SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
Építési és Környezetmérnöki Intézet
Közlekedésépítési és
Településmérnöki Tanszék
ZALASZENTMIHÁLY KÖZSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
Szakdolgozat
2003.
Készítette: Németh Marianna településmérnök szakos hallgató
Belső konzulens: Dr. Koren Csaba egyetemi tanár, tanszékvezető
Külső konzulens: Lugosi Tímea Közép-Zalai Területfejlesztési Társulás vidékfejlesztési menedzsere
Tömörítvény
Zalaszentmihály község fejlesztési koncepciója
Németh
Marianna
Településmérnök
szakos hallgató
A diplomamunka kezdeti része állapotfelméréssel indul, amely a jelenleg aktuális jellemzőket dolgozza fel. Zalaszentmihály fejlesztési koncepciójának állapotfelmérése a község elhelyezkedését, történetét, szociológiai jellemzőket, természeti és épített környezetet, turisztikát, gazdaságot, humán infrastruktúrát, műszaki infrastruktúrát, Zalaszentmihály helyét és a szerepét a térségi kapcsolatokban mutatja be.
Az állapotfelmérés után kialakítottam egy SWOT-analízises szakaszt, ami Zalaszentmihály község erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit tartalmazza túlnyomó részben táblázatos formában.
A település lakosainak megkérdezésére kérdőívet készítettem. Ennek tartalma a település jövőjére irányzott kérdések feltevésén alapul. A kitöltők sajátos ötleteinek megkérdezésére kifejtős kérdéseket is illesztettem a sorba. A feldolgozás táblázatos formában található, melyet értékelések követnek.
A SWOT-analízis és a kérdőív eredményeit alapul véve célkitűzéseket, fejlesztési javaslatokat és mindezek ütemezését határoztam meg. Ennek eredményeként kiderült, hogy a község legelmaradottabb része a műszaki infrastruktúra, ezen belül is az úthálózat. Zalaszentmihály legelőnyösebb helyzetét a gazdaság foglalja el, ezért ez igényli a legkevesebb beavatkozást.
A község fejlesztésével kapcsolatban felmerülő költségeket, finanszírozási lehetőségeket határoztam meg a végső stádiumban.
Zalaszentmihály község fejlesztési koncepciójával kapcsolatban megállapítható, hogy már rövid távon is, átfogó stratégiával, jelentős fejlődési szint érhető el. A fejlesztés végső szakaszát tizenöt évben állapítottam meg, mely a koncepció időközbeni frissítéseivel, újítások beiktatásával biztosan megállja a helyét. A későbbiekben kialakítandó koncepcióknak jó alapja, kiindulópontja lehet a jelenlegi fejlesztési tanulmány.
Tartalomjegyzék
ZALASZENTMIHÁLY KÖZSÉG FEJLESZTÉSI
KONCEPCIÓJA
2. 1 Zalaszentmihály elhelyezkedése
2. 2 Zalaszentmihály története
2. 7 Természeti és épített
környezet, turisztika
2. 4. 4 Kulturális intézmények
2. 5. 2 Belső úthálózat, gyalogutak
2. 5. 4 Szennyvíz és felszíni víz
elvezetés
2. 5. 6 Villamos energia hálózat,
közvilágítás
2. 5. 9 Kábeltelevízió hálózat
2. 6 Zalaszentmihály helye és
szerepe a térségi, kistérségi kapcsolatok kialakításában
5. 0 Célkitűzések, fejlesztési
javaslatok és ütemezésük
5. 1 Természeti és épített
környezet, turisztika
6. 0 Fejlesztéssel kapcsolatban
felmerülő költségek finanszírozásának lehetőségei
6. 1 Természeti és épített
környezet, turisztika
6. 1. 1 Regionális
hulladékgazdálkodási tervezet
9.1 Közép-Zalai Területfejlesztési
Társulás Turisztikai Program Kérdőív
9. 5 Zalaszentmihály belterületi
térképe
9. 8 Buszmegállók 500 méter sugarú
lefedettsége
9. 9 Vasútállomás 500 méter sugarú
lefedettsége
Munkaterv
A diplomamunka címe: Zalaszentmihály község fejlesztési
koncepciója
Készíti: Németh Marianna
Feladatok:
- településfejlődés történeti áttekintése
- Zalaszentmihály fejlesztési koncepcióinak megismerése
- Kérdőív készítése
- Kérdőív kitöltetése és adatainak feldolgozása
- Folyamatos konzultációk folytatása a konzulensekkel
Elkészítési határidő: 2003. március 1.
Feladatok:
- településrendezési terv megismerése
- Zalaszentmihály bemutatása jelenlegi állapotában (infrastrukturális hálózat, közlekedési kapcsolatok…), térségi kapcsolatok felderítése, konzultáció a térségmenedzserrel, fényképes dokumentáció készítése
- SWOT analízis elkészítése
- Folyamatos konzultáció a konzulensekkel
Elkészítési határidő: 2003. április 1.
Feladatok:
- a település fejlesztésével kapcsolatban kitűzött célok megismerése a település vezetőségének részéről, saját ötletek az elérendő célokkal kapcsolatban a SWOT analízis figyelembevételével
- fejlesztési javaslatok
- szükséges intézkedések meghatározása
- konkrét tervek kidolgozása
- finanszírozási lehetőségek felderítése
- folyamatos konzultáció a konzulensekkel
Elkészítési határidő: 2003. május 1.
Feladatok:
-Diplomamunkával kapcsolatos végső pontosítások elvégzése
Elkészítési határidő: 2003. május 10.
Beadási határidő: 2003. május 16.
Dr. Koren Csaba Lugosi Tímea Németh Marianna
Egyetemi tanár vidékfejlesztési településmérnök tanszékvezető menedzser szakos
Belső konzulens külső konzulens hallgató
1. Időközi beszámoló
Zalaszentmihály község fejlesztési koncepciója
Németh
Marianna
Településmérnök szakos hallgató
A munkatervemben
diplomamunkám elkészítésének első szakaszának elkészítését március 1-jére
tűztem ki.
Erre az időpontra el kellett
készülnie a Zalaszentmihály községgel kapcsolatos történeti áttekintésnek, a
településfejlesztési koncepcióval kapcsolatos szakirodalom megismerésének a
Közép-Zalai Területfejlesztési Társulás által készítet fejlesztési koncepció
tanulmányozásának, a településsel kapcsolatban összeállított kérdőív
elkészítésének, kitöltésének és feldolgozásának.
A munka nagy részével
elkészültem a tervezett időben, ez idő alatt külső konzulensemmel heti
gyakorisággal konzultáltam.
Belső konzulensemmel, Dr.
Koren Csabával ez idő alatt két alkalommal konzultáltam.
A felkészülési időtartam
alatt anyagot gyűjtöttem a diplomamunkám részére könyvtárakban, levéltárban, a
helyi Polgármesteri hivatalban.
Belső
konzulens: Dr. Koren Csaba egyetemi tanár, tanszékvezető
Külső
konzulens: Lugosi Tímea vidékfejlesztési menedzser
Zalaszentmihály,
2003. 03. 01
2. Időközi beszámoló
Zalaszentmihály község fejlesztési koncepciója
Németh
Marianna
Településmérnök szakos hallgató
A második időközi beszámoló anyagának elkészülését a munkatervben április 1-jére terveztem. Március hónapban külső konzulensem és a Zalaszentmihályi Polgármesteri hivatal segítségével megismertem Zalaszentmihály község jelenlegi állapotát.
A település
fontosabb, látványosabb helyszíneit bemutató fényképsorozatot elkészítettem és
a diplomamunkába illesztettem. Későbbi módosítások lehetségesek.
A márciusi
időszakban a Zalaszentmihályt érintő térségi kapcsolatokkal tovább ismerkedtem.
Külső konzulensem, Lugosi Tímea, a Közép-Zalai Területfejlesztési Társulás
vidékfejlesztési menedzserével hetente konzultáltam és felvettem a kapcsolatot
Zalaegerszegen Fodor Dóra vidékfejlesztési menedzserrel.
A
SWOT-analízist is ebben az időszakban készítettem el.
Végezetül
részt vettem egy közmeghallgatással egybekötött falugyűlésen a községháza
nagytermében, melynek előadói Mátay Miklós polgármester és Tarr Ervin jegyző.
Napirendi pontok voltak:
- Tájékoztató a 2002. évi önkormányzati feladatok
teljesítéséről, javaslatkérés a 2003. évi önkormányzati költségvetéshez.
- Tájékoztató a lakosságot érintő fontosabb
jogszabályi változásokról.
- Kérdések, válaszok aktuális ügyekben.
Az elhangzottakat a diplomamunkám írása közben figyelembe vettem.
Belső
konzulens: Dr. Koren Csaba egyetemi tanár, tanszékvezető
Külső
konzulens: Lugosi Tímea vidékfejlesztési menedzser
Zalaszentmihály,
2003. 04. 01
Záróbeszámoló
Zalaszentmihály község fejlesztési koncepciója
Németh
Marianna
Településmérnök
szakos hallgató
Diplomamunkám
utolsó szakaszában elsősorban belső konzulensem útmutatásai alapján
javításokat, szerkezeti változtatásokat végeztem.
A
diplomamunka végén lévő képeket lecsökkentettem, a megmaradtakat szerkesztettem
és feliratoztam.
Fejezetek sorrendjét megváltoztattam és
tartalmilag alakítottam rajtuk.
Kidolgoztam a
május elsejéig terjedő időszakban a konkrét, általam javasolt fejlesztési
terveket. Ezek a javaslatok és az ütemezésük az ötödik fejezetben kerültek
bemutatásra részletesen.
Az utolsó
előtti részeként a diplomamunkának elkészítettem az általam javasolt
fejlesztésekkel kapcsolatban felmerülő költségeket és finanszírozásának
lehetőségeire dolgoztam ki javaslatokat a hatodik fejezetben.
Végül a befejezés következett
összefoglalásául az egész dolgozatnak. Mindezek után kijavítottam a helyesírást
és a külalakon változtattam.
A diplomamunka általam vélt befejezését követően az eredményt megmutattam a belső és a külső konzulenseknek.
A külső konzulensem átolvasta a már kész
dolgozatot és minősítette.
A diplomamunka átolvasása után megállapítom:
A diplomamunka beadható, nem beadható.
Belső
konzulens: Dr. Koren Csaba egyetemi tanár, tanszékvezető
Külső
konzulens: Lugosi Tímea vidékfejlesztési menedzser
Zalaszentmihály,
2003. 05. 10.
1. 0 Előszó, bevezetés
1. ábra Zalaszentmihály területi elhelyezkedése
A Széchenyi István Egyetemen eltöltött idő során számos tudományterülettel ismerkedtem meg a tanított anyagon keresztül. Mindig érdekeltek a településekben rejlő lehetőségek, fejlesztési módok és a kutatómunka. Tudatos választás eredménye képpen, a tanulmányaim lezárásaként a lakóhelyemhez, Zalaszentmihályhoz dolgoztam ki fejlesztési koncepciót.
A diplomamunka címválasztását megelőzően már érdeklődtem a zalaszentmihályi polgármesteri hivatalban a település jelenlegi helyzetét illetően. Zalaszentmihályi születésű lakos lévén a községhez személyes vonatkozású érdekeltségek is kötnek. Zalaszentmihály fejlődésére körülbelül negyed évszázad rálátásom van saját emlékeimből, amelynek segítségével és a feltáró kutatómunkával a jelenlegi állapotokat bemutatom. A jövőbeni fejlesztési koncepcióval kapcsolatban, aminek kidolgozása a diplomamunka célja, már a kezdeti stádiumban vannak elképzeléseim. A lakosság véleményének megkérdezése mellett a saját koncepcióm juttatom kifejezésre.
