4. AZ INFORMATIKA TANTÁRGY STRUKTÚRÁJA, SAJÁTOSSÁGAI, KÜLSŐ ÉS BELSŐ KAPCSOLATAI

4.1 Az informatika tantárgy struktúrája

4.1.1 Az informatika szakmacsoport tanterve

4.1.2 A számítástechnikai programozó szak jelenlegi tanterve

4.1.3 Az informatika tantárgy kerettanterve

4.1.4 Az OKJ képzés tantervi struktúrája

4.2 Az informatika tantárgy sajátosságai

4.3 Az informatika tantárgy külső és belső kapcsolatai

4.3.1 Az informatika szakmacsoport tanterve

4.3.2 Az informatika tantárgy kerettanterve

4.3.3 AZ OKJ képzés központi programjai

FELADATOK

 

4. AZ INFORMATIKA TANTÁRGY STRUKTÚRÁJA, SAJÁTOSSÁGAI, KÜLSŐ ÉS BELSŐ KAPCSOLATAI

 

4.1 Az informatika tantárgy struktúrája

 

4.1.1 Az informatika szakmacsoport tanterve

 

Az informatika szakmacsoport eredeti, 1993. évi óratervét az 1. táblázat mutatja.

 

Az informatika szakmacsoport óraterve31

 

Tantárgyak

Óraszámok

I. évf.

II. évf.

III. évf.

IV. évf.

Megjegyz.

Magyar nyelv

2

2

1

1

Magyar irodalom

2

2

3

3

Történelem

2

2

2

2

Matematika

4

4

3

3

KÉ,*

Angol nyelv

4

4

4

4

KÉ,*

Informatika

2

2

 

 

VÉ,*

Társadalomtudomány

 

 

 

2

 

Osztályfőnöki

1

1

1

1

 

Testnevelés

2

2

2

2

 

Földrajz

 

2

 

 

 

Biológia

2

 

 

 

 

Kémia

2

2

 

 

 

Fizika

 

2

2+1

2+1

*

Közism. órák össz.

23

25

19

21

 

 

 

 

 

 

 

Orientáció

5

5

8

8

*

Szabadsáv, fakultáció

4

2

5

3

*

Szakmai előkész. össz.

9

7

13

11

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

32

32

32

32

 

 

1. táblázat

 

Az óratervben a csoportbontás jele *. A VÉ választható érettségi tantárgyat, a KÉ kötelező érettségi tárgyat jelöl. Fizika tantárgyból a +1 órára kiegészítő helyi tanterv készült.

 

Az óratervből láthatóan az informatika szakmacsoport tantervében az informatika tantárgy az első két évfolyamon helyezkedik el, a közismereti tárgyak között. Tényleges óraszáma azonban már heti öt óra, ugyanis az első két évfolyamon az orientációs órakeretből heti három órát kapott még az óratervben szereplő heti két óra mellé. Az informatika tantárgy tantervét így eleve heti öt órás időkeretre készítették.

 

A tanterv az első két évfolyamon évi 38 oktatási héttel és heti öt órával számolt. Így évente 190 óra jutott az informatika tantárgy oktatására. A 190 óra jelentette időkeretből kellett kielégíteni a kötelezően feldolgozandó témák időigényét, a fennmaradó időt pedig a választható témákra illetve ismétlésre-rendszerezésre lehetett fordítani.

 

Az informatika tantárgy struktúrája a következő volt:

 

Az I. évfolyam kötelező témakörei:

 

1.      Bevezetés az információs elméletbe                                   15 óra

2.      Grafikus felhasználói felület (Windows)                              20 óra

3.      Anyagismeret és mikroelektronikai alapok                          35 óra

4.      Szövegszerkesztők                                                            20 óra

5.      Táblázatkezelő                                                                  20 óra

6.      Segédprogramok                                                              15 óra

7.      Gép-ember kommunikáció                                                20 óra

 

A kötelező témákra összesen:                                                  145 óra

A választható témákra jut:                                                       35 óra

Ismétlésre-rendszerezésre jut:                                                  10 óra

 

A II. évfolyam kötelező témakörei:

 

1.      CAD-CAM                                                                     15 óra

2.      Lokális hálózatok                                                              15 óra

3.      A műszaki ábrázolás alapjai                                              30 óra

4.      A számítógép irányítási módszerei                                      30 óra

5.      Adatbázis-kezelés                                                             20 óra

6.      Integrált felhasználói programok                                        10 óra

7.      Számítógépes folyamatirányítás                                         20 óra

 

A kötelező témákra összesen:                                                  130 óra

A választható témákra jut:                                                       50 óra

Ismétlésre-rendszerezésre jut:                                                  10 óra

 

A választható témák:

 

Kiadványszerkesztés                                                               15 óra

Multimédia                                                                             10 óra

Szimuláció és modellezés                                                        15 óra

A számítógép audio és video lehetőségei                                 15 óra

Az informatika jelene és jövője                                                10 óra

 

A választható témák összes időigénye:                                     65 óra

 

Bár a tanterv a kötelezően választható témákat a második évfolyam anyagánál tüntette fel, azok közül az első évfolyamon is felvehető volt néhány a rendelkezésre álló időkeretben. Abban az esetben, ha a választható témákat csak a második évfolyamban akarta volna felvenni a tanuló, akkor a tantervi 190 órás időkeret nem lett volna elég, hiszen összesen 130 + 65 = 195 órára lett volna szükség.

