2. AZ INFORMATIKA OKTATÁSMÓDSZERTANÁNAK
FOGALMA, TÁRGYA, FELADATAI, KAPCSOLATRENDSZERE1
2.1 Az informatika oktatásmódszertanának
fogalma
2.2 Az informatika oktatásmódszertanának
tárgya
2.3 Az informatika oktatásmódszertanának
feladatai
2.4 Az informatika oktatásmódszertanának
kapcsolatai
A pedagógia valamely tantárgy tanításával foglalkozó
ágát módszertannak, metodikának nevezik. A módszertan szó görög megfelelőjének
használata napjainkban is sokszor célszerű, mivel módot ad bizonyos
terminológiai félreértések elkerülésére. Ha ugyanis a rövidség kedvéért
oktatásmódszertan helyett csak módszertant mondunk vagy írunk, akkor gyakran
csak a szövegkörnyezetből derül ki az, hogy oktatásmódszertanra, azaz
metodikára, vagy kutatásmódszertanra, azaz metodológiára gondolunk-e.
Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez a
különbségtétel inkább csak Európában terjedt el. Az angolszász nyelvterületen
viszont a tantárgyi módszertan megfelelője a „subject methodology”, a
kutatásmódszertané pedig a „research methodology”. Ezeket a terminológiai
vonatkozásokat az Internet keresőprogramjainak használatakor célszerű
figyelembe venni. Bizonyos keresőprogramok nem angol nyelvűek (például a magyar
Altavizsla), egyeseknél ki lehet választani a keresés nyelvét (például az
Altavista esetében), az angol nyelvűek némelyikénél (ilyen például az Excite)
pedig még a kívánt nyelvjárást (amerikai, brit vagy ausztráliai angol) is be
lehet állítani.
Említésre érdemes tény, hogy a hetvenes évek második
fele óta1,2 a módszertan mellett használatos a hasonló értelmű
„tantárgy-pedagógia” elnevezés is. A szóhasználatbeli különbségtétel itt arra
utalt, hogy a tantárgy-pedagógiák a didaktikai, metodikai problémákon túl a
tantárgyak szűkebb értelemben vett nevelési kérdéseivel is foglalkoztak, azaz
az egész személyiség fejlesztéséből a tantárgyra háruló nevelési feladatokat is
részletesen tárgyalták.
Néhány, már hosszú ideje oktatott közismereti tárgy
(például a matematika vagy a fizika) oktatásmódszertana esetében valóban volt
alapja a tantárgy-pedagógia elnevezés használatának. Más közismereti tárgyaknál
inkább csak az elnevezésbeli divatirányzat követése érdekében volt szokás az
oktatásuk módszertanát tantárgy-pedagógiának elnevezni.
Megjegyzésre érdemes viszont az a tény, hogy az
1989-es rendszerváltozás az oktatás politikamentessé tételére irányuló
törekvéseket hozott a felszínre, így ellenhatásként a korábbi „nevelő iskola”
helyett az „oktató iskola” koncepciója került előtérbe. Ennek megfelelően a
„tantárgy-pedagógia” elnevezés napjainkban ritkábban használatos, mint
korábban. Ez még akkor is így van, ha a jelenlegi kormányzat fontosnak tartja
az iskola nevelő hatásának erősítését.
Az előbbiek szerint az informatika tantárgy
tanításával kapcsolatos kérdések, tények, tapasztalatok és módszerek rendszeres
feldolgozása alkotja az informatika oktatásmódszertanát.
Módszertanunk tárgya az informatika tantárgy
oktatása az informatika szakmacsoportos szakközépiskolában. Erre a pontos
megfogalmazásra azért van szükség, mert az „informatika” elnevezés egészen
különböző tartalmakat is hordozhat. A hazai közismereti kerettanterv bevezetése
várhatóan változtat ezen a helyzeten.
A fejlődő országok oktatásügyéről szóló
tanulmányokban az informatika korábban gyakran csak a zsebszámológépek oktatási
felhasználását jelentette. Szokás volt az informatika és a számítástechnika
fogalmak szinonimaként való használata is. Ez az egyébként helytelen gyakorlat
azért alakult ki, mert korábban a francia nyelvterületen az „informatique”, az
angolszász világban pedig a „computer science” fogalmakat használták a
számítástudomány, számítástechnika megnevezésére.