Zalaszentmihály 2002-ben csatlakozott a Közép-Zalai Területfejlesztési társuláshoz.
A társulás 2002 folyamán kidolgozott egy fejlesztési (rész)koncepciót, amely a kistérségi turizmust és a környezetvédelem fejlesztését tűzte ki célul. Nézetük a fejlesztésről belekerült a diplomamunkámba, viszont a komplexitásuk hiánya miatt semmilyen téren sem támaszkodtam az elgondolásukra.
A dolgozat végeredményeként a jelenlegi gazdasági, társadalmi viszonyokhoz alkalmazkodó, sikeresen felhasználható településfejlesztési koncepció megírása a célom.
2. 0 Állapotfelmérés
2. kép: Látkép
2. ábra Látkép
2. 1 Zalaszentmihály elhelyezkedése
Zala megye közepén, Rédics és Keszthely közötti 75-ös főközlekedési út és a Nagykanizsát Zalaegerszeggel Összekötő 74-es út metszéspontjában nagyon kedvező közlekedés földrajzi helyen fekszik Zalaszentmihály.
A Zalai-dombság erdőkkel és művelt területekkel váltakozó térségében szép tájképi környezetben található Zalaszentmihály. A Zalai-dombság és a Zalaapáti hátság között itt egy viszonylag széles lapály terül el. Ez egyben völgyi vízválasztó is, melyekből lassú vizek folydogálnak. A falu keleti oldalán a Szévíz vizeit találjuk. A rendezése előtti időket, a mocsarak és pangó vizek emlékét őrzi a közelben több helyen feltárt tőzeg, valamint a horgászok által kedvelt tó.
A nyugati oldalon a Principális csatorna található. Ezt a két vízrendszert egy kis dombság választja el. A községhez tartozó sík vidékek tengerszint feletti magassága 147 méter. A sík részek között körülbelül 172 méteres tengerszint feletti magasságban egy földnyelv húzódik észak-déli irányba. Zalaszentmihályon keresztülhaladó főútvonal ennek a meredek emelkedőjén éri el a falut. A szigetszerű földnyelvnek a keleti oldalán van a vasút, melyen Nagykanizsa és Szombathely, illetve Zalaegerszeg jól elérhető. A távolsági autóbusz-közlekedés Zalaegerszeg és Keszthely felé még 1930-as években indult meg. Ma is minden fontos irányban eljuthatunk busszal is a községből.
2. 2 Zalaszentmihály története
Zalaszentmihály jelentős út melletti település. Egykor csak öt házból állt és lakói halászattal foglalkoztak. 1234-ben sanctus Michaelem iuxta Plyske néven említi egy középkori irat. 1408-ban Piliskezent-mihal, Peleske Zent Myhal 1485-ben, 1877-ben Zala-Szent-Mihály.
Történetének kezdete megelőzi az írásbeliséget. A honfoglalás kora előtti leletek közt kiemelkedő, hogy a közeli Horvát (Basa) hegyen ősi település sírkamráját, a Széchenyi-féle csatornaépítés közben pedig egy óriás, állítólag 242 centiméteres Góliát tőzegbe konzervált csontjait ásták ki. Kelták, avarok, szlávok telephelye volt a mocsarakkal védett terület.
Egyesek a Tihanyi alapítólevélben is írva vélik: „Zalaszentmihályt, mint a piliskei bencések falva”. Első említéstől fontos hely a Szévíz völgyében. 1334-ben Szent- Mihály nevét viseli temploma. Egyházának papja János, aki 40 széles dénárt fizetett ki pápai tizedként. A törökök által elpusztított pálos-rendi kolostor perjelét 1489-ben Orbánnak hívták.
1482-ben Mátyás király Egervári Lászlónak, testőrkapitányának adja. Az 1500-as évek elején a Both család kezében volt, és a megőrzött okmányok tanúsága szerint gyakran voltak perben egymással, s okoztak egymásnak nagy károkat. Magszakadásuk után 1588-ban „Peleske Zenthmyhal possessio” egész területét Saaghi Imre és Peleskei Erdewgh Gergely kapja a benne lévő nemesi kúriákkal, valamint Bucsa, Nágfalu, Szentlőrinc és Várfölde egész területeivel együtt. A beiktatásnál többen ellent mondanak, s néhány év múlva a fenti családokról nem adnak hírt az adatok. Ellenben a Both család leányai hosszú birtokvitákat nyitnak az őket illető részekért. Azt is elérik, hogy 1570-ben a possessio négy országos vásárt tarthat Szent Antal napján, virágvasárnap, Szent Péter bilincsei és Szent Miklós püspök napján. A heti vásár napja a szombat.
A korábban virágzó település a török időkben sok megpróbáltatásnak volt kitéve. A portyázó török katonák nemcsak anyagi javakat, hanem embereket is elraboltak, majd súlyos váltságdíj ellenében engedték csak szabadon foglyaikat. Az emberek ezért védettebb helyekre, például Pölöskére húzódtak. Folyamatosan csökkent így a falu népessége, de nem lett puszta.
Kanizsa eleste, 1600 után a sarcolás folytatódik. A török meg is adóztatta az itt élőket. A XVII. Század végén a falu Baboczay Ferenc és Balogh Péter kezében van, akinek a török időkben házanként két forinttal adóztak. Az utolsó földesúr Ahmet Ispaya volt, akinek házanként hat forint adót fizettek évente. Ezen kívül robotot és természetbeni szolgáltatásokat adtak. A szultánnak évi négy forinttal adóztak, ezen kívül „két hosszú fuvart” kellett teljesíteni Kanizsára.
A Kanizsát visszafoglaló hadművelet, a török utánpótlás megsemmisítésének és a védők kiéheztetésének terve részeként, a császári csapatok parancsnoka, Plaquada felégettette a falut. Kanizsa felszabadítása után a falvak kezdtek hamarosan újra benépesülni és új házakat építettek.
1697-ben egy eredeti úrbéri összeírás számol be a helyzetről. Öt féltelkes jobbágyot említ. A leírás szerint a szántó és a legelő jó állapotban van. Tiszta úrbéres falu, nemesek nem lakják. A lakosság katolikus vallású. Érdekes, hogy sem tizedet, sem kilencedet nem fizetnek, sőt korábban sem adtak. A felmérő megjegyzi, hogy a falunak jó halastava van („Ein Reiches Fish Wasser”). 1699-ben ½ telken ketten és öten-öten ¼, illetve 1/8 jobbágytelket laknak. Lassan növelték a földművelésbe vett földek nagyságát. A népesség nagyságára jellemző, hogy üres jobbágytelek nincs.
Az 1701-ből származó összeírás szerint az állattenyésztés csak a szűk igények kielégítésére szolgált. A szántóföldön főleg búzát, kukoricát, rozst, hajdinát, árpát kölest, zabot és tönkölyt termesztettek. 1720-ban Talián Ádám és a Terneszi család birtokolja. Érdekes megjegyzés, hogy a falu egy Bozót nevű posvány mellett fekszik, emiatt a rét mélyen fekvő, a rajta termő széna rossz minőségű, sásos. A faluban a szőlőtermesztés nem jellemző, ami van is rossz minőségű. 1724-ben a közeli Berekfai pusztán Szentmihály és Pölöske lakói szőlőhegyet építettek.
1748-ban Bucsuszentlászló filiájaként említik. Jelentős fejlődésről számolnak be a század második feléből származó összeírások. A gazdák száma a század elején kilenc volt, most 37, a zsellérek száma a század elején nyolc. Növekedett az állattartás és a méhtenyésztés jelentősége. Feljegyeztek kilenc iparost is.
A falu határában folyó patakokat csíkászásra használták, mely halfaj napjainkra már kipusztult. A földeket trágyázni kellett, hogy elegendő búza teremjen. Piacra Bucsuszentlászlóra és Zalaegerszegre jártak. Piacra menet a pölöskei uraságnak vámot kellett fizetni.
Mária Terézia idején van először tanító a településen, akit a falu elöljárósága felügyel és fizet a lakossággal együtt. A tanító ekkor Bebessy István, kinek nyolc tanítványa van. Őket írni, olvasni, számolni tanítja. A lakosság száma ekkor 451 fő. Több birtokos van jobbágyokkal, zsellérekkel. 1792-ben készült egy tervezet a pölöskei mocsár lecsapolásáról.
1848-ban 591 lakosa van Zalaszentmihálynak. 1910-ben a túlnyomó többség, 910 ember tud írni és olvasni. Az első világháború itt sem múlt el nyomtalanul. 1916-ban még az öreg templom harangját is elviszik.
A két világháború között a forgalmas település igazán fontos hely Zala vármegye közepén. A pacsai járáshoz tartozó község körjegyzőség és 1896-tól Zalaszentmihályon volt az anyakönyvi hivatal is. Az 1935-ös adatok szerint a lakosság száma 1554 fő, akik négy kivétellel magyar anyanyelvűek. Lakóházainak száma 266. A katolikus népiskola négy tanerős, két tantermes a községi elemi. A körorvos Pacsán rendelt. A modern ipar jelenlétét igazolóan megemlíthető két, olaszok által létrehozott téglagyár.
Az 1949-es népszámláláskor a falu területe 3584 kh, lakóházak száma 349, a népesség száma 1640. A faluhoz tartozott néhány külterületi lakott hely: Alsóbebespuszta, Alsócserpuszta, Bükkpuszta, Csermajor, Kógyár, Öreghegy, vasúti őrház.
A községi tanács 1970-ig működik. 1970-től az önálló tanács megszűnt, a közös tanács székhelye Pacsán volt. A rendszerváltás után az önkormányzatiság jegyében nemcsak az önkormányzat, hanem a közigazgatás is visszanyerte autonómiáját, s önálló jegyzőséget alakítottak ki. Hamarosan megépült a Hűtőház és megnyílt a tőzegbánya.
[A történeti áttekintés a zalaegerszegi levéltár adatai alapján készült (ld. 8.0 fejezet)]
2. 3 Szociológiai jellemzők
A népesség csökkenése a 60-as évektől Zalaszentmihályon is megfigyelhető. Többen ingáznak, de végleg elköltöző is vannak. A feleslegessé váló munkaerőt az iparosodás szívja fel. A mezőgazdaság mindig fontos szerepet játszott a falusiak életében. Korábban az állattenyésztés virágzott. A 60-as évektől a lakosság száma folyamatosan csökken. Ez betudható a születések csökkenésének és az elvándorlásnak is. Az utóbbi két évben 55 fővel csökkent a népesség. A termékenység kicsi, évek óta 5-6 újszülött van, ugyanakkor rendre 25-26 fő hal meg az öregedő lakosságra jellemzően. A vándorlási deficit 1996-ban 35 fő volt.
A Zala Megyei Területi Államháztartási Hivatal 2002-es adatai alapján Zalaszentmihály község lakosainak száma 1097 fő volt. Ebből a kimutatás szerint
0-17 évesek 168 fő
18-59 évesek 689 fő
60-X évesek 240 fő
20-30 évesek 202 fő
0-17 és 60-X évesek 408 fő.
