5. AZ INFORMATIKA TANTÁRGY OKTATÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE

5.1 Az oktatási módszer kiválasztását befolyásoló tényezők.

5.2 Az informatika oktatása során alkalmazott módszerek

5.3 Az informatika oktatás hardver és szoftver eszközei

FELADATOK

 

5. AZ INFORMATIKA TANTÁRGY OKTATÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE

 

Az oktatás eszközrendszerén az oktatási célok megvalósítását szolgáló módszerek, eszközök, és eljárások rendszerét értjük.39

 

Az oktatási módszer egy-egy didaktikai feladat megoldásának módját, menetét jelenti.39

 

Oktatási eszköznek nevezzük mindazokat a jelenségeket, tárgyakat, tevékenységi, szervezeti és munkaformákat, amelyeket valamely módszerhez felhasználunk.39

 

Megjegyezzük, hogy a didaktikai irodalom általában oktatási eszköz (taneszköz) alatt olyan tárgyakat ért, amelyeket az oktatási folyamatban felhasználunk oktatási céljaink eléréséhez. Látható tehát, hogy az előbbi meghatározásból csak a tárgyakat sorolja az oktatási eszköz fogalomkörébe. Az oktatási eszközök különböző, a didaktikából illetve az oktatástechnológiából ismert felosztásai is ezt a felfogást tükrözik. Az utóbbi időben azonban megfigyelhető a definícióbeli "tárgy" fogalom bővülése: az eredeti tárgyakon és az azokat helyettesítő információhordozókon, valamint a hagyományos oktatástechnikai eszközökön túl már ide sorolják a modern technikai eszközöket (például képmagnetofon, személyi számítógép), sőt bizonyos eszközkombinációkat (például oktatócsomag, nyelvi laboratórium) is.

 

Oktatási eljárás alatt értjük az oktatási eszköz alkalmazásának módját.39

 

E fogalom-meghatározásokat azért kívántuk előrebocsátani, mert a továbbiakban az oktatási módszer, oktatási eszköz és oktatási eljárás fogalmakat az előbb definiált értelemben fogjuk használni.

 

Megjegyezzük, hogy az itt használt definíciók illeszkednek a "Neveléselmélet" című jegyzetünkben található eszközrendszer meghatározáshoz.40

 

 

5.1 Az oktatási módszer kiválasztását befolyásoló tényezők.

 

A permanens nevelés koncepciója az ismeretek önálló megszerzésének és alkalmazásának képességét, a nevelés konzerváló funkciója mellett progresszív arculatának érvényesítését tűzi ki az iskolarendszerű nevelés alapvető feladatául. Ennek megfelelően az oktatási módszerek megválasztásánál lényeges szempont a tanulói önellenőrzés, önértékelés fejlesztése, a szükséges változtatás, önképzés módjainak felismertetése. A módszerek olyan kombinációját kell felhasználni az informatika szakmacsoportos szakközépiskolai oktatás során is, amelyek alkalmasak az önálló tanulás és alkalmazás képességeinek, a gyakorlati munkatevékenység készségeinek kialakítására. Az informatika tantárgy különösen sok lehetőséget nyújt arra, hogy tudatosítsuk a tanulókban a rendszeres önképzés szükségességét. A hardverek állandó fejlődése, a szoftverek egyre újabb verzióinak megjelenése minden leendő informatikustól állandó lépéstartást kíván.

 

A tanítás tartalma és a megoldandó didaktikai feladat alapvetően meghatározza az oktatási módszereket, illetve azok kombinációját. A módszerek kiválasztása egyrészt attól függ, hogy az elsajátítandó ismeretek milyen sajátosságokkal rendelkeznek, másrészt attól, hogy az adott ismeretek elsajátításának mely szakaszáról, azaz mely didaktikai fő feladat megoldásáról van szó. A szakközépiskolai informatika tantárgy második évfolyamának "Dokumentumkészítés számítógéppel" című témakörében szerepel a multimédia prezentáció készítése. Ennek tanításánál az új ismeretekkel való megismerkedés előtt a tanárnak át kell ismételnie az általános iskola 8. osztályában a fizika tantárgyban tanult fénytani alapismereteket (a szakközépiskolai tantervben a fénytan a 11. évfolyamon szerepel, így nem építhetünk rá). Az új anyag tanítása itt elképzelhetetlen a tanári magyarázat nélkül, hiszen a tanulók nem rendelkeznek az önálló feldolgozáshoz szükséges színelméleti és grafikai előismeretekkel. A multimédia alkalmazási területeinek megismertetése pedig kifejezetten bemutatás-igényes. A példából is láthatóan a tananyag sajátosságai illetve az oktatási folyamat jellegzetes mozzanatai határozzák meg a módszer megválasztását.

