Minden szakon kötelezővé tenné az emelt szintű érettségit a MAB

Eduline • 2014. november 10.

Hiányolja a bölcsészet- és társadalomtudományi területet érintő terveket az új felsőoktatási koncepcióból a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság. A szervezet minden szakon bevezetné a kötelező emelt szintű érettségit.

Fotó:MTI Fotó: Marjai János

Túlságosan a műszaki és a természettudományos koncentrál az új felsőoktatási koncepció a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) szerint, amely hiányolja a bölcsészet- és társadalomtudományi területeket érintő terveket a stratégiából, "még ha későbbi fázisban kerülnek is előtérbe". A MAB szerint már 2017-től, minden szakon kötelezőnek kellene lennie az emelt szintű érettséginek - a dokumentum ezt csak 2020-tól, és csak bizonyos képzéseken vezetné be.

A Fokozatváltás a felsőoktatásban című koncepciót október 21-én kapta meg a Felsőoktatási Kerekasztal, és decemberben kerülhet a kormány elé. A következő 15 év terveit részletező dokumentum alapján 15 százalékkal szűkítenék a szakok számát, és felvételi követelménnyé válhat a középfokú nyelvtudás: a részleteket itt olvashatjátok, az orvosi és egészségtudományi képzések átalakításáról itt, a gazdasági szakokéról pedig itt írtunk. A felvételi rendszer átalakításáról itt olvashattok, arról pedig, hogy könnyebb lesz elveszíteni az állami ösztöndíjat, itt találjátok cikkünket.

A MAB szerint több ellentmondás is van a anyagban: a hallgatói hozzáférés és a regionális kínálat növelése például nem fér össze a képzési kínálat csökkentésével.

A felsőoktatási intézményeket négy típusba osztaná a koncepció: a tudományegyetemek és egyetemek feladata elsősorban a kutatás, a tudásteremtés lenne, a főiskoláké (alkalmazott tudományok egyetemei) és a közösségi főiskoláké pedig a gazdasági-társadalmi igények kielégítése. A MAB nem ért egyet azzal, hogy a közösségi főiskolák más intézmények új képzési helyszínei lennének, saját oktatók és infrastruktúra nélkül, ahelyett, hogy már meglévő intézményekből, profiltisztítás és specializáció révén, önállóan alakulnának ki. 

Ez a MAB szerint "lényegében a korábban megszüntetett, magyarországi székhelyen kívüli képzések lehetőségének visszaállítása lenne", amellyel nem ért egyet, az "intercity professzorok, utazó oktatók" számának növekedését pedig aggasztónak tartja. "Nem értünk egyet azzal a célkitűzéssel, hogy a felsőoktatási intézmények egymás infrastruktúráját használva közös képzéseket indítsanak, melyeknek a minőségi feltételei az intézményben, a képzés helyszínén nem állnak rendelkezésre" - írják. A szervezet szerint nincs szükség a tudományegyetemi kategóriára sem, mivel minden egyetem egyik alapvető feladata a kutatás, "a tudomány alkotó művelése".

A MAB jó iránynak tartja a duális képzés bevezetését, amelynek lényege, hogy a hallgató az elméleti oktatást az egyetemen, főiskolán, a gyakorlatit viszont egy vállalatnál kapja - a piaci szereplőket a tananyagfejlesztésbe és a képzés finanszírozásába is bevonnák. A MAB szerint ugyanakkor ennek olyan területeken kell megvalósulnia, amelyeken ezt a vállalatok is igénylik, ahhoz pedig, hogy az ipari szakemberek is oktathassanak az egyetemeken, főiskolákon, át kell tekinteni az ehhez szükséges minősítési követelményeket, akkreditációs elvárásokat.

A koncepcióban szereplő néhány célkitűzés a szervezet szerint elszakad a valóságtól - például az, hogy a kreditek tíz százalékának megfelelő kurzust idegen nyelven is meg kellene hirdetniük az egyetemeknek és főiskoláknak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!


Címkék:
MAB