8. FELKÉSZÜLÉS A TANÍTÁSI ÓRÁKRA
8.2 A tematikus terv elkészítése
Az oktatómunka alapvetően fontos jellemzője a tervszerűség. Ezt a különböző pedagógiai dokumentumok elkészítése és felhasználása biztosítja. A tervszerűséget tehát két oldalról lehet megközelíteni:
·
A
pedagógiai tervezés, és
·
A
pedagógiai tervek alapján való oktatás oldaláról.
Amint az a „Neveléselmélet” című tantárgyból ismeretes, az iskolai pedagógiai tervezésnek három szintjét különböztethetjük meg: 41
·
A
felső szintet, amelyen az iskola vezetése elkészíti az intézmény pedagógiai
munkatervét és helyi tantervét,
·
A
középső szintet, amelyen az iskola különböző munkaközösségei készítik el a
munkaterveiket, és
·
Az
alsó szintet, amelyen a tanár végzi a saját egyéni tervezőmunkáját (tanmenet-készítés),
figyelembe véve az előző szinteken kidolgozott pedagógiai dokumentumok
tartalmát.
Az egyéni tanári tervezőmunkára a szakmai munkaközösség munkaterve van közvetlen hatással. A közösen végzett tanulmányi felmérések megszervezése, a tantárgyból a félévente ajánlott számú érdemjegy biztosítása, a szakmai tanulmányi kirándulások és a tanulmányi versenyek megszervezése ugyanis közvetlenül befolyásolja a tanári tervezést. Újabban, a tanmenettel szemben támasztott formai kötöttségek fellazulásával terjedőben van az a gyakorlat, hogy a munkaközösségi munkamegosztás jegyében ugyanannak a tantárgynak a tanmenetét évfolyamonként más-más tanár készíti el. Ennek az a hátránya, hogy nehéz egy másik kolléga által elkészített tanmenet beosztásával azonosulni, és azt felhasználva tanítani.
Oktatásmódszertani szempontból elsősorban a szaktanár által készített tervek érdemesek a figyelmünkre. Ezek a következők:
·
A
tanmenet,
·
A
tematikus terv, és
·
Az
óravázlat.
A jelenlegi iskolai gyakorlatban a tanárok csak tanmenetet készítenek (a tematikus terv és az óravázlat készítése nem kötelező). Ennek ellenére a tanárjelöltek és a pályakezdő pedagógusok számára a tematikus tervezés és az óravázlat-készítés is ajánlható.
A tanmenet a tanárnak a tanterv alapján készített
egyéni munkaterve, amely valamely osztályban a vonatkozó tantárgy anyagának
felosztását tartalmazza, és a tanítási egységek óráról-órára való sorrendjét
adja meg.
A tanmenet elkészítésekor figyelembe kell venni a
tantervet, a vonatkozó szakmai munkaközösség munkatervét, az esetlegesen
kiadott minisztériumi irányító tanmenet és a tanári segédkönyv ajánlásait, az
osztály/csoport tudásszintjét és az esetleges csoportbontási/összevonási lehetőségeket.
A tanmenetkészítéskor elvileg egy szabályozó kör érvényesül, hiszen a
tanmenetet a vonatkozó munkaközösség vezetője ellenőrzi, és az illetékes
igazgatóhelyettes ad utasítást a tanárnak a szükséges korrekciók elvégzésére.
A tanmenet készítésekor különös gondot kell
fordítani az ismétlésre, gyakorlásra szánt órák elhelyezkedésére, arányára. A
pedagógiai gyakorlatban a tanítási hetek és a heti óraszám segítségével
kiszámított évi órakeret közel kétharmadát szokás az új anyag tárgyalására és egyharmadát
az ismétlésre, rendszerezésre, gyakorlásra felhasználni.
A tanmenet (ha a tanterv nem változik) igazgatói jóváhagyással több éven keresztül is felhasználható, sőt mód van arra is, hogy más pedagógus által készített tanmenet alapján oktassunk, ha ehhez az iskolavezetés hozzájárul. A tanmenettől való kisebb, egy-két hetes eltérést az órát meglátogató szaktanácsadók, illetve iskolai vezetők sem kifogásolnak, éppen az oktatómunka tervezése és végrehajtása formalizmusának csökkentése érdekében.