 

A módszerek függenek a tanulók életkorától, fejlettségi fokától is. Itt elsősorban a fejlettségi szint meghatározásának a problémája okoz gondot, hiszen a közvetlen megfigyelés mellett mérésre - a megfelelő mérőlapok kidolgozására és felhasználására - volna szükség. A módszerek megválasztásakor figyelembe kell vennünk az egyes tanulók előzetesen feltárt előismereteit, érdeklődését, képességeit, hajlamait. Az egyéni különbségek ismerete segíti a tanárt abban, hogy a módszerek változatos alkalmazásával megtalálhassa minden tanórán annak a módját, ahogyan minden egyes tanuló egyéni sajátosságaihoz igazodhat.

 

Az informatika tantárgy második évfolyamának "Könyvtárhasználat" című témaköre egyaránt feldolgozható egy külön erre a célra szervezett könyvtár-látogatáshoz kapcsolódó tanári magyarázattal vagy a tanulók önálló munkájával is, a tanár által megadott irodalom vagy a segédlet alapján. Ebben az életkori szakaszban persze még nem számíthatunk arra, hogy a tanulók az iskolai könyvtárban önállóan, tanári segítség nélkül kutatják fel az idevágó szakirodalmat. Az érdeklődő tanulóknak viszont nyugodtan ajánlhatunk bevezető jellegű, olvasmányos kiegészítő szakirodalmat.

 

A tantárgyak eltérő sajátosságai szintén befolyásolhatják a módszerek megválasztását. Az informatika szakmacsoport tantárgyai körében alkalmazott módszerek az egyes tárgyakban másféleképpen, másfajta kombinációkban érvényesülnek, ezeket az eltéréseket a tantárgyi sajátosságok okozzák. Ilyen eltérések az informatika tantárgy egyes témaköreinek oktatásában is megfigyelhetők. A programozás oktatása során bevált megoldás a tanulók táblánál való feleltetése. Ilyenkor néhány elméleti kérdést kapnak a tanulók, és felírnak egy folyamatábrát vagy egy programrészletet. A programozás elsajátításához szükség van az elméleti háttér rendszeres tanulására, erre a feleltetés is segít rászoktatni a tanulókat. A szövegszerkesztés vagy a táblázatkezelés tanítása során az ellenőrzés tipikus módja a gyakorlati feladatok számítógéppel való megoldatása. Az elméleti ismereteket inkább az ismétlés-rendszerezés alkalmával, körkérdések formájában tekintik át.

 

Az informatika tantárgy jellemző sajátossága, hogy a tanórákat csoportbontásban, számítógép laborban tartják meg. A korszerű számítógépek motiváló hatású környezetet teremtenek a tanuláshoz. A laborfoglalkozásokon a tanári magyarázat és az ahhoz kapcsolódó bemutatás mellett jellemző a tanár és a tanulók közös munkája módszereinek alkalmazása, illetve a különálló vagy hálózatba kötött számítógépek mellett ülő tanulók egyéni feladatmegoldása.

 

A számítógépek elhelyezése önmagában is befolyásolja a módszerek megválasztását. Ha a számítógép-asztalok a falak mellett vannak, akkor a tanulók nem szemben ülnek a táblával és a tanárral, sőt egy része háttal ül neki. Ilyen esetben a magyarázatokhoz célszerű a tanulókat a tábla és a tanár felé fordítani, hogy figyelmük ne kalandozhasson el. Mivel a számítógépek miatt az asztalon nincs megfelelő hely az írásra, a jegyzetelést igénylő órarészeknél bevált eszköz a terem közepén elhelyezett ovális, jól körüljárható nagy asztal. Ezt körülülve a tanulók kényelmesen tudnak jegyzetelni. Ha a számítógép-asztalok padsor-szerűen, a táblának szemközt vagy oldalt fordítva vannak elhelyezve, akkor az okoz problémát, hogy a monitorok takarják a tábla bizonyos részeit. Ezt a táblára való írásnál, vagy az írásvetítő használatánál mindenképpen figyelembe kell venni.

