8. FELKÉSZÜLÉS A TANÍTÁSI ÓRÁKRA

8.1 A tanmenet elkészítése

8.2 A tematikus terv elkészítése

8.3 Az óravázlat elkészítése

FELADATOK

 

8. FELKÉSZÜLÉS A TANÍTÁSI ÓRÁKRA

 

 

 

Az oktatómunka alapvetően fontos jellemzője a tervszerűség. Ezt a különböző pedagógiai dokumentumok elkészítése és felhasználása biztosítja. A tervszerűséget tehát két oldalról lehet megközelíteni:

 

·        A pedagógiai tervezés, és

·        A pedagógiai tervek alapján való oktatás oldaláról.

 

Amint az a „Neveléselmélet” című tantárgyból ismeretes, az iskolai pedagógiai tervezésnek három szintjét különböztethetjük meg: 41

 

·        A felső szintet, amelyen az iskola vezetése elkészíti az intézmény pedagógiai munkatervét és helyi tantervét,

·        A középső szintet, amelyen az iskola különböző munkaközösségei készítik el a munkaterveiket, és

·        Az alsó szintet, amelyen a tanár végzi a saját egyéni tervezőmunkáját (tanmenet-készítés), figyelembe véve az előző szinteken kidolgozott pedagógiai dokumentumok tartalmát.

 

Az egyéni tanári tervezőmunkára a szakmai munkaközösség munkaterve van közvetlen hatással. A közösen végzett tanulmányi felmérések megszervezése, a tantárgyból a félévente ajánlott számú érdemjegy biztosítása, a szakmai tanulmányi kirándulások és a tanulmányi versenyek megszervezése ugyanis közvetlenül befolyásolja a tanári tervezést. Újabban, a tanmenettel szemben támasztott formai kötöttségek fellazulásával terjedőben van az a gyakorlat, hogy a munkaközösségi munkamegosztás jegyében ugyanannak a tantárgynak a tanmenetét évfolyamonként más-más tanár készíti el. Ennek az a hátránya, hogy nehéz egy másik kolléga által elkészített tanmenet beosztásával azonosulni, és azt felhasználva tanítani.

 

Oktatásmódszertani szempontból elsősorban a szaktanár által készített tervek érdemesek a figyelmünkre. Ezek a következők:

 

·        A tanmenet,

·        A tematikus terv, és

·        Az óravázlat.

 

A jelenlegi iskolai gyakorlatban a tanárok csak tanmenetet készítenek (a tematikus terv és az óravázlat készítése nem kötelező). Ennek ellenére a tanárjelöltek és a pályakezdő pedagógusok számára a tematikus tervezés és az óravázlat-készítés is ajánlható.

 

 

8.1 A tanmenet elkészítése

 

A tanmenet a tanárnak a tanterv alapján készített egyéni munkaterve, amely valamely osztályban a vonatkozó tantárgy anyagának felosztását tartalmazza, és a tanítási egységek óráról-órára való sorrendjét adja meg.

 

A tanmenet elkészítésekor figyelembe kell venni a tantervet, a vonatkozó szakmai munkaközösség munkatervét, az esetlegesen kiadott minisztériumi irányító tanmenet és a tanári segédkönyv ajánlásait, az osztály/csoport tudásszintjét és az esetleges csoportbontási/összevonási lehetőségeket. A tanmenetkészítéskor elvileg egy szabályozó kör érvényesül, hiszen a tanmenetet a vonatkozó munkaközösség vezetője ellenőrzi, és az illetékes igazgatóhelyettes ad utasítást a tanárnak a szükséges korrekciók elvégzésére.

 

A tanmenet készítésekor különös gondot kell fordítani az ismétlésre, gyakorlásra szánt órák elhelyezkedésére, arányára. A pedagógiai gyakorlatban a tanítási hetek és a heti óraszám segítségével kiszámított évi órakeret közel kétharmadát szokás az új anyag tárgyalására és egyharmadát az ismétlésre, rendszerezésre, gyakorlásra felhasználni.