A megadott adatok alapján készült a következő kor-diagram:
Az 50-es évektől a következő létesítmények épültek:
-1954-ben megnyílt a bölcsőde
-1956-ban kezdett játszani a faluszínház
-1957-ben új iskola, pedagóguslakás, óvoda, járda, törpevízmű, ravatalozó épült. Újjáalakult a termelőszövetkezet.
-1958-ban megépült az orvoslakás és rendelő, megnyílt a húsbolt.
Ezek közül napjainkra a bölcsőde, a faluszínház, a pedagóguslakás, termelőszövetkezet, húsbolt nem üzemel.
A rendszerváltáskor a mezőgazdaságban lévő kötőerők csökkentek, nőtt a munkanélküliség. Jelenleg 42 körül van, 8% alatti értéken, a megyei és a környékbeli átlagtó kisebb arányú.
A magánvállalkozások 1990 után jöttek létre. Ezek száma 1996-ban 44, ebből 4 kft, 3 bt, 37 egyéni vállalkozás. 1996-ban, a falu óvodájában 39 kisgyerekkel 3 óvónő foglalkozott. Az általános iskola a csökkenő létszám- 76 fő ellenére 14 tanárral képes a korszerű követelményeknek eleget tenni.
A rendszerváltás után az infrastruktúra fejlődésnek indult. A lakásállomány 432, ebből 419 vízvezetékkel, 75%-a telefonnal is ellátott. Gázvezeték az épületek 40%-ában található. A szennyvízcsatorna építése tervben van. Kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt a lakások 80%-a.
[Az adatok származási helye: Magyarország Megyei Kézikönyvei, Zala Megyei Területi Államháztartási Hivatal]
2. 7 Természeti és épített környezet, turisztika
Zalaszentmihályon, a dombok és vizek által körülvett kis faluban adottak a szép természeti környezet lehetőségei. Erre a kiaknázható adottságra turisztikai célú fejlesztések és programok elindításával a község fejleszthető lenne.
Zalaszentmihály lehetséges idegenforgalom fellendítő lehetőségei:
A horgászturizmus, amely évek óta létezik Zalaszentmihályon a környező falvakból és városokból embereket csalogatva ide. A falu vezetőségének jövőbeli elképzelései közé tartozik egy nyolcvan férőhelyes kemping kialakítása.
Az üdülés falun a városokban lakókat kimozdíthatja egy természetesebb környezetbe. A nyugodt, csendes környezetre vágyók itt megtalálhatják számításukat.
A lovasturizmus kialakítható lenne a helyi lótenyésztők összefogásával, mivel a községben több helyen is megtalálhatók lovakhoz értő szakemberek.
A felsoroltakon kívül a vadászat is megoldható a környező erdőkben. Gyakori erdőinkben a rekord méretű trófea ejtése.
Bizonyos réteg számára, fontos lehet a sportolási lehetőség biztosítása, melynek szintén nagy hagyományai vannak községünkben. A helyi teke- és futballcsapat megyei szintű.
Az épített környezet falusias, családi házak teszik ki a falu épületállományát. Az egyetlen emeletes épület a volt pedagóguslakás, amely háromszintes, lapos tetős ingatlan. A közintézmények is földszintes, egyszintes magastetős épületek.
2. 6 Gazdaság
Zalaszentmihályon a gazdaság kimutatható mértékben fejlődik, amely a munkanélküliek alacsony számából is látható.
A gazdaság sokrétűen alakul a településen, az állattenyésztéstől az asztalosüzemig. A 80-as években még jellemző termelőszövetkezeti gazdálkodás helyett az állami támogatások napjainkban az európai integráció miatt inkább a családi vállalkozásokat részesíti előnyben. Valószínűleg ennek tudható be, hogy a községben több családi gazdaság működik, akik a földbirtokaikból élnek, több száz hektáron gazdálkodnak. Jellemző ezekre a családi gazdaságokra, hogy a földművelés mellett állattartással is foglalkoznak. Az állattenyésztés leginkább a sertésekre, szarvasmarhákra és lovakra korlátozódik. A régi Tsz egyik épülete pulykatenyésztésnek ad otthont. Tulajdonosai nem helybeli gazdák.
A gazdaság egy másik ágazata Zalaszentmihályon az asztalosüzem, melyet a Csősz-Tóth Kft. működtet. Az üzemnek nagy a munkaerő-felvétele a községben és a környező falvakra nézve.
A község határában nagy kiterjedésű tőzeglelőhely található. Ezeket a lehetőségeket kiaknázva működik Zalaszentmihályon a Hidroterra Kft. környezetvédelmi szolgáltatások, mezőgazdasági talajjavítások, területrendezési kivitelezések, mélyépítési munkák, tőzegbányászat és virágföld csomagolása, értékesítése, műszaki ellenőrzés ágazatokban tevékenykedik.
A hajdani termelőszövetkezet területén a Hordógyártó üzem is helyet kapott. Itt fémlemezhordókat készítenek, külsejüket festékkel szórják be. Az üzem körzetében lévő utcákban lakókra magas légszennyezettségi ártalmat bocsát, különösen, ha a széljárás is kedvez a festékkel telített levegő mozgásának. Az egészségre ártalmas anyagok kiszűrésére véderdősávot telepítettek a 60-as években. Ez napjainkra elhanyagolttá vált. Helyenként illegális szemétlerakót találhatunk benne. A régi fák kitermeléséről néhány évvel ezelőtt gondoskodtak, viszont újak telepítéséről nem. Ennek következtében napjainkra elgazosodott, a levegő szennyezettsége viszont a véderdő ellenére is magasnak érezhető, különösen a nyári napokban. Véleményem szerint az áldatlan állapotok felszámolása lenne a követendő példa, akár a Hordógyártó üzem bezárása által is. Amennyiben az anyagi keretek úgy indokolnák, a hordóüzem területén belül kellene magas hatásfokú levegőszűrőket elhelyezni, és környezetbarátabb anyagokat alkalmazni az ott dolgozó és utódaik érdekében.
A kereskedelmi intézmények is jelentős mértékben illeszkednek Zalaszentmihály gazdaságába. Bolti kereskedelemmel és vendéglátással foglalkoznak nagy részben, amelyről egy táblázatot is készítettem:
|
Áfész |
Deák F. u.30. |
Iparcikkbolt |
|
Miklós Sándorné |
Arany. J.u. |
Teke Büfé |
|
Hosszú Gyula |
Arany J. u.12. |
Potyka-Tanya Büfé/Panzió |
|
Fleicsh Károlyné |
Kossuth L. u.57. |
Vendéglátás/ Kereskedelem |
|
Francsics Ákos |
Rákóczi u 7. |
Vendéglátás/ Kereskedelem |
|
Rákóczi u. 7. |
Szentmihályi Csárda |
|
|
Rákóczi u. 17. |
Koccintó Italbolt |
|
|
Deák F. u. 1. |
Tölgyfa Csárda |
|
|
Ferkócza László |
Sziget u. 12. |
Kereskedelem |
|
Cziráki Ottó |
Deák F. u. 15/b. |
Kereskedelem/szolgáltatás |
1. táblázat: Zalaszentmihály kereskedelmi intézményei
2. 4 Humán
infrastruktúra
A humán infrastruktúra címszó alatt az egészségügyi, szociális ellátást, az oktatást, a kulturális intézményeket, a civil szervezeteket fogom bemutatni.
2. 4. 1 Egészségügyi ellátás
2. 4. 2 Szociális intézmények
A település otthont nyújt a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak. A belügyminisztérium és a Zalaszentmihályi Polgármesteri Hivatal két épületet adományozott a szervezetnek. Az egyik a volt óvoda épülete, a másik a volt idősek otthona. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a településen szociális gondozásban részesülő gyermekek ellátását végzi és családsegítő szolgálatot működtet.
Az idősek számára a Zalaszentmihályi Általános Iskola a Zalaszentmihályi Polgármesteri Hivatallal karöltve kedvezményes étkezési lehetőséget biztosít, melyet az iskola konyháján lehet elfogyasztani, de indokolt esetben házhoz is viszik.
2. 4. 3 Oktatás
A településen az oktatási hierarchiának csak az alapfokú szintje található meg. Az általános iskola épülete nagy méretű, helyet foglal benne az óvoda is, de ennek ellenére is találhatók az épületnek kihasználatlan részei. A jobb kihasználtság elérése érdekében a felnőttek számára is különböző sportolási lehetőségeket kínálnak. A termek bérleti díjából fedezhetőek az esetleges plusz költségek.
3. ábra: A zalaszentmihályi iskola
2. 4. 3. 1 Óvoda
A község óvodai ellátásában kiscsoport, középső- és nagycsoport működik. Az óvodában két óvónő és két dada dolgozik. A kevés gyermeklétszám (évente kb. 5 fő) ellenére magas szintű a nevelés, hiszen egyénre szabott fejlesztés tudnak létrehozni. Néhány éve az általános iskola és az óvoda egy programot dolgozott ki, amelynek az a lényege, hogy a gyermekek fejlődése nyomon követhető egy óvodai nyilvántartásból, így mikorra az iskolaérett kort elérik a gyermekek, a tanárok naprakész információkkal ott tudják folytatni az egyéni fejlesztést, ahol az óvodában abbahagyták. A kicsiknek az iskolakezdés helyileg sem jelent nagy változást, mivel az óvoda és az iskola épülete azonos.
2. 4. 3. 2 Iskola
2. 4. 4 Kulturális intézmények
2. 4. 6 Civil szervezetek
2. 5 Műszaki infrastruktúra
A rendszerváltás után az infrastruktúra fejlődésnek indult. A lakásállomány 432, ebből 419 vízvezetékkel ellátott. Kialakult a vezetékes telefonhálózat bővítése, mely mindenki számára lehetővé tette belátható határidőn belül a telefonhálózatra való kapcsolódást (előtte éveket kellett rá várni). Kiépítésre került a kábeltelevízió hálózat. Megépült a gázhálózat. A kommunális hulladék legális lerakóhelye szállítása az elmúlt évek eredménye.
2. 5. 1 Közlekedés
Zalaszentmihály megközelítés szempontjából nagyon kedvező helyen található. Zala megye közepén, Rédics és Keszthely közötti 75-ös főközlekedési út és a Nagykanizsát Zalaegerszeggel Összekötő 74-es út metszéspontjában jó közlekedés földrajzi helyen fekszik Zalaszentmihály. A község főútvonali fekvése, vasúti és autóbusz közlekedése könnyen megközelíthetővé teszi bármely évszakban.
2. 5. 2 Belső úthálózat, gyalogutak
2. 5. 2. 1 Tömegközlekedés
A község tömegközlekedését a Zala Volán és a MÁV Rt. Bonyolítja le nagy részben, de besegítenek távolsági autóbusz-közlekedéssel a Kisalföld Volán és az Alba Volán járatai is, illetve a közelben működő nagyobb cégek (Philips, Flextronics stb.).
A vonat és az autóbusz-közlekedés máig elmaradott részének tekinthető, hogy a községünkön áthaladó tömegközlekedési járművek egyikével sem lehet megközelíteni közvetlen útvonalon a fővárost, Budapestet.
2. 5. 2 Lakásállomány
A lakásállomány 432. Az elmúlt 5 évben készítettek száma tíz alatt van. A község összes lakásállományából jelentős a külföldiek által megvásárolt ingatlanok száma. Az ilyen házakat nagyobb részben helybeliek gondozzák, mivel csak nyaralónak használják őket. Lakatlan ingatlanok is szép számmal találhatóak, amiket a rendezetlen tulajdonviszonyok vagy az elhanyagolt állapotuk miatt nehéz, vagy lehetetlen értékesíteni. Ezek az ingatlanok fejlesztési lehetőségeket hordoznak magukban.