 

A tanulók figyelmét a bekapcsolt számítógépek megosztják. Óra közben hajlamosak játszani, levelezni, egymásnak üzeneteket küldeni. A grafikus felhasználói felület eleve lehetővé teszi a különböző ablakok közötti gyors átváltást (például egy Excel munkalapról a Netscape Navigator programra és vissza). Ha a tanár egyéni munka közben valamilyen fontos dolgot akar közölni, vagy egy közös problémát kíván elmagyarázni, akkor célszerű a monitorokat átmenetileg lekapcsoltatni. Természetesen a számítógépeket csak akkor célszerű bekapcsoltatni, ha szükség van rájuk a házi feladat ellenőrzéséhez, a bemutatáshoz vagy az egyéni feladatmegoldáshoz.

 

Az informatika tantárgy jellegéből adódik, hogy a megoldandó házi feladatokat számítógéppel kell elkészíteni, és a megoldást mágneslemezen kell az iskolába hozni. Gyakori jelenség, hogy a tanulók egy része valamelyik társa megoldásait mutatja be saját házi feladataként. A lemásolt házi feladat természetesen nem fejlesztő hatású, így a tanulók nemcsak a tanárt, hanem saját magukat is becsapják vele. Ennek a kiküszöbölése csak úgy lehetséges, ha elegendő időt szánunk a házi feladatok ellenőrzésére, az azonos megoldások kiszűrésére. Célszerű az óra elején egyszerre betöltetni minden tanulóval a házi feladatokat, majd gépről gépre járva átnézni az egyes megoldásokat. A programszövegek azonos blokkjaiból vagy a típushibákból gyakran lehet másolásra következtetni. A másolás veszélyének csökkentésére időnként kérjünk írásos dokumentációt is a programokhoz, különösen a nagyobb terjedelmű programok esetében.

 

Az eszközökkel telezsúfolt számítógép-asztalok nemcsak a jegyzetelést nehezítik meg, de a dolgozatíráskor is gondot okoznak. A nehezen átlátható viszonyok megkönnyítik a puskázást, a megoldások mágneslemezen való továbbadását, a meg nem engedett segédeszközök alkalmazását. A dolgozatírás megkezdése előtt gondoskodni kell arról, hogy a meg nem engedett eszközöket elrakassuk a tanulókkal, a dolgozat bizonyos részében esetleg később szükséges könyvet vagy füzetet pedig fel lehet rakatni a monitorok tetejére.

 

A nevelő személyisége, pedagógiai felkészültsége szintén hatással van a módszerek megválasztására. Az extrovertált, a metakommunikáció lehetőségeivel jól élni tudó pedagógus különösen a színes leírások, élvezetes előadások tartásában van előnyben, sőt gyors kapcsolatteremtő képessége a tanár és a tanuló közös munkájának módszereit illetően is hasznosítható. Az introvertált alkatú pedagógusok hátrányos tulajdonságaikat csak hosszú évek munkájával, tudatos önkontrollal képesek ellensúlyozni. Az említett személyiség-jellemzőkön túl a pedagógiai felkészültség is szerepet játszik a módszerek megválasztásában. Az elméleti felkészültség rendszeres önképzés híján az idő múlásával elévül, és helyébe a mindennapok gyakorlatában bevált receptek, rutinszerű megoldások kerülnek. Éppen ezért van nagy jelentősége a rendszeres önképzésnek, a szakirodalommal való folyamatos lépéstartásnak, a metodikai kultúra állandó fejlesztésének.

 

 

5.2 Az informatika oktatása során alkalmazott módszerek

 

A didaktikai szakirodalom az egyszerű sorrendképzés mellett az oktatási módszerek csoportosítására általában a következő rendszert alkalmazza:

 

a) A tanár munkáján alapuló módszerek:

·        A szóbeli ismeretközlés

·        Az elbeszélés, leírás,

·        A magyarázat,

·        Az előadás.