 

A tantervben néhány témakör elnevezése kifogásolható. Az „Anyagismeret és mikroelektronikai alapok” témakörcím szerencsésebb lett volna „Anyagismereti és mikroelektronikai alapok” formájában, hiszen feltehetően az anyagismeretre is vonatkozik a szerénységet sugalló „alapok” kitétel. A „Gép-ember kommunikáció” témakörcímmel elvi okokból nem értünk egyet, hiszen így a gép elsőbbségét sugallja. A műszaki pszichológiai, ergonómiai szakirodalom általában ember-gép rendszerekről beszél, hiszen a gép van az emberért és nem fordítva. Az egyébként sem derül ki a megnevezésből, hogy a témakörben a DOS alapjait oktatják „A számítógép irányítási módszerei” témakörcím nem találó, nem árulja el, hogy itt elemi programozási ismeretekről van szó. A tanterv készítői valószínűleg azért kerülték a programozás szó használatát, mert a rendelkezésre álló szűkös időkeretek miatt komolytalannak érezték. Az időkeretek szűkös volta azonban ilyen alapon a „Szövegszerkesztők” és a „Táblázatkezelő” témakörcímeket is megkérdőjelezhetné, főleg az előbbi többes számú alakjára gondolva. Helyesebb lett volna a hazai gyakorlatban elterjedt szövegszerkesztés és táblázatkezelés megnevezéseket használni.

 

A világbanki program első ütemében az első négy évfolyam tanterve készült el. Az érettségi utáni technikusképzés tanterveinek elkészítését eleve egy későbbi, második ütemre halasztották. Mivel a tervezett második ütem indítása éveket késett, az iskolák egyénileg, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő számítástechnikai képesítések követelményei alapján készítették el a helyi tanterveiket és tanmeneteiket. Ennek következtében a „világbanki tanterv” napjainkra már a múlté, eredeti formájában már nem használják. Helyette - központi szabályozás hiányában - évről évre változó iskolai tanmenetekkel lehet találkozni. Időközben az évenkénti tanítási hetek száma is módosult, 38-ról 37-re csökkent.

 

4.1.2 A számítástechnikai programozó szak jelenlegi tanterve

 

A számítástechnikai programozó szak óratervét a 2. táblázat mutatja.

 

A számítástechnikai programozó szak óraterve32

 

Tantárgyak

Óraszámok

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

14. évf.

Magyar nyelv

2

2

1

1

 

Magyar irodalom

2

2

3

3

 

Történelem

2

2

2

2

 

Társadalomtud. ism.

 

 

 

1

 

Matematika

4

4

4

4

3

Idegen nyelv

5

5

5

5

3

Informatika

3

4

 

 

 

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

Testnevelés

2

2

2

2

 

Fizika

2

2

2

2

 

Kémia

2

 

 

 

 

Földrajz

2

 

 

 

 

Biológia

2

 

 

 

 

Gépírás

1

 

 

 

 

Közism. órák össz.

30

24

20

21

7

 

 

 

 

 

 

Szakmai órák össz.

3

10

14

13

26

 

 

 

 

 

 

Összesen

33

34

34

34

33

 

2. táblázat

 

Az óraterv az évfolyamok jelölésére a NAT számozási rendszerét használja, azaz a korábbi középiskolai I. évfolyam itt már a 9. sorszámot kapja. A megjegyzések rovat a korábbi jelöléseket használja. Észrevehető a nyelvórák számának növekedése, a csoportbontási lehetőségek szűkítése, a földrajz tantárgy előbbre kerülése, a fizika tárgy négy évfolyamra való egyenletes óraszámú elhelyezése és (az OKJ számítástechnika tantervek hatására) a gépírás tantárgy megjelenése.

 

A korábbi informatika szakmacsoport megnevezés helyett a tanterv jelenleg az OKJ terminológiáját használja. Az óraterv a szakmai orientáció helyett nyíltan a szakmai órák kitételt használja annak ellenére, hogy a középiskolai évfolyamokon csak szakmai előkészítő ismeretek oktathatók, szakképzés csak az érettségit követő, ún. szakképző évfolyamon folytatható. Ha több szak óratervét összehasonlítjuk, akkor megállapítható, hogy a szakmai órakeret az egységes szabályozás hiányában jelenleg szakonként eltéréseket mutat.

 

A számítástechnikai programozó szakképesítés mellett a jó képességű tanulóknak lehetősége nyílik a multimédia-fejlesztő szakképesítés megszerzésére is.