A tanmenet készítéséhez korábban előre gyártott
űrlap állt rendelkezésre, bár ennek felhasználása már évek óta nem kötelező. A
tanmenet borítóján fel kellett tüntetni az osztály jelét és a tantárgy
megnevezését, az összeállító tanár nevét és a jóváhagyási adatokat. A tanmenet
belső lapjain, a bal oldalon fel kellett tüntetni a tanítási hét és az óra
sorszámát, a téma sorszámát és nevét, az órán tárgyalandó tananyag megnevezését
és a kialakítandó új fogalmakat, a jobb oldalon pedig a tanítási óra sorszámát
és a feljegyzéseket. A feljegyzések rovatban a koncentrációs lehetőségeket, a
szemléltetésre vonatkozó elképzeléseket, az óra megtartásával kapcsolatos
tapasztalatokat és az egyéb bejegyzéseket lehetett megadni. Amíg a táblázat bal
oldalát a tanév megkezdése előtt ki kellett tölteni, addig a feljegyzések
rovatot folyamatosan kellett vezetni a megfelelő betűjelek (K, SZ, T és E
alkalmazásával). Megjegyezzük, hogy a két oldal közötti szinkron biztosítása
érdekében kellett a kézzel írt tanmenetben a jobb oldalon a tanítási óra
sorszámát feltüntetni. A két oldal szinkronját ezen kívül még az egyes
témakörök vízszintes vonallal való elválasztásával biztosították.
A hagyományos tanmenet űrlap szerkezetét a 10.
táblázat mutatja.
A tanmenet űrlap szerkezete
A tan. Hét Sorsz. |
A tan. Óra Sorsz. |
A feldolgozandó téma (sorsz., megnevezése, a ráford. órák száma) |
A tan. óra sorsz. |
Feljegyzések (a pedagógus
folyamatosan vezeti) Koncentráció: K, Szemléltetés: SZ, Tapasztalatok: T, Egyéb: E. |
|
A tan. óra anyaga |
Új fogalmak |
||||
|
|
|
|
|
|
10. táblázat
A kötelező jellegű formai előírások megszűntével a
tanárok által készített tanmenetek jellegükben a korábbi, ún. minisztériumi irányító
tanmenet műfajához közelítenek annyiban, hogy elsődleges feladatuk az éves
oktatómunka ütemezése, tanórákra való bontása.
A jelenlegi tanmeneteknek több változata ismeretes.
A hagyományoshoz legközelebb álló változat a heti óraszám feltüntetése után két
oszlopot tartalmaz, azaz mindegyik tanítási héthez megadja a tananyagot. Ezt a
változatot a 11. táblázat mutatja.
Heti óraszám:
Tanítási hét |
Tananyag |
|
|
11. táblázat
Az informatika szakmacsoport jelenlegi informatika
tantárgya a közismereti és a szakmai előkészítő órakeretből épül fel. A
hagyományos tanmenethez legközelebb álló, első változat szemléltetésére a
Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola 9. A osztálya 1998.-99. évi
tanmenetének egy összefüggő, átszerkesztett részletét közöljük. A
tanmenet-részlet a tantárgy első 9 órájának tananyagát tartalmazza (12.
táblázat).
A 9. A osztály
tanmenetének részlete42
Készítő:
Tankönyv: ECDL tankönyvsorozat, ECDL
vizsgapéldatár (Novorg, 1998.)
Füzet: A4, négyzetrácsos
Óraszám: 4 óra /hét
Tanítási hét |
Tananyag
|
1. |
Bevezetés, általános tudnivalók, a
tantárgy tartalma, hálózati bejelentkezés, Neumann film. Csoportbontás |
2. |
Operációs
rendszerek és fájlkezelés. A szg. működésének áttekintése. A gép és perifériáinak használata. |
3. |
Adatok tárolása a számítógépen. A fájlok és
könyvtárak kezelése. |
4. |
Parancsvezérelt operációs rendszerek kezelése. |
5. |
DOS típusú operációs rendszerek parancsai.
Szöveges fájlokkal végzett műveletek. |
6. |
Grafikus felhasználói felületek. Programok futtatása,
a programkezelő. |
7. |
Fájlkezelés, szöveges fájlok kezelése, egyéb
rendszerbeállítások alkalmazása. |
8. |
Témazárás, számonkérés. |
9. |
Gyakorlás és felkészülés a vizsgára. |
12. táblázat
Megjegyzésre érdemes, hogy ez a változat a
legegyszerűbb, lényegében csak tanítási hetekre bontja a tananyagot.
A második változat témakörönként bontja tanórákra a
tananyagot, közli annak felépítését, és minden tanítási órához megadja (a NAT
hatására) a követelményeket (azaz az elvárható tanulói teljesítményeket), és
lehetőséget ad a tapasztalatok feljegyzésére is. Ezt a változatot a 13.
táblázat mutatja.
