"Jobb, ha nincsenek illúzióink, a tanulók nem csak értően olvasni nem tudnak" Közoktatás
Eduline

"Jobb, ha nincsenek illúzióink, a tanulók nem csak értően olvasni nem tudnak"

Hogyan is tanítsuk meg értően olvasni tanítványainkat, ha korjelenség, hogy már egy nem túl terjedelmes szöveg látványa is elborzasztja a leendő olvasót? Ezt a kérdést teszi fel a Taní-tani Online-on Alexovics Ingrid angoltanár, aki az Egyesült Államokban is tanított.

„Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, mert hiába össztársadalmi feladat, hiába a felnőtt társadalom támogatására kellene alapozódnia, a funkcionális írástudás visszaszerzésének az iskolában kell elindulnia. Az olvasáshoz és íráshoz kapcsolódóan minden iskolatípusban szemléletváltásra van szükség, nem kizárólag, sőt talán főleg nem az első néhány osztályban, hiszen ott, úgy képzelem legalábbis, az alapok, a technika megtanítása fontos célkitűzés maradt. A felső tagozatban, a középiskolákban és a felsőoktatásban azonban bőven akad feladat” – írja Alexovics Ingrid a Taní-tani Online-on megjelent cikkében.

Kiemeli: ha probléma van a funkcionális analfabetizmussal, akkor az olvasást és az írást kell gyakorolni, „ez nem valami spanyolviasz, de azért nem is olyan egyszerű, amilyennek látszik”.

„Jobb, ha nincsenek illúzióink, a tanulók nem csak értően olvasni nem tudnak, komoly nehézséget okoz számukra egy-egy összefüggő szöveg megalkotása is. Vagyis nem csak olvasni, írni sem tudnak. Íráson most nem a kézírást értem, hanem a szövegalkotást (…) Hogy a diákok csak azért nem szeretnek írni, mert nem használhatnak laptopot a tanórákon, valószínűleg oktatáspolitikai legenda – a mai középiskolások többsége nem szeret, és nem tud szöveget alkotni, se kézírással, se számítógéppel. Mindennapi életében ritkán hoz létre három mondatnál hosszabb „szöveget”, gondolatait nem mindig képes összefüggő mondatokban megfogalmazni sem írásban, sem élőszóban: két hüvelykujjával, egyszerűsített nyelvezetű, szómondat jellegű kommunikációs elemekkel operálva igyekszik boldogulni a világban. Így aztán nem csoda, ha az iskola elvárásrendszere sokként éri” – írja.

Aggasztó adatok: ha nem muszáj, nem olvasnak a magyar diákok

Egyre kevesebbet olvasnak a magyar diákok tanítási időn kívül - derül ki a Köznevelési Elemzési Jelentések legújabb számából.

Hozzáteszi: a Waldorf-módszerben már előkerült az az elképzelés, hogy az értő olvasáshoz vezető út első szakasza a szövegalkotás, egész pontosan a saját szöveg alkotása. „Ma, amikor az iskolában a kitöltendő táblázatok és a bekarikázandó feleletválasztós tesztek uralják a tanulók írásbeli megnyilatkozásait, önálló szövegalkotásra alig nyílik alkalom. A tesztek, a rövid válaszok könnyebben, gyorsabban és objektívebben javíthatók. Amikor az első kérdésre egyértelműen az A válasz a helyes, és amikor egy pipa mondjuk egy másodperc, esszéket olvasni, érdemi és előremutató visszajelzést adni egy diáknak ennél jóval tovább tart, az egyébként is örökösen túlterhelt, tanmenetétől űzött tanár pedig talán nem szívesen tölti ilyesmivel a drága idejét” – írja.

A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Három fontos üzenet szülőknek: így nem lesz gondja a gyereknek az olvasással

Nyilvánosságra hozták a 2016-os PIRLS-felmérés eredményeit, amely ötven ország negyedikes diákjainak szövegértési készségét vizsgálja. A kutatási összefoglaló több, a szülők számára is megfontolandó összefüggésre hívta fel a figyelmet.

Hirdetés