 

A tananyag struktúrája és heti órakerete jelenleg a következő:

 

 9. osztály (heti 6 óra)

Informatika                                                                                         4 óra

(informatikai alapismeretek, a hardver alapjai, segédprogramok,

Windows 95, Word, Internet: www, e-mail)

Algoritmusok (Pascal)                                                                         2 óra

 

10. osztály (heti 14 óra)

Grafika (a Corel programcsalád)                                                         3 óra

Programozás (Pascal)                                                                         4 óra

Multimédia I. (alapfogalmak, a multimédia eszközei)                            3 óra

Elektronika (analóg és digitális technika)                                              2 óra

Excel, WWW oldalak készítése                                                          2 óra

 

11.osztály (heti 14 óra)

Multimédia II: (audio, video, 2D animáció szerkesztése)                      4 óra

4GL programozás (Delphi)                                                                 4 óra

Hálózati ismeretek I.                                                                           2 óra

(Windows 95, Novell Netware, Unix, Windows NT)

Adatbázis-kezelés I. (MS Access)                                                      2 óra

Alkalmazott Internet - Java                                                                 2 óra

 

12. osztály (13 óra)

Multimédia III. (Authorware 5, Multimedia Toolbook)                         6 óra

3D animáció (3D Studio)                                                                    4 óra

Visual Basic                                                                                       3 óra

(front-end database appl. dev., Internet-Intranet appl. dev.,

multimedia dev.)

 

14. osztály (26 óra)

Multimédia IV. (team munka, project tervezés, vizsgamunka)   4 óra

Adatbázis-kezelés II.                                                                          6 óra

Hálózati ismeretek II.                                                                          4 óra

Operációs rendszerek                                                                         4 óra

Magasszintű programozás                                                                   6 óra

Szervezés és módszertan                                                                    2 óra

 

A 9. és a 10. évfolyam órakerete részben közismereti informatika óra, részben szakmai előkészítő óra.

 

4.1.3 Az informatika tantárgy kerettanterve

 

A minisztériumi kerettanterv tervezete a közismereti tantárgyak körére előírja a minimális órakeretet. Az informatika szakmacsoport szakközépiskolai kerettantervének óraterve ennek alapján a következőképpen rekonstruálható:

 

A szakközépiskolai kerettanterv óraterve

 

Tantárgyak

Óraszámok

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Megj.

Magyar nyelv

1

1

2

2

Magyar irodalom

3

3

2

2

Történelem

2

2

2

3

Társadalomismeret

 

1

 

 

 

Idegen nyelv

3 (5)

3 (5)

3 (5)

3 (5)

KÉ,*

Matematika

3 (4)

3 (4)

3 (4)

3 (4)

Ének-zene

1

1

 

 

 

Rajz és vizuális kultúra

1

1

 

 

 

Testnevelés és sport

2

2

2

2

 

Fizika

1 (2)

2

2

2

 

Földrajz

2

2 (-)

 

 

 

Biológia

2

2 (-)

 

 

 

Kémia

1.5 (2)

1.5

 

 

 

Informatika

1 (3)

1 (4)

 

 

VÉ,*

Osztályfőnöki

1

1

1

1

 

Közism. órák össz.

25.5 (30)

26.5 (24)

17 (20)

18 (20)

 

 

 

 

 

 

 

Szakmai orientáció

4

4

 

 

 

Szakmacsoportos alapozó oktatás

 

 

8

8

 

Szakmai órák össz.

4 (3)

4 (10)

8 (14)

8 (25)

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

29.5 (33)

30.5 (34)

25 (34)

26 (34)

 

 

3. táblázat

 

A táblázatban zárójellel jelöltük a jelenlegi óratervben található heti óraszámokat. A változások így egyszerűem nyomon követhetők. A heti 1.5 óra kémia várhatóan heti két órában fog megvalósulni.

 

A minisztériumi kerettanterv tervezete a 9. évfolyamon évi 37 órás minimális időkeretet ír elő az informatika tantárgy oktatására. A 9. évfolyam tananyaga táblázatos formában a következő:

 

A 9. évfolyam tananyaga33

 

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az informatika alapjai

Hardvereszközök fajtái és jellemzőik.

Neumann-elvű számítógépek.

Az operációs rendszer használata

Állományműveletek: keresés, mozgatás, másolás, létrehozás, nyomta-ás, törlés, átnevezés.

Biztonsági másolat készítése.

Törölt állományok visszaállítása.

Tömörített állomány létrehozása, bővítése.

Kommunikáció hálózaton

Az iskolai hálózat vázlatos felépítése.

Iskolai szolgáltatások és számítógépek használati rendje. Az iskolai azonosító használata.

Saját e-mail cím létrehozása, használata.

Elektronikus levelezés haladó funkcióinak használata: levelek csopor-tosítása, szűrése.

Levelezési listák és hírcsoportok használata.

Részletes keresés kulcsszavas keresőkkel.

Dokumentum-készítés számítógéppel

A szöveg-, illetve képszerkesztő programok fejlett szolgáltatásai. Digi-tális képek alkalmazása.

Objektum, táblázat beillesztése.

A szöveg formázásának lehetőségei: a fejléc-lábléc, az oldalszámozás, a lábjegyzet, felsorolás.

Tabulátorok és felsorolás használata.

A szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás-ellenőrzés.

Dokumentumok készítése minta alapján.

Dokumentumok készítése feladatleírás alapján.

Típusdokumentumok.

Táblázatkezelés

A táblázatkezelés alapfunkciói.

Függvények.

Adattípusok, adatmegjelenítési formák,

Adatmódosítás.

A diagram, fogalma, összefüggés függvények és diagramok között.

Diagramfajták.