 

A tanmenet (ha a tanterv nem változik) igazgatói jóváhagyással több éven keresztül is felhasználható, sőt mód van arra is, hogy más pedagógus által készített tanmenet alapján oktassunk, ha ehhez az iskolavezetés hozzájárul. A tanmenettől való kisebb, egy-két hetes eltérést az órát meglátogató szaktanácsadók, illetve iskolai vezetők sem kifogásolnak, éppen az oktatómunka tervezése és végrehajtása formalizmusának csökkentése érdekében.

 

A tanmenet készítéséhez korábban előre gyártott űrlap állt rendelkezésre, bár ennek felhasználása már évek óta nem kötelező. A tanmenet borítóján fel kellett tüntetni az osztály jelét és a tantárgy megnevezését, az összeállító tanár nevét és a jóváhagyási adatokat. A tanmenet belső lapjain, a bal oldalon fel kellett tüntetni a tanítási hét és az óra sorszámát, a téma sorszámát és nevét, az órán tárgyalandó tananyag megnevezését és a kialakítandó új fogalmakat, a jobb oldalon pedig a tanítási óra sorszámát és a feljegyzéseket. A feljegyzések rovatban a koncentrációs lehetőségeket, a szemléltetésre vonatkozó elképzeléseket, az óra megtartásával kapcsolatos tapasztalatokat és az egyéb bejegyzéseket lehetett megadni. Amíg a táblázat bal oldalát a tanév megkezdése előtt ki kellett tölteni, addig a feljegyzések rovatot folyamatosan kellett vezetni a megfelelő betűjelek (K, SZ, T és E alkalmazásával). Megjegyezzük, hogy a két oldal közötti szinkron biztosítása érdekében kellett a kézzel írt tanmenetben a jobb oldalon a tanítási óra sorszámát feltüntetni. A két oldal szinkronját ezen kívül még az egyes témakörök vízszintes vonallal való elválasztásával biztosították.

 

A hagyományos tanmenet űrlap szerkezetét a 10. táblázat mutatja.

 

A tanmenet űrlap szerkezete

 

A tan.

Hét

Sorsz.

A tan.

Óra

Sorsz.

A feldolgozandó téma

(sorsz., megnevezése,

a ráford. órák száma)

A tan.

óra

sorsz.

Feljegyzések (a pedagógus folyamatosan vezeti) Koncentráció: K, Szemléltetés: SZ, Tapasztalatok: T,

Egyéb: E.

A tan. óra anyaga

Új fogalmak

 

 

 

 

 

 

 

10. táblázat

 

A kötelező jellegű formai előírások megszűntével a tanárok által készített tanmenetek jellegükben a korábbi, ún. minisztériumi irányító tanmenet műfajához közelítenek annyiban, hogy elsődleges feladatuk az éves oktatómunka ütemezése, tanórákra való bontása.

 

A jelenlegi tanmeneteknek több változata ismeretes. A hagyományoshoz legközelebb álló változat a heti óraszám feltüntetése után két oszlopot tartalmaz, azaz mindegyik tanítási héthez megadja a tananyagot. Ezt a változatot a 11. táblázat mutatja.

 

Az első változat

 

Heti óraszám:

 

Tanítási hét

Tananyag

 

 

 

11. táblázat

 

Az informatika szakmacsoport jelenlegi informatika tantárgya a közismereti és a szakmai előkészítő órakeretből épül fel. A hagyományos tanmenethez legközelebb álló, első változat szemléltetésére a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola 9. A osztálya 1998.-99. évi tanmenetének egy összefüggő, átszerkesztett részletét közöljük. A tanmenet-részlet a tantárgy első 9 órájának tananyagát tartalmazza (12. táblázat).

 

A 9. A osztály tanmenetének részlete42

 

Készítő:

Tankönyv: ECDL tankönyvsorozat, ECDL vizsgapéldatár (Novorg, 1998.)