A második
változat.
Óra |
Tananyag |
A tananyag részletezése: |
Követelmény
|
Tapasztalat |
|
|
|
|
|
13. táblázat
A második változat szemléltetésére az általános iskola 8. osztályos számítástechnika tantárgya első 4 órájának tanmenet-részletét közöljük (14. táblázat).
I.
A számítástechnika alapjai
(4 óra)43
Óra |
Tananyag: |
A tananyag részletezése: |
Követelmény: |
Tapasztalat: |
1. |
Az
elektronikus számítógép |
A
számítástechnika története |
Készítsen
kiselőadást a tanultakról. Készítsen
kiállítást a számítástechnika történetéről. |
|
2. |
Az
ENIAC A
Neumann-elvek |
Neumann
János életrajza A
Neumann-elvek ENIAC,
EDVAC |
Készítsen
kiselőadást az ENIAC készítéséről. Készítsen
kiselőadást Neumann János életéről. |
|
3. |
Számítógép-generációk |
I.
generáció – elektroncsöves áramkörök V.
generáció – intelligens gépek |
Látogasson
el a könyvtárba, végezzen kutatómunkát. Keressen
a számítástechnika történetével kapcsolatos képeket. Keressen
könyveket, amelyek a számítástechnika történetével foglalkoznak. |
|
4. |
Összefoglalás,
értékelés |
|
|
|
14. táblázat
A harmadik változat csupán az egyes tematikai egységek órakeretét és részletes tananyagát közli, követelményeket és tapasztalatokat nem tartalmaz. Ezt a változatot a 15. táblázat mutatja.
A harmadik
változat.
Órakeret |
Tananyag |
|
|
15. táblázat
A harmadik változat szemléltetésére a 16. táblázat szolgál.
A Turbo Pascal
7.0 feldolgozása44
Órakeret |
Tananyag |
4 |
A TP 7.0 képernyője, menürendszere, betöltés,
mentés, saját alkönyvtár beállítása. Gépelési gyakorlat |
6 |
A programkészítés lépései, szöveges képernyő
használata : kiírás, színek, ékezetes karakterek, kurzor helyének beállítása,
képernyőtörlés. Gépelési gyakorlat |
2 |
Műveletek, változók, értékadás |
4 |
Egész típusok, adatbeolvasás |
4 |
Valós típusok |
2 |
Char- és Boolean-típus |
6 |
Feltételek, többszörös elágazás, egyszerű
alprogramok |
10 |
Ismétlési szerkezetek |
6 |
Szövegtípusú változók |
8 |
Eljárások, függvények |
4 |
Diszkrét típus, intervallumtípus |
10 |
Halmazok |
6 |
Egydimenziós tömbök |
20 |
Programozási tételek |
4 |
Zene programozása |
8 |
Mátrix |
26 |
Gyakorlás |
16. táblázat
A 16. táblázatban a Turbo Pascal 7.0 programozási nyelv feldolgozására készített két éves tanmenet első része látható. A tanmenet heti három órára készült és az első évfolyam anyagát öleli fel.
Az informatika tantárgy tanmenetének elkészítésekor figyelembe kell vennünk néhány sajátosságot. Az egyik abban nyilvánul meg, hogy sem az informatikai szakmacsoport tanterve, sem a kerettanterv nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy körülbelül mennyi időt szánjon a szaktanár ismétlésre-rendszerezésre. A másik sajátosság az, hogy az informatika tárgy órakerete a közismereti és a szakmai orientációs „tantárgyrészek” órakereteinek összeadásából áll elő. Emiatt az éves órakeret változó lehet.
A tanítási órák tervezéséhez, kivitelezéséhez, az
óravázlatok készítéséhez a tanmenetnél bővebb útmutatást adnak a tematikus
tervek. A tematikus terv egy tantervi témának a tanmenetnél részletesebb
megtervezésére szolgál, módot ad a didaktikai feladatok és ezekkel
összefüggésben az óratípusok meghatározására is.
A tematikus terv egy kerek egész anyagrésznek, témának, az annak során kialakítandó fogalmaknak, szemléltetési anyagnak, más tárgyakkal való kapcsolatnak a tanmenetnél részletezettebb, összefüggő megtervezését jelenti. A tematikus terv általában táblázatos formában készül. Többféleképpen is elkészíthető.