Könyvtár-használat

Könyvtárismeret: raktári rend, állományrészek.

Könyvtártípusok, könyvtári rendszer.

Dokumentumtípusok: nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok.

Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, információkereső nyelvek, katalógusok, számítógépes adatbázisok.

 

4. táblázat

 

A kerettanterv a 9. évfolyamon a dokumentumkészítés számítógéppel elnevezésű témakörben helyezi el a szövegszerkesztés alapjait. A megnevezés újszerű, a szövegszerkesztésnél szélesebb értelmezést tesz lehetővé. A kerettanterv a NAT szellemében az informatika tantárgyba integrálja be a könyvtárhasználatot.

 

A minisztériumi kerettanterv tervezete a 10. évfolyamon évi 37 órás minimális időkeretet ír elő az informatika tantárgy oktatására. A 10. évfolyam tananyaga táblázatos formában a következő:

 

A 10. évfolyam tananyaga34

 

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az informatika alapjai

Analóg és digitális jelek. Jelhalmazok adatmennyisége.

Logikai műveletek.

A számítógépes irányítás formái.

Az operációs rendszer használata

Alkalmazás telepítése installációs anyagról.

A regisztrálás folyamata.

Adatállományok konvertálása alkalmazások segítségével.

Algoritmusok és adatok

Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven. Algoritmusok kódolása a számítógép számára érthető egyszerű programozási nyelven.

A programkészítés lépései: feladat-meghatározás, tervezés, kódolás, kipróbálás.

Elemi és összetett adatok, karakterek, egész és valós számok, logikai értékek.

Összetett adatok: tömbök, rekordok.

Dokumentum-készítés számító-géppel

A prezentáció készítésének menete.

Multimédia-prezentáció.

Weblap készítése. Szöveg, kép, ugrópont bevitele. Formázási lehető-ségek.

Adatbázis-

Kezelés

Keresési és lekérdezési feladatok.

Az adatbázis karbantartása.

Könyvtár-használat

Könyvtári és egyéb információs rendszerek.

A közhasznú tájékozódás forrásai, eszközei (Internet, pályaválasztási tanácsadó, telefonkönyv, menetrend, katalógusok stb.).

Bibliográfia: rejtett, illetve ajánló bibliográfia.

 

5. táblázat

 

A táblázatokban megadott tananyag feldolgozásához a heti egy órás minimális időkeret nyilvánvalóan nem elegendő. Ebben az időkeretben a tanulók csak ízelítőt kaphatnak a tananyagból, az önálló feladatmegoldásra való felkészítés további időkeretet igényel. A 3. táblázatból látható, hogy mindkét évfolyamon rendelkezésre áll még néhány órás szabad sáv. Innen 1-1 óra az informatika oktatására is felhasználható, tehát mód van a heti két órás informatika tantárgy kialakítására.

 

A lehetőségek a szakmai orientáció órakeretét figyelembe véve tovább bővíthetők. Az informatika szakmacsoport esetében ugyanis ott is találunk számítástechnikai jellegű tantárgyakat. Ezek a tárgyak persze a tervezett számítástechnikai OKJ szakképesítések megszerzését készítik elő, de a közös elemek (informatikai alapok, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, stb.) lehetővé teszik az informatika tantárgy anyagának alaposabb feldolgozását.

 

Fennáll ugyanakkor annak a veszélye is, hogy a közismereti informatika tárgyban oktatott ismeretanyagot alaposabban újra tanítják a szakmai orientáció számítástechnikai jellegű tantárgyaiban. Ennek elkerülésére az egyes tantárgyak tanmeneteit a szakmai munkaközösségnek összehangoltan kell elkészítenie. Ha erre a tantervi szabályozás lehetőséget nyújt, akkor a közös elemeket a 9. és a 10. évfolyamon egy emelt óraszámú informatika tantárgyban lenne célszerű tanítani. A programozással kapcsolatos ismeretek oktatására pedig a jelenlegi gyakorlat folytatása tűnik célszerűnek, a 9. évfolyamon alapismereteket lehetne tanítani algoritmusok néven, a 10. évfolyamon pedig programozást.

 

Ha a témakörök átcsoportosítása nem oldható meg, akkor olyan órarendet célszerű összeállítani, amelyben a közismereti informatika és a szakmai orientációs számítástechnika órák tömbösítve jelennek meg, így a felesleges párhuzamosságok elkerülhetők. Ez persze azzal a következménnyel jár, hogy a közismereti informatika és a szakmai orientációs számítástechnika tantárgyakhoz közös értékelési rendszert kell kidolgozni.