Füzet: A4, négyzetrácsos

Óraszám: 4 óra /hét

 

Tanítási hét

Tananyag

1.

Bevezetés, általános tudnivalók, a tantárgy tartalma, hálózati bejelentkezés, Neumann film. Csoportbontás

2.

Operációs rendszerek és fájlkezelés. A szg. működésének áttekintése. A gép és perifériáinak használata.

3.

Adatok tárolása a számítógépen. A fájlok és könyvtárak kezelése.

4.

Parancsvezérelt operációs rendszerek kezelése.

5.

DOS típusú operációs rendszerek parancsai. Szöveges fájlokkal végzett műveletek.

6.

Grafikus felhasználói felületek. Programok futtatása, a programkezelő.

7.

Fájlkezelés, szöveges fájlok kezelése, egyéb rendszerbeállítások alkalmazása.

8.

Témazárás, számonkérés.

9.

Gyakorlás és felkészülés a vizsgára.

 

12. táblázat

 

Megjegyzésre érdemes, hogy ez a változat a legegyszerűbb, lényegében csak tanítási hetekre bontja a tananyagot.

 

A második változat témakörönként bontja tanórákra a tananyagot, közli annak felépítését, és minden tanítási órához megadja (a NAT hatására) a követelményeket (azaz az elvárható tanulói teljesítményeket), és lehetőséget ad a tapasztalatok feljegyzésére is. Ezt a változatot a 13. táblázat mutatja.

 

A második változat.

 


Óra

Tananyag

A tananyag részletezése:

Követelmény

Tapasztalat

 

 

 

 

 

 

13. táblázat

 

A második változat szemléltetésére az általános iskola 8. osztályos számítástechnika tantárgya első 4 órájának tanmenet-részletét közöljük (14. táblázat).

 

I.                   A számítástechnika alapjai (4 óra)43

 


Óra

Tananyag:

A tananyag részletezése:

Követelmény:

Tapasztalat:

1.

Az elektronikus számítógép

A számítástechnika története

Készítsen kiselőadást a tanultakról.

Készítsen kiállítást a számítástechnika történetéről.

 

2.

Az ENIAC

A Neumann-elvek

Neumann János életrajza

A Neumann-elvek

ENIAC, EDVAC

Készítsen kiselőadást az ENIAC készítéséről.

Készítsen kiselőadást Neumann János életéről.

 

3.

Számítógép-generációk

I. generáció – elektroncsöves áramkörök
II. generáció – tranzisztorok, diódák
III. generáció – integrált áramkörök
IV. generáció – mikroprocesszorok

V. generáció – intelligens gépek

Látogasson el a könyvtárba, végezzen kutatómunkát.

Keressen a számítástechnika történetével kapcsolatos képeket.

Keressen könyveket, amelyek a számítástechnika történetével foglalkoznak.

 

4.

Összefoglalás, értékelés

 

 

 

 

14. táblázat

 

A harmadik változat csupán az egyes tematikai egységek órakeretét és részletes tananyagát közli, követelményeket és tapasztalatokat nem tartalmaz. Ezt a változatot a 15. táblázat mutatja.

 

 

 

A harmadik változat.

 

Órakeret

Tananyag

 

 

 

15. táblázat

 

A harmadik változat szemléltetésére a 16. táblázat szolgál.

 

A Turbo Pascal 7.0 feldolgozása44

 

Órakeret

Tananyag

4

A TP 7.0 képernyője, menürendszere, betöltés, mentés, saját alkönyvtár beállítása.

