Moliere: Tartuffe

 

 

   Moliere: jogásznak tanítják, de színtásulatot alakít, és játszik is.Az udvar kényeskedök című darabjára figyel fel.Ünnepelt szerző, színész, XIV. Lajos kedvence.De a Tartuff miatt ért támadásoktól nem tudja megvédeni. Betiltják a darab előadását.A képzelt beteg címü mű elöadását kö-vetöen egy alkalommal rosszul lett ésmeg is halt. Komédiában olyan embertipust muatat be, aki eltér az átlagostól. (szemfényvesztés válik nyilvánvalóvá: KOMIKUM.)

   Hösei átlagos v. kisszerü alakok.Jellemzéskor túlzásokat, komikírozás eszközeit alkalmazza.

   Cselekményben sok valószerütlen fordulat, cselekvés, véletlen, de a megoldás mindig szerencsés.A komédia igazssága a leleplezésben nyilvánul meg: látszat abból tünik elö a valódi lényeg.

   Tartuffe müvének  szerkezete a kor hatásait követi.A hatásosság a csattanószerü szerkesztésben rejlik. 1. Családi perpatvar közepébe csöppen az olvasó.A párbeszédekböl megismerjük , ki hogyan viszonyul a föhöshöz, de annak megjelenése csak a 3. felvonásban történik. Majd a megoldás egy váratlan fordulattal jön létre.3.A mü szereplőit aszerint csoportosíthatjuk, jellemezhetjük, hogy ki milyen viszonyban áll, milyen véleménnyel van Tartufferről. Az idító jelenetben Pernel asszony  bigottságát ismerjük meg, aki mindent léhaságnak tart.A legszélsöségesebb nézetek éppen Tartuffe körül lobbannakfel.Az asszony isteníti, rajong érte.A család más tagjai indulattal beszélnek róla, képmutatónak, álszentnek tartják. Dorine és Cléante dialógusából Orgon jellemét ismerhetjük meg: vallásosságában túltesz anyján is, bolondja lesz Tartuffenek.

   Orgon hosszú távollét után Tartuffe hogyléte felöl érdeklödik.

Cléant személyiségéröl kell beszélnünk, aki mindig tárgyilagosan ítéli meg az eseményeket.A józan észre, mértékletességre hallgat, az okos kompromisszimuk híve.

   A bonyodalom akkor kezdődik, amikor:

- Orgon : erkölcstelen házasság Marian&Tartuffe (a vagyonát is rá hagyatja, sejtés)

- Marian: ellenkezik, de szülöi önkény

- Dorin : a szerelmesek helyett, talpraesett komorna perlekedik

- Tartuffe megjelenése

   Önsanyargató, komikumnak tünő szerzetesként jelenik meg.A helyzetkomikum fokozódik, amikor az álszemérem érvényesül (letakarja Dorin kebleit, akierre talpraesetten felel: nem kell odanézni.)

Fölgyorsulnak az események

- Leleplezödés fokozatai

Így befészkelte magát, hogy biztonságban érzi magát.

   Szerelmet vall Elmírának, amit kihallgatott Dorin, beárulja Orgonnak, aki inkább hisz Tartuf-fenek, mint saját fiának.Kiutasítja a házából. Elmíra jelentösége: mindent az elejétöl fogva tisztán lát. Megpróbálja a saját csabdájába csalni az álszentet, erre kényszeríti Orgon azon lépése, hogy

vagyonát esetleg ráírja, de Orgon nem hisz saját füleinek (szerelmi vallo-másban), csupán csak akkor, amikor Tartuffe kiutasítja a saját házából. A hangulat elkomorodik, fenyegetövé válik.Cléante minden  eöfeszítése  hiábavaló.(Moliere szívesen él a párhuzamos ismétlésével, komikus hatás. Tartuffe kétszer vall szerelmet, nyitó jelenet vitája megismétlödik, Orgon bizonygatja

az állszentkedést, de Pernel asszony éppoly süket, mint ö volt.)

-Váratlan fordulat.

A megjelenö úr nem Orgon, hanem Tartuffe-ot tartóztatja le, akit már  régen

üldöznek csalásért.

   A befejezés vigjátéki konvenciója, azért jelentös, mert ezzel Moli-

ere tanítja hallgatóit, hogy óvakodjanak az ilyesfajta emberektöl.

A mö jelentösége éppen ezért korunkban is aktuális.

 

 

4. Moličre: Tartuffe címü drámájának szerkezete és a szereplök föbb típusai

   (helyzet és jellemkomikum)

 

  -Moličre XIV.Lajos korában élt, mikoris Franciaországban nagy társadalmi

   változások zajlottak le. A polgárság megnö, de a gazdagabb rétegé marad a

   hatalom.Ebböl nagy ellentétek születnek; a régi gazdag és a fösvény polgár

   prb-ja is megjelenik.

   És persze minden kornak vannak ügyeskedöi is; erröl szól a Tartuffe.

   Moličre nagyon értett a színdarabíráshoz, s komédiái napjainkban is

   elevenek.

  -A komédia a dráma münemébe tartozó müfaj.

   Uralkodó esztétikai minösége a komikum; olyan értékszerkezet, melyben

   értékhiány leplezödik le, vagy értékvesztés válik nyilvánvalóvá.

   A komédiák föhösei átlagos vagy az átlagosnál kisszerübb alakok, akik

   szellemi,erkölcsi, jellembeli fogyatékosságuknak vagy nincsenek tudatában,

   vagy negatív vonásaikat értékesként tüntetik fel.