 

A kerettanterv a szakmai orientáció óratervét a műszaki szakterület informatika szakmacsoportja esetében a következőképpen határozza meg:

 

A szakmai orientáció óraterve35

 

Tantárgyak (modulok)

Összóraszám

(heti óraszám)

9. évfolyam

10. évfolyam

1. Műszaki ábrázolás alapjai

37 óra

-

2. Számítástechnika

37 óra

-

3. Számítástechnika elmélet

-

37 óra

Elmélet összesen

 74 óra

(heti 2 óra)

 37 óra

(heti 1 óra)

4. Műszaki orientációs gyakorlatok

74 óra

111 óra

Információ- és adatgyűjtés

37 óra

-

Méréstechnika D modul

37 óra

-

Multimédiás alkalmazások

-

37 óra

Számítástechnika gyakorlat

-

74 óra

Gyakorlat összesen

74 óra

(heti 2 óra)

111 óra

(heti 3 óra)

Elmélet és gyakorlat összesen

148 óra

(heti 4 óra)

148 óra

(heti 4 óra)

 

6. táblázat

 

A kerettanterv a szakmacsoportos alapozó oktatás óratervét a műszaki szakterület informatika szakmacsoportja esetében a következőképpen határozza meg:

 

A szakmacsoportos alapozó oktatás óraterve36

 

Tantárgyak (modulok)

Összóraszám

(heti óraszám)

11. évfolyam

12. évfolyam

1. Számítástechnika

74 óra

-

Adatbázis-kezelés

37 óra

-

Programozás elmélet assembly

37 óra

-

2. Szakmai elmélet

-

66 óra

Hálózati ismeretek

 

33 óra

Objektumorientált programozás

 

33 óra

3. Információs technológia

37 óra

33 óra

Elektronikai ismeretek

37 óra

-

Digitális áramköri ismeretek

-

33 óra

Elmélet összesen

111 óra

(heti 3 óra)

99 óra

(heti 3 óra)

4. Számítástechnika gyakorlat

111 óra

-

Adatbázis-kezelési gyakorlat

74 óra

-

Programozási gyakorlat assembly

37 óra

-

5. Szakmai gyakorlat

-

99 óra

Objektumorientált programozás

-

99 óra

6. Információs technológia gyakorlat

74 óra

66 óra

Analóg áramkörök vizsgálata

74 óra

-

Digitális áramkörök vizsgálata

-

66 óra

Gyakorlat összesen

185 óra

(heti 5 óra)

165 óra

(heti 5 óra)

Elmélet és gyakorlat összesen

296 óra

(heti 8 óra)

264 óra

(heti 8 óra)

 

7. táblázat

 

A szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás óratervei kijelölik a számítástechnikai OKJ szakmai vizsgákra való felkészítés tantervi kereteit. Csak olyan OKJ szakképesítés megszerzése tűzhető ki célul, amelynek tananyaga és órakerete a fentiekben behatárolt szakmai előkészítés után a szakképző évfolyammal együtt teljesíthető.

 

4.1.4 Az OKJ képzés tantervi struktúrája

 

A szakközépiskolai informatika-oktatás az eddigiekből láthatóan szoros kapcsolatban van az OKJ képzéssel. Ez indokolja, hogy röviden bemutassuk a szakközépiskolai (szakmai előkészítő) évfolyamok alatt megszerezhető két OKJ szakképesítés tantervi struktúráját. A számítástechnikai OKJ képzések központi programjainak teljes szövegét a főiskolai hálózaton fogjuk közzétenni a hallgatók számára.

 

A számítógép-kezelő képzés tantervi struktúrája a következő:

 

A képzési idő 1 félév (18 tanítási hét), 684 tanóra, heti 38 óra. Az elmélet aránya: 40%, a gyakorlat aránya: 60%.

 

 

A képzés kötelező tantárgyai és ajánlott óraszámai37

 

Tantárgy (modul)

Heti óra

Összes óra

Számítástechnikai alapismeretek "A"

9

162

Szövegszerkesztés

7

126

Táblázatkezelés

7

126

Adatbázis-kezelő alapismeretek

4

72

Prezentáció és grafika

1

18

Élet- és pályatervezés

2

36

Testnevelés

2

36

Központilag előírt tantárgyak összesen

32

576

Szabadon választott kötelező tantárgyak

6

108

            Mindösszesen

38

684

 

8. táblázat

 

A tanterv megjegyzi, hogy az oktatás blokkosítva is szervezhető, vagyis az egyes modulokat nem csak párhuzamosan, hanem sorosan is lehet tanítani.

 

Megjegyzésre érdemes, hogy az oktatás blokkosításának gondolata annak idején már a világbanki tantervben is megjelent, az oktatás a szakközépiskolában jelenleg is blokkosítva folyik. Egyes vélemények szerint így eredményesebb a tananyag feldolgozása.

 

A szabad sáv órakeretének felhasználása kötelező, azt vagy a szabadon választott kötelező tárgyak (például angol, gépírás, vállalkozási ismeretek) oktatására, vagy a központilag előírt elméleti és gyakorlati tantárgyak óraszámainak emelésére lehet fordítani. Amint korábban már utaltunk rá, a gépírás éppen az OKJ tanterv hatására került be közismereti tárgyként a szakközépiskolai tantervbe.

 

A számítástechnikai szoftver üzemeltető képzés tantervi struktúrája a következő:

 

A képzési idő 1 tanév (36 tanítási hét), 1255 tanóra, heti 38 óra. Az elmélet aránya: 60 %, a gyakorlat aránya: 40 %.

