervi struktúra alapján azonban következtetni lehet a tantervkészítők ezzel kapcsolatos elképzeléseire.
Az egyes évfolyamok anyagának feldolgozását a szerzők feltehetően sorosan képzelik el, hiszen a heti egy órás minimális időkeret a párhuzamos feldolgozást nem teszi lehetővé.
A 9. évfolyamon az „informatika alapjai” című témakör alapozza meg a többi témakör elsajátítását. Hasonló szerepű az azt követő az „operációs rendszerek használata” című témakör. A „dokumentumkészítés számító-géppel” című témakör a hasonló kezelési felület és a táblázatkészítés miatt alapozza meg a „táblázatkezelés” című témakört. Ennek alapján az egyes témakörök sorrendje helyesnek mondható.
A 10. évfolyamon szintén az „informatika alapjai” című témakör alapozza meg a többi témakör (a „könyvtárhasználat” című témakör kivételével) elsajátítását. Az „algoritmusok és adatok” című témakör az algoritmusok kódolásának és a programkészítés lépéseinek ismertetésével járul hozzá a „dokumentumkészítés számítógéppel” című témakör anyagának feldolgozásához. Az elemi és az összetett adatok ismertetése az „adatbázis-kezelés” című témakört készíti elő. Az egyes témakörök sorrendje itt is helyesnek mondható.
Az „algoritmusok és adatok” témakör oktatása során
nagy gondossággal kell eljárni a más tantárgyak anyagából származó programozási
feladatok kiválasztásakor. Minden esetben győződjünk meg arról, hogy a tanulók
valóban ismerik-e a vonatkozó anyagrészt. Tipikus probléma ugyanis az, hogy
például a másodfokú egyenlet megoldására szolgáló program elkészítésekor az
informatika tanárnak kell elmagyaráznia a szükséges matematikai előismereteket,
mert nem győződött meg előzetesen a haladási naplóból arról, hogy a matematika
tanmenetben éppen hol tartanak a tanulók. A tapasztalatok szerint viszont még
ismert anyagrész feldolgozásánál is érdemes a saját, informatikai szempontú
megközelítésünkben röviden újra áttekinteni a megoldandó feladatot, mert ez
sokat segíthet az alapul szolgáló tananyag megértésében.
A korábban már említett számítógép-kezelő képzés és
a számítástechnikai szoftver üzemeltető képzés központi programjai ugyan minden
egyes modulnál tartalmaznak egy, „a tantárgy kapcsolata más tantárgyak
témáival” című részt, de a táblázatos formában megadott kapcsolatokról nem
derül ki az, hogy előkészítő vagy ráépülő jellegűek. Ez tipikus
tantervkészítési hiba. Ebből következik, hogy a modulok sorrendjének vizsgálata
csak további, saját elemző munka elvégzése után lehetséges.
A központi programok moduljai célszerű sorrendjének megállapításánál óvatosan kell eljárni. Nem érdemes egyszerűen a korábbi elemzésekben található, hasonló nevű témakörök sorrendi viszonyaiból kiindulni. A hasonló elnevezés ugyanis eltérő tartalmú tananyagot is takarhat. A modulok sorrendjének meghatározásához először a kapcsolatok irányának megállapítására van szükség.
1.
Milyen
részekből áll az informatika szakmacsoportos informatika tantárgy heti
óraszáma?
2.
Ismertesse
az informatika szakmacsoportos informatika tantárgy struktúráját!
3.
Milyen
észrevételek tehetők az informatika szakmacsoportos informatika tantárgy egyes
témaköreinek elnevezéséhez?
4.
Melyek
a számítástechnikai programozó szak óratervének új elemei?
5.
Melyek
a szakközépiskolai kerettanterv óratervének új elemei?
6.
Ismertesse
a szakközépiskolai kerettanterv informatika tantárgyának struktúráját!
7.
Milyen
a szakközépiskolai kerettantervben a szakmai előkészítés tantervi struktúrája?
8.
Ismertesse
a számítógép-kezelő képzés tantervi struktúráját!
9.
Ismertesse
a számítástechnikai szoftver üzemeltető képzés tantervi struktúráját!
10.
Melyek
az informatika tantárgy fontosabb sajátosságai?
11.
Melyek
az informatika szakmacsoportos informatika tantárgy külső és belső kapcsolatai?
12.
Melyek
a szakközépiskolai kerettanterv informatika tárgyának belső kapcsolatai?
13.
Mi
a tantervkészítési hiba az OKJ központi programok esetében?