2. 5. 3 Vízellátás
Zalaszentmihály az ivóvizet a községben, az 1960-as években épített fúrt kútból nyeri. Az ivóvíz minősége jó és egységes. A 432 darab házból 419 darab van a vezetékes ivóvízhálózatra rákötve. A fennmaradókban továbbra is ásott kutat használnak.
2. 5. 4 Szennyvíz és felszíni víz elvezetés
Zalaszentmihály község nem rendelkezik közüzemi szennyvízcsatorna-hálózattal és saját szennyvíztisztítóval. A szennyvízcsatorna építése tervben van. A tervezetben foglaltak szerint a környező falvak szennyvize, Zalaszentmihályéval együtt a szomszédos Pacsa községben létesített szennyvíztisztítóban kerülne elhelyezésre.
Zalaszentmihályon burkolt és földmedrű csapadékvíz elvezető csatornák találhatóak. A belterületi felszíni vizeket a Zalaszentmihályi tó és a község határától 2 km-re elhelyezkedő Principális csatorna fogadja be.
2. 5. 5 Kommunális hulladék
A kommunális hulladék gyűjtése, elszállítása és kezelése megoldott. A hulladékot májustól októberig heti egy alkalommal, novembertől áprilisig kéthetente a Zalaegerszegi Kommunális szolgáltató Kft. autói viszik el 1998 óta. A cég évente két alkalommal szervez lomtalanítást a községben, ősszel és tavasszal. A hulladékot a zalaegerszegi hulladéklerakóba szállítják el. A Zalaszentmihály község területén elhelyezkedő régi, fő-illegális szemét lerakóhely a község polgármesteri hivatalának rendelete értelmében 2003. február 28-ától rekultiválás alatt van. A Zalaszentmihály területén szétszórtan elhelyezkedő, véleményem szerint a nagyobb károkat okozó – nem nyilvántartott – illegális szemétlerakó helyek a községben hivatalosan felderítetlenek, ezek eltűntetésére viszont nem fordítanak figyelmet az illetékesek. A jövőbeni intézkedéseknek ezekre is ki kell terjednie.
2. 5. 6 Villamos energia hálózat, közvilágítás
Zalaszentmihály a pacsai transzformátorállomásból kiindulva szabadvezetékről kapja az energiát. Az állomás és a vezeték a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság tulajdonát képezi. A közvilágítási hálózat is szabadkábeles rendszerű.
2. 5. 7 Gázhálózat
Vezetékes földgázellátást a település ingatlanai Zalaegerszegről kapják közvetett módon, mivel több falun keresztül húzódva jut el a községbe a vezetékes földgáz. Gázvezeték jelenleg az épületek 40%-ában található.
2. 5. 8 Távközlés
Zalaszentmihályon a vezetékes távközlés ellátását a MATÁV Rt. biztosítja levegőkábel segítségével. A községben a lakások 75%-a rendelkezik vezetékes telefonnal.
A távközlés másik módja a mobiltelefon szolgáltatás, amelyet szintén egyre több ember igénybe vesz a vezetékes távközlés mellett. Korunk már lassan mindennapjainkban elengedhetetlen vívmánya, az Internet is egyre több helyen megtalálható a községben. A Polgármesteri Hivatal pályázatot nyújtott be egy teleház létrehozására, hogy azok is hozzáférhessenek az internethez, akiknek eddig erre nem volt lehetőségük.
2. 5. 9 Kábeltelevízió hálózat
A kábeltelevízió hálózat a községben levegőkábeleken jut el a lakossághoz. Ennek oka az, hogy a kiépítésének időszakában ezt az olcsóbb megoldást támogatta a lakosság a földkábellel szemben. A központi parabolaantennákat a zalaszentmihályi általános iskola épületén helyezték el, ugyanis ezen a dombtetőn legjobb a műsorszórók vételének továbbítása. A kábeltelevízió hálózat sorosan kapcsolt rendszerű jelenleg. Minden utcában két-három további erősítőt helyeztek el a jobb műsorvétel érdekében. A zalaszentmihályi Kábeltelevízió Társulás pályázatokon nyert pénzösszegekből a polgármesteri hivatal támogatásával a 2003-as év folyamán a jelenlegi műsorszolgáltató rendszert átalakítja a törvényben előírt csillagpontos rendszerre. A csillagpontos rendszer lényege, hogy nagyobb szabadságot biztosít egyénileg a televízió adók választásában. Ezideig minden községben élő lakos ugyanazokat a csatornákat nézhette, 2003-tól díjcsomagok választására nyílik lehetőség. A Kábeltelevízió Társulás részéről pedig a díjak nemfizetése esetén azonnali kikapcsolást eredményez a rendszer.
4. ábra Központi parabolaantennák
2. 6 Zalaszentmihály helye és szerepe a térségi,
kistérségi kapcsolatok kialakításában
Zalaszentmihály a kistérségi kapcsolatok terén a Közép Zalai Területfejlesztési Társuláshoz tartozik, melynek vidékfejlesztési menedzsere Lugosi Tímea. A társulás a községekre kidolgozott egy fejlesztési (rész)koncepciót, amelynek tartalma a kistérségi turizmus koncepció és környezetvédelmi tanulmányterv. Mindkettő eleme a fejlesztési koncepciónak a megvalósulás kezdő stádiumában van.
A kistérségi társulásba, amelynek vezető gesztora Pacsa Polgármesteri Hivatal a következő települések tartoznak:
1. Pacsa 1885 fő
2. Zalaszentmárton 88 fő
3. Egeraracsa 396 fő
4. Dióskál 531 fő
5. Pötréte 345 fő
7. Szentpéterúr 1039 fő
8. Zalaigrice 144 fő
9. Pölöske 916 fő
10. Nemesszentandrás 265 fő
11. Nemesrádó 349 fő
12. Bucsuszentlászló 892 fő
13. Nemessándorháza 356 fő
14. Nagykapornak 961 fő
15. Padár 145 fő
16. Orbányosfa 143 fő
17. Bezeréd 214 fő
Összesen : 9769fő
5. ábra Vidékfejlesztési társulás tagjai százalékos arányban
Hosszabb távon a településfejlesztés, a lakossági infrastruktúra feszegeti a település határait, ezért mindenképpen ki kell alakítani a települési léptéket meghaladó első integrációs szintet, amely többé-kevésbé a városi vonzáskörzet. [Pálné Kovács Ilona: Területi fejlődés, területi politika, területi irányítás ]
A településfejlesztés a jövőben elválaszthatatlan kell, hogy legyen a kistérség és területfejlesztéstől, amely már feltételezi a területi, vagy regionális önkormányzás kialakítását s a kívülről (állam) finanszírozott településközi fejlesztési együttműködést. [Kóbor Gyula: A falusi önkormányzatok működési tapasztalatai – válságjelenségek az önkormányzati működésben]
3. 0 SWOT-analízis
6. ábra: A 85-ös főút Zalaegerszeg felé vezető szakasza a falun keresztül: A 85-ös főút Zalaegerszeg felé vezető szakasza a falun keresztül
A SWOT-analízis első négy betűje angol szavak rövidítése. Magyarul GYELV elemzésnek is hívják, amellyel az elemzett terület vagy területek gyengesége, erőssége mellett az aktuális lehetőségek és veszélyek feltárhatók. Zalaszentmihály községre elkészítettem egy ilyen GYELV elemzést, melyet táblázatban foglaltam össze. (A SWOT-analízis kérdőíve a 66. oldalon található, a melléklet részeként.)
2. táblázat: Zalaszentmihály gyengeségei, erősségei, lehetőségei és veszélyei (SWOT-analízis)
ERŐSSÉG
|
GYENGESÉG
|
LEHETŐSÉG
|
VESZÉLY
|
|
|
Földrajzi
elhelyezkedés, környezeti-táji adottságok |
||||
|
Természetföldrajzi adottságok jók: változatos táji adottságok, jó termőtalaj, a település közelében sok a vízfelület |
|
Termálfürdő kialakítása, a termálkút lefojtott állapotban található |
30km-es sugarú körben 3 termálfürdő is van: Hévíz, Zalaegerszegen Aqua park, Zalakaros. Más pluszszolgáltatások hozzájárulhatnak az itteni fürdő látogatottságához. |
|
|
Turisztikai adottságok |
||||
|
Idegenforgalmi látványosság: Zalaszentmihályi tó, emlékművek, római kori templom. |
A községben nincs plébániahivatal ezért a templom csak időszakosan nyitott. |
A templomot állandó nyitva tartással a látogatók rendelkezésére bocsátani. |
A látogatók érdeklődése csak a tóra korlátozódik. |
|
|
A település határában lévő erdőkben vadászati lehetőség |
A vadásztársaság pacsai székhelyű |
A vadásztársaság kihelyezett részlegének kialakítása a községben |
|
|
|
Demográfiai adottságok |
||||
|
A munkanélküliek száma alacsony. |
A település népessége öregszik és fogy. |
A fiatalok Zalaszentmihályon maradásának ösztönzése programokkal. |
Már túl kevés a fiatal egy erős közösség kialakításához |
|
|
Gazdasági adottságok |
||||
|
Kiskereskedelmi ellátottság jó |
A környező városok nagyobb üzletláncai olcsóbbak, ezért megéri elutazni is a kínálatukért |
Színvonalasabb áruválaszték kialakítása kedvezőbb áron |
A kiskereskedelmi üzletek fenntartóinak nem éri meg anyagilag a változtatás |
|
|
Műszaki infrastruktúra
adottságai |
||||
|
Jó lakásellátottság |
Régiek az ingatlanok, elenyésző számú új telekterület |
Épületek felújításához támogatás, új telkek kialakítása letelepülni vágyóknak |
Zöldterületek száma csökkenhet |
|
|
Jó megközelíthetőség autó útvonalról és vasúti közlekedéssel is |
Keszthelyre kevés az autóbuszok száma, Budapest autóbusszal közvetlenül nem megközelíthető |
Keszthely felé gyakoribb buszforgalom létrehozása, melyből néhány Budapest felé irányulna |
Zala volán többszöri megkeresésre sem indított ilyen járatokat (most sem fog, ezért a diákok nem járnak haza, így idővel el is költöznek a településről) |
|
|
Közművek kiépültek és jó minőségűek |
Egyesített szennyvíztisztító |
Saját szennyvíztisztító létrehozása |
Anyagi korlátok |
|
|
A belterületi úthálózat kiépült, szilárd burkolatú |
A burkolat minősége a nem szakszerű kivitelezés és a karbantartás hiánya miatt nagyon rossz, helyenként használhatatlan |
Problémás szakaszok javítása |
|
|
|
Humán infrastruktúra |
||||
|
Kulturális és sport intézmények vannak: könyvtár, tekepálya, futballpálya, kézilabda pálya |
Könyvtár rövid nyitva tartása |
További kulturális intézmények kialakítása |
|
|
|
Az általános iskolai és az óvodai oktatás minősége megfelelő |
Alacsony kihasználtság |
Színvonal fejlesztésével, jóhírnévvel a környékbeli falukból is a gyermekeket ide íratnák a szülők |
|
|
4. 0 A település szereplőinek elvárásai, igényei Zalaszentmihály község jövőbeni fejlesztésével kapcsolatban
7. ábra: Nézet a templomdombról
A település szereplőinek elvárásai, igényei Zalaszentmihály község jövőbeni fejlesztésével kapcsolatban 2003 év első negyedévében kerültek felmérésre.