Gépelési gyakorlat

6

A programkészítés lépései, szöveges képernyő használata : kiírás, színek, ékezetes karakterek, kurzor helyének beállítása, képernyőtörlés. Gépelési gyakorlat

2

Műveletek, változók, értékadás

4

Egész típusok, adatbeolvasás

4

Valós típusok

2

Char- és Boolean-típus

6

Feltételek, többszörös elágazás, egyszerű alprogramok

10

Ismétlési szerkezetek

6

Szövegtípusú változók

8

Eljárások, függvények  

4

Diszkrét típus, intervallumtípus

10

Halmazok

6

Egydimenziós tömbök

20

Programozási tételek

4

Zene programozása

8

Mátrix

26

Gyakorlás

 

16. táblázat

 

A 16. táblázatban a Turbo Pascal 7.0 programozási nyelv feldolgozására készített két éves tanmenet első része látható. A tanmenet heti három órára készült és az első évfolyam anyagát öleli fel.

 

Az informatika tantárgy tanmenetének elkészítésekor figyelembe kell vennünk néhány sajátosságot. Az egyik abban nyilvánul meg, hogy sem az informatikai szakmacsoport tanterve, sem a kerettanterv nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy körülbelül mennyi időt szánjon a szaktanár ismétlésre-rendszerezésre. A másik sajátosság az, hogy az informatika tárgy órakerete a közismereti és a szakmai orientációs „tantárgyrészek” órakereteinek összeadásából áll elő. Emiatt az éves órakeret változó lehet.

 

 

8.2 A tematikus terv elkészítése

 

A tanítási órák tervezéséhez, kivitelezéséhez, az óravázlatok készítéséhez a tanmenetnél bővebb útmutatást adnak a tematikus tervek. A tematikus terv egy tantervi témának a tanmenetnél részletesebb megtervezésére szolgál, módot ad a didaktikai feladatok és ezekkel összefüggésben az óratípusok meghatározására is.

 

A tematikus terv egy kerek egész anyagrésznek, témának, az annak során kialakítandó fogalmaknak, szemléltetési anyagnak, más tárgyakkal való kapcsolatnak a tanmenetnél részletezettebb, összefüggő megtervezését jelenti. A tematikus terv általában táblázatos formában készül. Többféleképpen is elkészíthető.

 

A tematikus terv egyik lehetséges kialakítási formája a következő. A táblázat fejléce tartalmazza:

·        A témán belüli óra sorszámot,

·        A megoldandó didaktikai feladatot,

·        Az elsajátítandó tananyagot (fogalmak, szabályok, törvények),

·        A kialakítandó jártasságok, készségek és képességek rovatát,

·        A külső és a belső koncentrációt,

·        A feldolgozás módjára való utalást,

·        A szemléltetés eszközeit,

·        Az alkalmazás során kitűzendő feladatokat, és végül

·        A felhasználható irodalmat és az esetleges tapasztalatokat (a későbbi hasznosítás érdekében).

 

A tematikus terv szerkezetét a 17. táblázat mutatja.

 

 

 

A tematikus terv szerkezete

 

Óra

Did.

felad.

óratíp.

Tananyag

Jártass.

készs.

képess.

Konc.

(külső,

belső)

A feld.

módja

A felh.

eszk.

szeml.

Alk.

Tap.

irod.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

17. táblázat

 

A tematikus terv közölt vázlata a tantervi téma feldolgozásának alaposabb megtervezéséhez nyújt lehetőséget. A tematikus tervet a sok rovatból álló fejléc miatt eleve fekvő elrendezésű táblázatként célszerű kitölteni.

 

Bár a tematikus terv elkészítése nagyon hasznos, az iskolai gyakorlatban nem használják, készítése ugyanis nem kötelező. A terjedelmi korlátok miatt a tematikus tervre nem közlünk kidolgozott mintát, elkészítésével a módszertan előadások során kívánunk foglalkozni.

 

 

8.3 Az óravázlat elkészítése

 

A szaktanári tervező munka harmadik fázisa az óravázlat-készítés, azaz a tanítási óra tervezése. Ez a tevékenység az óra tudatos átgondolására irányul. Az óravázlat tartalmát és formáját a tanár szakmai tájékozottsága, gyakorlottsága, biztonságérzete szabja meg. Egyetlen igény az óravázlattal szemben az, hogy rendezett, áttekinthető és így használható legyen.

