Milyen tapasztalatok születtek az egyetemeken a digitális oktatásban? Felsőoktatás
Eduline

Milyen tapasztalatok születtek az egyetemeken a digitális oktatásban?

Hasznos tapasztalatok vagy teljes csőd? Diákok és egyetemek meséltek arról, hogyan vélekednek az elmúlt hónapokban kialakult, teljesen új oktatási rendszerről.

Az Index több egyetem diákját megkérdezte arról, hogyan élték meg az elmúlt hónapokat a távoktatásban, illetve öt egyetem is nyilatkozott a tapasztalatokról. Az egyetemeken majdnem a teljes félévet távoktatásban kellett teljesíteniük tanároknak és diákoknak egyaránt. A KSH 2019-es adatai alapján a felsőoktatási képzés közel 280 ezer diákot érint.

A digitális oktatás terve a kormány fejében már évek óta létező fogalom volt, ami kapcsán 2015-ben az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) kiáltványában olyan hiányosságokról beszélt Magyarországra fókuszálva, mint a gyenge sávszélesség, az elavult oktatási rendszer, a digitális, elektronikus tananyagkészlet nagyfokú hiánya: és ez még inkább a tantermen belüli digitális oktatásra, mintsem a teljes távoktatásra vonatkozott – írja az Index.

Az egyetemek elég gyorsan reagáltak a kialakult helyzetre, párnapos rektori szünet után indult el az átállás. Egyetemtől függően végül három csoportba sorolhatók a lépések:

  • A hallgatók önálló, egyéni tanulására való átállás
  • A videóstreaminges megoldás
  • Az online, e-learninges kurzusok létrehozása
  • Illetve ezek kombinációja

Több egyetem is (pl. Metropolitan, SZTE) a náluk már régebb óta működő CooSpace rendszerére alapozta az oktatási keretrendszert, míg mások, például a Corvinus a Moodle-t vonta be a távoktatás megoldásába. A videóstream használata a legtöbb intézménynél szerteágazó platformokon történt, jelentős részük a diákok és oktatók számára ingyenesen elérhető Microsoft csomag Teamsét javasolta. Összesesítve az egyetemek szinte mindent kipróbáltak: skype, google hangouts, zoom, facebook messenger, youtube: videómegosztásra alkalmas platformok.

A válaszadók közül az egyetlen kakukktojás a Nemzeti Közszolgálati Egyetem volt, ők az egyik hallgató és az egyetem elmondása alapján ezekkel nem éltek: itt az intézmény belső rendszerére álltak át, a webtárakra vagy a Neptunra.

A diákok elmondása alapján a legjobb megoldások ott születtek, ahol az egyetemek egységes felületen maradtak.

Gyakorlatilag ahány tárgyam van, annyiféle felületen küldik az anyagot vagy "tartanak órát.

-mondta egy Pázmányos diák az Indexnek. A corvinusosok például külön kiemelték, hogy nagy segítség volt az egyetemtől a Teams felületének kijelölése, “mert így nem vesztem el a különböző felületeken.”

Az SZFE vezetése azt kérte a tanároktól, hogy ha egy mód van rá, alkalmazkodjanak a helyzethez, ne essenek ki a napi rutinból, ne érezzék azt, hogy feleslegesen megy az idő.

- írta az Indexnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem. Hozzájuk hasonlóan nem meglepő módon fontos kérés volt minden egyetemtől oktatóik felé, hogy a helyzetet mérlegelve, a rendkívüli körülményekkel arányos elvárásokat és követelményeket fogalmazzanak meg. Itt ütközött ki az első nagy probléma a megkérdezett diákok válaszai alapján: többen túlterhelésről, mások teljesen kérdésessé vált teljesítésekről is beszéltek.

Több egyetemen számoltak be olyan tanárról, aki a távoktatás alatt elengedte az óratartást, míg az ELTE-n vagy az NKE-n akadtak órák, amiknek a teljesítése a félév vége előtt pár héttel még mindig nem világos. Hangsúlyos azonban, hogy olyan egyetem nincs, ahol ez minden órát érintene, az oktatóktól függően fordulnak kérdéses órák.