·        A bemutatás (szemléltetés)

 

 

b) A tanár és a tanulók közös munkáján alapuló módszerek:

·        A megbeszélés (beszélgetés),

·        A gyakorlás,

·        Az ismétlés,

·        Az ellenőrzés,

·        Az értékelés.

 

c) A tanulók önálló munkáján alapuló módszerek:

·        A tanulók megfigyelései, kísérletei, gyakorlati munkái,

·        Szövegek (könyvek, cikkek) tanulmányozása,

·        A tanulók munkája programokkal, munka- és feladatlapokkal, munkafüzettel.

 

A következőkben az ismertetett felosztás szerinti sorrendben fogjuk tárgyalni az egyes módszereket, kiemelve az informatika tantárgy tanítása szempontjából említésre érdemes funkcióikat, alkalmazási lehetőségeiket.

 

A szóbeli ismeretközlés módszereinek közös jellemzője, hogy a tanár szakszerűen, szabatosan és a tananyag összefüggéseit feltáróan adja át a tanulóknak az ismereteket. Általában akkor használjuk e módszereket a pedagógiai gyakorlatban, ha a tanulók előzetes tapasztalatokkal nem rendelkeznek az elsajátítandó fogalmak, szabályok megértéséhez.

 

A szóbeli ismeretközlés válfajai a következők:

 

·        Az elbeszélés, leírás a tananyag eleven, színes ismertetésére szolgál. Segítségével a nevelő motiváló hatást érhet el, ha a tanulók képzeletét és érzelemvilágát képes mozgásba hozni. Az informatika tantárgyban a számítástechnika illetve a mesterséges intelligencia történeti vonatkozásainak tárgyalásánál különösen jól alkalmazható a színes elbeszélés. A leírás a technológiai folyamatok élményszerű, a személyes tapasztalatokon alapuló ismertetésére is jól alkalmazható, például az "Algoritmusok és adatok” és a "Könyvtárhasználat" témakörök oktatása során.

 

·        A magyarázat a fogalmak kifejtésénél, a logikai összefüggések megvilágításánál használatos. Éppen ezért elsősorban a tanulók gondolkodására ható módszer. Alkalmazása különösen az egyes konkrét szoftverek (például Windows, Word for Windows, Excel for Windows, stb.) kezelésének oktatásánál nélkülözhetetlen.

 

·        Az előadás olyan hosszabb időn át (gyakran egész tanórán) alkalmazott ismeretközlési forma, amely mind a szükséges tényanyag közlését, mind az elemzést, mind az általánosítást magában foglalja. Az informatika szakmacsoportos szakközépiskolák felsőbb évfolyamain alkalmazható elsősorban, amikor a tanulók már hosszabb ideig is tudják figyelmüket a tanár mondanivalójára koncentrálni, és képesek a lényeget le is jegyzetelni. Mivel az informatika tantárgy a szakközépiskola első két évfolyamára esik, így az egész tanórára kiterjedő előadást nem célszerű alkalmazni.

 

·        A bemutatás (szemléltetés) a tényekkel (tárgyak, jelenségek, folyamatok) való megismertetés módszere. Általában valamely módszerkombinációban (például beszélgetéssel, magyarázattal vagy előadással együtt) alkalmazzuk. Az informatika tantárgy oktatásánál a bemutatás változatos lehetőségeivel találkozhatunk. Ezek közül néhány jellegzetes példát ismertetünk a következőkben:

·        A tanári számítógép képernyőtartalmának kivetítése LCD projektor és írásvetítő alkalmazásával, magyarázat közben,

·        A tanári számítógép képernyőtartalmának megjelenítése a tanulók monitorain helyi hálózat alkalmazásával, magyarázat közben,

·        Programok, technológiai folyamatok felépítésének szemléltetése folyamatábra (ITR vagy táblai rajz) segítségével,

·        Szoftverek (például Excel) kezelésének oktatása írásvetítő fólia vagy prezentáció alkalmazásával,

·        A multimédia lehetőségeinek bemutatása demonstrációs szoftver felhasználásával.