Jacques Hebenstreit professzor például az informatika és az oktatás kapcsolatát vizsgáló, az UNESCO megbízásából 1986-ban írt tanulmányában3 az informatika szót a számítógépek alkalmazása értelmében használta. Egy másik, az informatika iskolai alkalmazásának helyzetével foglalkozó, 1986-os UNESCO tanulmány4 megállapította, hogy az elemi iskolákban a számítógépeket a leggyakrabban a matematika, a természettudományok és a nyelvek oktatásában alkalmazták, gyakorló programok formájában. A felmérés szerint előfordult még a számítógépes írás- és fogalmazástanítás, és a Logo nyelv oktatása is.
Az elemi iskolákban csak ritkán, kevés országban
volt akkor informatika tantárgy. A középiskolákban a CAI (Computer Assisted
Instruction) mellett szövegszerkesztés, adatbázis-kezelés, szimuláció,
táblázatkezelés egyaránt előfordult. Néhány országban középfokon sem volt még
önálló informatika tantárgy 1986-ban. Az eddigiekből is látható, hogy milyen
sokféle értelmezést kaphat az „informatika” szó még napjainkban is.
Az értelmezések sokfélesége miatt érdemes
megvizsgálni, hogy mi is az informatika szó helyes, tudományos értelmezése. A
következőkben először ezzel foglalkozunk.
Az informatika, információtudomány fogalmat 1966-ban
vezették be az amerikai kormányzat által fenntartott ERIC (Education Resources
Information Center) adatbázis tezauruszába, a következő értelmezésben: Az
informatika az információ tulajdonságainak tanulmányozásával foglalkozó
tudomány. Ide tartozik az információ keletkezése, átalakítása, közlése,
átvitele, tárolása és felhasználása egyaránt. A tezaurusz értelmezésében a
számítástudomány és a könyvtártudomány az informatikánál szűkebb fogalmak.5
A továbbiakban az informatika fogalmát az ERIC adatbázis szerinti értelemben fogjuk használni. Informatika tantárgy néven pedig kizárólag az informatika szakmacsoportos szakközépiskolák tantervében szereplő, kétéves közismereti illetve szakmai alapozó tárgyat fogjuk említeni. Ez a tantárgy egyébként szerkezetében hasonlít a kerettanterv-tervezetben szereplő informatika tantárgyra, az ECDL vizsgák moduljaira és az OKJ alap- és középfokú számítástechnikai képesítések tananyagára. Ez azt is jelenti, hogy a továbbiakban nem foglalkozunk a más típusú alap-, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben előforduló informatikai alapismeretek, informatika vagy számítástechnika nevű, de esetleg eltérő tartalmú tantárgyainak oktatásával.
Az informatika oktatásának folyamata meglehetősen sokrétű, változó és bonyolult folyamat. Sokrétű azért, mert a tantárgy a programozás alapjaitól a multimédiáig, az informatikai alapismeretektől a táblázatkezelésig számos témakört ölel fel. Változó azért, mert a technikai fejlődés miatt az eszközállomány gyorsan avul, nehéz lenne megmondani, hogy milyen eszközök lesznek majd használatban néhány év múlva. A folyamat bonyolult azért, mert az iskolák egy részében még nincsenek meg a szükséges tárgyi feltételek. A szakközépiskolák és a szakiskolák a Szakképzési Alap révén korszerű eszközparkkal rendelkeznek, az általános iskolák és a gimnáziumok lehetőségei szerények. A tárgyhoz nincs a szakközépiskoláknak szánt tankönyvsorozat, sok esetben csak a tanárok által előadott anyagnak a tanulók füzetébe leírt változata képezi a segédanyagot. A különböző számítástechnikai kiadók szakkönyvei – az OKJ képesítésekhez és az ECDL vizsgákhoz kiadott könyvek kivételével – pedig általában nem tekinthetők tankönyvnek, és eleve széles felhasználói kör (nem a középiskolás tanulók) számára készülnek.
Az informatika tantárgy oktatásához módszertani
segédanyagok alig állnak rendelkezésre. Egyes szakkönyvekben lehet ugyan
találni a gyakran felmerülő problémákkal (FAQ, Frequently Asked Questions)
kapcsolatos megjegyzéseket, de ezek nem pótolják a hiányzó módszertani
kézikönyveket.
Mivel az informatika szakos pedagógusképzés rövid múltra tekinthet vissza, így az oktatók jórészt csak saját tapasztalataikra és esetleges didaktikai ismereteikre támaszkodhatnak az oktatás során. A szakképzésben informatikát tanítók közül sokan nem is rendelkeznek pedagógiai képesítéssel. A törvényi szabályozás változása miatt ez az iskolarendszerű szakképzésben ma már sajnos nem is követelmény.