A tematikus terv egyik lehetséges kialakítási formája a következő. A táblázat fejléce tartalmazza:
· A témán belüli óra sorszámot,
· A megoldandó didaktikai feladatot,
· Az elsajátítandó tananyagot (fogalmak, szabályok, törvények),
· A kialakítandó jártasságok, készségek és képességek rovatát,
· A külső és a belső koncentrációt,
· A feldolgozás módjára való utalást,
· A szemléltetés eszközeit,
· Az alkalmazás során kitűzendő feladatokat, és végül
· A felhasználható irodalmat és az esetleges tapasztalatokat (a későbbi hasznosítás érdekében).
A tematikus terv szerkezetét a 17. táblázat mutatja.
A tematikus terv szerkezete
Óra |
Did. felad. óratíp. |
Tananyag |
Jártass. készs. képess. |
Konc. (külső, belső) |
A feld. módja |
A felh. eszk. szeml. |
Alk. |
Tap. irod. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
17. táblázat
A tematikus terv közölt vázlata a tantervi téma feldolgozásának alaposabb megtervezéséhez nyújt lehetőséget. A tematikus tervet a sok rovatból álló fejléc miatt eleve fekvő elrendezésű táblázatként célszerű kitölteni.
Bár a tematikus terv elkészítése nagyon hasznos, az iskolai gyakorlatban nem használják, készítése ugyanis nem kötelező. A terjedelmi korlátok miatt a tematikus tervre nem közlünk kidolgozott mintát, elkészítésével a módszertan előadások során kívánunk foglalkozni.
A szaktanári tervező munka harmadik fázisa az
óravázlat-készítés, azaz a tanítási óra tervezése. Ez a tevékenység az óra
tudatos átgondolására irányul. Az óravázlat tartalmát és formáját a tanár
szakmai tájékozottsága, gyakorlottsága, biztonságérzete szabja meg. Egyetlen
igény az óravázlattal szemben az, hogy rendezett, áttekinthető és így
használható legyen.
Az óravázlat a tanórára való közvetlen felkészülés
dokumentuma. Az óra anyaga, időarányai és a feldolgozásra vonatkozó módszertani
elképzelések mellett tartalmazhatja még a táblai vázlatot is.
Az óravázlat a kezdő pedagógus számára az óra
részletesen kidolgozott forgatókönyvét jelenti. A gyakorló tanár óravázlata
viszont az órára való felkészülés rövid, írásos tervdokumentuma. Mivel
elkészítése nem kötelező, így tartalmára csak ajánlásokat lehet adni.
Az
óravázlat általános szerkezeti felépítése a következő:
·
A
fejrész,
·
Az
óra anyaga, és
·
A
táblai vázlat (esetleges)
Az
óravázlat szokásos tartalma a következő:
·
Az
első rész megnevezi a készítő tanárt, a tantárgyat, az osztályt, az óra helyét
a tanmenetben (a tematikus tervben), az óra típusát, az órának a témakörből
következő konkrét feladatait.
·
A
második rész az óra logikai felépítését tükrözi, feltüntetve az egyes szerkezeti
egységeknél alkalmazott eszközöket, módszereket, szemléltetést, az
időarányokat, a számonkérés módját és esetleg az órán elhangzó fontosabb
kérdéseket is.
·
Az
óravázlat harmadik (esetleges) része a táblai vázlat feltüntetése, azaz a
táblára kerülő szöveg- és ábraanyag terve.
Az
óravázlat szerkezetét a 18. táblázat mutatja.
A készítő tanár:
Az osztály:
Az óra helye a tanmenetben:
Az óra helye a témakörben:
Az óra típusa:
Az óra feladatai:
Az óra anyaga:
Időkeret |
Tananyag |
Módszerek, eszközök |
|
|
|
A táblai vázlat:
18. táblázat
Az óravázlat bármilyen gondos megtervezése sem jelentheti azonban azt, hogy ahhoz az óra levezetése során mereven ragaszkodni kell, sőt a pedagógiai szituáció ismeretében olykor kívánatos lehet az attól való eltérés is. A tanulók szükséges előismereteinek hiányában, vagy a feltételezettnél nagyobb felkészültsége esetén ugyanis mindenképpen változtatnunk kell a tervezett feldolgozás módján és a tervezett időbeosztáson. Ez nem tekinthető a tanár részéről rögtönzésnek, csak a pedagógiai helyzethez való alkalmazkodásnak. Az óravázlathoz való merev ragaszkodás ilyenkor a pedagógiai eredményességet károsan befolyásolja.