 

Az óravázlat a tanórára való közvetlen felkészülés dokumentuma. Az óra anyaga, időarányai és a feldolgozásra vonatkozó módszertani elképzelések mellett tartalmazhatja még a táblai vázlatot is.

 

Az óravázlat a kezdő pedagógus számára az óra részletesen kidolgozott forgatókönyvét jelenti. A gyakorló tanár óravázlata viszont az órára való felkészülés rövid, írásos tervdokumentuma. Mivel elkészítése nem kötelező, így tartalmára csak ajánlásokat lehet adni.

 

Az óravázlat általános szerkezeti felépítése a következő:

·        A fejrész,

·        Az óra anyaga, és

·        A táblai vázlat (esetleges)

 

 

 

Az óravázlat szokásos tartalma a következő:

 

·        Az első rész megnevezi a készítő tanárt, a tantárgyat, az osztályt, az óra helyét a tanmenetben (a tematikus tervben), az óra típusát, az órának a témakörből következő konkrét feladatait.

·        A második rész az óra logikai felépítését tükrözi, feltüntetve az egyes szerkezeti egységeknél alkalmazott eszközöket, módszereket, szemléltetést, az időarányokat, a számonkérés módját és esetleg az órán elhangzó fontosabb kérdéseket is.

·        Az óravázlat harmadik (esetleges) része a táblai vázlat feltüntetése, azaz a táblára kerülő szöveg- és ábraanyag terve.

 

Az óravázlat szerkezetét a 18. táblázat mutatja.

 

Az óravázlat szerkezete

 

A készítő tanár:

Az osztály:

Az óra helye a tanmenetben:

Az óra helye a témakörben:

Az óra típusa:

Az óra feladatai:

 

Az óra anyaga:

 

Időkeret

Tananyag

Módszerek, eszközök

 

 

 

 

A táblai vázlat:

 

18. táblázat

 

Az óravázlat bármilyen gondos megtervezése sem jelentheti azonban azt, hogy ahhoz az óra levezetése során mereven ragaszkodni kell, sőt a pedagógiai szituáció ismeretében olykor kívánatos lehet az attól való eltérés is. A tanulók szükséges előismereteinek hiányában, vagy a feltételezettnél nagyobb felkészültsége esetén ugyanis mindenképpen változtatnunk kell a tervezett feldolgozás módján és a tervezett időbeosztáson. Ez nem tekinthető a tanár részéről rögtönzésnek, csak a pedagógiai helyzethez való alkalmazkodásnak. Az óravázlathoz való merev ragaszkodás ilyenkor a pedagógiai eredményességet károsan befolyásolja.

 

Egy konkrét (a Pascal program szerkezetével, Pascal nyelven írt program készíttetésével foglalkozó) dupla tanóra óravázlatának fejrésze a következő:

 

Az óravázlat fejrésze

 

A készítő tanár:

Az osztály: 10. A

Az óra helye a tanmenetben: 5.-6. óra

Az óra helye a témakörben:

Az óra típusa: új ismereteket feldolgozó óra

Az óra feladatai: a Pascal program szerkezetének megismertetése, Pascal program készíttetése.

 

Az első óra anyagát a 19. táblázat mutatja.

 

Az 1. óra anyaga:

 

Időkeret

Tananyag

Módszerek, eszközök

2 perc

 

10 perc

 

 

 

 

 

3 perc

 

 

18 perc

 

 

 

 

 

 

 

12 perc

 

Jelentés, bemutatkozás, témamegjelölés

 

A monitorok kikapcsoltatása, feleltetés

-          Az algoritmus fogalma

-          A kör kerületét és területét kiszámító program adatszerkezetének és folyamatábrájának elkészítése.