 

A bemutatás során nemcsak az informatika tantárgy tantervi felszerelési jegyzékében szereplő taneszközökre támaszkodhatunk, hanem gyakran kell készítenünk saját tervezésű eszközöket (írásvetítő fóliákat, programrészleteket, egyszerű animációkat, stb.) is, ily módon elősegítve mind egyéni eszköztárunk, mind szakmai felkészültségünk fejlődését.

 

A tanár és a tanulók közös munkáján alapuló módszerek elsősorban abban térnek el a tanári ismeretközlés módszereitől, hogy a tanulók tudatos figyelmén kívül aktivitásukat, közreműködésüket is igénylik. Alapvető válfajaik a következők:

 

·        A megbeszélés, beszélgetés a tananyag kérdés-felelet formájában való feldolgozására szolgál. Alkalmazása önállóan vagy más módszerekkel kombinálva olyan esetekben képzelhető el, amikor a tanulók már rendelkeznek az új anyag feldolgozásával kapcsolatos bizonyos tapasztalatokkal, előismeretekkel. A kilencedik évfolyamos "Informatikai alapismeretek” című témakör oktatásának kezdetén támaszkodhatunk a tanulóknak az általános iskolai tanulmányaik során megszerzett fizikai (villamosságtani), matematikai és informatikai ismereteire.

 

·        A gyakorlás az ismeretek alkalmazásához szükséges jártasságok, készségek és képességek kialakításának, fejlesztésének, megszilárdításának a módszere. Az alkalmazói programcsomagok (például az Excel táblázatkezelő, vagy a Word szövegszerkesztő, stb.) kezelésének elsajátításához sok egyéni gyakorlásra van szükség. Hasonló a helyzet a tizedik évfolyamos "Algoritmusok és adatok" témakörnél is, az egyszerűbb programok elkészítésénél.

 

·        Az ismétlés az ismeretek megszilárdításának, rögzítésének alapvető módszere. Ennek során mód van a tananyag esetleges homályos részeinek megvilágítására, a tanult ismeretek rendszerbe foglalására, felelevenítésére. Amint már említettük, a tizedik évfolyamon, a multimédia prezentáció készítésének témakör tanításánál az új ismeretekkel való megismerkedés előtt a tanárnak át kell ismételnie az általános iskola 8. évfolyamán fizikából tanult optikai előismereteket. Az ismétlés gyakran módszer-kombinációt alkot a tanulók tudásának ellenőrzésével. Az egyes témakörök végén, a félév végén, vagy az év végén tartott számonkérés előtt általában célszerű átismételni azt az anyagrészt, amelyből a tanulóknak számot kell majd adniuk felkészültségükről.

 

·        Az ellenőrzés módszere révén győződhet meg a pedagógus az oktatási folyamat bármely fázisában arról, hogy a tanulók milyen mértékben sajátították el a tananyagot. A tanulók tudásának ellenőrzése folyamatos megfigyelés, feleltetés, illetve írásbeli és gyakorlati munkáik révén lehetséges. Az informatika tantárgy esetében az ellenőrzés alapja általában a kisebb tananyag-egységek esetében a szóbeli felelet. Az egyes témák lezárásakor előnyösen alkalmazhatók a tanár által készített feladatlapok (például a kilencedik évfolyam "Informatikai alapismeretek" című témakörében). A témák egy részében az ellenőrzés alapja a konkrét gyakorlati feladat (például a tizedik évfolyam "Adatbázis-kezelés" témakörében), esetleg feladatlappal kombinálva (például az "Algoritmusok és adatok” című témakörnél egyszerű program készítése, illetve "teszt" kitöltése). Félévenként néhány röpdolgozat írására is sor kerülhet, elsősorban az osztály tudásszintjének feltárására, és nem a szóbeli feleletek pótlására.

