Fontos szabályok a felvételiről: itt van minden, amit alkalmassági vizsgáról tudni kell Érettségi-felvételi
Eduline

Fontos szabályok a felvételiről: itt van minden, amit alkalmassági vizsgáról tudni kell

Alkalmassági vizsgát kell tennetek, de elkavarodtatok a szabályozások rengetegében? Nem tudjátok mi a különbség a gyakorlati és alkalmassági vizsgák között? Most összeszedtünk mindent, amit ezekről a vizsgákról tudnotok kell.

A felvételi időszak javában tombol, és több képzésen még külön alkalmassági vizsgákat is teljesítenetek kell. Nagyon fontos, hogy ezeket komolyan kell venni, mert akár a sikeres felvételetek múlhat rajta.

Mit kell tudni az alkalmassági vizsgáról?

Amelyik szakon alkalmassági vizsgát kérnek, azok szervezhetnek egészségügyi, pályaalkalmassági vagy nyelvi alkalmassági vizsgát is. Ezekről az egyetemek szoktak értesítést küldeni, de ha nem kaptok külön tájékoztatást a vizsga várható időpontja előtt egy héttel, annak érdemes utánajárnotok. Ezeken a vizsgákon nem osztályzatot kaptok, hanem megfelelt vagy nem felelt meg minősítést. Fontos tudni, hogy ha nem mentek el a vizsgára, vagy nem feleltek meg rajta, akkor semmiképpen sem kerülhettek be arra a szakra, amelyiknél ezt kérik. Az azonos típusú a vizsgákon egyszer kell megfelelnetek, minden más intézményben, ahol szintén elvárás az alkalmassági, ott kötelezően el kell fogadni - írja a felvételi tájékoztató.

Pedagógusképzések

Alkalmassági vizsgákat leggyakrabban a pedagógusképzési területeken szoktak kérni a jelentkezőktől. Alapvetően részt kell vennetek egy pályaalkalmassági vizsgán, ami az előzetesen megküldött motivációs levél alapján való beszélgetésből, illetve egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzet értelmezéséből, véleményezéséből vagy a egy szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmány megvitatásából áll. Ezen kívül nyilatkoznotok kell arról, hogy nincs olyan betegségetek, ami akadályozná a tanulmányaitok elvégzését. 

További pedagógiai képzési területeken szakoktól függően három alkalmassági vizsgatípus van. Külön kritériumoknak kell megfelelniük a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakra jelentkezőknek, a tanító, óvodapedagógus és konduktor alapképzési szakokra jelentkezőknek, valamint a nemzetiségi tanító és óvodapedagógus alapképzési szakokra jelentkezőknek. Ezekről részletesebben itt olvashattok.

Gyakorlati vizsga

Gyakorlati vizsgák képzési területekhez kapcsolódhatnak, például művészeti képzések vagy sporttudományi képzések esetében. Célja, hogy felmérje, megvan-e a képzési területhez szükséges tanterven kívüli képességetek a szak elvégzéséhez. Ha kíváncsiak vagytok ennek a pontszámítására ide kattintva megtaláljátok.

Felvételi dátumok: mikor lesznek az idei pályaalkalmassági vizsgák?

Egyes szakoknál - például tanárképzésen és óvodapedagógus szaknál - kötelező alkalmassági vizsgán kell részt vennetek. De mikor lesznek ezek a vizsgák? Mutatjuk a listát egyetemenként.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hirdetés