Ahol viszont van követelmény, ott is sokféle. A legtöbb diák a beadandók megnövekedett számáról beszélt, egyetemtől függetlenül érezhető a normális félévekhez képest az otthoni munkavégzés nagyobb fontossága. Vizsgák elvégzésére a Canvas vagy a Moodle rendszerén át a skype-os, akár telefonos szóbeli vizsgákig előfordul minden. A puskázás elkerülésére több oktatónál befutó a kevés kérdéses, de kifejtős vizsga, vagy épp fordítva: a nagyon sok kérdéses, de kevés idő alatt teljesítendő teszt. Az SZTE egyik oktatója például azt mondta:

A puskázás lehetőségének csökkentése miatt gondolkozási, tételkidolgozási idő nélkül kell majd a hallgatóknak felelniük. Ki húzza ki a tételt? Random szám generátor vagy a hallgató választ egy számozott borítékot amiben benne van a tétel sorszáma, esetleg online felületen kipörgeti az oktató.

A tételkihúzás kérdése előjön a záróvizsgázóknál is. Az idei végzősök helyzetét a kormány igyekezett könnyíteni azzal, hogy a nyelvvizsga megszerzése nem kötelező az ő esetükben. A záróvizsgák megtartására is van lehetőség, ahol amellett, hogy a másfél méteres távolság tartására figyelni kell, azt is lehetővé tették, hogy ezeken a vizsgákon ne három-, hanem csak kétfős legyen a bizottság – ezzel is csökkentve a fertőzés terjedésének kockázatát. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy egyetemek inkább az online záróvizsgáztatás lehetőségével élnének, de ez még nincs teljesen kidolgozva.

A szakdolgozatot írók helyzetének könnyítésére sok könyvtár elérhetővé tette anyagait online, a szakdolgozatok leadási határidejét pedig több egyetemen is pár héttel meghosszabbították. aA Metropolitan pedig úgy nyilatkozott: „A számok azt mutatják, hogy a veszélyhelyzet okozta nehézségek ellenére hallgatóink a feladatot határidőre tudják teljesíteni: a tavalyi évhez képest idén több szakdolgozat érkezett be.”

A távoktatásról lényegében az összes egyetem kért visszajelzést a diákoktól, így pozitívum, hogy jelenleg mindenki igyekszik a tapasztalatok összegyűjtésére: mondhatni, a hosszútávú digitális átállás tekintetében fontos kísérleti nyúl volt a mostani időszakban a sok hallgató.

Az egyetemeknél az látszódik, hogy a gyakorlati alapú képzések (ilyen például a színészeké) esetében a túlélési stratégia most a fő, a tanterv olyan átrendezése, ahol az elméleti kurzusokat helyezik erre az időszakra előrébb, hogy a gyakorlatot később lehessen elvégezni. Az SZFE-nél például: „A filmes diplomamunkák félévet csúsznak a korlátozások miatt. Az említett okokból csúszik néhány filmes BA képzésünk befejezése is, így a részben ezekre épülő mesterszakok némelyikének indítását is el kellett halasztanunk egy félévvel.”

Több egyetem is használni kezdte akár a podcastformátumot, az NKE-n pedig az online előadások felvételére egy külön stúdiót is kialakítottak. Hasonlóan nyilatkoztak a most tanárszakos diákok is: a távoktatásra átállás nagy tapasztalat a későbbiekre nézve, de még bőven egy olyan rendszer, amin van mit finomítani.

Hat egyetem készül modellváltásra, de az állami ösztöndíjak maradnak

Újabb hat egyetem alapítói és fenntartói jogai vagyonkezelő alapítványokhoz kerülnek augusztus 1-jétől a parlamenti döntésre váró törvényjavaslatok szerint. Az új működési modell az eddigiekhez hasonlóan továbbra is biztosítja minden hallgatónak az állami ösztöndíjas képzés lehetőségét az érintett egyetemek mindegyikén - nyilatkozta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára az MTI-nek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hirdetés