 

A házi feladat ellenőrzése, a tankönyvek és a füzetek elővetetése

 

5.-6. Óra

A Pascal program szerkezete

A Pascal programok felépítése

A változók deklarálása

Adatbevitel a billentyűzetről

Kiírás a képernyőre

Számítások

 

Gyakorlati feladat megoldása

Egy tetszőleges gömb felszínének és térfogatának kiszámítása. Adatszerkezet, folyamatábra és program készítése

Tanári bevezetés

 

1 tanuló a táblánál felel, és a táblára ír

 

 

 

 

Körbejárás, ellenőrzés

 

 

Táblára írás és a tankönyv vonatkozó oldalainak magyarázata

 

Diktálás füzetbe

 

 

 

Egyéni feladatmegoldás

 

19. táblázat

 

A második óra anyagát a 20. táblázat mutatja.

 

 

 

 

 

A 2. óra anyaga:

 

Időkeret

Tananyag

Módszerek, eszközök

5 perc

 

 

 

 

 

30 perc

 

5 perc

 

 

 

 

 

5 perc

A Pascal fejlesztői környezet indítása:

-          MS-DOS parancssor indítása, átlépés a G:\ meghajtóra

-          F:\BP\BIN\BP paranccsal indítható a fejlesztő környezet

 

A feladat megoldásának folytatása

 

A házi feladat kijelölése:

Egy tetszőleges henger felszínét és térfogatát kiszámító Pascal program készítése. Előzetesen az adatszerkezetet és a folyamatábrát el kell készíteni!

 

Az óra befejezése, összefoglalás

Táblára írás, diktálás

 

 

 

 

 

Egyéni feladatmegoldás

 

Diktálás

 

 

 

 

 

Tanári összefoglalás a tanulók bevonásával

 

20. táblázat

 

Az előbbi óravázlatban csak a táblai címet húztuk alá. A táblázat bal oldalán az általánosabb felhasználhatóság érdekében az időkeretet tüntettük fel. Az óra időarányai így könnyebben megállapíthatók, mintha konkrét kezdési időpontokat írtunk volna. Az adott óra esetében külön táblai vázlatterv elkészítésére nincs szükség.

 

A tanmenet, a tematikus terv és az óravázlat elkészítése között logikai összefüggés állapítható meg. Időrendben először a tanmenetet szokás elkészíteni. Ekkor a legegyszerűbb, ma használatos változat szerint még csak a tananyag tanítási hetekre bontásáról kell dönteni. A tanmenetkészítés a legvázlatosabb tervezési szint. Ezt követheti a tematikus tervek elkészítése. Ennek az egyes témák részletesebb megtervezése történik meg. Egy, már elkészült tematikus terv kiválasztott órájának részletes megtervezése történik az óravázlat készítés során. Ez a legrészletesebb tervezési szint. Természetesen az óravázlat a tematikus terv nélkül is elkészíthető, de akkor az óra helyét a témakörben és az óra típusát már nem tudjuk megállapítani.

 


 

FELADATOK

 

 

1.      Melyek a tervszerű oktatómunka biztosítékai?

 

2.      Melyek az iskolai pedagógiai tervezőmunka szintjei?

 

3.      Melyek a szaktanár által készített pedagógiai tervek?

 

4.      Melyek a tanmenetkészítésre vonatkozó fontosabb technikai szabályok?

 

5.      Ismertesse a hagyományos tanmenet űrlap szerkezetét!

 

6.      Melyek a ma használatos tanmenetek alapvető változatai?

 

7.      Mi a tematikus terv készítésének lényege?

 

8.      Ismertesse a tematikus terv szerkezetét!

 

9.      Ismertesse az óravázlat készítésével kapcsolatos főbb meggondolásokat!

 

10.  Ismertesse az óravázlat fő részeit!

 

11.  Ismertesse az óravázlat szerkezetét!

 

12.     Mi az összefüggés a tanmenet, a tematikus terv és az óravázlat készítése között?