   A jellemzés nem nélkülözi a túlzás, karikírozás eszközeit.

   A komédia cselekményében sok a váratlan fordulat, cselszövés, véletlen,

   megoldása pedig mindig szerencsés kimenetelü.

   A komédia során az értéktelenség leleplezödik, ill. az értékvesztés

   (hamis célok vagy jó célok érdekében rosszul választott eszközök,

   módszerek, a cél elérésére alkalmatlan személy, stb.) nyilvánvalóvá

   válik.Komikus konfliktusra épül a darab, ha kisszerü hösök ütköznek össze,

   és a küzdelembe belebuknak, felsülnek.

   A komédia igazsága nem a történet hitelében, hanem a leleplezésben

   nyilvánul meg: a hamis látszat alól elötünik a valódi lényeg.

  -Moličre komolyan fogta fel írói hivatását. Célja nemcsak a nézök

   megnevettetése volt, hanem az emberek hibáinak megjavítása, olykor

   veszélyes bünök leleplezése, ostorozása.

   Egyik legjobban sikerült vígjátéka a Tartuffe. Meséje és szerkezete

   könnyen áttekinthetö.

   A darab felépítése követi a klasszicista szabályokat; Moličre elfogadta

   és megtartotta a hármas egység követelményeit.

   (expozíció, bonyodalom, tetöpont,megoldás)

   A darab verses mü, éppúgy, mint a kor tragédiái.

  -A szereplök a commedia dell'arte jellegzetes típusaiból állnak.

   -A talpraesett szolgáló, aki okos, furfangos, mozgékony, s a cselekmény

    bonyolítója. Ĺltalában a szerelmeseket segítö szerelöként lép elénk,

    így a Tartuffe-ben is. Dorine, a komorna, a gazdag polgárház

    alkalmazottja az, aki ezt a szerepet kapta.

    Dorine bátran perlekedik, bizonyít, érvel és taktikázik.

    A szerelmesek helyett is képviseli a szerelem és az érzelmek szabadságá-

    nak eszméjét, a kialakulóban lévö új értékeket.

   -A szerelmesek két képviselöje Mariane, a szemérmes kislány, és Valér,

    a hösszerelmes ifjú. Nekik különbözö akadályokat kell leküzdeniük

    szerelmük beteljesedéséért.

   -Az író müvében teremt egy ún. rezonört is, aki mint az író szócsöve

    tárgyilagosan és józanul cselekszik. Cléante is mindíg megörzi

    mértékletességét, a józan észre hallgat, s az ész bölcs érveivel próbálja

    lecsillapítani a heveskedöket, meggyözni a megszállottakat.

    A végletek között az okos kompromisszumok híve. Össze tudja egyeztetni

    a vallásosságot a józan ésszel.

   -A végletek, a bigott vallásosság, megszállotság képviselöi Orgon, a

    családfö, és édesanyja, Pernelle asszony.

    Mindketten túlzóan vallásosak, s elvakultan hallgatnak Tartuffe szavára,

    akinek csak öket sikerült megtévesztenie. De a bonyodalomhoz ennyi is

    elég, hiszen a családfö abszolút tekintéllyel rendelkezik.

   -Elmira Tartuffe egyetlen méltó ellenfele. Megpróbálja törbe csalni

    Tartuffe-öt, bár ízlése és kedve ellenére cselekszik.

   -Végül, de nem utolsó sorban Tartuffe, ez a démoni gazember, aki

    befurakszik a családba. Képmutató, ügyeskedö, mindenre elszántan aljas,

    álszent. Az öszinte vallásosság, jámborság pozitív erkölcsi értékeit

    használja fel aljas céljai elrejtésére, ezen pozitív értékeket színlelve

    képmutató módon olyan tetteket hajt végre, melyek önzöek, egyéni érdekeket

    szolgálnak, s anyagi hasznokra törnek.

 

 

  -A megoldás a komikum két fajtájára épül.

   -Jellemkomikum.

    A szereplö jelleméböl következik, pl. amikor valaki másnak akar látszani,

    mint amilyen valójában, s a látszat és a valóság ellentéte hirtelen

    kiderül.

    A müben egy Tartuffe és Dorine közötti jelenetben a jellemkomikum

    szépen elöjön. A szellemesen replikázó Dorine szemérmességét fitogtatni

    akaró gesztusát fordítja Tartuffe ellen, ezzel bizonyítva annak mohó

    ézékiségét.

    Egy másik ilyen jelenet az asztaljelenet,melyben helyzet és jellemkomikum

    keveredve jelenik meg.

   -Helyzetkomikum.

    Megtévesztésen vagy félreértésen alapuló helyzet, melyben a komikus hös

    csapdába kerül.

    Az asztaljelenetben Orgon az asztal alatt feszengve lesz tanúja Tartuffe

    udvarlásának s erotikus mohóságának.

  A müre Moličre virtuozitása jellemzö; ahogyan szereplö jellemét elénk

  tárja, s ahogyan a poénokat tálalja. A kompozíció zseniális, a komédia

  szórakoztató. De élvezése után gondolkodóba ejti nézöjét, olvasóját.

  A mü az élet egyik nagy veszélyére hívja fel a figyelmet: ha egy hiszékeny,

  naív, óvatlan ember egy Tartuffe-féle szélhámos hálójába kerül, abból

  könnyen lehet tragédia. Mert az élet ritkán segít a bajbajutottakon

  ilyen váratlan, szerencsés fordulattal.