Az adatok feldolgozásának megkönnyítésére 100 darab kérdőívet készítettem. Összesen 50 darab kérdésre kellett bejelölni a választ, és 7 darab kifejtő kérdésre lehetett válaszolni. Megpróbáltam a lakosság lehető legszélesebb rétegét bevonni az adatlapok kitöltésébe. Voltak, akik a kérdőíveket név nélkül sem töltötték ki, de véleményükkel segítették a munkámat. Az anonim kérdéssor első hét kérdése arra irányult, hogy a válaszadók nemét, életkorát és végzettségét megtudjam. A kérdések feldolgozott eredményeit az alábbi táblázatok szemléltetik.
3. táblázat: a válaszadók életkor szerinti megoszlása
|
16-29
év közötti |
30-44
év közötti |
45-59
év közötti |
60
éves és idősebb |
|
|
24 fő |
32 fő |
13 fő |
31 fő |
|
|
24 % |
32 % |
13 % |
31% |
4. táblázat: A válaszadók nemek szerinti megoszlása:
|
Férfiak
száma (fő) |
Nők
száma (fő) |
|
44 fő |
56 fő |
|
44% |
56% |
5. táblázat:A válaszadók végzettség szerinti megoszlása:
|
8
általános alatti |
8
általános |
Szakmunkás |
Érettségi |
Főiskola |
Egyetem |
|
7 fő |
15 fő |
55 fő |
20 fő |
3 fő |
0 fő |
|
7% |
15% |
55% |
20% |
3% |
0% |
A kérdőív első kérdése a jelenlegi állapot megítélésének felmérését szolgálta. 13 szempontot soroltam fel, melyek arra irányultak, hogy a felsoroltakat mennyire tartja megfelelőnek a lakosság Zalaszentmihályon. A megfelelőséget 1-től 5-ig lehetett pontozni. A kérdésekre adott szavazatszámok az alábbiak szerint alakultak:
6. táblázat: A megfelelőség megítélése a felsorolt szempontok alapján:
|
Szempontok |
Szavazatok
száma (db)
|
Megfelelőség |
Átlagérték |
|||||||
|
1 |
2 |
3 (közepes) |
4 |
5 (megfelelő) |
||||||
|
Intézményi ellátottság |
- |
- |
18 |
46 |
36 |
4,18 |
||||
|
Vízellátás |
- |
- |
- |
- |
100 |
5,00 |
||||
|
Áramszolgáltatás |
- |
- |
- |
- |
100 |
5,00 |
||||
|
Közvilágítás |
- |
- |
- |
17 |
83 |
4,83 |
||||
|
Utak minősége, burkolata |
72 |
15 |
14 |
- |
- |
1,44 |
||||
|
Szennyvízhálózat |
- |
- |
- |
- |
- |
0 |
||||
|
Oktatás |
32 |
11 |
28 |
13 |
18 |
2,80 |
||||
|
Munkahelykínálat |
5 |
17 |
- |
48 |
30 |
2,46 |
||||
|
Sportolási lehetőségek |
- |
- |
15 |
1 |
84 |
4,39 |
||||
|
Szórakozás, kultúra |
63 |
8 |
9 |
11 |
9 |
2,45 |
||||
|
Fiatalok jelenlegi lehetőségei a településen |
85 |
15 |
- |
- |
- |
1,15 |
||||
|
Autóbusz-közlekedés |
72 |
8 |
20 |
- |
- |
1,48 |
||||
|
Vasútállomás távolsága |
12 |
7 |
54 |
13 |
14 |
2,70 |
||||
A kérdőívek megfelelőségre kérdező szakasza eredményeként legjobbnak minősültek a víz- és áramszolgáltatás kategóriák.
A jelenlegi viszonyok között senki nem emelt kifogást ezek ellen, nem akadt rossz vélemény.
Legkedvezőtlenebb véleményt a fiatalok jelenlegi lehetőségei a településen és az utak minősége, burkolata kapta.
Erre a két kérdésre a mindennapok demográfiai csökkenése és a balesetek száma is magyarázatot adhat.
A táblázatba foglalt kérdések után három kifejtő kérdést helyeztem el, melyben a helybeliek kifejthették véleményüket Zalaszentmihály előnyeivel, hátrányival és a kommunikációs lehetőségek megfelelőségét illetően.
Az előnyök és hátrányok terén kiemelkedően extrém, különleges meglátást nem tapasztaltam. Mindenki a kérdőívben meghatározott problémakörben gondolkodott. Újdonságokat itt nem vetettek fel.
A kommunikációs lehetőségek megfelelősége terén általánosságban az Internetet hiányolták, túlnyomó részben a fiatal és a középkorú generáció egy része. Az idősek meg voltak elégedve a kommunikációs lehetőségekkel.
7. táblázat: A célok fontossági sorrendje:
|
Szempontok |
Szavazatok
száma (db)
|
Fontosság |
Átlagérték |
|||||||
|
1
(nem fontos) |
2 |
3
(közepes) |
4 |
5
(nagyon fontos) |
||||||
|
Lakóhely |
- |
5 |
6 |
6 |
83 |
4,67 |
||||
|
Biztonság |
- |
5 |
7 |
- |
88 |
4,71 |
||||
|
Munkahely |
- |
- |
6 |
18 |
76 |
4,70 |
||||
|
Oktatás |
3 |
9 |
18 |
56 |
14 |
3,69 |
||||
|
Forgalmi csomópontok biztonságossá tétele |
2 |
- |
9 |
4 |
85 |
4,70 |
||||
|
Lakosságszám növelése |
- |
- |
38 |
15 |
47 |
3,69 |
||||
|
Szórakozás, kikapcsolódás |
2 |
3 |
71 |
14 |
10 |
3,27 |
||||
|
Vásárlási lehetőség |
5 |
29 |
53 |
17 |
2 |
3,00 |
||||
|
Művelődési lehetőség |
- |
- |
24 |
11 |
65 |
4,41 |
||||
A táblázat után következő két kifejtős kérdés a strand- és termálfürdő kialakításának fontosságára illetve szabadon válaszható cél meghatározására ösztönözte a kérdőívek kitöltőit.
A strand- és termálfürdő kialakítására adott válaszokból kitűnik, hogy nem nagy valószínűséget látnak a helybeliek arra, hogy valaha is településünkön ilyen működhetne. Amennyiben a létrehozására sor kerülhetne, mindenki szívesen venné az intézményt.
A válaszadók meghatározásaiból a második kifejtős kérdésre- „Van-e a fentieken kívül valamilyen cél, amit Ön szerint Zalaszentmihálynak el kell(ene) elérnie?”- az derült ki, hogy összességében a kérdőívben meghatározott fejlesztésekkel egyetértenek a válaszadók. A kérdőívek kitöltőinek 35%-a nem válaszolt a kérdésekre. A megkérdezettek 47%-a nem tudott érdemileg különböző választ adni a táblázatban megfogalmazottakhoz képest. A fennmaradó 18 % közül általánosságban elmondható, hogy magán jellegű fejlesztéseket szeretnének, melyek nem állnak összhangban a település fejlődésével, illetve fejlesztésével.
8. táblázat: A gazdasági és idegenforgalmi tevékenységek fontossági sorrendje:
|
Szempontok |
Szavazatok száma
(db)
|
Fontosság |
Átlagérték |
|||||
|
1 (nem fontos) |
2 |
3 |
4 |
5 (nagyon fontos) |
||||
|
Lovasturizmus |
- |
- |
19 |
64 |
17 |
3,98 |
||
|
Fürdőturizmus |
25 |
- |
41 |
23 |
11 |
2,95 |
||
|
Mezőgazdasági termelés |
- |
- |
6 |
41 |
53 |
4,47 |
||
|
Erdő- és vadgazdálkodás |
- |
- |
23 |
35 |
42 |
4,19 |
||
|
Ipari termékek gyártása |
- |
- |
52 |
27 |
21 |
3,69 |
||
|
Állattenyésztés |
- |
- |
11 |
47 |
42 |
4,31 |
||
9. táblázat: A táblázatok alapján a következő sorrend alakult ki:
|
Lakóhely |
4,67 |
3. |
|
Biztonság |
4,71 |
1. |
|
Munkahely |
4,70 |
2. |
|
Oktatás |
3,69 |
9. |
|
Forgalmi csomópontok biztonságossá tétele |
4,70 |
2. |
|
Lakosságszám növelése |
3,69 |
9. |
|
Szórakozás, kikapcsolódás |
3,27 |
10. |
|
Vásárlási lehetőség |
3,00 |
11. |
|
Művelődési lehetőség |
4,41 |
5. |
|
Lovasturizmus |
3,98 |
8. |
|
Fürdőturizmus |
2,95 |
12. |
|
Mezőgazdasági termelés |
4,47 |
4. |
|
Erdő- és vadgazdálkodás |
4,19 |
7. |
|
Ipari termékek gyártása |
3,69 |
9. |
|
Állattenyésztés |
4,31 |
6. |
Gyors, áttekintő összegzésként következik Zalaszentmihály lakosainak véleménye a célok fontossági sorrendjéről a kérdőívek alapján:
A táblázatok átlageredményeiből kitűnik, hogy a legelső helyet a biztonság foglalja el.
A második helyezett a forgalmi csomópontok biztonságossá tétele és a munkahely lett.
Ezek után harmadikként a lakóhely következett.
A mezőgazdasági termelés negyedik lett.
A művelődési lehetőséget határozták meg ötödikként a falu lakói.
Az állattenyésztés hatodik a fontossági sorrendben.
Az erdő és vadgazdálkodás hetedik helyezett.
A sorban nyolcadik a lovasturizmus.
Az oktatás, a lakosságszám növelése és az ipari termékek gyártása kilencedik legfontosabb.
A szórakozást és a kikapcsolódást a falusiak a tizedik helyre sorolták.
Az utolsó előtti, tizenegyedik helyen a vásárlási lehetőség áll.
Végül a fürdőturizmus zárta a sort.
10. táblázat: A javasolt intézkedések megítélése:
|
Szempontok |
Szavazatok száma
(db) |
Szükségesség |
Átlagérték |
||||
|
1 (nem ért egyet) |
2 |
3 |
4 |
5 (egyet ért) |
|||
|
Új telkek kialakítása |
- |
- |
6 |
35 |
59 |
4,53 |
|
|
Munkahelyek teremtése |
- |
- |
47 |
48 |
5 |
3,58 |
|
|
Utak minőségének javítása, karbantartása |
- |
- |
- |
2 |
98 |
4,98 |
|
|
Turizmus fejlesztése |
- |
1 |
34 |
27 |
38 |
4,02 |
|
|
Ifjúsági ház létesítése |
- |
- |
- |
42 |
58 |
4,58 |
|
|
Faluház létesítése |
- |
- |
13 |
30 |
57 |
4,44 |
|
|
Rendezvények szervezése |
- |
4 |
5 |
16 |
75 |
4,62 |
|
|
Sportolási lehetőségek bővítése |
3 |
25 |
41 |
23 |
8 |
2,28 |
|
|
Szórakozás, művelődés |
- |
- |
15 |
19 |
66 |
4,51 |
|
|
Távolsági tömegközlekedés javítása |
1 |
- |
5 |
41 |
53 |
4,45 |
|
|
Buszállomás felújítása |
6 |
23 |
24 |
21 |
26 |
3,38 |
|
|
Vasútállomás felújítása |
15 |
19 |
31 |
34 |
1 |
2,87 |
|
A javasolt intézkedések megítélése a lakosság körében kedvező, jó minősítést kapott.