 

 

A képzés kötelező tantárgyai és ajánlott óraszámai38

 

Tantárgy (modul)

Heti óra

Összes óra

Számítástechnikai alapismeretek "A"

4-5

162

Számítástechnikai alapismeretek "B"

5

180

Szövegszerkesztés

3-4

126

Táblázatkezelés

4-3

126

Adatbázis-kezelő rendszer "A"

4

144

Prezentáció és grafika

2

20

Angol

4

144

Élet és pályatervezés

2

72

Testnevelés     

2

72

Központilag előírt tantárgyak összesen

31

1046

Szabadon választott kötelező tantárgyak

7

 209

            Mindösszesen

38

1255

 

9. táblázat

 

A tanterv itt is megjegyzi, hogy az oktatás blokkosítva is szervezhető, vagyis az egyes modulokat nem csak párhuzamosan, hanem sorosan is lehet tanítani. A szabad sáv órakeretének felhasználása kötelező, azt vagy a szabadon választott kötelező tárgyak (például gépírás, vállalkozási ismeretek) oktatására, vagy a központilag előírt elméleti és gyakorlati tantárgyak óraszámainak emelésére lehet fordítani.

 

A középfokú szoftver-üzemeltető képzésnél az elmélet és a gyakorlat aránya megfordul az alapfokú számítógép-kezelői képzéshez képest. Új elemként jelenik meg a „számítástechnikai alapismeretek B” modul és az „adatbázis-kezelő rendszerek A” modul. Meg kívánjuk jegyezni, hogy például a számítástechnikai programozó felsőfokú tanfolyamon létezik egy további, „adatbázis-kezelő rendszerek B” modul is, sőt ott az „operációs rendszerek A” modul is megjelenik. Az OKJ tantervekben az operációs rendszerrel kapcsolatos gyakorlati ismereteket a számítástechnikai alapismeretek modulban tárgyalják, az operációs rendszerek modulok további, elméleti ismereteket nyújtanak (a rendszerprogramozó tanfolyamon még „operációs rendszerek B” modul is van).

 

 

4.2 Az informatika tantárgy sajátosságai

 

Az informatika tantárgy fontosabb sajátosságai a következők:

 

·        Minden foglalkozás számítógép-laborban folyik. Így élni lehet a szaktantermi környezet kínálta lehetőségekkel: az oktatáshoz szükséges hardver és szoftver eszközök könnyen elérhetők, a tanulókra motiváló hatással van a környezet, stb. A számítógép laborban ugyanakkor számolni kell a korlátokkal is: a számítógép-monitorok takarása miatt a tábla bizonyos részei nem láthatóak, a gépeknek alapzaja van, a tanulók egy része esetleg oldalt, vagy háttal ül a táblának és a tanárnak, a számítógép-asztalokon kevés hely van a jegyzetelésre, a számítógépek használata elvonja a tanulók figyelmét a tanári magyarázattól, stb.

 

·        Minden foglalkozás csoportbontásban történik. A legfeljebb 16 fősre tervezett csoportlétszám a bontatlan osztályénál jóval eredményesebb oktatást tesz lehetővé. A csoportbontás azonban újabb módszertani problémákat is felvet. Ha az osztály tanulóit képességeik szerint osztjuk két csoportba, akkor a jobbik csoport a másiknál jóval előbbre tarthat a tananyag elsajátításában, ez a teljesítménymérés (feleltetés, dolgozatok) megszervezésénél okozhat gondot. A csoportokon belüli különbségek azonban még így is differenciált foglalkoztatást tehetnek szükségessé, ez pedig megosztja a tanár figyelmét. Ha mindkét csoport tagjai között vannak jó és gyenge képességűek, akkor különösen nehéz biztosítani azt, hogy a tanulók együtt haladjanak a tananyag feldolgozásában. Ilyenkor a lassabb ütemű előre haladás miatt a jó képességűek figyelmének lekötéséről előre megtervezett feladatok kiadásával külön kell gondoskodni.

 

·        A tantárgy egyszerre közismereti és szakmai orientációs jellegű. A tanterv szerint az informatika tantárgy közismereti tárgynak minősül, de a jelenlegi gyakorlat szerint a szakmai orientációs órakeret egy részének felhasználása miatt szakmai orientációs jellegű is. Mivel a közismereti tárgy és a szakmai orientációs tárgyak között tartalmi átfedés van, az is előfordul, hogy a szakmai orientáció során például a táblázatkezelés oktatásához használják fel a közismereti informatika órakeretének egy részét. Célszerű lenne szétválasztani a közismereti és az orientációs jellegű témákat annak érdekében, hogy pontosan el lehessen határolni az általános képzéshez és a szakmai képzéshez tartozó műveltségi elemeket. Ez azonban a jelenlegi helyzetben nem megoldható. Az egyik problémát a rendelkezésre álló szűkös órakeretek jelentik. A másik probléma az, hogy a számítástechnikai OKJ szakképzettségek mindegyike tartalmaz olyan témaköröket (informatikai alapismeretek, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés, prezentáció, hálózat-használat, stb.), amelyeket ma már az általános műveltséghez is sorolhatunk.

 

 

4.3 Az informatika tantárgy külső és belső kapcsolatai

 

4.3.1 Az informatika szakmacsoport tanterve

 

Az informatika tantárgy külső és belső kapcsolatait elvileg a tanterv elemzésével tudjuk feltárni. A világbanki tanterv a Profil nevű, oktatástervezésre szolgáló szoftverrel készült. A Profil formátumú világbanki tanterv „Függőségek” rovata arra szolgál, hogy segítségével meg lehessen adni azt, hogy a tantárgy, annak egy évfolyama, illetve annak valamely témaköre mely más tantárgyak anyagára épül.