 

·        Az értékelés módszere visszacsatolást biztosít a tanulók számára az ellenőrzés eredményéről. Az értékelés során mérlegeljük a tanulói teljesítmény pozitív és negatív elemeit. Formáját tekintve lehet szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés, vagy érdemjegy. Az értékelés lehet diagnosztikus, formatív, vagy szummatív jellegű attól függően, hogy az ellenőrzéshez kapcsolódóan az oktatási folyamat melyik pontján alkalmazzuk. A diagnosztikus értékelés a tanulók indulási szintjének feltárására szolgál egy tantárgy vagy egy témakör feldolgozása előtt. A formatív értékelést korrekciós célzattal végezzük egy témakör feldolgozása közben. A szummatív értékelést egy-egy téma, vagy a tantárgy lezárásakor alkalmazzuk, minősítő célzattal. Csak a szummatív értékeléskor célszerű érdemjegyeket használni, hiszen az osztályzatok beszámítanak a tanuló munkájának félévi értékelésébe. A feleltetés formájában végzett értékelést célszerű összekapcsolni a tanulók önértékelésével kritikai érzékük fejlesztése érdekében.

 

Az ismeretek feldolgozása során a tanulók sokszor végeznek önálló munkát. Megoldanak kisebb feladatokat (például lemezformázás, vírusdetektálás), de bonyolultabb tevékenységeket is elvégeznek (például statisztikai számítás táblázatkezelő segítségével). Az önálló munkavégzésre a legtöbb lehetőség persze a számítógép laborban való gyakorlás során van. A tanulók önálló munkájának fontosabb módszerei a következők:

 

·        A tanórai bemutatáshoz, illetve a tanulmányi kirándulásokhoz, laborgyakorlatokhoz kapcsolódó, előre megadott szempontok alapján végzett megfigyeléseik a tapasztalatszerzés értékes forrásai. Figyeljék meg például a tanulók az operációs rendszer betöltődésének folyamatát az A: meghajtóról vagy a winchester-ről. Hasonlítsák össze különböző AUTOEXEC.BAT illetve CONFIG.SYS állományok felépítését. Állapítsák meg, mi a különbség egyedül álló számítógép, vagy hálózatba (Novell, Ethernet) kötött gép boot-folyamata között.

 

·        A tankönyvek, segédletek, szakkönyvek szövegének otthoni tanulmányozása alapvető fontosságú a tanórákon, laborgyakorlatokon tanult új ismeretek másodlagos rögzítése szempontjából. Ugyanakkor ezek önálló felhasználása nélkülözhetetlen a gyakorlati feladatmegoldáshoz. Ha a tanuló nem ismeri például a fontosabb DOS üzenetek jelentését és a velük kapcsolatban követendő eljárást, akkor alapvető, gyakran előforduló helyzetekben (például „disk in drive A: is write protected", vagy „drive A: is not ready") is segítségre lesz utalva, és nem fog tudni egyedül dolgozni.

 

·        A tanulók önálló munkája programozott tananyagokkal, munka- és feladatlapokkal, munkafüzettel jelentősen segíti az egyéni felkészülést. Az ilyen eszközök kidolgozása azonban nagyon munkaigényes, és a sokszorosítási költség is jelentős, így előállításukról mindenképpen központilag célszerű gondoskodni. Jelenleg az informatika tárgyhoz ilyen eszközök nem állnak rendelkezésre. A tanárok a kevés számú számítástechnikai feladatgyűjteményt (például az ECDL példatárt) használják a saját munka- illetve feladatlapok elkészítésére.

 

·        A tanulók önálló munkája számítógépes oktatóprogramokkal, hypertext formátumú oktató anyagokkal, multimédia anyagokkal az egyéni ütemben való előrehaladást teszi lehetővé. Bár elképzelhető az, hogy az oktatók maguk is készítenek ilyen anyagokat, mégis inkább a szoftvergyártó cégek által kifejlesztett programok (például DOS, Windows és Pascal oktatóprogramok, hypertext formában elkészített DOS help, multimedia demo anyagok) alkalmazása lehet a mindennapos gyakorlat.

 

Az informatika tantárgy oktatásában felhasználható módszerek vázolt köre természetesen befolyásolja a hozzájuk alkalmazható eszközök, illetve eljárások rendszerét. Az egyes eszközök és eljárások kiválasztásával és felhasználásával a tantárgy anyagának részletes feldolgozása során fogunk foglalkozni.

 

 

5.3 Az informatika oktatás hardver és szoftver eszközei

 

Az informatika tantárgy oktatásához számos szoftver és hardver eszközre van szükség. Ezeket általában a tanterv felszerelési jegyzéke tartalmazza. Mivel a kerettanterv az eszközökre nem utal, ezért a következőkben magunk teszünk egy lehetséges eszköztárra javaslatot. Az eszköz megnevezése után feltüntetjük az évfolyam és a tantervi téma megnevezését. Az évfolyam megjelölés a szakközépiskolai informatika tantárgyra vonatkozik.