A Zalaszentmihályiak számára legörvendetesebb az utak minőségének javítása és karbantartása lenne. Erre majdnem egyöntetűen az ötödik, legmagasabb fokozatot jelölték be a lakosok.
Legkevésbé fontosnak a sportolási lehetőségek bővítését tartották, hiszen már így is széles skálán mozog a sportolási lehetőségek száma, akár magas színvonalon is.
Zalaszentmihály fejlesztésében minden itt lakó ember érintett. Az önkormányzatnak, a civil szervezeteknek és a különböző intézményeknek sem lehet közömbös a település állapota, hiszen a jövőjük alakulása a tét.
A kérdőív utolsó két kifejtős kérdése:
-Nyújtson-e a település szolgáltatásokat a szomszédos településeknek, miért?
-Tegyen javaslatot, milyen intézkedésekkel segítené Zalaszentmihály fejlesztését.
Az első kérdésre adott válaszok alapján az fogalmazható meg általánosságban, hogy a település szereplői nem zárkóznak el a szomszédos településeknek nyújtott szolgáltatásoktól, abban a reményben , hogy ez a község javát szolgálná. Leginkább az anyagi vonatkozást vették tekintetbe a kitöltők.
A kérdésre mindenki válaszolt. A községben jelenleg is gyakorlat, hogy szolgáltatásokat nyújt más községek számára, de természetesen az is, hogy Zalaszentmihálynak nyújtanak szolgáltatásokat. Ezekre példa az orvosi ellátás, melynek során a Zalaszentmihályi orvos jár át a szomszéd községbe. A gyógyszertár viszont annak köszönhetően üzemel, hogy egy másik szomszédos község gyógyszertára tart nyitva hetente három alkalommal. Természetesen ezeken kívül még számos példa felsorolható lenne.
A második kérdésre már a kérdőívet töltők 63%-a válaszolt csak. A kérdésre 15%-ban hasonló témakörökben gondolkodtak a válaszadók, mint amelyet a táblázatban láttak, ezért itt nem térek ki rá részletesen. A megkérdezettek 12 %-a állt elő érdembeli újításokkal. Voltak, akik a település határában húzódó magasfeszültségű távvezetéket nehezményezték, és teljes mértékben, a villamos energia terén önállósítani szerették volna a községet. Kivitelezési módozatként a napenergiát, szélenergiát és a biogáz hasznosítását javasolták. Akadtak, akiket a helyi hulladék-lerakóhely bezárása zavart. Ők a helyi hulladék-lerakóhely rekultiválása helyett, egy európai szabványnak megfelelő minőségű hulladéktároló és égető megvalósításában látnak fantáziát. Mások, egy olyan szennyvízelvezetési rendszert szeretnének, amely helyben elhelyezhetővé teszi a szennyvizet (tervezetben, a szomszédos községben dolgoznák fel a zalaszentmihályi szennyvizet). A fentiekben leírtakon kívül a község tisztaság szempontjából való rendezettebbé tétele szempontjából az utak kijavítása mellett, az árkokban sem szeretnének hulladékkal, állati tetemekkel találkozni, ezért a község állatok szempontjából legforgalmasabb helyein, egy hüllőknek létesítet alagutat kellene létrehozni, mivel a nagyobb esőzések és az évszakváltások idején rengeteg béka, kígyó, gyík pusztul el az utakon. Az eltaposott kutyák, macskák, sündisznók, madarak és a többi állat megóvására tett javaslat nem szerepelt a válaszok között.
Zalaszentmihályon a legfontosabb területfejlesztési elképzelések sorában kiemelt helyet tölt be a kérdőívek eredményei alapján a biztonság és az úthálózat korszerűsítése. Ez azért is égető probléma, mert a falun belül három domb, az egyik lejtő alján egy kilencven fokos kanyar, több útcsatlakozás és egy különösen forgalmas útkereszteződés helyezkedik el, ahol, főút lévén a tranzit járművek közlekedése a kátyúk szaporodása miatt egyre veszélyesebbé válik. A járdák állapota rossz, helyenként használhatatlan. Az idős emberek többsége nehezen közlekedik betegségük miatt, a fiatal édesanyák kisgyermekeikkel, babakocsikkal szintén a forgalmas úttestre kényszerülnek (például tanácsadás alkalmával, ahol kötelező megjelenni). A reggelente munkába sietők többsége sem vállalja az áldatlan állapotokat, ezért inkább kimennek a főútra.
Az utak kedvezőbbé tétele nélkül sem az idegenforgalom fellendülése, sem a demográfiai csökkenés megszűntetése és további fejlesztési célok megvalósítása sem vezet majd véleményem szerint kielégítő változásokhoz.
Rövid távon megvalósítható tervek közé tartozik, a szennyvízelvezetés megoldása csatornázással, melyről a tervezet már létezik.
Szintén napjainkban fog megvalósulni a teleház, ahol a településen élők internetes kapcsolatba léphetnek az önkormányzat által fenntartott számítógépeken keresztül.
2003-ban látszik megvalósulni a kábeltelevízió hálózat korszerűsítése csillagpontos rendszerre, állami támogatással (Széchenyi-terv).
Helyi, távlati elképzelések közé tartozik a Zalaszentmihály határában talált, lefojtott állapotban lévő termálvíz kedvező hatásainak kiaknázása. A gyógyvíz hasznosítását termálfürdő keretében lehetne megvalósítani. Ez nagy előrelépést jelentene a településnek az idegenforgalom tekintetében. Egy igényesen kivitelezett, magas színvonalat képviselő, különböző programokkal, szórakozási lehetőségekkel működő fürdőzési lehetőség télen-nyáron csalogatna turistákat a településre. Az időtöltés során felhasználható lenne a környező erdőkben lévő vadászati-, a zalaszentmihályi tavon lévő horgászati lehetőség, a tiszta jó levegő, a kultúrált környezet és egyéb sportolási lehetőségek, melyek már napjainkban is rendelkezésre állnak.
A település vezetőségének fejlesztésekkel kapcsolatos elképzeléseit személyes interjúkon keresztül, a lakosság igényeit kérdőívek segítségével és egy falugyűlés alkalmával tudtam meg.
A lakosság lehet kontrollja (gátja azonban soha) a testület tevékenységének, de erős önkormányzat csak lakossági támogatással jöhet létre, illetve maradhat fenn, hiszen ellenkező esetben már maga az önkormányzati alapfunkció megléte is megkérdőjelezhető. [Kóbor Gyula: Az állam és jogtudomány eredményeinek hasznosítása I.]
5. 0 Célkitűzések, fejlesztési javaslatok és ütemezésük
8. ábra: Zalaszentmihály történelmi temploma
Az itt kidolgozott fejlesztési irányvonalakat, javaslatokat a SWOT analízisben feltárt erősségek, gyengeségek és lehetőségek, illetve a lakosság által kitöltött kérdőívek feldolgozása alapján felszínre került hiányosságok alapján alakítottam ki.
A megvalósítási időtávokat az alábbiak szerint alakítottam ki:
- Rövidtáv: 0-5 év
- Középtáv: 5-10 év
- hosszú táv: 10-15 év
5. 1 Természeti
és épített környezet, turisztika
11. táblázat: A természeti és épített környezettel, a turisztikával kapcsolatos célkitűzések, fejlesztési javaslatok és ütemezésük
|
Cél |
Részcél |
Megvalósítási időtáv |
Intézkedés |
|
|
|
Idegenforgalom fellendítése |
Rövidtáv |
Vadász programok szervezése |
|
|
|
|
|||
|
Rövidtáv |
Újabb horgászprogramok szervezése |
|||
|
Középtáv |
Termálfürdő, strand kialakítása |
|||
|
A lakosság komfortérzetének javítása |
Rövidtáv |
Műemlék templom nyitvatartási idejének meghosszabbítása |
||
|
Rövidtáv |
Illegális szemétlerakók megszűntetése |
|||
Zalaszentmihály földrajzi adottságai és történelmi múltja a turisztikai célú hasznosítást is lehetővé teszi. A környező nagyvárosoktól és fürdőhelyektől 20 perces autóútra található erdőkkel, dombsággal és tavakkal ékesített táj szép látnivalókat és nyugalmas pihenést biztosítana az idelátogató turistáknak. A zalai erdők Magyarország kincsének számítanak. Kellemes időtöltést kínálva a vadászat és a horgászat kedvelőinek.
Az első legfontosabb feladat, a lakosságban tudatosítani kell, hogy a környezetük ápolása, gondozása az ő saját feladatuk, melyet a saját érdekükben végeznek. Meg kell tanítani őket, hogyan vigyázzanak a településre, amivel emberhez méltó körülményeket tudnak teremteni maguk és családjuk számára. A régi szeméttelep rekultiválása folyamatban van, de a helyiek még a mai napig szívesen veszik igénybe, mivel a nagyobb méretű, vagy nem kimondottan háztartási hulladéknak minősülő szemetet a szervezett szemétszállítás során nem viszik el, az évi kétszeri lomtalanítás pedig bizonyos háztartásokban kevésnek minősül. Erre megoldásnak látszik a településen egy igényfelmérést készíteni és a lomtalanítások számát ehhez igazítani.
Nemcsak a felnőttek nézeteiben kellene változásnak bekövetkeznie, hanem a gyermekek nevelése során a környezetvédelemre, a környezetalakításra lehetne ösztönözni őket. A pedagógusok az óvodában és az általános iskolában rászoktathatják a kicsiket a környezet szeretetére, tiszteletére. E célból csoportos foglalkozások, szakkörök alakítása, tanulmányi versenyek rendezése javíthatna a helyzeten.
5. 2 Demográfia
A település elöregedő és évek óta csökkenő tendenciát mutató lakossága miatt egyre fontosabbá válik a demográfiai helyzet rendezése. Megfelelő intézkedésekkel véleményem szerint még lehetne tenni a romlás ellen és újra az 1950-60-as évek szintjére, vagy esetleg magasabbra lehetne hozni a népesedési mutatókat. A leírt intézkedések természetesen csak kezdő lépésnek lennének elegendőek. Fokozatosan magas színvonalon kellene a demográfiai problémát megközelíteni, és állandó rendszerességgel foglalkozni kellene vele.
12. táblázat: A demográfiai fejlődéssel kapcsolatos célkitűzések, fejlesztési javaslatok és ütemezésük
|
Cél |
Részcél |
Megvalósítási időintervallum |
Intézkedés |
|
Népességszám növelése |
A lakosság elöregedésének csökkentése |
Rövidtáv |
Kedvező körülmények biztosítása az itt letelepülő és itt élő fiataloknak |
|
Település bővítése |
Népességnövekedés elérése |
Középtáv |
Új telkek kialakítása |
5. 3 Gazdaság
Napjainkban a nehéz munkához jutás következtében az emberek ragaszkodnak munkahelyükhöz, ami érthető, különösen, ha lakóhelyükön van a munkalehetőség. A SWOT-analízisből kiderült, hogy Zalaszentmihályon a lakosság szívesen venné új munkahelyek teremtését. Megoldásként látszik erre kedvező körülmények teremtése letelepülő cégek részére. A valóságban, a kérdőívektől eltekintve ez nem égető probléma, mivel a munkanélküliek száma a településen rendkívül alacsony, a működő vállalatok pedig más falukból is hoznak be munkaerőt. Nagy a kereslet általános iskolát és szakmunkásképzőt végzett emberekre, fizikai dogozókra.