 

A tanterv szerzői a „Függőségek” rovatban a következő megjegyzéseket tették:

 

·        Az informatika tantárgy első évfolyamánál: „Információ elmélethez a matematikából a halmazműveletek, logikai műveletek”,

·        A „Bevezetés az információs elméletbe” című témánál: „Halmazelmélet, matematikai logika”,

·        A „Grafikus felhasználói felület (Windows)” című témánál: „Gép-ember kommunikáció”,

·        Az „Anyagismeret és mikroelektronikai alapok” című témánál: „Bevezetés az információs elméletbe”,

·        A „Szövegszerkesztők” című témánál: „Gép-ember kommunikáció”,

·        A „Táblázatkezelő” című témánál: „Gép-ember kommunikáció”,

·        A „Segédprogramok” című témánál: „Gép-ember kommunikáció”,

·        A „Gép-ember kommunikáció” című témánál: „Bevezetés az információs elméletbe”,

·        Az informatika tantárgy második évfolyamánál: „I. éves informatika anyag”,

·        Az „Adatbázis-kezelés” című témánál: „Gép-ember kommunikáció”,

 

A többi témánál a szerzők a „Függőségek” rovatot rendre üresen hagyták. Ez nem jelenti okvetlenül azt, hogy a vonatkozó témák nem kapcsolódnak más, korábban tárgyalt témakörök anyagához. Gondos elemző munkával további kapcsolatokat is ki lehetne mutatni, de az alapvető tantervi struktúra megítéléséhez a megadott kapcsolatok is elegendőek.

 

 

Az eddigiekből a következő megállapítások szűrhetők le:

 

1.      A tanterv készítői csak a matematika tantárgyra kívánnak támaszkodni, mint külső kapcsolatra. Mivel a felhasználó „Bevezetés az információs elméletbe” című témakör az első évfolyam elején szerepel, ezért a matematika tárgy tantervétől függ az, hogy a tervezett kapcsolat tényleg hasznosítható-e. Érdekes, hogy nem kívánják előismeretként felhasználni a korábban fizikából tanultakat (áramkörök, félvezetők, stb.).

 

2.      A tanterv készítői a következő belső kapcsolatokat adták meg: A „Gép-ember kommunikáció” című témakör előkészíti: az első évfolyamon a - „Grafikus felhasználói felület (Windows)”, „Szövegszerkesztők”, „Táblázatkezelő”, „Segédprogramok”, a második évfolyamon pedig az - „Adatbázis-kezelés” című témákat. A „Bevezetés az információs elméletbe” című témakör előkészíti az első évfolyamon az „Anyagismeret és mikroelektronikai alapok”, és a - „Gép-ember kommunikáció” című témákat.

 

Az első évfolyam anyagának célszerű tárgyalási sorrendje így álláspontunk szerint a következő:

 

1.      Bevezetés az információs elméletbe

2.      Gép-ember kommunikáció

3.      Segédprogramok

4.      Grafikus felhasználói felület (Windows)

5.      Anyagismeret és mikroelektronikai alapok

6.      Szövegszerkesztők

7.      Táblázatkezelő

 

A második évfolyam anyagában a következő választható témakörök vannak:

·        Kiadványszerkesztés

·        Multimédia

·        Szimuláció és modellezés

·        A számítógép audio és video lehetőségei

·        Az informatika jelene és jövője

 

Emeljük ki a választható témaköröket, hiszen közülük bármelyik oktatható elvileg az első évfolyamon is. A második évfolyam anyagában így a következő kötelező témakörök maradnak:

·        CAD/CAM

·        Lokális hálózatok

·        A műszaki ábrázolás alapjai

·        A számítógép irányítási módszerei

·        Adatbázis-kezelés

·        Integrált felhasználói programok

·        Számítógépes folyamatirányítás

 

Mivel „A számítógép irányítási módszerei” témakör véleményünk szerint előkészíti logikailag a „CAD/CAM”, a „Lokális hálózatok”, az „Adatbázis-kezelés” és a „Számítógépes folyamatirányítás” című témákat, így mindenképpen e témakörrel célszerű kezdeni a második évfolyam anyagát. A „CAD/CAM” témakör előtt érdemes oktatni „A műszaki ábrázolás alapjai” című témát, hogy egyszerű műszaki rajzokat lehessen készíteni a CAD program segítségével. Az „Integrált felhasználói programok” téma az „Adatbázis-kezelés” című témakör anyagára épül, hiszen a legtöbb integrált szoftver szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt és adatbázis-kezelőt tartalmaz.

 

A második évfolyam anyagának célszerű tárgyalási sorrendje így álláspontunk szerint a következő:

 

1.      A számítógép irányítási módszerei

2.      Lokális hálózatok

3.      Adatbázis-kezelés

4.      A műszaki ábrázolás alapjai

5.      CAD/CAM

6.      Számítógépes folyamatirányítás

7.      Integrált felhasználói programok

 

Bár a világbanki tanterv az eredeti struktúrájában már nem él, a közölt elemzés támpontot jelenthet bármely hasonló jellegű tanterv tanulmányozása során.