Egy konkrét (a Pascal program szerkezetével, Pascal nyelven írt program készíttetésével foglalkozó) dupla tanóra óravázlatának fejrésze a következő:
A készítő tanár:
Az osztály: 10. A
Az óra helye a tanmenetben: 5.-6. óra
Az óra helye a témakörben:
Az óra típusa: új ismereteket feldolgozó
óra
Az óra feladatai: a Pascal program
szerkezetének megismertetése, Pascal program készíttetése.
Az első óra anyagát a 19. táblázat mutatja.
Az 1. óra
anyaga:
Időkeret |
Tananyag |
Módszerek, eszközök |
2
perc 10
perc 3
perc 18
perc 12
perc |
Jelentés, bemutatkozás, témamegjelölés A monitorok kikapcsoltatása,
feleltetés -
Az algoritmus fogalma -
A kör kerületét és területét kiszámító program adatszerkezetének és
folyamatábrájának elkészítése. A
házi feladat ellenőrzése, a tankönyvek és a füzetek elővetetése 5.-6.
Óra A
Pascal program szerkezete A
Pascal programok felépítése A
változók deklarálása Adatbevitel
a billentyűzetről Kiírás
a képernyőre Számítások Gyakorlati
feladat megoldása Egy
tetszőleges gömb felszínének és térfogatának kiszámítása. Adatszerkezet,
folyamatábra és program készítése |
Tanári
bevezetés 1
tanuló a táblánál felel, és a táblára ír Körbejárás,
ellenőrzés Táblára
írás és a tankönyv vonatkozó oldalainak magyarázata Diktálás
füzetbe Egyéni
feladatmegoldás |
19. táblázat
A második óra anyagát a 20. táblázat mutatja.
A 2. óra
anyaga:
Időkeret |
Tananyag |
Módszerek, eszközök |
5
perc 30
perc 5
perc 5
perc |
A
Pascal fejlesztői környezet indítása: -
MS-DOS parancssor indítása, átlépés a G:\ meghajtóra -
F:\BP\BIN\BP paranccsal indítható a fejlesztő környezet A feladat megoldásának folytatása A
házi feladat kijelölése: Egy
tetszőleges henger felszínét és térfogatát kiszámító Pascal program
készítése. Előzetesen az adatszerkezetet és a folyamatábrát el kell
készíteni! Az óra befejezése, összefoglalás |
Táblára
írás, diktálás Egyéni
feladatmegoldás Diktálás Tanári
összefoglalás a tanulók bevonásával |
20. táblázat
Az előbbi óravázlatban csak a táblai címet húztuk alá. A táblázat bal oldalán az általánosabb felhasználhatóság érdekében az időkeretet tüntettük fel. Az óra időarányai így könnyebben megállapíthatók, mintha konkrét kezdési időpontokat írtunk volna. Az adott óra esetében külön táblai vázlatterv elkészítésére nincs szükség.
A tanmenet, a tematikus terv és az óravázlat elkészítése között logikai összefüggés állapítható meg. Időrendben először a tanmenetet szokás elkészíteni. Ekkor a legegyszerűbb, ma használatos változat szerint még csak a tananyag tanítási hetekre bontásáról kell dönteni. A tanmenetkészítés a legvázlatosabb tervezési szint. Ezt követheti a tematikus tervek elkészítése. Ennek az egyes témák részletesebb megtervezése történik meg. Egy, már elkészült tematikus terv kiválasztott órájának részletes megtervezése történik az óravázlat készítés során. Ez a legrészletesebb tervezési szint. Természetesen az óravázlat a tematikus terv nélkül is elkészíthető, de akkor az óra helyét a témakörben és az óra típusát már nem tudjuk megállapítani.
1.
Melyek
a tervszerű oktatómunka biztosítékai?
2.
Melyek
az iskolai pedagógiai tervezőmunka szintjei?
3.
Melyek
a szaktanár által készített pedagógiai tervek?
4.
Melyek
a tanmenetkészítésre vonatkozó fontosabb technikai szabályok?
5.
Ismertesse
a hagyományos tanmenet űrlap szerkezetét!
6.
Melyek
a ma használatos tanmenetek alapvető változatai?
7.
Mi
a tematikus terv készítésének lényege?
8.
Ismertesse
a tematikus terv szerkezetét!
9.
Ismertesse
az óravázlat készítésével kapcsolatos főbb meggondolásokat!
10.
Ismertesse
az óravázlat fő részeit!
11.
Ismertesse
az óravázlat szerkezetét!
12. Mi az összefüggés a tanmenet, a tematikus terv és az óravázlat készítése között?