Érettségivel és középiskolai végzettséggel is csak néhány munkahely fogad elenyésző számú munkaerőt.
Nincs kereslet ellenben felsőfokú - egyetemi, főiskolai végzettségű - munkaerőre. A környező városok munkafelvétele sem elégséges, így a faluból magasabb végzettséget elérők elköltözni kényszerülnek.
13. táblázat: A gazdasággal kapcsolatos célkitűzések, fejlesztési javaslatok és ütemezésük
|
Cél |
Részcél |
Megvalósítási időintervallum |
Intézkedés |
|
Munkanélküliség alacsony szinten tartása |
Munkalehetőségek megtartása és újak teremtése |
Rövidtáv |
Idegenforgalom fejlesztése, ipar, kereskedelem, gazdaság támogatása |
5. 4 Humán
infrastruktúra
A humán infrastruktúra a SWOT-analízis eredményei alapján megfelelőek. Fejlesztésükről a helyi önkormányzat is gondoskodik. A táblázatba foglaltakkal együtt jó színvonal lenne elérhető.
A következő táblázatban ismertetett célok és intézkedések rövid, illetve rövid-középtávon megvalósíthatók. Radikális intézkedésekre nem kell, hogy sor kerüljön.
14. táblázat: A humán infrastruktúrával kapcsolatos célkitűzések, fejlesztési javaslatok és ütemezésük
|
Cél |
Részcél |
Megvalósítási
intervallum |
Intézkedés |
|
Intézmények szolgáltatási színvonalának növelése |
Oktatás színvonalának növelése Óvoda-, iskolafejlesztés |
Rövid-középtáv |
Pedagógusok képzési feltételeinek megteremtése, oktatási intézmények kellékekkel való jobb ellátottsága |
|
Szórakozási lehetőségek biztosítása |
Teleház létesítése (Internet elérhetőség), programok változatossága |
Rövidtáv |
Pályázatok benyújtása megfelelő alapokhoz, könyvtár fejlesztése, kulturális rendezvények szervezése |
5. 5 Műszaki
infrastruktúra
A lakosság kérdésekre adott válaszai alapján nagyon fontos helyet kapott a műszaki infrastruktúra javítása és fejlesztése, mivel a községben nagyon elhanyagolt állapotban vannak, különös tekintettel az útvonalakra gyalogos és autós forgalom szempontjából egyaránt.
15. táblázat: A műszaki infrastruktúrával kapcsolatos célkitűzések, fejlesztési javaslatok és ütemezésük
|
Cél |
Részcél |
Megvalósítási időintervallum |
Intézkedés |
|
Közlekedés feltételeinek javítása |
Közlekedési csomópontok biztonságossá tétele |
Rövidtáv |
Jókai-Rákóczi-Iskola utcai csomópont biztonságossá tétele |
|
Településkép javítása |
Idegenforgalom szempontjából kedvezőbb településkép kialakítása, a lakosság lakókörnyezetének esztétikusabbá tétele |
Rövidtáv |
Támogatás szerzése romos házak felújítására, Hordógyártó üzem bezárása /festékekből származó káros anyag kibocsátás miatt/ |
|
Kommunikációs infrastruktúra bővítése |
Hivatali tudakozódás, problémamegoldás az Interneten keresztül |
Rövid-középtáv |
Teleház /Internet-kávéház/ létrehozása, közvetlen hálózat kialakítása a lakosság, a Polgármesteri hivatal, a Képviselőtestület tagjai, a szolgáltatók, az intézmények és a civil szervezetek között |
|
Belterületi lakó- és kiszolgáló utak minőségének javítása |
Problémás helyek kijavítása, hiányzó vagy használhatatlan részek pótlása |
Rövidtáv |
Kátyúzás, járdaépítés és pótlás |
6. 0 Fejlesztéssel kapcsolatban felmerülő költségek finanszírozásának lehetőségei
16. táblázat: milleneumi emlékpark háttérben a futballpályával
6. 1 Természeti és épített környezet, turisztika
A természeti és épített környezet megóvása kihatással van a turisztikára. A Közép-Zalai Területfejlesztési Társulás regionális hulladékgazdálkodási tervezete megoldást jelent a természeti értékek megóvására. Meglátásom szerint viszont van egy olyan hátránya a tervezetüknek, hogy csak a nyilvántartott illegális szemétlerakókat rekultiválják. Zalaszentmihályon egy feltárásra lenne szükség, melynek során a nem nyilvántartott szemétlerakókat is szemrevételezik. Miután ez megtörtént, az elszállításáról, nagyobb kiterjedésű területek esetén (község határ részei, erdőszélek) kisebb rekultivációs folyamatok és földmunkák végzéséről az illetékesek gondoskodnának.
6. 1. 1 Regionális
hulladékgazdálkodási tervezet
Javaslat megtűrt és illegális szemétlerakó helyekre [Közép-Zalai Területfejlesztési Társulás által kidolgozott koncepció alapján]:
1. A régi depóniák, illegális lerakók felszámolása.
A rendezetlen hulladék-lerakók nagy száma miatt javaslatok:
-A hulladéklerakók túlnyomó többségénél a hulladék kiszedésével kellene a természetes bázist visszaállítani.
-A nagy depóniát szakszerűen rekultiválni kell, mely ezekben a hónapokban történik.
2. Rendezett komplett hulladékgyűjtés és hulladékkezelés azonnali bevezetése szükséges.
3. Egy regionális átvevőhely kialakítása a lakosság számára minden
Hulladékfajtára, (hulladéksziget, hulladékudvar kialakítása).
Költségek:
Szállítás, deponálás végleges lerakón: 5 000 Ft/tonna
Válogatás, munkadíj, kotrógép, rosta: 300 000 Ft/nap
Teljes rekultiváció költsége: 9 500 HUF/m2
Céltámogatások, pályázatok a következő szerint:
Elsősorban a KAC pályázati felhívásaiból a következőket kellett megpályázni:
Felszín alatti víz- és talajvédelem.
Közcélú környezetvédelmi feladatok.
ISPA támogatásra is be kellett adni a pályázatot, mivel 2002-ben új támogatási projektjavaslatokat vártak a közszféra környezetvédelmi támogatására.
6. 1. 2 Turisztika
Véleményem szerint a turisztikának kellene a második lépésben szerepelnie a természeti környezet rendbetétele után. A szép természeti környezet adottsága Zalaszentmihálynak, ezért egy biztos bázisa lehetne a turizmus fellendítésének.
A turizmussal összefüggő költségeket a Közép-Zalai Területfejlesztési Társulás alakította ki, melyeket itt ismertetek. Az árpolitika alapja, hogy a szolgáltatások és a minőség mindig álljon összhangban. 2004-ig bevezető árak alkalmazása javasolt.
- szálláshely-árak, javaslat, 2002-2004/fő
- panzióban = 2000.-
- kulcsos házban = 1750.-
- fizetővendég-szobákban = 1500.-
- turistaszállón = 1250.-
- reggeli árak = 750.-
-
horgászjegyek: prémium-árak, tekintettel a különleges
halbőségre
Értékesítési csatornák
- Közvetlen értékesítés (kialakult kapcsolatok fenntartása).
- Értékesítés a kistérségi iroda WEB-lapján keresztül.
- Értékesítés utazási irodákon keresztül.
6. 2 Gazdaság
A gazdaság általam feldolgozott anyaga alapján a meglévő gazdasági fejlettség Zalaszentmihályon megfelelő. Fejlesztéséhez komoly anyagi ráfordítás nem szükséges. Az ipar, kereskedelem és egyéb gazdasági tényezők támogatása megjelenhet helyi adó mérséklésben, illetve meghatározott időtartamon belül a helyi adóztatás elengedésében.
Az idegenforgalom fejlesztésével újabb munkahelyek fognak adódni, melytől a gazdaság további fellendülése várható.
6. 3 Humán infrastruktúra
Pedagógusok képzési feltételeinek megteremtésében maga az oktatási intézmény és különböző minisztérium által kiírt pályázatok segíthetnek. Az oktatási intézmények kellékekkel való jobb ellátottsága szempontjából a helyi polgármesteri hivatalnak is szerepet kell vállalnia, amire évi 500 ezer forint elégséges lenne.
Pályázatok benyújtása megfelelő alapokhoz a zalaszentmihályi Internet-ellátottságot javítaná, melyre tervezetként egy teleház létesítése van rövidtávon kijelölve a polgármesteri hivatal által. A könyvtár fejlesztése is sürgető probléma, hiszen a meglévő könyvtár anyaga több tekintetben is szegényesnek mondható. A komolyabban művelődni kívánó számára egyedüli, naprakész megoldást egyelőre csak a 25 kilométerre található Deák Ferenc Megyei könyvtár kínál Zalaegerszegen, melyet az alacsony jövedelműek nehezebben vehetnek igénybe, hiszen egy buszjegy árán az éves tagdíjat be lehetne fizetni (jelenleg Zalaegerszegre való oda és visszautazás költsége egy alkalommal majdnem 600 forintba kerül, amit a könyv lejártakor meg kell ismételni)
A kulturális rendezvények szervezése jó fényt vetne a községre. Véleményem szerint a környékbeli lakosok is érdeklődéssel fogadnának egy színvonalasan megrendezett szórakozási lehetőséget. Erre természetesen példa lehet a Zalaszentmihályon hagyományos évente megrendezett Falunap különböző programokkal, Szent Mihály napi búcsú, Orbán napi hegyi búcsú ökörsütéssel, Horgásznap horgászversennyel egybekötve, és zárásaként megtartott horgásznapi bál. Az előzőekben felsorolt rendezvények bevétele belépődíjakból és értékesített dolgokból származik. Véleményem szerint a rendezvények köztudomásra hozására (plakátok elhelyezése, kábel televíziókban való meghirdetés, újságcikkek megjelentetése) pénzt kellene áldozni a polgármesteri hivatalnak, amellyel a települések tudomására hoznák a zalaszentmihályi értékeket, és azt, hogy néha érdemes ide ellátogatni. A felsorolt célokra és új programok létrehozására alkalmanként 100-500 ezer forint közötti összeg lenne minimálisan kívánatos.
6. 4 Műszaki infrastruktúra
|
Közlekedés feltételeinek javítása és a belterületi lakó- és kiszolgáló utak minőségének javítása milliós nagyságrendű pénzeket emésztene fel, viszont ezekre a kiadásokra szükség van már rövidtávon. Megfelelő lenne évi 10 millió forint ráfordítása az útszakaszokra és javításukra, így rövidtávon, öt éven belül érzékelhető változások történnének. Kedvező lenne különböző pályázatok beadása, ahonnan a megítélt összeget szintén a viszonyok javítására lehetne fordítani. A településkép jelentősen javulna ettől az intézkedéstől. Másik, településképet javító hatású intézkedés lenne, ha a polgármesteri hivatal partnere lenne a romos házak felújítását célzó törekvésnek. Ehhez szükség lenne vissza nem térítendő, ösztönző erejű, célirányosan juttatott segélyekre, melyet az épület külső megjelenésén tett kedvező változások esetén kapnának az illetékesek. Ezen kívül elképzelhetőnek tartok egy olyan támogatási formát, melyben a polgármesteri hivatal kamatmentes, kedvező lejáratú hitelt biztosítana a rászorulók részére. A romos épületek településképbe való beillesztésének elindulásaként évi 25 millió forintot kellene erre a célra csoportosítani a Zalaszentmihályi Polgármesteri Hivatal saját költségvetéséből, ezen kívül akár európai uniós pénzalapok megpályázása is elvárható lenne. A kommunikációs infrastruktúra bővítése folyamatban van. Éves szinten 5 millió forint oldaná meg a helyzetet megfelelő mértékben. A polgármesteri hivatal által benyújtott pályázatok elbírálása folyamatban van. |
7. 0 Összegzés, befejezés
9. ábra: Látkép a határból
A zalaszentmihályi fejlesztési koncepció összegzéseként megállapítható, hogy fontos lépéseket kell megtenni a község fejlesztése céljából.