 

Az informatika tantárgy feltárt külső és belső kapcsolatrendszere hasznos segédeszköz lehet az oktatómunkában felmerülő koncentrációs problémák megoldásához.

 

4.3.2 Az informatika tantárgy kerettanterve

 

A szakközépiskolai informatika tantárgy kerettanterve nem tartalmaz a tantárgy külső vagy belső kapcsolataira vonatkozó utalásokat. A táblázatos formában megadott tantervi struktúra alapján azonban következtetni lehet a tantervkészítők ezzel kapcsolatos elképzeléseire.

 

Az egyes évfolyamok anyagának feldolgozását a szerzők feltehetően sorosan képzelik el, hiszen a heti egy órás minimális időkeret a párhuzamos feldolgozást nem teszi lehetővé.

 

A 9. évfolyamon az „informatika alapjai” című témakör alapozza meg a többi témakör elsajátítását. Hasonló szerepű az azt követő az „operációs rendszerek használata” című témakör. A „dokumentumkészítés számító-géppel” című témakör a hasonló kezelési felület és a táblázatkészítés miatt alapozza meg a „táblázatkezelés” című témakört. Ennek alapján az egyes témakörök sorrendje helyesnek mondható.

 

A 10. évfolyamon szintén az „informatika alapjai” című témakör alapozza meg a többi témakör (a „könyvtárhasználat” című témakör kivételével) elsajátítását. Az „algoritmusok és adatok” című témakör az algoritmusok kódolásának és a programkészítés lépéseinek ismertetésével járul hozzá a „dokumentumkészítés számítógéppel” című témakör anyagának feldolgozásához. Az elemi és az összetett adatok ismertetése az „adatbázis-kezelés” című témakört készíti elő. Az egyes témakörök sorrendje itt is helyesnek mondható.

 

Az „algoritmusok és adatok” témakör oktatása során nagy gondossággal kell eljárni a más tantárgyak anyagából származó programozási feladatok kiválasztásakor. Minden esetben győződjünk meg arról, hogy a tanulók valóban ismerik-e a vonatkozó anyagrészt. Tipikus probléma ugyanis az, hogy például a másodfokú egyenlet megoldására szolgáló program elkészítésekor az informatika tanárnak kell elmagyaráznia a szükséges matematikai előismereteket, mert nem győződött meg előzetesen a haladási naplóból arról, hogy a matematika tanmenetben éppen hol tartanak a tanulók. A tapasztalatok szerint viszont még ismert anyagrész feldolgozásánál is érdemes a saját, informatikai szempontú megközelítésünkben röviden újra áttekinteni a megoldandó feladatot, mert ez sokat segíthet az alapul szolgáló tananyag megértésében.

 

4.3.3 AZ OKJ képzés központi programjai

 

A korábban már említett számítógép-kezelő képzés és a számítástechnikai szoftver üzemeltető képzés központi programjai ugyan minden egyes modulnál tartalmaznak egy, „a tantárgy kapcsolata más tantárgyak témáival” című részt, de a táblázatos formában megadott kapcsolatokról nem derül ki az, hogy előkészítő vagy ráépülő jellegűek. Ez tipikus tantervkészítési hiba. Ebből következik, hogy a modulok sorrendjének vizsgálata csak további, saját elemző munka elvégzése után lehetséges.

 

A központi programok moduljai célszerű sorrendjének megállapításánál óvatosan kell eljárni. Nem érdemes egyszerűen a korábbi elemzésekben található, hasonló nevű témakörök sorrendi viszonyaiból kiindulni. A hasonló elnevezés ugyanis eltérő tartalmú tananyagot is takarhat. A modulok sorrendjének meghatározásához először a kapcsolatok irányának megállapítására van szükség.

 

 


 

FELADATOK

 

 

1.      Milyen részekből áll az informatika szakmacsoportos informatika tantárgy heti óraszáma?

 

2.      Ismertesse az informatika szakmacsoportos informatika tantárgy struktúráját!

 

3.      Milyen észrevételek tehetők az informatika szakmacsoportos informatika tantárgy egyes témaköreinek elnevezéséhez?

 

4.      Melyek a számítástechnikai programozó szak óratervének új elemei?

 

5.      Melyek a szakközépiskolai kerettanterv óratervének új elemei?

 

6.      Ismertesse a szakközépiskolai kerettanterv informatika tantárgyának struktúráját!

 

7.      Milyen a szakközépiskolai kerettantervben a szakmai előkészítés tantervi struktúrája?

 

8.      Ismertesse a számítógép-kezelő képzés tantervi struktúráját!

 

9.      Ismertesse a számítástechnikai szoftver üzemeltető képzés tantervi struktúráját!

 

10.  Melyek az informatika tantárgy fontosabb sajátosságai?

 

11.  Melyek az informatika szakmacsoportos informatika tantárgy külső és belső kapcsolatai?

 

12.  Melyek a szakközépiskolai kerettanterv informatika tárgyának belső kapcsolatai?

 

13.  Mi a tantervkészítési hiba az OKJ központi programok esetében?