Indul a támadás a CEU ellen? Szigorítja a szabályokat a kormány

eduline/mti • 2017. március 28.

Több külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésével összefüggésben tárt fel szabálytalanságot és törvénytelenséget az Oktatási Hivatal - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Jelezték: szigorítják a törvényeket és unión kívüli egyetem csak nemzetközi egyezmény alapján folytathat majd képzést.

Fotó:Fazekas István

Tájékoztatásuk szerint az Oktatási Hivatal 2016 második felétől kezdte meg eljárásait, hiszen 2017-ben jár le az öt éves működési engedélyezési ciklus. Az engedélyek felülvizsgálata során derült ki több működési probléma - jelezték.

Az Oktatási Hivatal megállapította, hogy több egyetem törvénytelenül működik Magyarországon, illetve a jelentésből kiderült az is, számos intézmény sért törvényt akkor, amikor úgy ad ki idehaza külföldi diplomát, hogy az anyaországban nem folytat képzést, pedig ezt a magyar jogszabályok előírják.

Az Emmi rögzítette: egyetlen egyetem sem állhat a magyar törvények felett. Mint jelezték: a kormány szigorítja a magyar törvényeket és kimondja, hogy az EU-n kívüli egyetem csak nemzetközi egyezmény alapján folytathat képzést és adhat ki diplomát Magyarországon.

A CEU ellen?
A hvg.hu azt írja, a Közép-európai Egyetemnek (CEU) a mostani magyar kormány által ellenségnek tekintett Soros György által létrehozott, New York-i székhelyű Nyílt Társadalom Alapítvány a tulajdonosa, és nemzetközi szerződés nem született róla.

A közleményben az Emmi problémaként említette, hogy amellett, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény nem a megfelelő jogszabályi keretek között folytatja a képzését, nincs együttműködés és magyarországi partner, hiányzik a programakkreditáció, a külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított okirat nem államilag elismert (fokozatot adó) oklevél. Problémaként jelölték meg, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény nem minősül származási országában államilag elismert felsőoktatási intézménynek, a közhiteles nyilvántartásba történő adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesül, a külföldi felsőoktatási intézmény nyilvántartásba nem vett képzéseket folytat.

Kritikusnak nevezhetők azok az esetek, amelyekben a külföldi intézmény nem felel meg a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi törvényben rögzített alapvető kritériumoknak, azaz a származási országában nem minősül államilag elismert felsőoktatási intézménynek és nem bocsáthat ki a Magyarország területén folytatott képzésre tekintettel államilag elismert felsőoktatási fokozatot adó oklevelet.

Hasonlóan gond, hogy az intézmény a származási országában államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül, azonban az a képzés, amelyet Magyarországon folytat, nem vezet államilag elismert felsőoktatási fokozathoz - mutattak rá.

Kitértek arra is, hogy a működési engedéllyel történő működési formával számos külföldi felsőoktatási intézmény él. Erre jellemző, hogy egy nemzetközi kezdeményezés keretében rövid időre jön létre, nem képes huzamosabb ideig a képzések jogszerű fenntartására, azonban a megszüntetés jogi lépéseit a partnerek elmulasztják kezdeményezni. Gyakori probléma továbbá elsősorban az angolszász államokban és tapasztalatuk szerint bizonyos esetekben az ázsiai országokban az, hogy nem kötelező eleme a felsőoktatási intézmény képzése folytatásának a független külső felsőoktatási akkreditációs ügynökség, szervezet általi képzésakkreditáció.

A működési engedély felülvizsgálat során tapasztaltak alapján elmondható, hogy az érintett külföldi intézmények döntő többségénél szabálytalanságok, hiányok állnak fenn, ami a szabályozás további szigorítását, pontosítását indokolja - közölte az Emmi.