A diplomamunka első részében egy állapotfelmérést készítettem Zalaszentmihályról, melyben részleteztem a területi elhelyezkedést, leírtam a település történetét, szociológiai jellemzőket mutattam. Kitértem a természeti és épített környezetre, turisztikára, gazdaságra, humán infrastruktúrára, oktatásra, műszaki infrastruktúrára, Zalaszentmihály helyére és szerepére a kistérségi kapcsolatok terén.
Az állapotfelmérést követően elkészítettem a SWOT-analízist, majd a település szereplőinek jövőbeni elvárásai, igényei kerültek feltárásra kérdőívek segítségével.
Mindezek után a célkitűzéseket, fejlesztési javaslatokat és ütemezésüket vettem figyelembe, strukturálisan az előző fejezetekhez hasonlóan.
A következő szakasz az általam elképzelt fejlesztések költségeit és esetleges finanszírozási lehetőségeit tartalmazza.
A község fejlesztése 2002 folyamán a Közép-Zalai Területfejlesztési Társulás által részben megindult.
A Közép-Zalai Területfejlesztési Társulás átfogó településfejlesztési koncepciót nem dolgozott ki. Az általam feltárt lehetőségekkel élve már rövidtávon, öt év alatt látványos fejlődés indulna meg Zalaszentmihályon.
A teljes felfejlődéshez 15 évet tűztem ki. Természetesen eddig az időpontig is ki lehet dolgozni a fejlesztési koncepcióhoz frissített, újból átgondolt változatokat, mellyel esetlegesen még nagyobb fejlődés lenne elérhető.
8. 0 Irodalomjegyzék
10. ábra: Szent emlék 1868-ból
1. Magyarország Megyei Kézikönyvei 19. 537-539. oldal
2. Közép-Zalai Kalendárium 28. oldal
3. Ferencz Győző: Zalaszentmihály történelmi vázlat 2001
4. Hontváry Gyula: Zalaszentmihály története a kezdetektől, időrendi összefoglaló. Zalaszentmihály, 1970 kézirat, ZML, 3. doboz 11/1, 11/7
5. Devon-H üzleti tanácsadó e.c. 8900 Zalaegerszeg, Kertész u. 1/c: Kistérségi turizmus koncepció és marketing program 2002. február 1.
6. Közép- Zalai és Principális menti Térségfejlesztési Társulások Pacsa, Kisfaludy u. 2: Kistérségi Vidékfejlesztési Program II. Stratégia
7. Zalai Hulladékkezelési Kft H-8790 Zalaszentgrót, Szőlő u. 17: Zalaszentmihály település lerakó rekultivációja
8. Pálné Kovács Ilona: Területi fejlődés, területi politika, területi irányítás (Közigazgatás, 1992. október)
9. Kóbor Gyula: A falusi önkormányzatok működési tapasztalatai-válságjelenségek az önkormányzati működésben
10. Kiss László: A Közjog és Közigazgatás-átalakulóban
11. Dr. Ádám Antal: A végrehajtó hatalom és az autonóm közjogi intézmények jogalkotásáról
12. Fazekas Marianna - Ficzere Lajos: Magyar közigazgatási jog, általános rész
13. Interjú Mátay Miklós polgármesterrel
14. 2003. évi közmeghallgatással egybekötött falugyűlés anyaga
15. Kóbor Gyula: Az állam és jogtudomány eredményeinek hasznosítása I.
9. 0 Melléklet
11. ábra: Játszótér és a Zalaszentmihályi Sport Egyesület ingatlanai
9.1 Közép-Zalai Területfejlesztési Társulás
Turisztikai Program Kérdőív
Pacsa, Szent I. tér 21. I. Felmérés
ZALASZENTMIHÁLY
TURISZTIKAI KÉRDŐÍV 2000-12-21
|
1./ A település rövid története: |
|
2./ A település természeti vonzerői: Erdők: Az erdőterület 118 ha nagyságú. Patak: -
Szévíz vizei a falu keleti
oldalán -
Principális csatorna a nyugati oldalon található Tó: -horgásztó Mocsaras, lápos vizes terület: -ek emlékét tőzegbányák őrzik. Öreg fa v. facsoport: Szőlőhegy: |
|
3./ A település ember alkotta vonzerői: Műemlék: - templom -
hősi emlékművek Templom: Gótikus templom:
a falu központjában a dombtetőn áll. Kápolna: Hegyi kápolna Régi épület: Egyéb: - Orbán szobor a
szőlőhegyen Hagyományőrzők: |
|
4./ A településen működő vendéglátó egységek: Cím Jelleg Vendéglátó egységek: Tölgyfa Csárda Deák F. u. 1 Szentmihályi Csárda Rákóczi út 7. Koccintó Italbolt Rákóczi u. 17. Potyka Tanya Büfé- Panzió Kossuth L. u. 337/1 hrsz. Teke Büfé Béke út 3. Szállásférőhelyek: Diviák Imréné Csány L. u.18. Kondrád Lászlóné Kossuth L. u.59. Adorján Jenőné Kossuth L. u.61. |
|
5./ Szolgáltatások: Sportolási lehetőségek: -
lovaglás -
horgászat -
vadászat -
sportpálya nyújtotta
lehetőségek Művelődés/ Szórakozás: |
|
6./ A település vezetésének eddigi erőfeszítései: Az üdülőterület útépítésére benyújtott pályázatunk nem nyert, a
korlátozott anyagi lehetőségeink miatt önerőből megépíteni nem tudjuk. |
|
7./ A turizmus lehetséges szereplői: |
|
8./ Az önkormányzat fejlesztési
terveiben, költségvetésében 2001-től tervezett az idegenfor-galmi és
fejlesztési intézkedések: Kemping építése |
|
9./ A település elérhetősége: A település a megye közepén, a 75-ös főútvonal és a 74-es út metszéspontjában nagyon kedvező közlekedés-földrajzi helyen fekszik. A vasútállomás a falu keleti oldalán található, vasúton
Nagykanizsa, Szombathely és Zalaegerszeg jól elérhető. Van távolsági autóbusz közlekedés Zalaegerszeg és Keszthely felé. Telefonnal ellátott lakások aránya: 50 %. |
|
10./ Egyéb észrevételek, javaslatok, szöveges magyarázat, indoklás
stb. : Lakosság száma: 1146 fő Belterület: 155 ha Külterület: 105 ha |
9. 2 SWOT-analízis kérdőíve
Kérdőív
Zalaszentmihály 2003
|
Szocio-demográfiai
adatok Kérjük, jelölje X-el az Ön személyére vonatkozó adatokat! Neme: férfi Ÿ nő Ÿ születési éve ŸŸŸŸ Iskolai végzettsége: általános Ÿ szakmunkás Ÿ érettségi Ÿ főiskola, egyetem Ÿ |
|
Jelenlegi
állapot felmérése |
|
Kérem, értékelje a következő
szempontok alapján Zalaszentmihályt! Mennyire tartja megfelelőnek a következőket? Értékelje 1-től 5-ig! Intézményi ellátottság (orvosi rendelő, posta, gyógyszertár) Ÿ Infrastruktúra:
Vízellátás Ÿ
Áramszolgáltatás Ÿ Közvilágítás Ÿ Utak minősége, burkolata Ÿ Szennyvízhálózat Ÿ Oktatás Ÿ Munkahelykínálat Ÿ Sportolási lehetőségek Ÿ Szórakozás, kultúra Ÿ Fiatalok jelenlegi lehetőségei a településen Ÿ Autóbusz-közlekedés Ÿ Vasútállomás távolsága Ÿ |
Kérem, sorolja fel Zalaszentmihály előnyeit!
…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
Kérem, sorolja fel Zalaszentmihály hátrányait!
………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….
Ön szerint megfelelőek-e a kommunikációs lehetőségek a településen? ( Internet, telefon, kábeltévé…)
…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
Célok fontossága
|
Értékelje az alábbi célok
fontosságát 1-től 5-ig! Mit kell(ene) a településnek biztosítania az ön számára? Lakóhely Ÿ Biztonság Ÿ Munkahely Ÿ Oktatás Ÿ Forgalmi csomópontok biztonságossá tétele Ÿ Lakosságlétszám növelése Ÿ Szórakozás, kikapcsolódás Ÿ Vásárlási lehetőség javítása Ÿ Művelődési lehetőség (pl.: könyvtár) Ÿ |
|
Milyen gazdasági és
idegenforgalmi tevékenységet tartana fontosnak Zalaszentmihályon? Lovasturizmus Ÿ Fürdőturizmus Ÿ Mezőgazdasági termelés Ÿ Erdő és vadgazdálkodás Ÿ Ipari termékek gyártása Ÿ Állattenyésztés Ÿ |
Ön szerint mennyire fontos strand- és termálfürdő kialakítása a településen?
…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
Van-e a fentieken kívül valamilyen cél, amit Ön szerint Zalaszentmihálynak el kell(ene) érnie?
…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
|
Intézkedések fontossága |
|
Hogyan értékeli (1-től 5-ig)
a következőkben javasolt intézkedéseket Zalaszentmihály számára? Új telkek kialakítása Ÿ Munkahelyek teremtése Ÿ Utak minőségének javítása és karbantartása Ÿ Turizmus fejlesztése Ÿ Ifjúsági ház létesítése (Internet-kávéház, kézműveskör, tánckör) Ÿ Faluház létesítése Ÿ Kulturális, sport vagy egyéb rendezvények szervezése Ÿ Sportolási lehetőségek (uszoda, konditerem, lovaglópálya) Ÿ Szórakozás, művelődés (könyvtár kibővítése) Ÿ Távolsági tömegközlekedés javítása Ÿ Buszállomás felújítása Ÿ Vasútállomás felújítása Ÿ |
Ön szerint nyújtson-e a település szolgáltatásokat ( pl.: kábel tévé) a szomszédos településeknek? Miért?
…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
Kérem, tegyen javaslatokat, hogy Ön milyen intézkedésekkel segítené Zalaszentmihály fejlesztését?
…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
Köszönöm a segítséget!
9. 3 Képek Zalaszentmihályról
12. ábra: Az első világháborúban elhunytak emlékműve
13. ábra: Zalaszentmihály télen
14. ábra: Szántóföld a határban
15. ábra: Szent emlék 1868-ból
9. 5 Zalaszentmihály belterületi térképe
9. 6 Zöldfelületek
9. 7 A helyi utak
vizsgálata
Sötét piros: főútvonal
Kék: kavicsszórású útszakaszok
Sárga: homok-, föld út
9. 8 Buszmegállók 500 méter sugarú lefedettsége
Piros kör: fő buszmegálló jelölése, itt minden busz megáll
Kék kör, sárgás barna kör: nem távolsági buszok megállóhelye
9. 9 Vasútállomás 500 méter sugarú lefedettsége