 

 

Adatbázis-kezelő programcsomag

II. évfolyam: "Adatbázis-kezelés"

 

Digitális fényképezőgép

I.-II. évfolyam: "Dokumentumkészítés számítógéppel"

 

Digitalizáló tábla

I.-II. évfolyam: "Dokumentumkészítés számítógéppel"

 

Grafikai szerkesztő programcsomag

I.-II. évfolyam: "Dokumentumkészítés számítógéppel"

 

Korszerű prezentációs programcsomag

II. évfolyam: "Dokumentumkészítés számítógéppel"

 

Korszerű segédprogramok

I.-II. évfolyam: "Az operációs rendszer használata"

 

Korszerű szövegszerkesztő

I.-II. évfolyam: "Dokumentumkészítés számítógéppel"

 

Korszerű táblázatkezelő programcsomag

I. évfolyam: "Táblázatkezelés"

 

Logikai oktató egységek

I. évfolyam: "Informatikai alapismeretek"

 

Lokális hálózat, Internet kapcsolat (HW, SW)

I. évfolyam: "Kommunikáció hálózatban"

 

Lézernyomtató

I.-II. évfolyam: "Dokumentumkészítés számítógéppel"

 

Operációs rendszerek

I.-II. évfolyam: "Az operációs rendszer használata"

 

Optikai karakterolvasó programcsomag

I.-II. évfolyam: "Dokumentumkészítés számítógéppel"

 

Scanner (A4)

I.-II. évfolyam: "Dokumentumkészítés számítógéppel"

 

Strukturált programozási nyelv

II. évfolyam: "Algoritmusok és adatok"

 

Számítógéphez csatlakoztatható vezérléstechnikai egységek

II. évfolyam: "Informatikai alapismeretek"

 

Számítógép labor mindkét évfolyam mindegyik témaköréhez, minden tanulónak egyéni munkahellyel.

 

Webkamera mikrofonnal

I. évfolyam „Kommunikáció hálózatban”

 

Zeneszerkesztő programcsomag

II. évfolyam: " Dokumentumkészítés számítógéppel"

 

 

Az eszközlistából látható, hogy az informatika tantárgy oktatása meglehetősen eszközigényes. Ha az említett listát eszköztípusok (hardver illetve szoftver) szerint kívánjuk csoportosítani az áttekinthetőség érdekében, akkor a következő rendszerezést kapjuk:

 

 

Hardver:

 

·        A/V digitalizáló (az oktatói géphez)

·        CD-ROM író és újraíró eszköz (az oktatói géphez)

·        Digitális fényképezőgép

·        Digitalizáló tábla (az oktatói géphez)

·        DVD lejátszó (az oktatói géphez)

·        Hullámtábla szintézises hangkártya (az oktatói géphez)

·        Írásvetítő

·        LCD kivetítő

·        Logikai oktató egységek

·        Lokális hálózati hardver

·        Lézernyomtató

·        Mátrixnyomtató

·        Plotter

·        Scanner

·        Számítógéphez csatlakoztatható vezérléstechnikai egységek

·        Számítógép labor tanulói multimédia számítógépekkel és oktatói multimédia fejlesztő számítógéppel

·        Tintasugaras nyomtató

·        Videó magnetofon monitorral

·        Webkamera mikrofonnal

 

Szoftver:

 

·        Adatbázis-kezelő programcsomag (például: MS Access),

·        Grafikai szerkesztő programcsomag (például: PSP, Adobe Photoshop, Irfanview, stb.),

·        Integrált felhasználói programcsomag (például: MS Works),

·        Kiadványszerkesztő programcsomag (például: MS Publisher),

·        Korszerű segédprogramok (például: Windows Commander, Winzip, Stuffit, Norton Antivir, stb.),

·        Lokális hálózati szoftver (például: Novell Netware),

·        MIDI lejátszó szoftver (például: Windows Media Player),

·        Operációs rendszerek (például: MS DOS, Windows 9x és NT, Linux, stb.),

·        Prezentációs programcsomag (például: MS PowerPoint),

·        Strukturált programozási nyelv (például: F, TrueBasic, Turbo Pascal, Comenius Logo, MicroWorlds),

·        Szövegszerkesztő programcsomag (például: MS Word),

·        Táblázatkezelő programcsomag (például: MS Excel),

·        Grafikus felhasználói felület (például: Windows ’9x),

·        Zeneszerkesztő programcsomag (például: Encore).