Az
informatika tanításának módszertana feladatai a következőképpen adhatók meg:
·
Fejtse
ki mindazokat az oktatási és nevelési feladatokat, amelyek a tantárgyi
sajátosságokból közvetlenül adódnak,
·
Segítse
a tantárgy tartalmába tartozó tananyag kiválasztását, a tanítási anyag
elrendezését, a legjobb tárgyalási sorrend meghatározását,
·
Adjon
útmutatást a tantárgy eredményes oktatásához szükséges technikai eszközök,
felszerelések kiválasztásához,
·
Kísérletezéssel,
elemzéssel fejlessze a tárgy tanításának módszereit, szervezeti és
munkaformáit.
Az informatika tanításának módszertana ezzel olyan szemlélet kialakítására törekszik, amelynek segítségével a gyakorló pedagógus megtalálhatja az egyéniségének, illetve az egyes oktatási szituációknak megfelelő módszereket, szervezeti és munkaformákat.
Az informatika tanításának módszertana határterület
az információtudomány és a pedagógia között. Interdiszciplináris jellege miatt
tanulmányozásához mindkét említett tudományterület alapvető ismeretanyagára
szükség van.
Az informatika tanításának módszertana a pedagógián
belül a következő fontosabb tudományközi kapcsolatokkal rendelkezik:
A pszichológia (főként a fejlődés- és a pedagógiai
pszichológia) adja meg a módszertan számára, hogy milyen életkori
sajátosságokkal kell számolni a különböző korú és fejlettségi szintű
szakközépiskolai tanulók oktatása során. Ezek az életkori sajátosságok
természetszerűleg kihatással vannak a tananyag kiválasztására és elrendezésére
is.
A neveléselmélet a nevelés céljával és feladataival,
valamint az eszközrendszerével foglalkozó fejezete révén van alapozza meg a módszertan
tanulmányozását, és ezen felül általános alapokat ad a tantárgy-pedagógiai
szemlélet érvényesítéséhez is.
A didaktika és a módszertanok között sajátos
kölcsönhatás áll fenn. Időrendben előbb léteztek ugyanis az egyes tantárgyak
tanításával kapcsolatos tapasztalatok, és ezzel a módszertanok csírái, majd
ezek szintéziséből jött létre a didaktika. A didaktika első eredményeinek
alkalmazásával leszűrt tapasztalatokból fejlődtek ki a metodikák. Ezek
folyamatosan újabb megállapítások leszűrésére adtak módot a didaktikának.
Ugyanakkor a metodikák továbbfejlődéséhez a korszerű oktatáselmélet
eredményeinek felhasználására is szükség van.
Az oktatástechnológia részben az oktatástechnológiai
megközelítéssel, részben pedig az oktatástechnikai eszközökkel foglalkozó
fejezeteivel készíti elő a módszertan tanulmányozását.
Az informatika oktatásának módszertana a többi
közismereti tárgy metodikáihoz képest sajátos helyzetben van. Mivel közvetlen
előzményének csak a viszonylag rövid múltra visszatekintő számítástechnika
oktatásának módszertana tekinthető, így a kevés tapasztalati anyag nem teszi
lehetővé azt, hogy kidolgozottságban megközelítse a hagyományos közismereti
tárgyak (mint például a matematika) tanításának módszertanát. Jelenlegi
helyzetében az informatika oktatásának módszertana inkább tekinthető a
didaktika felhasználójának, mint annak fejlődését inspiráló tényezőnek.
1.
Mit
nevezünk módszertannak, metodikának?
2.
Miért
használjuk a szakirodalomban a metodika szót?
3.
Mi
a különbség metodika és metodológia között?
4.
Mi
a tantárgyi módszertan angolszász megfelelője?
5.
Mi
a kutatásmódszertan angolszász megfelelője?
6.
Mire
kell ügyelni az Internet keresőprogramjainak használatánál?
7.
Mi
a különbség módszertan és tantárgy-pedagógia között?
8.
Ismertesse
az informatika oktatásmódszertanának fogalmát!
9.
Ismertesse
az informatika oktatásmódszertanának tárgyát!
10.
Ismertesse
az informatika szó helyes, tudományos értelmezését!
11.
Melyek
az informatika oktatásmódszertanának feladatai?
12. Ismertesse az informatika oktatásmódszertanának kapcsolatrendszerét!