 

Megjegyezzük, hogy a listában nem szerepeltettük külön az egyes hardver egységek és szoftver termékek gyári dokumentációját (leírást, felhasználói kézikönyvet), hiszen ezek ma már magától értetődőek, és egyre inkább elektronikus formában (CD-ROM, Help, hypertext) jelennek meg.

 

A felhasznált szoftvereknek lehetőleg magyar nyelvűnek kell lennie. A legelterjedtebb szoftvereknél ez ma már nem akadály. Semmi sem indokolja azt, hogy ilyen körülmények között a szakközépiskolában közismereti tárgynak számító, bár szakmai orientációs szerepet is betöltő informatika tantárgyban ne a magyar nyelvű szoftvereket oktassuk. Az informatikai szakképzés során mód lesz majd arra, hogy az említett szoftverek angol nyelvű változataival is megismerkedjenek a tanulók.

 

Mindig törekedjünk standard, kereskedelmi szoftverek használatára. Csak ezeknél biztosított a minőségi kontroll és a megfelelő dokumentáció. Ha „takarékossági meggondolásokból” lemondunk a standard szoftverek alkalmazásáról, akkor ezzel támogatjuk az oktatás alulfinanszírozására irányuló törekvéseket. A középfokú iskolarendszerű szakképzésben a Szakképzési Alapból jelenleg is biztosíthatók a megfelelő anyagi források.

 

A szoftverek alkalmazásánál ügyeljünk a szerzői jog védelmére. Ez azt is jelenti, hogy nem elég egy példányban megvásárolni a használni kívánt programot, hanem biztosítani kell a megfelelő számú licencia megvásárlását is. Ez gyakran nagy anyagi nehézségeket okoz. Ezért célszerűnek tartjuk arra felhívni a figyelmet, hogy az oktatáshoz – jobb híján, átmenetileg - jól használhatók az Internetről szabadon letölthető teljes értékű freeware programok. A drága kereskedelmi szoftvereknek pedig léteznek letölthető demo és shareware változatai. Ezeknek néhány funkciója lehet korlátozott, de arra kiválóan alkalmasak, hogy a szoftver által nyújtott lehetőségekre felhívják a tanulók figyelmét. Időnként kereskedelmi szoftverek korábbi verzióit is freeware-nek nyilvánítják (például: Turbo Pascal 5.5), az ilyen lehetőségeket az oktatás érdekében figyelemmel kell kísérni.

 


 

FELADATOK

 

 

1.      Mit értünk az oktatás eszközrendszerén?

 

2.      Ismertesse az oktatási módszer fogalmát!

 

3.      Ismertesse az oktatási eszköz fogalmát!

 

4.      Mi a különbség az oktatási eszköz hagyományos és korszerű felfogása között?

 

5.      Ismertesse az oktatási eljárás fogalmát!

 

6.      Ismertesse az oktatási módszer kiválasztását befolyásoló tényezőket!

 

7.      Hogyan lehet csoportosítani az informatika oktatása során alkalmazott módszereket?

 

8.      Ismertesse a tanár munkáján alapuló módszerek alkalmazási lehetőségeit az informatika tantárgy oktatásában!

 

9.      Ismertesse a tanár és a tanulók közös munkáján alapuló módszerek alkalmazási lehetőségeit az informatika tantárgy oktatásában!

 

10.  Ismertesse a tanulók önálló munkáján alapuló módszerek alkalmazási lehetőségeit az informatika tantárgy oktatásában!

 

11.  Melyek az értékelés jellegzetes típusai?

 

12.  Ismertesse az informatika oktatás hardver eszközeit!

 

13.  Ismertesse az informatika oktatás szoftver eszközeit!

 

14.  Milyen legyen a szoftverek nyelve a szakközépiskolai informatika tantárgy oktatásában?